Pszichés iatrogénia, szórorigén pszichés artalom, empatia, megértés, massag elfogadasa

Pszichés iatrogénia, szórorigén pszichés ártalom, empátia, megértés, másság elfogadása

Pszichés iatrogénia

A kórház gyógyító hatása mellett számolni kell károsító befolyásával, a hospitalizmussal is. Gyermekeknél az anyától való elszakadás nyomán jelentkeznek. Felnőtteknél, a kórház a betegre 131j91b idegen életritmust kényszerít: korai fekvést, éjszakai tompított lámpafényt, gyakran zavart alvást, korai felkelést (sokszor már reggel 5-kor). Számos személyhez kell alkalmazkodni, például szobatársakhoz, akik gyakran váltakoznak. A családtól való elszakadás, a munka félbehagyása, különféle beavatkozások egyaránt szerepelnek a hospitalizációs ártalmak előidézésében.

A szórorigén pszichés ártalmak

A gyógyítás, ápolás során szerzett tapasztalatok hívták fel az egészségügyben dolgozók figyelmét arra, hogy tevékenységük a betegeikben kedvezőtlen, nemkívánatos változásokat is előidézhet. Az ápolás során előforduló szórorigén pszichikus ártalom lényege a nővér kedvezőtlen magatartásában kereshető, amely azután kedvezőtlen hatást is gyakorol a beteg pszichés állapotára. Ezek között szembetűnők a durva szerephibák. A betegek iránt mutatott érdektelenség, elhanyagolás, közöny érzéketlen bánásmód, bizalmaskodás, önállóság visszanyerését gátló kényeztetés. A szaktudás fitogtatása, a latin kifejezések vagy az ún. szakzsargon használata.

Az empátia

A kifejezés a görög "patosz" szóból származik. Az eredeti jelentése baj, szenvedés, betegség. Mivel a nagy érzelmeket megindító törekvések magukban hordják a szenvedést, ezért ennek kifejezésére használták ezt a szót. Németre fordítva "beleérzés" lett a szó jelentése.

Az empátia pszichológiai lényege a másik ember által nem tudatosan kibocsátott érzelmi jelzések felfogása és feldolgozása. Empátiává ez akkor válik, ha a másik ember rejtett jelzéseit és a megértett összefüggéseket saját magunk számára megnevezzük és értelmezzük. Ennek alapján tehát az empátia a másik emberre irányuló tudatos figyelmet, szándékos odafordulást és értelmi feldolgozást kíván az ápolás során.

Nem tanácsos összekeverni az empátiát a szimpátiával (hétköznapi fogalom, rokonszenv). A szimpátia fogalma ugyancsak az ókorban jelent meg. Azt a megfigyelést fejezi ki, hogy az emberek általában képesek egymás érzelmeinek átvételére. Ha valamilyen hasonló élményben volt már részünk, akkor ez még könnyebben létrejöhet.

Megértés

Példa: Egy ágyhoz kötött beteg a következőképpen csattan fel: "Adjon már végre egy pohár vizet!"

1. szint: A beteg helyzetének átgondolása. Pl. helyhez kötött, mozogni képtelen, egy pohár vizet sem tud egyedül biztosítani saját maga számára. Helyzete egyértelműen kiszolgáltatottá teszi.

2. szint: a másik érzelmeinek megértése. Az akadályoztatás feszültséget kelt benne, és valamit tenni kell azért, hogy részben szükségletét kielégítse vagy csak önmagában a kiszolgáltatottság, magatehetetlenség érzésével szembeszálljon.

3. szint: a másik burkolt érzelmeinek a megértése. Tehetetlenségét gyötrő élményként éli meg, elégedetlenséget érez önmagával szemben. A felcsattanó hang tulajdonképpen félelmet, szorongást takar, és végső soron a sebezhetőség ellen védekezik.

4. szint: az érzelmi ellentmondások és kettősségek beleélés alapján való megértése. Betegünk érzi, hogy másokra van utalva, ami negatív érzelmeket kelt benne. A helyzetet nem tudja úgy megváltoztatni és értelmezni, hogy az elfogadhatóvá váljon önmaga számára. A segítségre szüksége van, de egyúttal azt emiatt el is utasítja.

5. szint: a lelki folyamatok történeti összefüggéseinek megértése. Betegünk az ágy és saját érzelmeinek a foglya. A "dobozából" képtelen kitörni. Így a "végre" szó egészen más értelmet nyer. Azaz végre segítsen már valaki, mert minden szempontból "szörnyűnek érzem a helyzetem". Alapvetően mozgékony, dolgos ember, akinek céljai és feladatai vannak, melyeket most úgy gondolja, hogy nem tud teljesíteni és elérni.