|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A pszichológia célja, tárgya, tevékenységi területei, módszerei
Az emberekkel foglalkozó hivatások elképzelhetetlenek pszichológiai alapismeretek nélkül. Fontos számunkra, hogy megértsük mit érzünk és miért úgy cselekszünk, viselkedünk egy adott helyzetben. A pszichológia a lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. A pszichológia görög eredet szó a (psziché), a lélek és a logosz, tan, szavakból tev dik össze. Köznapi értelemben is gyakran használjuk a pszichés jelz t, amelynek jelentése lelki 636h76g eredet . A pszichológia tudománya a viselkedéssel is foglalkozik, annak leírásával, megértésével. A hétköznapi életben néha naiv pszichológusként viselkedünk, mert magyarázatokat próbálunk keresni arra, miért viselkednek így vagy úgy emberek. Azokat az eseményeket, amelyek velünk vagy másokkal megtörténnek, összekapcsoljuk a már tapasztalt és látott ismereteinkkel, eseményekkel, és megpróbáljuk megmagyarázni azokat.
A pszichológia mint tudomány a XIX. század végén jelent meg, amikor Wundt német pszichológus 1879-ben Lipcsében létrehozta az els kísérleti pszichológiai laboratóriumot. Wundt feladata az volt, hogy feltárja a lelki jelenségeket kiváltó okokat, lefolyásuk törvényszer ségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. A pszichológia vizsgálja az egyén lelki megnyilvánulásainak sajátosságait, fejl dését, és azokat a hatásokat, amelyek a társas helyzetben, csoportban a lelki történéseket kísérik. Foglalkozik a személyiség fejl désével, szervez désével és a viselkedés általános és egyéni jellemz ivel, indítékaival.
A pszichológia az élet különböz területein alkalmazható. A tevékenység jellege szerint a f bb területei a következ k.
A pszichológia f bb területei
A biológiai pszichológia az emberek cselekedeteinek és viselkedésének biológiai folyamataival foglalkozik. Fizikai állapotunk reánk gyakorolt hatását vizsgálja, pl. tetteinket, gondolkodásunkat mennyire befolyásolja fizikai er nlétünk. Kutatja még a drogok hatásmechanizmusait, a stressz fiziológiai hatását stb.
A kísérleti pszichológia kísérleti módszereket használ olyan kérdések vizsgálatára, mint pl. hogyan reagálnak az emberek az ingerekre, hogyan észlelik a világot, vagy a környezeti változások hogyan befolyásolják a viselkedés folyamatát.
A fejl déspszichológia azzal foglalkozik, hogyan fejl dik az ember az élete során, a gyermekkori, serdül kori, feln ttkori és id skori változásokat, azok jellegzetességeit és a környezetre gyakorolt hatásokat tanulmányozza. Minden év elteltével gyarapítjuk tudásunkat, változik viselkedésünk, alakul személyiségünk, ennek tanulmányozása segítséget nyújthat bizonyos jelenségek értelmezésénél.
A személyiséglélektan az emberek jellemz ivel és az emberek közötti különbségekkel foglalkozik. Hogyan lehet az embereket csoportokba sorolni és milyen egyedi tulajdonságaik vannak. Minden embernek vannak sajátos jellemvonásai, vannak kiemelked en kreatív tulajdonságú, vannak magas intelligenciával rendelkez egyének. Motivációinkban is eltér ek vagyunk, vannak akik a karriert, vannak akik a családi életet tartják fontosnak életükben.
A személyiséglélektan vizsgálja az emberek társas viselkedését. Tárgya az, hogy a személyközi kapcsolatokban hogyan alakulnak az attit dök, a beállítódás, a viselkedést, és a csoport milyen hatást gyakorol a tagjaira.
A iskola- és neveléspszichológia foglalkozik a gyermekek tanulási és érzelmi problémáinak feltárásával, és az oktatási folyamat pszichológiai elemzésével.
A munka- és szervezetpszichológia a munka pszichológiai jellemz ivel foglalkozik, a kiválasztással, a beválással egy munkakörben, a munkavégz ember jellemz i is a témái közé tartoznak. A munkahelyek szervezeti sajátosságait és fejlesztésének lehet ségeit a szervezetpszichológia vizsgálja.
A pszichológia módszerei
A pszichológia lelki jelenségeket vizsgál, tapasztalatokra épül , empirikus tudomány, módszereinek jellegét is ez határozza meg.
A pszichológia módszereit két nagy csoportra oszthatjuk:
kutatási módszerek, amelyek új tudományos eredmények feltárására szolgálnak,
vizsgálati módszerek, amelyek a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazását jelentik.
