|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A gateway áll a vállalati PBX és a LAN között, tömöríti a hívásokat, IP csomagokra darabolja azokat, majd elküldve a hálózaton keresztül a másik gateway-hez, az visszaalakítja a jelfolyamot beszéddé és továbbítja a hívott telefonkészüléknek.
Látható, hogy a VoIP lelke a gateway. A gateway tulajdonságai és kialakításának jellemzöi szabják meg az alkalmazások körét. Amikor egy vállalat a VoIP rendszer kialakítása mellett dönt, fel kell mérnie, hogy a gateway PC, router, RAS (Remote Access Server) vagy PBX alapú legyen, vagyis hogy egy már meglévö platformot bövítsen fel, vagy önálló eszközökkel kívánja megvalósítani a hangátvitelt. A kérdés az, hogy melyik megoldás a legjobb? Ezt mindig az adott körülmények döntik el.
Az önálló (standalone) gateway-ek alapvetöen méretezhetöbbek és rugalmasabbak, mint a többi megoldás. Szolgáltatói környezetben az önálló megoldások kívánatosak, mert ezeknél a vállalatoknál (pl.: Internet-telefonszolgáltató társaságok), a bövíthetöség a legmagasabb prioritású szempontok közé tartozik.
A ma használatos önálló gateway-ek legtöbbje PC architektúrájú (6. ábra). Sokan úgy tartják, a PC-k nem megbízhatóak, ezért inkább más kiépítést választanak, vagy a zavartalan müködést szem elött tartva minden egyes csomópontban backup gateway-eket használnak. A bizalmatlanság ellen 555j92f ére ezeknek a rendszereknek a népszerüsége növekszik.
A bizalmatlanságnak a legtöbbször nincs meg a müszaki alapja. Sok esetben ugyanis a hordozó számítógép nagy megbízhatóságú, ipari PC formájában kerül megvalósításra a szükséges redundáns egységekkel, hot-swap disk vezérléssel stb. Tipikusan ez az eset állhat fenn szolgáltatói rendszereknél is, ahol a megbízhatóság az elsö szempontok közé tartozik.
SOHO területen használatuk elönyös olyan vállalatoknál, ahol már egy kiépült kommunikációs hálózat található, mert egyszerü a rendszerbe integrálni, és számos konfigurációs lehetöséget támogatnak. A folyamatos szoftverfejlesztések hatására az alkalmazási lehetöségek is gazdagabb tárházat nyújtanak a felhasználóknak.
1. ábra. PC architektúrájú gateway
A VoIP piac legtöbb szereplöje önálló gateway-eket gyárt, például az úttörönek minösülö VocalTec, Ericsson, Lucent, Nokia és Netspeak, valamint számos kisebb gyártó is.
A router vagy access server alapú megoldások közkedveltek kisebb és közepes vállalati IP beszédátvitel terén, ugyanakkor találkozhatunk ritkán nagyvállalati megoldásként is. A megoldást a 7. ábra mutatja be.
2. ábra. Router/access server alapú VoIP megoldás
Az IP és a "telefonos világ" összekötése itt a router feladata, pontosabban a routerbe helyezett (vagy beépített) hangmodulé. Ennek több formája is lehet, a modulba helyezett interfész kártyáktól kezdve a fix kiépítésü router alapú gateway-ekig.
A megoldás megbízhatósága az ipari PC-s megoldásoknál - a közszemlélettel ellentétben - alacsonyabb, ugyanakkor általában költséghatékonyabb.
A föbb alkalmazási területeket a legtöbb esetben két esetre lehet redukálni. Olyan vállalatoknál, ahol az adatkapcsolat még nem létezik, és zöldmezös beruházásként a routerekkel együtt a VoIP megoldást is szállítani kell, illetve ott, ahol a meglévö adatkapcsolatot megvalósító router-hálózat képes lehet bövítésekkel és cserékkel IP alapú beszédszolgáltatást nyújtani.
