Ismeretelméleti alternatívák: RACIONALIZMUS

Igaz ismeretekhez csak a gondolkodás juttat, a tapasztalástól függetlenül.

PLATÓN:

a világot úgy magyarázta, hogy az elsődleges az ideák világa, ahol a szépség, jóság, ... stb eszmék laknak. Ezek az ideák a másodlagos, tárgyi világban többé-kevésbé vannak jelen Þ minden tárgy tartalmaz többet-kevesebbet az ideákból.

Megkettőzi a világot a tökéletes létezés birodalma, míg a tárgyi világ a tökéletlen.

Pl.: Barlanghasonlat

Anamnézis - visszaemlékezés: (az ideák világában)

Ha a tanulás alapja a visszaemlékezés, akkor nem más, mint olyan tudás felidézése, amit már tudtunk, csak elfelejtettük. Az ideák világában már találkoztunk vele.

Tanulás nem más, mint a már megismert dolgok felidézése. Az ideális igazság tapasztalati úton nem ismerhető meg!

Kérdve-kifejező módszer: kérdésekkel rávezetés arra, amit tanítani akar.

Ellenérvek: fölöslegen a világot megkettőzni (Arisztotelész szerint). Az ideák benne vannak a tárgyakban, dolgokban, hiszen nincs egy külön hely az ideáknak.

Összegzés: A visszaemlékezsé a megismerés fogalmának része, de csak visszaemlékezéssel nem lehet igaz ismeretekhez jutni.

Megismerés = megvilágosodás

CICERO: Az eszmék fényt sugároznak ki.

AUGUSZTINUSZ: Isten szava olyan fény, amely az embert megvilágosítja. Ez a fény a megigazoláshoz, megismeréshez nélkülözhetetlen. Az örök igazsághoz csak Isten általi megvilágosodással lehet jutni.

Ellenérvek

ha nincs tudás, a nem tudásnak nincs megvilágosító ereje.

az embernek van heurisztikus képessége (rádöbbenés, ráismerés), ez csak akkor fordul elő, ha kellően sok ismeretük van.

ha az igazságnak kisugárzó értéke lenne, akkor könnyedén megismernénk a dolgokat. A világban a hazugságokat hamarabb elhiszik.

Velünk születnek az eszmék

DESCARTES: módszeres kétely, mindenben kételkedni kell. Ami nem világos ismeret és nem jól megkülönböztethető, azt el kell vetni. Az érzéki alapú ismeretek bizonytalanok, csak eszmei lehet az, ami teljesen biztos.

Az ember egy racionális cogito: létező eszes lény.

A kételkedések eredményeként arra jutott, hogy cogito ego sum.

A matematikai és erkölcsi alaptételeket magunkkal hozzuk.

LOCKE A kisgyermekekben is ugyanúgy megvannak azok a dolgok, amik a felnőttekben.

LEIBNIZ: Eszmék nem születnek velünk, hacsak nem az értelem maga. Ha az értelem mindenkinek egyformán születésekor van, akkor miért van az, hogy az emberek különböző nyelven beszélnek?

CHOMSKY: az emberi gyermek a magasfokú logikai rendszer végrehajtásának a képességével születik, genetikailag adott a nyelvtan elsajátításának bonyolult rendszere Þ beszéd készsége, nyelvtan elsajátításának lehetőségét teszik lehetővé a velünk született agyi pályák.

KANT ismeretelmélete

A priori: a tapasztalatot megelőzően, függetlenül.

A posteriori a tapasztalásból származó, követő ismeret.

Minden hattyú fehér, az a posteriori.

Mindennek oka van, az a priori, mert a tapasztalatokból nem jutunk el oda.

Lehetségesek-e a  priori szintetikus ítéletek?

Lehetséges-e filozófia?

Lehetséges-e tudomány?

Filozófia csak akkor lehet, ha a priori.

Érzékelés Értelem Ész

(intellektus, verstand) (ratio, vermuft)

DING TÉR Eszmék

AN                                     1. Feltétlen egységes lélek

SICH                                  2. Világ

IDŐ 3. Isten

NEM BIZONYÍTHATÓAKÞ

ANTIÓMIÁK

Szemléleti formák 1. Megmaradás - véges, végtelen világ

Okság                                  - Isten van/nincs

Kölcsönhatás                       - szabadság-szükségszerűség

Ding An Sich: magán való dolog, megismeréstől független dolog.

Ez az érzékszerveinken keresztül bejut a megismerő tudatba.

Értelem: (verstand / intellektus)

A Ding an Sich tér és idő nélküli a priori formák. A megismerés során mi rendezzük tér és idő szerint a tapasztalatokat.

Az értelemnek is vannak a priori kategóriái.  12 db van belőle, ezek velünk születtek. Ismereteinket ezekkel a kategóriákkal el tudjuk rendezni, így létezhet természettudomány, matematika.

Az észnek nincsenek kategóriái, csak eszméi. A filozófiák egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaznak meg.

ANTINÓMIA: megoldhatatlan ellentmondás.

Kant: eddig a gondolkodásunkat akartuk hozzáigazítani a valósághoz, mostantól azonban a valósághoz kell hozzáigazítani a gondolkodásunkat.

A Ding an sich - számunkra megismerhetetlen, hiszen csak kategóriákon keresztül szemlélhetjük.

Megismerés mint lényeglátás

HUSSERL: A tárgyak, dolgok két részből állnak: felszín és lényeg.

Felszín A hiteles megismerésnek a jelenségtől a lényeg jelenség lényegig kell eljutnia. Ez a lényeglátás.

Mély

Szerinte: a lényeg az ideális lét egysége,

és nem az érzékiből elvont a általános fogalom.

A lényeglátás segítségével a tapasztalatból jutunk el a dolgok lényegéhez. A lényeglátás nem más, mint intellektuális szemlélet, intuíció eredménye.

Ellenvetés:

ha tapasztalatilag nem vizsgálható felül, akkor nem tudomány

intuíció révén csak korábbi előítéleteinket rávetítjük a dolgok lényegére.

sötétbe nézünk az intuíció segítségével.

Kritikai racionalizmus

POPPER: falzifikáció = hamisság bizonyítása

minden ismeretet felül kell vizsgálnunk

verifikálni nem lehet a törvényeket induktív módon

általános állítást visszavezetjük részekre, a részeket vizsgálom igazság-hamisság szerint. Ha egy is hamis, elvetem az állítást.

Összefoglalás

DOGMATIZMUS TUDÁSUNK HELYES IS, SZKEPTICIZMUS

MEG NEM IS

(kinyilatkoztatásban nem (tévedésünket korrigál- (mindenben kételkedni

kételkedünk) juk) kell)