Az ember és palya megfelelés feltételei, altalanos jellemzői

Az ember és pálya megfelelés feltételei, általános jellemz i

A munka mint tevékenység egyid s az emberiséggel. Az értelmez szótár szerint a többféle munka definiálása többféle módon lehetséges.

Beszélhetünk fizikai, biológiai, orvostudomány, társadalomtudományi értelemben munkáról. A társadalomtudományi megközelítés alapján olyan célirányos, tervszerű és szervezett tevékenység a munka, amely anyagi, vagy nem anyagi, egyéni célkit zések elérésére, egyéni vagy mások szükségleteinek kielégítésére irányul.

A munka feladatorientált, tudatos, cél-, eredményorientált tevékenység, amely hatást gyakorol a személyiségre, a társas és magánéletre egyaránt. A szociálpszichológia, a munkalélektan, az emberi er forrás fejlesztés, a pályaorientáció, stb. igen sokat foglalkozik a munka egyénre gyakorolt hatásával. Minden egyénnek szüksége van olyan tevékenységre, amely személyiségének fejlődését segíti, motivált állapotát kielégíti és amely következménye erkölcsi és/vagy anyagi megelégedettség. Minden tevékenységhez, munkához tartoznak olyan kritériumok, amelyek figyelembevétele, ismerete nélkül az egyén nem vállalkozhatna célkit zéseinek elérésére. Ilyen kritériumok például, a munka jellege, nehézsége, a munkavégzés ideje, fizikai és pszichés igénybevétele, a munka feltételeinek való megfelelés stb.

A munka vállalása és a pálya választása pontosan leírható értelmezhet fogalmak. A munka vállalása azt jelenti, hogy az egyén elfogadja azokat a feltételeket, igényeket, amelyeket az adott tevékenység vele szemben támaszt. A pályaválasztás olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az egyén olyan tevékenységet, foglalkozást választ, amelyben jó esetben adottságai és lehet ségek alapján megkezdheti a szakmára felkészít tanulmányokat. Minden pálya általában olyan szerepekb l áll, amiket az egyén élete során gyakorolt, vagy elsajátítva gyakorolni fog. A többféle szereptípusok között fontos helyen van a foglalkozási szerepnek.

A foglalkozási szerep, valamely szakma, hivatás vállalójával szemben támasztott társadalmi elvárások összessége. Egy életpályáról döntésben, a foglalkozási szerep vállalásának megvannak a folyamata, amit oktatással, neveléssel el lehet érni, amit nevezhetnék akár úgyis (D. Super, 1984. nyomán) mint pályafejlesztési program, vagy életút tervezés.

Az életúttervezés olyan tanítási, tanulási folyamat, amelyben az egyén adottságaira, képességeire, élettörténetére építve biztosítja azoknak a jártasságok, attit dök formálását, ismeretek gazdagítását, melyek adott szerepek, foglalkozási szerepek elsajátításához, annak megfeleléséhez szükségesek. Az el z ekb l következik, hogy minden foglalkozásnak megvannak az elvárásai, normái, értékei, szerepei, amelyeket az egyén elfogad, elsajátít vagy a helyzetb l adódóan céljai eléréséért tudomásul vesz, és teljesít.

Az egyén életútja, gyakorlatilag szocializációja, tehát nemcsak önmagáról szól, természetesen azokról a körülményekr l, munkafeladatokról, személyközi kapcsolatokról is, melyek meghatározzák, befolyásolják az egyén részvételét, beállítódását egy adott társadalmi közegben, szakmában. Egy adott szakmára felkészülés, vagy választás jó esetben már a kisgyermekkorban elkezd dik és a szocializáció(társadalmi tanulási folyamat) során er södik, alakul, de céltudatosan csak is a választás irányába orientálódik.

D. E. Super hangsúlyozza, hogy a pálya és az életkori szakaszok között összefüggés van, vagyis bizonyos személyiségjegyek egy adott szakma szempontjából fontosak, és ezek meghatározott életkorban vagy korokban jelennek csak meg. Minden pályához szükség van az egyén képességének és hajlamának fejl désére, az adott pályán elvárható viselkedésrepertoár birtoklására és alkalmazására. Egy adott szakma szerep ismerete, elsajátítása már az óvodáskorban megkezd dhet, amikor a gyermek szerepjátékában Pl. orvosos, vasutas, közvetíti a szereppel kapcsolatos, jellemz viselkedésformákat. Amikor az egyén a választott szakmában fontos tanúsítható magatartás megfelel szintjére jut, pályaérettnek nevezhet

Super a pályaérettség kapcsán a következ fogalmakat emeli ki:

tervezési készség, amikor az egyén információgy jtése alapján tervezi a pályáját,

aktivitás, amikor a pályához kapcsolódó ismeretek rendszerezése és kérdések tisztázása történik,

informáltság, olyan információk gy jtemény, mely a kés bbiekben meghatározó lehet,

realitásorientáció, vagyis a szakmai igények és a valósághoz való alkalmazkodás egész folyamatát jelenti.

A szakma választásához szükség van az egyén öndefiniáló képességére, amelyben az önelfogadás, el ször a családi szerepekhez alkalmazkodást, majd a szakmai helyzetekben, szituációkban való helytállást jelenti.

Minden munkaterület meghatározott elvárásokat fogalmaz meg az egyénnel szemben, különböz tényez k figyelembevételével kell számolni a munka eredményességét illet en. A vizsgálatok elsősorban a munkával foglalkoztak, csak ezt követ en tértek ki a pályákra vagy foglalkozásokra.