A router alapú valós idejü szolgáltatások támogatása nagy kihívást jelent az eszköz-gyártóknak, hiszen sokszor a korábbi müveleteknél jelentösen kifinomultabb és gyorsabb processzálási igényröl van szó a router hardverével és szoftverével szemben. A technológia "beérése" tehát nem csupán a szabványok megjelenését jelentik, hanem a megfelelö teljesítöképességek olcsó elérhetöségét is.
Ebben a fejezetben az IP alapú telefonálás LAN környezetben való megvalósításával foglalkozunk.
Esett már szó arról, hogy lokális hálózaton a beszédátvitelnek - elsösorban a rendelkezésre álló eröforrások miatt (10-100-1000 Mbit/s) - nincsenek olyan korlátai, mint a kis sávszélességü Intranet vagy Internet megoldásoknál - még a "best effort" jellegü müködés ellenére sem. Költségmegtakarítás itt viszont nem mutatható ki olyan közvetlen módon, mint telephelyek közötti kommunikáció esetében.
Az IP alközpont és az IP telefon összetartozó fogalmak. Gyakorlatilag itt teljes alközponti intelligenciát képzelhetünk el, azonban a lokális oldalon nincsenek telefonmellékek. Az IP alközpont egy interfésszel csatlakozik a lokális hálózathoz (pl. az Ethernet vagy Fast Ethernet hub-ra vagy switch-re), és a telefonkészülékek is ugyanígy csatlakoznak a LAN-ra (8. ábra). Minden készüléknek van egy IP címe és egy telefonszáma (melléke) is. Ilyen összeállítás esetén számtalan szolgáltatás létezik, nemcsak lefedve a modern alközponti szolgáltatásokat, hanem jelentös többletszolgáltatásokat is elérhetök.
3. ábra. IP alközponti megoldás felépítése
Az IP alközpontok alkalmazásaival részletesebben foglalkozunk a 3.4.2. szakaszban.
A PC kliensek a legújabb és legfejlettebb beszélgetö eszközök. Megjelenésükkel és müködésükkel a normál telefont emulálják, lehetövé téve távolsági hívások lebonyolítását az Interneten keresztül.
Az eredeti PC kliens, melyet a VocalTec készített el 1994-ben, a kommunikációs eszközök forradalmához vezetett, azóta rengeteg vetélytársa született. Annak, aki olcsó megoldást keres más városba vagy országba történö beszélgetéshez, jelenleg a PC kliensek nyújtják a legjobb megoldást.
A PC kliensek minimális hardverkövetelményekkel valósítanak meg valós idejü kapcsolatot. Egy Pentium alapú számítógép full-duplex hangkártyával, mikrofonnal és hangszórókkal alkalmas az Interneten vagy az intraneten keresztül folytatott beszélgetésekre. Az Internethez való csatlakozás történhet analóg modemen, ISDN-en, vagy lokális hálózaton keresztül. Analóg modem esetében már egy 28800 bit/s sebességüvel folytathatunk távolsági beszélgetéseket a világ bármelyik tájára, miközben csak a helyi hívás árát fizetjük.
A hagyományos telefonnal szemben a PC kliensek további funkciókkal is rendelkeznek. A full-duplex, valós idejü beszélgetésen túl a legtöbb PC kliens képátvitelre is képes. Ezen kívül rendelkeznek audio-, illetve video üzenetküldö képességekkel is. További funkció a text chat, valamint a fájlok küldése és fogadása. A közös munkát elösegíti az úgynevezett faliújság, melyre a társalgó felek rajzolhatnak, illetve írhatnak. További képessége néhány PC kliensnek az alkalmazások megosztása.
A PC kliensek által kezdeményezett hívások között megkülönböztethetünk PC-PC és PC-telefon kapcsolatokat. A PC-PC kapcsolat teljes egészében az Interneten vagy az intraneten zajlik. A hívás nem telefonszám tárcsázásával jön létre, a hívónak ismernie kell a hívott gép IP címét, vagy a hívott fél e-mail címét. Ha a felhasználók csatlakoznak egy konferencia szerverhez, elég ismerni egymás bejelentkezési nevét, és a csatlakozás a konferencia szerver által egyeztetett adatok alapján épül fel. PC kliensünkön be lehet állítani, melyik konferencia szerverre jelentkezzen be, és fogadjon-e, illetve kitöl fogadjon el hívásokat.
