kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Emberismereti teszt
A megismerés
nagymértékben függ attól, mennyire akarjuk valóban megismerni a másikat, és
attól is, hogy a másik mennyire engedi ezt a megismerést.
A személyes kapcsolatokban 636g61g egyre jobban bepillantást nyer az ember partnere
élményvilágába, megismeri viselkedését annak okozóit, mozgatórugóit, eközben
fokozódik beleélő képessége, azaz empátiája.
A személyészlelés, az
első benyomás:
Az empátiás megértés csak ritkán jellemzője kapcsolatainknak. A valóság
megismerése során a külvilág tárgyai, jelenségei ingereket küldenek felénk,
amelyeket érzékszerveinkkel felfogunk és agyunkban feldolgozunk. Ez a folyamat
az észlelés.
Ugyanez zajlik le a
személyek esetében, ezt a jelenséget személyészlelésnek nevezzük. Minél
gyakrabban tapasztaljuk egy személy viselkedését, annál pontosabb képet
alakítunk róla, viszont igen kevés jellemzőből messzemenő következtetést vonunk
le.
Hogyan alakul ki az első benyomás? A megfigyelt jellemzőkből következtetéssel
jutunk el más jellemzők megállapításáig. Ezek a folyamatok tudattalanul zajlanak
le bennünk. Saját magunkkal és másokkal kapcsolatos előző tapasztalataink
alapján bizonyos külső jegyekhez belső tulajdonságokat rendelünk. Az első
benyomás befolyásolja a későbbi információk értelmezését is, bár ez az első
benyomás nagyon félrevezető lehet.
Az első benyomás alapján észlelt jelek:
Testi jegyek (testalkat, arc, szem, száj)
Öltözködés (helyzethez illő- nem illő, rejtőzködő-feltárulkozó, szegény-gazdag, modern-konzervatív, konformis - nonkonformis stb.)
Ápoltság-ápolatlanság (tisztaság, szag)
Attraktivitás
Viselkedés, magatartás (kommunikáció, hangszín, színvonal, jólneveltség stb.)
Az emberismeretet torzító szubjektív tényezők lehetnek:
Sémák, sztereotípiák ("A szőke nő")
Előítéletek ("Züllött pesti - ártatlan falusi")
Tapasztalat túláltalánosítása ("Akit megmart a kígyó, fél az a gyíktól is")
Tévhitek ("A siketek agresszívek")
Beállítódás ("Az isteni Orbán - az ördögi Orbán")
Motiváltság ("Felszólító jelleg: Móricka")
Hangulat ("Mérges malacka esete a jó tündérrel")
Burkolt személyiségelmélet ("Joe jellemzése")
Alapvető attribúciós hiba (szituációs tényezők negligálása)
Empátia-deficit (egocentrikus, nem tud decentralizálni)
Projekció (vonatkoztatás, kivetítés, jelentéstulajdonítás)
Véleményem szerint a viselkedés vizsgálata elengedhetetlen, ha emberismeret tanulmányozásáról beszélünk.
"A viselkedés tükör: a maga képét mutatja benne mindenki" - állapítja meg Goethe.
Tudományos megfogalmazás szerint a viselkedés az egyénnek a környezetére irányuló megnyilvánulása, amely minden mások által észlelhető akciót és reakciót magában foglal. A viselkedés igen sokat elárul a személyiségről: jelezheti annak kulturáltságát, fegyelmezettségét, határozottságát, informálhat testi-lelki állapotáról, de értelmezésekor szem előtt kel tartanunk, hogy a viselkedés színlelhető. A mindennapi életben gyakran használjuk a magatartást a viselkedés szinonimájaként, pedig a két fogalom nem azonos. A magatartás tudatos, minősített, akaratlagos viselkedésforma. Vagyis minden magatartás viselkedés, de nem minden viselkedés magatartás. A magatartás sokkal többet árul el a személyiségről, jelzi annak intellektuális fejlettségét, egyéni értékrendjét.
Emberismereti tesztek elemzése, értékelése:
Úgy gondolom az, hogy valakiről milyen összképet alakítunk ki, nem csak attól függ, hogy milyen adatokat gyűjtöttünk be róla. A személyészlelés pontosságát az észlelő adott pillanatban jellemző hangulati állapota is befolyásolja. Bármilyen meglepő is, az ítéletalkotás pillanatában fennálló hangulatunk ítéleteinkre észrevehető hatást gyakorol.
Találat: 4507