Sorsszerűség és szabadsag

Sorsszerűség és szabadság

Régóta foglalkoztatja az embert a szabadság. A köznapi gondolkodásban a függetlenség és a körülményektől, kötöttségektől való mentesség.

Felmerülhet-e reálisan az igény, hogy tudjuk-e magunkat függetleníteni? Tudunk-e teljesen függetlenül élni a társadalomban?

A teljes szabályozatlanság, függetlenség illúziónak tűnik. Hiszen az egész társadalom szabályokon, törvényeken, erkölcsi normákon alapul.

A politikában a liberalizmus (szabadelvűség) valósítja meg a szabadságot.

A filozófia azt vizsgálja, hogy a sorsszerűség mellett ill. ellene milyen érvek hozhatók fel. Milyen kompr 222e42c omisszumos szabadság-felfogások léteznek?

1. Sorsszerűség:

Fátum fatalizmus = végzet, sors irányítja az életünket

Pl.:

jósokhoz jártak az emberek, hogy megtudják a sorsukat

a középkorban a kereszténység határozta meg

katolikus keresztények  protestánsok

(szabad döntés joga)     (predeterminizmus = előre meghatározottság)

Aki elfogadja ezt a felfogást, akkor annak azt is el kell fogadnia, hogy nincs felelősség. A felelősségnek mint fogalomnak nincs értelme. Mindegyik tett alól felmenthetjük magunkat Þ nincs erkölcs!

Erre a filozófiára nem lehet felépíteni sem felelősséget, sem erkölcsöt.

Törvényszerű rend a világban:

Isteni teremtés nélküli determinista állapot. A világban semmi sem történik ok nélkül. A világ kozmosz, ok-okozati összefüggések sorozata.

A történés pillanatában vannak meghatározva a dolgok. Mindig minden meg van határozva. Programszerűen lefutó jelenségnek tartja a történéseket.

Törvényszerűség:

a hasonló okok hasonló okozatokat eredményeznek. Szükségszerűségekben lévő ismétlődések. Pl.: 1 magból 1 csíra lesz; sok magból sok csíra lesz; minden magból csíra lesz.

Francia felvilágosodás idején (Hollbach, Voltaire, Laplace) valósítják meg a determinizmus mechanikáját Þ NEWTONI TÖRVÉNYEK

Ellenérvek:

A tudomány szerint a világ sem nem kozmosz, sem nem káosz. Egy egyetemes determinizmusban nem lehet fejlődés, csak körforgás, holott a világban a fejlődés nem állt meg.

Ha a társadalom ok-okozati viszonyon alapulna, akkor előbb-utóbb a dolgok bekövetkeznek.

Az emberi cselekedetek nemcsak okszerűek, hanem célszerűek is, hiszen gondolkodunk. ÞAz emberi cselekedet kettős meghatározottságon alapul. Nem igaz a csak ok-okozati összefüggés.

Ez a felfogás sem áll meg a "lábán" a világban!

Öndetermináltság:

Maga az ember a tudatával aktívan vagy passzívan részt vesz a sorsa alakításában. Az ember a saját drámájának nemcsak szereplője, hanem írója is.

Vannak külső és belső okok.

n    passzív: a külső körülmények túlságosak, a belsők nem igazán tudnak módosítani.

n    aktív: a külső-belső okok együtt determinálják az ember mindenkori sorsát.

Öndetermináltság:

Felismerjük az alternatívákat. Van összehasonítási alapunk Þ kiválasztjuk a legmegfelelőbbet. "Rászedjük a természetet, társadalmat, mert átlátjuk az egészet."

Az ember képes arra, hogy beavatkozzon a meghatározó dolgokba. Þ az ember befolyásolni tudja a folyamatokat.

Pl.: szenvedélyek

Ki szabadabb, az aki a szenvedélyének él, vagy az, aki nem?

Pl.: alkoholista, kábítószeres

Nem tudjuk, hogy a gondolkodás hogyan vezérli a cselekedeteinket.

Akarat és egzisztenciális szabadság:

Istentől megkaptuk a szabad döntés jogát. Ezzel megalapoztuk az Istennek tetsző és nem tetsző dolgokat, vagyis az erkölcsöt.

Ha teljesen szabad az akarat, mi befolyásol?

Egzisztenciális szabadság:

az ember szabadságra született lény. Beleszülettünk egy idegen világba, sok veszély leselkedik az emberre, cselekednie kell. Cselekedeteiben válaszút elé áll, de a döntésben nincs segítség. A lét az individuális, segítségre nem lehet számítani.

Az ember saját maga dönt, függetleníti magát a külső dolgoktól.

Ellenérvek:

Van-e értelme az olyan szabadságnak, mely a fizikai létünk szabadságát nem jelenti? Ha tényleg korlátlan mindenkinek a szabadsága, akkor van-e értéke a szabadságnak?

Van-e értelme a tanulásnak? Þ Hiszen a döntésben nem segít.

Öndetermináltság

Ami a jelenben történik, az nem történhetett másképpen abban a pillanatban.

10 évvel ezelőtt nagyon kicsi valószínűsége van annak, hogy abban a pillanatban a jelenben megtörténik a dolog.

Múlt Jelen Jövő

10

A történéseket megelőző tartományok feloszthatók:

Lehetséges

Lehetetlen          véletlenszerű szükségszerű

Valószerűtlen bizonytalan valószerű

teljesen determinált

teljesen determinált

részlegesen determinált

teljesen

indeterminált

0 0,5 1

részlegesen determinált

Ezzel a modellel értelmezhetjük a világ történéseit, működését. Az időben folyamat közben az ok-okozati viszonyok változnak. Végtelen sok ok és feltétel az időben zárja ki az alternatívákat.

Van értelme, hogy tudással magunk is próbáljuk belátni a történéseket.

Determinációban való okos belenyúlás a szabadság!