A PC-telefon hívások részben az Interneten, részben pedig a hagyományos telefonhálózaton zajlanak. A kettö közötti kapcsolatot a gateway teremti meg. A gateway végzi el a PC klienstöl érkezö adatok alapján a hívás felépítését, és a beszélgetés során az IP csomagok hanggá alakítását és fordítva. Lehetséges telefonról is hívni PC klienst, de ebben az esetben a gateway-nek megfelelö információkkal kell rendelkeznie a PC klienst illetöen.
A PC kliensek müködését leginkább befolyásoló tényezö a sávszélesség. Megfelelö Internet kapcsolattal és kódolással már egy 28800 bit/s-os modemmel is lehet hívásokat lebonyolítani. A sávszélességgel szorosan összefüggö tényezö a használt kódolás. A legtöbb PC kliens többféle kódolást is támogat, ezekkel 4,8 kbit/s-tól 8 kbit/s-ig beállítható a bitsebesség. A kódolás megválasztása jelentösen hozzájárul a beszéd minöségéhez. Az új kódolások alkalmazkodnak az emberi hang karakterisztikájához, képesek szünetdetektálására, zajgenerálásra, valamint visszhangtörlésre.
Napjainkban a PC kliensekre jellemzö a szabványosodás. A vezetö alkalmazások már részlegesen vagy egészében támogatják a H.323-as szabványt. Szabványosításukkal elérhetö a különbözö eszközök egy rendszerben történö integrációja, mely további funkciókkal bövíthetné az általuk kínált szolgáltatásokat
A web alapú telefonálás és call center integráció napjaink és sokak szerint a közeli jövö egyik legnagyobb reményü IP alapú alkalmazását jelentik. Az alkalmazásokról részletesen olvashatunk a 3.4.3. fejezetben, most azonban tekintsük át a rendszer felépítését a 9. ábra segítségével.
4. ábra. Web alapú Call Center megoldás
A szolgáltatást egy jellegzetes vállalati alkalmazás példáján célszerü végiggondolni. A kereskedö vállalat a többi Intranetes szervere mellett egy Call Center szervert is üzemeltet. A vállalati központi telephelyen operátorok egy csoportja dolgozik, mindenkinél egy multimédiás PC-vel, esetleg mellé telefonnal (utóbbi nem feltétlenül szükséges). Az Intranet IP alapú beszédszolgáltatásának megvalósításáért felelös gateway-ek, a gatekeeper és a hálózati menedzser szoftverek mind részei a rendszernek.
A vállalati felhasználó akár telefonnal, akár az Intraneten böngészve bejelentkezik a szolgáltatási oldalon elhelyezkedö call centerbe ill. gateway-be. Innen a rendszer elvégzi a különbözö szoftver funkciókat, szükség esetén (akár egy web alapú linkre klikkeléssel) kapcsol az operátorokhoz, akik a PC-jüket és azok hangkártyáját használva on-line kapcsolatban vannak az ügyféllel. Nemcsak az Intranetes tájékozódást segítik, hanem PC-telefonkapcsolatban is vannak a klienssel.
Természetesen egyéni felhasználók is éppúgy élvezhetik a rendszer szolgáltatásait.
Az IP alapú Call centerek csatlakozniuk kell tudni a hagyományos call centerekhez, külsö IVR-hez is. A szabványos adatbázisok alkalmazása lehetövé teszik az egyedi vállalati megoldások rendszer integrálását (pl. ügyféladatbázis, SAP stb.)
A különbözö hálózati rendszereknél a hálózat felügyelet és karbantartás szempontjából rendkívül fontos a menedzsment. A VoIP rendszerek a hagyományos telefonhálózaton megvalósuló hívásokat "best-effort" IP hálózaton valósítják meg nagy komplexitású eszközökkel, ezért a menedzsment, mint a hálózat OAM&P (Operations, Administration, Management and Provisioning) része különösen fontos feladatkörrel rendelkezik.
A mindennapi üzemeltetéstöl a rendszer fejlesztéséig a menedzsment biztosítja a hozzáférést a rendszerhez.
Egyes gyártók (Cisco, 3Com) termékei nem rendelkeznek önálló menedzsment rendszerrel. Az eszközöket terminálról lehet konfigurálni, az eszközök maguk gyüjtenek statisztikákat a rendszer müködésével kapcsolatban. Természetesen, mint a hagyományos IP hálózatoknál, a VoIP rendszereknél is menedzselhetök SNMP-n keresztül.
Más gyártók (VocalTec, Ascend) konfigurálást már a menedzsment rendszeren keresztül lehet elvégezni. A menedzsment szerves része a rendszer intelligenciáját biztosító gatekeeper-nek. A gatekeeper konfigurálása történhet parancssorban (VocalTec DBAdmin), webes interfészen (Ascend MultiVoice Access Manager), vagy speciális menedzsment rendszeren keresztül (VocalTec Network Manager).
Ezen kívül a menedzsment rendszer alkalmas az eszközök státuszának távoli monitorozására illetve változtatására. Ide futnak be az eszközök riasztásai, így azonnal be lehet avatkozni a biztonságos müködés érdekében. Lehetöség nyílik az egyes elemek szükség szerinti be-, ill. kikapcsolására, újraindítására.
A rendszer valamennyi paraméterét lehet változtatni a menedzsmenten keresztül. Itt tudunk eszközöket hozzáadni, elvenni, vagy paramétereiket átállítani. Meg lehet változtatni a dialing plan-t (hívószám alapú irányítási táblázatát), és a gateway-ek prioritását. Új szolgáltatásokat lehet az eddigiekhez hozzávenni és meghatározni az erre jogosultak körét.
A menedzsment rendszeren keresztül lehet hozzáférni a felhasználói adatbázishoz is. Ebbe beletartozik új felhasználók létrehozása, régiek törlése. Különbözö jogú felhasználói csoportokat definiálhatunk az engedélyezett szolgáltatás (telefon-telefon, telefon-PC, PC-telefon, PC-PC) alapján.
A rendszer statisztikát is gyüjt a müködéssel kapcsolatos adatokból. Innen kapunk információt az eszköz aktuális állapotáról, a vonalak terheltségéröl, az aktív hívások számáról, a minimum-, maximum- és átlagos híváshosszról, a hívások sikertelenségéröl, valamint a bejelentkezett felhasználókról.
A fentiek alapján kitünik, hogy szolgáltatói szempontból a menedzsment rendkívül fontos része a Voice over IP rendszereknek. Ezen keresztül garantálható az egész rendszer állandó üzembiztos müködése. A központi adatbázist használja mind a gatekeeper, mind pedig a menedzsment rendszer. Így tovább növelhetö a rendszer biztonsága, ha az adatbázis a menedzsment rendszeren keresztül duplikálva van.
A menedzsment rendszeren és a beszédkapcsolatot megvalósító eszközökön kívül a VoIP rendszerek további fontos része a számlázás. A Voice over IP technológia mindennapokba történö átültetéséhez elengedhetetlen a megbízható számlázó-rendszer.
Egy következö generációs Internet-telefonszolgáltatónak ma az egyik legkritikusabb eleme a számlázás. A szolgáltatónak olyan rendszerre van szüksége, amely real-time adatokat biztosít, és kiterjedt szolgáltatásokkal rendelkezik a felhasználót illetöen.
