Relációs adatbáziskezelő nyelvek

Az 1970-es évektől kezdve számos nyelvet dolgoztak ki a relációs adatbázisok kezelésére, azonban sokáig egyik sem tudott népszerűvé válni. A személyi számítógépek me 242g69c gjelenésével azonban változott a helyzet. 1982-ben az Ashton-Tate cég létrehozta személyi számítógépekre a dBASE II. , majd 1984-ben a dBASE III. relációs adatbáziskezelő nyelveket, melyek gyorsan elterjedtek a PC-s felhasználók körében. Ezek a nyelvek azonban még nem teljesen valósították meg a relációalgebra műveleteit.

1982-ben az IBM kifejlesztette az első sikeres nagygépes relációs adatbáziskezelő nyelvet, majd 1983-ban megjelentette a DB2 nagygépes adatbáziskezelő rendszert, amely az SQL (Structured Query Language) lekérdező nyelvre alapult, amely már teljesen a relációalgebrai műveleteket alkalmazta. Ennek alapján az Amerikai Szabványügyi Hivatal szabványosította az SQL nyelvet (STANDARD SQL) és azóta számos SQL alapú adatbáziskezelő rendszert fejlesztettek ki (pl. INGRES, ORACLE).

Azonban a dBASE változatlanul népszerű maradt, újabb változatai kerültek piacra, a dBASE III+, A dBASE IV - amely SQL alapú - valamint a CLIPPER nyelv, amely dBASE III alapú adatbázis-kezelő rendszer, de szemben a dBASE nyelvekkel, amelyek interpreterek, a CLIPPER fordítóprogrammal rendelkező fejlesztő eszköz.

A későbbiekben a személyi számítógépeken elterjedt számos relációs adatbáziskezelő közül a dBASE III adatbáziskezelővel és a hozzá tartozó adatbáziskezelő nyelvvel, valamint az SQL alapú ORACLE-lel és GUPTA-val fogunk megismerkedni