Kutatási módszerek
1. Megfigyelés: (a) tudományos
(b) önmegfigyelés
2. Kísérlet: (a) laboratóriumi
(b) természetes
1. Megfigyelés
(a) A tudományos megfigyelés céltudatos, tervszer és rendszeres lehet.
(b) Az önmegfigyelés (introspekció) közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyel valamely saját élménye. Amikor saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcióról beszélünk.
Mások megfigyelése (extrospekció) objektívebb, kontrollálhatóbb, mint az önmegfigyelés. Megfigyelhet a másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontosabb, ha különböz m szerek és eszközök segítségével történik. A kikérdezés kapcsolódik a megfigyeléshez, ez gazdagíthatja a tapasztalatokat.
A kikérdezés (exploráció) beszélgetés keretében történik. A beszélgetés lehet:
irányított (el re megtervezett kérdések alapján): irányulhat az élettörténetre, a pszichikus fejl dés feltárására - ez az anamnézis, vagy aktuális pszichés állapotra.
szabadasszociációs módszer: ez nem irányított, hanem asszociációk áramlásaként jönnek létre.
klinikai beszélgetés: lényege, hogy az els kérdés megtervezett, a továbbiak mindig a válaszhoz igazodnak; Piaget svájci pszichológus dolgozta ki.
A beszélgetés történhet írásos formában, kikérdezéses alapon, pl. kérd ív, skála, szociometria segítségével.
2. Kísérlet
A kísérlet a helyszínét l függ en lehet
(a) laboratóriumi,
(b) természetes.
A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletez teremti meg.
A feltételeket variálják, (amit változtatnak az a független változó), és vizsgálják annak hatását a megfigyelt jelenségre; pl. a Pavlovi kísérletben fény- vagy hanginger.
A kísérletben ami változik, az a függ változó; pl. a Pavlovi kísérletben a kutya nyáladzása (tehát amit mérnek, az a függ változó).
(a) A laboratóriumi kísérlet lényege, hogy mesterségesen teremtjük meg a feltételeket, hozzuk létre a körülményeket. Tehát a kísérletben részt vev személyek viselkedését befolyásolják.
(b) A természetes kísérletben a kísérleti személyek természetes közegben vannak, és a kísérletnek nincs feszültségkelt hatása.
Vizsgálati módszerek
A pszichológiai tesztek alkotják a vizsgálati módszerek egy nagy körét. A teszt angol eredet szó, jelentése próba. Az els tesztet Binet és Simon dolgozta ki a század elején, ez gyermekek számára készült intelligenciateszt volt.
A teszt módszer, nemzetközileg szabványosított feladatsort tartalmaz. Lényege egy olyan feladathelyzet, amelyben a személynek tudása, képessége vagy aktuális érzelmi állapota szerint teljesítenie kell, és a feladatsort szóban vagy cselekvésben kell megoldania. A megoldásokat értékelik, amely értékelés standardjai nagyszámú vizsgálati személy megoldásainak átlagából születnek. Így állapítják meg, hogy az adott személy az átlagnak megfelel en, jobban vagy rosszabbul teljesített.
Aszerint, hogy mit vizsgálnak, a pszichológiai teszteknek különböz típusai vannak:
(a) intelligenciatesztek,
(b) speciális képességtesztek (alkalmassági tesztekÖ,
(c) projekciós tesztek.
(a) Az intelligenciatesztek különböz részpróbákból állnak, amelyeket szóban vagy írásban kell megoldani. A részpróbák egyre nehezed feladatsorokat jelentenek, amit meghatározott id tartam alatt kell megoldani. Különböz intelligenciatesztek léteznek, az el z ekben már említett Binet- Simon, továbbá Hawik, Mawi, Wechsler, Raven, Bender stb. A tesztek leírásával különböz tanulmányok, könyvek foglalkoznak.
(b) A speciális képességvizsgáló tesztek egy-egy meghatározott képességet mérnek általában, valamilyen feladatra vagy munkára való alkalmasságot.
(c) A projekciós tesztek a személyiség érzelmét, indulatát, a külvilághoz és a többi emberhez való viszonyát mérik. A projekciós tesztek olyan speciális pszichológiai módszerek, amelyek az egyén beállítódásai, viszonyulásai, személyiségvonásai alapján adott reakcióit értelmezik.
A tesztek érvényességét három szempontból vizsgálják:
érvényesség: valóban azt méri-e, amit mérni akar,
megbízhatóság: megismételt mérésnél, ugyanazt az eredmény adja-e,
használhatóság: a befektetett energiát a felhasználásnak megfelel en tükrözi-e.
A pszichológiai tesztek védett eljárások, ezért csak speciálisan képzett pszichológus dolgozhat vele.
Találat: 11550