A számlázó rendszerek középpontja a felhasználói adatbázis. Különbözö felhasználói típusokat kell definiálni nyújtandó szolgáltatás, státusz és fizetési mód szerint. Az adatbázisnak tartalmazni kell minden olyan információt, mellyel számlák állíthatók ki. Szolgáltatói és marketing szempontból fontos, hogy többféle fizetési módot támogasson, így bevezethetö a hitelkártyás, korlátozott hitelkeretes illetve elöre fizetett (prepaid) telefonálás.
Az adatbázis tartalmazza a felhasználó fizetési mérlegét: a kiment számlák és megérkezett befizetések összegét és idejét, valamint a prepaid összegek maradékát. Prepaid mód használatánál a számlázó rendszer müködhet Interactive Voice Response (IVR) módban is, mikor a felhasználó hangos információkat kaphat mérlegéröl.
A számlázó rendszernek kontrollt kell gyakorolnia a felhasználó felett, nehogy kerettúllépés vagy meg nem engedett szolgáltatás igénybevétele történjen. Ezáltal képes a felhasználói státuszok változtatására. Ez az ellenörzö funkció kiegészíti/helyettesíti a gateway vagy gatekeeper felhasználói kontrollját.
A gateway/gatekeeper eszközökön számlázó kliens fut, amely a hívás felépítésénél a számlázó szerveren azonosítja a felhasználó jogait.
A számlázó rendszerek másik központi eleme a tarifa-rendszer. A tarifatáblázatnak a hívás eredete célja és fizetési módja alapján kell összeállnia. Ez azt jelenti, hogy a tarifák különbözhetnek attól függöen, milyen módon fizet a felhasználó, és hogy honnan és milyen irányban telefonál. Függenie kell továbbá a díjazásnak a napszaktól, illetve a munka ill. munkaszüneti napoktól. Definiálhatók különbözö kedvezmények is bizonyos felhasználói csoportok számára, valamint a számlázás nélküli hívás is lehetséges. A tarifák összeállításánál elönyös, ha a számlázó több pénznemet támogat az ügyféltöl függöen; ez segíti a szolgáltatás nemzetközi szinten történö elterjedését.
Fontos a rendszerhez való többszintü hozzáférés, valamint a biztonság. Különbözö hozzáférési jogok alapján több helyröl tudják az operátorok a központi adatokat kezelni.
Egyes rendszerek rendelkeznek web-es interfésszel is. Történhet ezen keresztül a felhasználói adatbázis karbantartása, vagy a felhasználók kérhetik le ezen keresztül egyenlegüket.
Mint minden rendszernél itt is nagy hangsúlyt kell kapnia az üzembiztos müködésnek. Ezt elösegíti szabványos adatbázisok használata (pl.: Oracle). A számlázó-rendszer tervezésénél számításba kell venni bizonyos redundanciát, és az eröforrások egyenletes eloszlását.
A jelenleg a hagyományos telefonhálózatban használt számlázó rendszerek rendkívül komplexek, és ebböl adódó rugalmatlanságukból nem alkalmazhatóak a VoIP rendszerekre. Több gyártó rendelkezik már komplett VoIP számlázással, ezek azonban nincsenek integrálva a korábbi számlázó rendszerekkel. Meg kell tehát találni a közös csatlakozási pontot, melyekkel a hagyományos és IP telefon számlázás egységesen elvégezhetö.
A piacvezetö számlázó-rendszerek képesek több gyártó VoIP rendszereivel is együttmüködni. Ez fontos szempont a jövöre nézve, így ugyanis a meglévö rendszer tovább bövíthetö más eszközökkel is.
Hálózatintegrátorok és hálózati adminisztrátorok örökös problémája a különbözö eszközök együttmüködésének megoldása. IP alapú beszédátviteli rendszereknél a kérdés több szempontból is elötérbe kerül, hiszen egy "telefonos világ" és egy "IP világ" között kell kapcsolatot teremteni és rajtuk egymás számára transzparens szolgáltatásokat nyújtani.
Voice over IP rendszereknél több féle együttmüködésröl (interoperability) beszélünk.
Gatewayek közötti együttmüködés
Gateway és gatekeeper, illetve gatekeeperek közötti együttmüködés
Gateway és alközpont együttmüködése
A H.323 szabvány - az 1.6.2 pontban leírt módon - rugalmasan specifikálja a gateway-ek müködési módját, azonban ez nem jelenti azt, hogy két VoIP gateway együttmüködik, ha mindkettö gyártója nyilatkozik H.323 müködésükröl. Jelenleg a legtöbb gyártó, mint elemi érdekük, igyekszik tesztelni eszközeit más gyártókkal.
A gateway-ek együttmüködésének legnyilvánvalóbb megvalósulása, hogy beszédátviteli interfészükre kötött telefonok, faxok, modemek felveszik egymással a kapcsolatot, és megfelelö minöségben kommunikálnak egymással.
Általánosságban a közös kódolás és jelzésrendszer már lehetövé teszi a kapcsolat felvételét, és innen a performancián és beállításokon (pl. jitter-buffer mérete, processzálási teljesítmény stb.) múlik az együttmüködés minösége.
A különbözö gyártójú gateway-ek együttmüködéséröl szól a tanulmányok nagy része, sokan ezt az egyetlen kérdést tekintik a VoIP rendszerek együttmüködése alatt. A következöknél viszont látni fogjuk, hogy bizonyos esetekben ez csupán a szükséges feltételek egyike.
A két müszakilag különbözö témakört azért soroltuk egybe, mert - a tanulmány szellemének megfelelöen - közös alkalmazási területek problémáiról van szó - a nagyobb vállalati és a szolgáltatói rendszerekröl. Kisebb megoldásoknál a gatekeeper sokszor nem is jelenik meg külön eszközben vagy szoftverben. A rendszer gateway-eibe beépített intelligencia tartalmazza a müködéshez szükséges gatekeeper funkciókat. A gatekeeper-t ugyanakkor ne tévesszük össze a (pl. SNMP alapú) hálózati menedzsment funkciókkal, hiszen gatekeeper funkció nélkül hívásokat nem is lehet lebonyolítani, ugyanakkor a gatekeeper-nek több felügyeleti, hibadetektálási funkció nem feladata. Ezt a különálló (pl. SNMP alapú) hálózati menedzser végzi el.
Mivel a gatekeeper végzi a híváskezelési feladatokat, alapvetö fontosságú a gatekeeper és a gateway együttmüködése.
Itt is folynak gyártói tesztek. Ennek jellegzetes példája a CISCO és a VocalTec bejelentett közös projektje. Az elsö - már megvalósult - lépés a CISCO gateway-ek VocalTec gatekeeper-be való beregisztrálása. A második a gateway-ek együttmüködése. A következö - fejlesztés alatt álló - rész egy közös intelligens platform kifejlesztése, amely homogén lehet vállalati és szolgáltatói oldalon egyaránt.
A gatekeeper-ek együttmüködése elsösorban kiépített VoIP rendszerek együttmüködése, illetve nagyobb hálózatok valamilyen szempont (pl. méret) szerinti szegmentálásánál fontos. A gatekeeper-ek beállított hatóköre által létrehozott szegmensek egymással kommunikálnak. Az így létrehozott megfelelö topológia jó menedzselhetöséget, rugalmas beszédátviteli IP hálózatot eredményez.
Gateway és alközpont között több féle együttmüködésröl is beszélhetünk. Létezik például VoIP gateway és föközpont közötti SS7 együttmüködés is, itt nem erröl beszélünk. Vállalati alkalmazásban tipikus szituáció a meglévö, publikus hálózaton kommunikáló alközpont az egyes telephelyeken, és szeparált módon az IP kapcsolat köztük (közvetlen bérelt vonal, VPN - Internet stb.) Ez esetben oda kell figyelni, hogy a telefon-alközpont és a gateway milyen intelligens szolgáltatása miként vehetö igénybe.
Az együttmüködéssel is kapcsolatos IP alapú alközponti hálózatokról szól a 3.4.1 fejezet.
Találat: 2670
