Személyiség (personality)

Személyiség: Az egyén valamennyi fiziológiai és pszichológiai funkciójának és állapotának adott szerkezetben müködö olyan rendszere, amely célszerü müködése által a környezettel állandó kölcsönhatásban van, ahhoz alkalmazkodni é 636b12g s azt alakítani képes.

Personality - a név onnan ered, hogy régen a színházban maszkot viseltek. Ebben az értelemben valaki külsö aspektusát jelenti és ahogyan hat a másikra.

Személyiségvonások

Állandó jellemzök

Következetesen jelen vannak minden szituációban (általában türelmes valaki vagy szellemes, humoros)

Személyiségtípusok

A típus mindig tulajdonságjegyek együttesét jelenti és így lehetövé teszi, hogy egyetlen fogalommal több jegyet fejezzünk ki.

Hippokratész

Szangvinikus (vér) - optimista

Melankolikus (fekete epe) - álmodozó

Kolerikus (sárga epe) - mérges

Flegmatikus (flegma) - nyálas, laza

Kretschmer - kapcsolat van a testalkat és a jellem között

Piknikus (kövér), atletikus (erös, izmos), aszténiás (sovány, nyúlánk)

Jung

Extravertált (kifelé forduló)- vidám, szereplésre vágyó, gyorsan reagáló, szeszélyes, nincsenek mély szenvedélyei

Introvertált (befelé forduló)- megfontolt, komplikált, bizonytalanságra, töprengésre és szorongásra hajlamos.

Az egyes személyiségvonások összefonódhatnak, pl.: rendszeretet, önfejüség, tisztaságmánia, pontosság. Nagy szerepe van a szülöi nevelésnek, a túlzott kontrol alkalmazásának.

Freud pszichoszexuális fejlödési fázisai: orális, anális, fallikus és genitális. Ha valamilyen zavart szenvednek az felnött korban kimutatható.

Személyiség teóriák:

Adler: Az emberben van egy tendencia, hogy a tökéletességre törekszik. Egész életünk arra épül, hogy a hiányosságokat legyözzük.

Sullivan: Az emberközi kapcsolatok vannak rá nagy hatással. Az elsö fontos az anya-gyermek (pl.: szoptatás). Ha nem alakul ki a biztonságérzet, a késöbbiekben bizalmatlan lesz az egyén. A korai pubertás korban alakulnak ki a heteroszexuális kapcsolatok. A személyiség folyton-folyvást fejlödik.

Maslow: A személyiség önmegvalósítását hirdette, elöre tekintö személyiség elmélet. A szükségletek egymásra épülve, hierachiában helyezkednek el. A fizikai szükségletek alapvetöbbek, mint a szociális vagy önérvényesítö szükségletek. A fizikai szükségletek alapvetö jellegéböl adódóan, ha kielégítésük nincs biztosítva, kényszerítö motívumként hatnak és átmenetileg a magasabb rendü szükségletek iránti igény felfüggesztödik.

I.             ÖNMEGVALÓSÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGE - Személyes fejlödés, alkotási vágy

II.            MEGBECSÜLÉS SZÜKSÉGLETE - Önértékelés, önbizalom, büszkeség, tisztelet

III.          TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK - Valakihez való tartozás és szükségesség érzése. Akarat, szeretet, megértés, mások általi elfogadás és tisztelet.

IV.          BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETE - Védettség, szervezettség, állandóság, fizikai és pszichikai ártalomtól való mentesség.

V.           FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK - Táplálék és folyadék, védelem és megfelelö hömérséklet, levegö, pihenés, alvás, életerö.