Az emberi motiváció és az érzelmek

Motiváció:

A motiváció szó a latin movere = mozogni, mozgatni, kimozdítani igéből származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató "erő".

A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom. Bele tartozik minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező. Hebb szerint a motiváció az élőlényeknek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely erőssége szerint a mély alvásban mutatott alacsony és az éber, ill. izgalmi állapotra jellemző magas szintek között változik.

A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező.

Tanulás útján sajátítjuk el magasabb rendű, társadalmi eredetű motívumokat, amelyekben a külső ösztönző hatás a belső, biológiai késztetésekkel együtt szabja meg a viselkedés 535c29f irányát, formáját.

Sokan és sokféleképpen próbálták osztályozni, rendszerbe szerni, hogy melyek azok a legalapvetőbb motívumok, amelyek egyaránt jellemzik az állati és az emberi viselkedést, s amelyek feltétlenül szükségesek az életbennmaradáshoz.

Az amerikai Morgan rendszere:

Az alapvető motívumok:

Szükséglet:

Táplálék               a hiányállapot megszüntetésére motivál

Folyadék

A szükséglet szó olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén károsodást okoz, vagy az életet veszélyezteti (táplálékhiány, folyadékhiány stb.). Ez az állapot, melynek pszichikus vetülete a szükségérzet (éhség, szomjúság, légszomj stb.), olyan cselekvésre késztet, amely a hiány megszüntetéséhez vezet (táplálékkeresés, folyadékkeresés, szaporodás, légszomj stb.).

Homeosztatikus késztetés: pl. vércukor testhő

Testnedvek szinten tartása, belső működéssel korrigál, belső szabályozás.

Sok viselkedés - még az intellektuális is - homeosztatikus eredetű, ha azt a belső környezet eltérése váltja ki, és az egyensúly helyreállítását szolgálja.

A drive: angol eredetű szó, jelentése: űzni, hajtani. Ez a viselkedés motorja, ösztönző ereje.

A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet kielégíteni.

A drive, amely pszichés síkon mit éhség, szomjúság, szexuális vágy stb. jelenik meg, ennek megfelelő táplálék-, folyadék- vagy szexuálispartner-kereső viselkedésre irányul.

A legalapvetőbb drive-ok - elfogadott felosztás szerint - a következők: az éhség, a szomjúság, a salakanyag-ürítés, a szexuális és utódápolási, és alvási és a védekezésre irányuló késztetések, valamint az ún. általános aktivitásdrive és a kutató-tájékozódó (explorációs) drive, amit hétköznapiasan kíváncsiságnak nevezhetünk. 

Az érzelmek: Az érzelem és a motiváció közös tőből származik. Az érzelmek is - akár a motívumok - "kimozdítanak" bennünket.

Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb szerepet.

Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát.

Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún. primer érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk ill. a kellemetlent, a károst megszüntessük, elkerüljük.

A vágy: Abban az esetben, ha az élőlény tapasztalatában kapcsolat jön létre valamely késztetés és annak kielégítésére szolgáló tárgy vagy helyzet között, az ilyen tárgy vagy helyzet iránt különös fogékonyságot mutat. Választási helyzetben előnyben fogja részesíteni azt más tárgyakkal, helyzetekkel szemben, ill. törekszik annak elérésére. Az ilyen előzetes tapasztalat alapján kialakult vonzódást nevezzük "vágy"-nak, amely szintén cselekvésre indító, tehát motiváló tényezőként hat.

Amire vágyunk az cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik.

Összefoglalva az eddig felsoroltakat: a szükséglet, a homeosztázis, a drive, az emóciók és a vágy - együttesen alkotják viselkedésünk motivációs alapját.

A viselkedés kezdete tehát mindig a motívum megjelenése, kialakulása, ezt követi maga a kiváltott viselkedés (amely mindig valamilyen céltárgy vagy célhelyzet elérésére irányul, majd - a viselkedés sikerességétől függően - a kielégülés vagy a kielégületlenség (frusztráció).

A szándék, mint motivációs tényező:

A szándék speciálisan emberi motiváció, mely a céltudatos tevékenységgel kapcsolatos. A cselekvés elhatározás után fellépő, jellegzetesen feszült lelkiállapotot értjük rajta, amely mindaddig fennáll, amíg a kitűzött cselekvést el nem végezzük, a célt el nem érjük.

A kompetencia igény:

A fejlödés bizonyos szintjén túl olyan viselkedésre késztet, amelynek következménye megjósolható, és megerősítése nem egyszerűen az általa okozott környezeti változás, hanem az elképzelt, eltervezett cselekvés sikeres végrehajtása. A kompetenciakésztetésben tehát megjelenik a célképzet és a siker fogalma: előre elképzeljük viselkedésünk várható következményét, és ha a visszajelzés igazolja ezt, pozitív élményünk keletkezik.

A kompetenciamotívum biztosítja, hogy az ember egyre inkább önálló, autonóm lénnyé váljon.

A motívumok hierarchiája: Maslow:

1

2 pszichológiai

3 szükségletek

4 alapszükségletek

5

önaktualizáció, önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlö lehetőségeket

önértékelés szükséglete: prezstizs, hírnév, becsvágy

valahová tartozás és szeretettség szükséglete: szociális interakciók

biztonság szükséglet: fizikai védettség, biztonság

fiziológiai szükségletek: élelem, ital, oxigén, hőmérséklet stb.

Érzelmek:

Az érzelem és a motiváció közös tőből származik. Az érzelmek is - akár a motívumok - "kimozdítanak" bennünket.

Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb szerepet.

Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát.

Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún. primer érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk ill. a kellemetlent, a károst megszüntessük, elkerüljük.

Számos vizsgálatban próbálták értelmezni az ún. alapérzelmeket.

A kutatások eredményeként többé-kevésbé egyetértés alakult ki abban, hogy az érdeklődés, az öröm, a meglepetés, a szégyen, valamint a félelem olyan érzelmek, amelyek minden kultúrában megtalálhatók, és amelyeket az emberek kultúrától függetlenül azonosítani is képesek.

Az érzelem-kifejezések "nyelve":

Az alapérzelmek és a kultúra kapcsolata:

Az érzelmek élettani folyamatai:

Hétköznapi tapasztalatunk, hogy intenzív emocionális élmények jelentkezésekor különböző testi tüneteket észlelünk magunkon.

Érzékeny mutató a légzés. Különböző érzelmi állapotokban változik a légzés frekvenciája, valamint a ki- és belégzés idejének egymáshoz viszonyított arányai.

Fontos jelzések még a szívfrekvencia, a vérnyomás szisztolés és diasztolés értékei, továbbá ezek arányai, az izomtónus, a hang vibrációs jellemzői, valamint a bőr elektromos ellenállásának változása, a galván bőrreflex (GBR).

James - Lange érzelemelmélet:

A mút század végén James amerikai és Lange dán tudós egymástól függetlenül azt állították, hogy az autonóm idegrendszer aktivációja nem az érzelem jelzése, e rendszer aktivációját magát érzékeljük mint érzelmet. James elképzelése szerint egy a környezeti inger következtében keletkező ingerület afferens impulzusok formájában jut el a kéreghez, ahol az ingerület tárgyát észleljük. Ennek következménye egy kérgi válasz, amely megváltoztatja az izmok és zsigerel állapotát. E megváltozott állapotról az afferenseken (az agy felé ingerületet szállító idegpályák) keresztül ismét impulzusokat kap a kéreg, ahol az "egyszerűen érzékelt tárgy" transzformáció révén "emocionálisan érzékelt tárgy" lesz.

James állítása szerint nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk.

Cannon - Bard érzelemelmélete:

A húszas-harmincas évek fordulóján Cannon és Bard amerikai fiziológusok ugyancsak egymástól függetlenül, kísérletekre támaszkodva cáfolják Cannon - Bard érzelemelméletét. Cannon 5 fontos ellenvetést tett:

A zsigeri változások hosszú időlefutása nem nagyarázza az érzelmek azonnali fellépését.

Művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket.

A zsigerek érzéketlen képletek. A zsigerek önmagukban érzéketlennek mutatkoznak, pl. a harántcsíkolt izomzattal ellentétben.

Különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg. Az öröm és a fájdalom szubjektíve különböző érzelmek, mégis hasonló belső szervi válaszok figyelhetők meg.

A perifériás afferens visszajelzések nem befolyásolják az érzelmi viselkedést.

Cannon elképzelése szerint a kéreg alatti területen zajló folyamatok felelősek az érzelem létrejöttéért. A környezeti inger a specifikus kérgi területekkel egy időben a kéreg alatti központi zsigeri reprezentációt is aktiválja. Innen impulzusok indulnak a kéreg és a periféria felé. A periféria irányába haladó impulzusok specifikus zsigeri-szomatikus választ váltanak ki. A perifériából a kéreg irányába haladó visszacsatolás minimális késéssel a perifériás válasz centrálisan színezett mintáját szállítja a kéreghez, ami a már korábban a központi zsigeri reprezentációtól odaérkezett mintát emocionálisan tovább színezi.

Schachter - Singer érzelemelmélete:

Elméletük szerint akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény előidézte arousalhoz kognitív címkét rendel az egyén.

Az arousal más forrásai

	Inger
	Más információk

Stressz, érzelem, megküzdés:

A stressz a szervezet általános (nem specifikus) válasza bármilyen igénybevételre. Magába foglalja a szervezet hormonális és autonóm idegrendszeri változásait.

Egyértelmű összefüggést mutattak ki az immunrendszer állapota, ill. aktivitása, a szív-érrendszeri megbetegedések és az elszenvedett pszichés megterhelések között. Azt azonban kevesen tudják, hogy az emberek számára fontos személyek elvesztése és a daganatos megbetegedések között is felismerhető ilyen kapcsolat.

Lazarus és munkatársai vizsgálták az érzelmek és a megküzdés sikerességének kapcsolatát. Azt tapasztalták, hogy a pozitív érzelmek kiemelkedő jelentőségűek a stressz elleni harc sikeressége szempontjából. A negatív érzelmek olyan észlelési torzításokat hoznak létre, amelyek következtében ellenőrizhetetlennek értékeljük a helyzetünket.

Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között:

								Kimerültség betegség jelei
	Stresszteli környezet
								Visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz