Az igazsag problémaja

Az igazság problémája

Felfedezzük az igazságot, vagy mi hozzuk létre?

Az igaz ismeretek ábrázolják-e a valóságot és csak ismeretek formájában léteznek?

Növeli-e az igaz ismerete a szabadságunkat?

Az igazság helye az ismeretelméletben:

Az igazság: a megismerési folyamat célja. Az igazság a szellemi javak egyike. Eligazítást nyújt számunkra. Az igaz ismeretek a sikeres cselekvésben segítenek, a hamis ismeretek a kudarc útját egyeng 848c24i etik.

Az igazság érték. Étékes dolog, érdemes vele foglalkozni.

Az igazság természete:

Igazságmegfelelési elmélet

Igazak csak kijelentések lehetnek. Állítások - tagadások. Valamely kijelentés akkor igaz, ha megfelel a valóságnak. Az igazság hű leírást ad a valóságról.

ARISZTOTELÉSZ:  " A gondolat megfelel a tárgyának."

Többé-kevésbé a tudományos gondolkodás ezt ismeri el, miszerint ismereteink az eredeti valóságot helyettesítő másolatok. A jó másolatok igazak, a rossz másolatok hamisak.

Megfigyeljük azt, hogy a gondolat, a másolat megfelel-e annak, amire vonatkozik. A kísérleti tudományok ezt használják.

Gondolat

G         Kijelentés Þ Szubjektív részben nincs igazság

V         Tény Þ Objektív valóságban nincs igazság

Valóság

Olyat keresünk, ami nincs s ott, se itt. Þ A valóságban vannak dolgok, tárgyak, tények. A tényről van a fejünkben kijelentés /állítás- tagadás/. Ha a kijelentés megfelel a ténynek, akkor igaz, ha nem, akkor hamis.

Az igazság RELÁCIÓFOGALOM.

Ellenvetések:

érzéki csalódások ellen nem vagyunk védettek. Valóság Û látszat.

A látszat alapján jelentünk ki dolgokat.

Határozatlansági reláció.

Az igazság túlvilági objektív meghatározottság:

PLATÓN: a létezők ahogy vannak igazak, ahogy nincsenek hamisak. A létező akkor igaz, ha olyan, amilyennek lennie kell. Vagyis nem a fogalmaink igazodnak a valósághoz, hanem a valóság tárgyainak kell igazodniuk a fogalmukhoz. Az igazság az szellemi, ideális létező.

Az igaz az egész. Az ideák világához igazodjon az árnyékvilág. Az igazság nem a részekben, hanem az egészben nyilvánul meg. Az evilágon túl kell jutnunk Þ odaát van az igazság.

Minden gondolt dolognak valóságos létet tulajdonítunk, és igaznak azt tartjuk, ami van.

Ellenvetés:

a létezést és az igaznak levést ugyanannak tartja.

Hit kérdése a túlvilág.

3. Jelentéstani igazságfogalom

A kijelentéseket kell vizsgálni. Vannak tárgynyelvi kijelentések, amik a kijelentésre vonatkoznak. Az igaz-hamis, ezek metanyelvi kijelentések, amik a kijelentésre vonatkoznak.

Redunáns, megduplázó felfogás. Þ Paradoxonok.

Tárgynyelv + metanyelv

Ellenvetés:

Semmiféle jelentés kritériumát az igazságnak nem tudja megadni.

Vannak nem a tényekre vonatkozó kijelentések, pl.: statisztikai átlagok

Nem igaz, hogy minden állítás a tényeknek felel meg.

4. Igaz az, ami nyilvánvaló (Evidencia)

Deduktív következtetés. Kijelentésből eljutunk egy másik kijelentéshez. Ami világos, nyilvánvaló, az mindig biztos, hogy úgy lesz, de ebben nem lehetünk biztosak.

Evidens: könnyen belátható, nem kell bizonyítanunk.

Ellenvetés:

Semmit sem fogadunk el evidensnek, hanem keresünk nála még evidensebbek Þ végtelen folyamatot eredményez!

5. Az igazság mint összetartozás (koherencia)

Az igazság az egészben található. Az igazság az egymással összeegyeztethető kijelentések együttesének tulajdonsága, vagyis az igazság az összeegyeztethetőségben jelenik meg.

Valamely kijelentés csak akkor tekinthető igaznak, ha része egy jól megalapozott kijelentésrendszernek mint egésznek.Þ Minden kijelentés igaz, ami egy elméletbe ellentmondásmentesen beilleszthető. A tudományos elméleteknek ellentmondásmenteseknek kell lenniük. Ezek az elméletek axiómákra épülnek

Ellenvetés:

sámántanok, démontanok is létrehozhatók

horoszkópok

6. Az igazság mint hatékony vagy működőképes ismeret (pragmatista)

Pragmatista igazság elmélet = gyakorlat számára megalkotott.

Az igazság pusztán cselekvési helyzetben létezik, az igazságot a cselekvő ember hozza létre, azáltal, hogy eléri a számára kívánatos célt! Þ Igaz az, ami hasznos Þ Emberközpontú felfogás!

Nem felismerjük; hanem csináljuk, létrehozzuk az igazságot. Mindenki a cselekvésében hozza létre az igazságot, akinek előbb sikerült, annak van igaza. Az igazság relatív, viszonylagos. Þ mindig a cselekvőtől függ, és mindig többértékű (fokozatai vannak az igazságnak) Igazság a cselekvő embertől függetlenül nem létezik!

Ellenvetés:

a cselekvés az történetileg változik

igaz, ami hasznos. Nem biztos, hogy mindig az igaz cselekedettel végrehajtott dolgok a hasznosak. A hasznosság nem biztos, hogy kritériuma az igazságnak. Igazság ¹ hasznosság.

Hatékony - igaz kapcsolata nem direkt.

7-8. Konvencionalista és dialogikus felfogás

Konvenciók, megállapodások, megegyezések nélkülözhetetlenek a tudományos elmélet megalkotásához. Pl.: SI mértékegységrendszer.

Konvencionalizmus: irányzat, mely a konvenciókra épül. Ismeretelméleti felfogás.

Az ig. fog. felesleges, mert a tudományok művelőit a megegyezés, világosság, egyszerűség, elegancia szempontjai vezetik. Þ nincs szükség  az igazság fogalomra. A tudományok művelőinek egyetértésben kell dolgozniuk.

Dialogikus felfogás: vita eredményeképpen jön létre az igazság, mely olyan ismeret, amelyet egy ideális dialógus résztvevői elfogadnak.

Pl: tudományos konferenciák, ahol érvelnek, kritizálnak.

ERIC FROMM: "az igazság szikra, melynek az ellenvetések a fújtatói"

Addig igazak a dolgok, amíg nem lehet megcáfolni.

Összefoglalás: