online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
bal sarok kategória jobb sarok
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   bal jobb sarok
bal sarok   jobb sarok
 




































 
bal also sarok   bal jobb sarok

Sorsszerűség és szabadsag

filozófia





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
A filozófia egyik alapkérdésére adott valasz
A Magyar Philosophiai Szemle Repertóriuma
FRIEDRICH NIETZSCHE Emberi - túlsagosan is emberi (aforizmak)
Lételmélet (antológia) lehetséges valaszok
Ismeretelméleti alternatívak: EMPIRIZMUS
FRIEDRICH NIETZSCHE A vidam tudomany (aforizmak)
Az igazsag problémaja
Sorsszerűség és szabadsag
 
bal also sarok   bal jobb sarok
Sorsszerűség és szabadság


Régóta foglalkoztatja az embert a szabadság. A köznapi gondolkodásban a függetlenség és a körülményektől, kötöttségektől való mentesség.

Felmerülhet-e reálisan az igény, hogy tudjuk-e magunkat függetleníteni? Tudunk-e teljesen függetlenül élni a társadalomban?


A teljes szabályozatlanság, függetlenség illúziónak tűnik. Hiszen az egész társadalom szabályokon, törvényeken, erkölcsi normákon alapul.


A politikában a liberalizmus (szabadelvűség) valósítja meg a szabadságot.




A filozófia azt vizsgálja, hogy a sorsszerűség mellett ill. ellene milyen érvek hozhatók fel. Milyen kompr 222e42c omisszumos szabadság-felfogások léteznek?


Sorsszerűség vagy eleve elrendeltség (predeterminiz-mus)

Törvényszerű rend a világban

Öndetermináltság


Akarat és egzisztenciális szabadság (indeterminiz-mus)



passzív

aktív




1. Sorsszerűség:

Fátum fatalizmus = végzet, sors irányítja az életünket

Pl.:

jósokhoz jártak az emberek, hogy megtudják a sorsukat

a középkorban a kereszténység határozta meg


katolikus keresztények  protestánsok

(szabad döntés joga)     (predeterminizmus = előre meghatározottság)


Aki elfogadja ezt a felfogást, akkor annak azt is el kell fogadnia, hogy nincs felelősség. A felelősségnek mint fogalomnak nincs értelme. Mindegyik tett alól felmenthetjük magunkat Þ nincs erkölcs!

Erre a filozófiára nem lehet felépíteni sem felelősséget, sem erkölcsöt.


Törvényszerű rend a világban:


Isteni teremtés nélküli determinista állapot. A világban semmi sem történik ok nélkül. A világ kozmosz, ok-okozati összefüggések sorozata.

A történés pillanatában vannak meghatározva a dolgok. Mindig minden meg van határozva. Programszerűen lefutó jelenségnek tartja a történéseket.

Törvényszerűség:

a hasonló okok hasonló okozatokat eredményeznek. Szükségszerűségekben lévő ismétlődések. Pl.: 1 magból 1 csíra lesz; sok magból sok csíra lesz; minden magból csíra lesz.


Francia felvilágosodás idején (Hollbach, Voltaire, Laplace) valósítják meg a determinizmus mechanikáját Þ NEWTONI TÖRVÉNYEK



Ellenérvek:

A tudomány szerint a világ sem nem kozmosz, sem nem káosz. Egy egyetemes determinizmusban nem lehet fejlődés, csak körforgás, holott a világban a fejlődés nem állt meg.

Ha a társadalom ok-okozati viszonyon alapulna, akkor előbb-utóbb a dolgok bekövetkeznek.

Az emberi cselekedetek nemcsak okszerűek, hanem célszerűek is, hiszen gondolkodunk. ÞAz emberi cselekedet kettős meghatározottságon alapul. Nem igaz a csak ok-okozati összefüggés.


Ez a felfogás sem áll meg a "lábán" a világban!


Öndetermináltság:

Maga az ember a tudatával aktívan vagy passzívan részt vesz a sorsa alakításában. Az ember a saját drámájának nemcsak szereplője, hanem írója is.

Vannak külső és belső okok.

n    passzív: a külső körülmények túlságosak, a belsők nem igazán tudnak módosítani.

n    aktív: a külső-belső okok együtt determinálják az ember mindenkori sorsát.


Öndetermináltság:

Felismerjük az alternatívákat. Van összehasonítási alapunk Þ kiválasztjuk a legmegfelelőbbet. "Rászedjük a természetet, társadalmat, mert átlátjuk az egészet."

Az ember képes arra, hogy beavatkozzon a meghatározó dolgokba. Þ az ember befolyásolni tudja a folyamatokat.

Pl.: szenvedélyek

Ki szabadabb, az aki a szenvedélyének él, vagy az, aki nem?

Pl.: alkoholista, kábítószeres

Nem tudjuk, hogy a gondolkodás hogyan vezérli a cselekedeteinket.


Akarat és egzisztenciális szabadság:


Istentől megkaptuk a szabad döntés jogát. Ezzel megalapoztuk az Istennek tetsző és nem tetsző dolgokat, vagyis az erkölcsöt.


Ha teljesen szabad az akarat, mi befolyásol?




Egzisztenciális szabadság:

az ember szabadságra született lény. Beleszülettünk egy idegen világba, sok veszély leselkedik az emberre, cselekednie kell. Cselekedeteiben válaszút elé áll, de a döntésben nincs segítség. A lét az individuális, segítségre nem lehet számítani.

Az ember saját maga dönt, függetleníti magát a külső dolgoktól.


Ellenérvek:

Van-e értelme az olyan szabadságnak, mely a fizikai létünk szabadságát nem jelenti? Ha tényleg korlátlan mindenkinek a szabadsága, akkor van-e értéke a szabadságnak?

Van-e értelme a tanulásnak? Þ Hiszen a döntésben nem segít.


Öndetermináltság


Ami a jelenben történik, az nem történhetett másképpen abban a pillanatban.

10 évvel ezelőtt nagyon kicsi valószínűsége van annak, hogy abban a pillanatban a jelenben megtörténik a dolog.



Múlt Jelen Jövő




10



A történéseket megelőző tartományok feloszthatók:


Lehetséges


Lehetetlen          véletlenszerű szükségszerű


Valószerűtlen bizonytalan valószerű



teljesen determinált



teljesen determinált

részlegesen determinált



teljesen

indeterminált


0 0,5 1


részlegesen determinált



Ezzel a modellel értelmezhetjük a világ történéseit, működését. Az időben folyamat közben az ok-okozati viszonyok változnak. Végtelen sok ok és feltétel az időben zárja ki az alternatívákat.

Van értelme, hogy tudással magunk is próbáljuk belátni a történéseket.


Determinációban való okos belenyúlás a szabadság!





Találat: 8596