kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A legfontosabb kimeneti eszköz. Az adatokat, az információkat a katódsugaras vagy folyadékkristályos (LCD) eszköz segítségével jeleníti meg. Mindkét monitor típus jelenleg szinte minden esetben tud szöveges, ill. grafikus módon megjeleníteni. A szöveges megjelenítés esetén 25x80-as (25 sor, 80 oszlop) vagy 43x80 "táblán" összesen 2000 vagy 3440 karaktert tud megjeleníteni a megadott karaktertáblából. Amennyiben színes vezérlővel és színes monitorral is rendelkezünk, abban az esetben minden karakterhez és háttérhez is rendelhető színinformáció. A grafikus képernyők esetében nagy szerepe van, hogy milyen vezérlő kártya csatolt az adott rendszerhez. A típusok a felbontás finomságát próbálták javítani (CGA, EGA, VGA, SVGA). Ezek saját memóriájuk méretén 555c21f ek függvényében különböző lehetőségeket biztosítottak. Később megjelentek a többlapos rendszerek, amelyek az animációs minőséget is javították. Az SVGA kártyák a szöveges mód lehetőségeit is modosították. Pl: 30-60 sor és 132 oszlop lehetőségeivel. A grafikus üzemmódban 800x600, 1024x768, 1280x1024 pont felbontással, 16, 256 illetve 32768 vagy még ettől is több színárnyalattal rendelkezik. Minél nagyobb a grafikus kártyán lévő RAM nagysága, annál több színnel jeleníthető meg az információ egy adott felbontáson, vagy ugyanannyi színnel, nagyobb felbontásban. Igen fontos a megfelelő képernyő-frissítési frekvencia kiválasztása is. Minél nagyobb a frekvencia, annál villogás menteseb lesz a kép. Azonban a felbontás növelésével csökkenteni kell a frissítési frekvenciát, mert a katódsugárcsöves monitor károsodhat.
A Touch monitorok nem igazán elterjedtek. Ezeknél a monitoroknál nincs szükség perifériákra, mert a monitort megérintve választhatunk a felkínált lehetőségek közül. Leginkább információknál vagy ügyfélszolgálatoknál használható.
Az újabb monitorok már OSD-vel (On Screen Dispaly) rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a monitor beállításai, menüje a monitor képernyőjére íródik ki.
Fontosabb jellemzők:
Maximális felbontás. A felbontás azt jelenti, hogy a képernyő egyszerre hány képpontot jelenít meg. (Pl. 640*480: vízszintesen 640, függőlegesen 480 képpont, tehát a kép 307200 képpontot tartalmaz. Ez a VGA monitor jellemző adata.) Ha egy 14 collos monitoron 1024*768-as felbontást használunk, az ikonok túl kicsik lesznek. Nagy felbontást igénylő grafikai alkalmazásokhoz érdemes nagyobb átmérőjű monitort használni.
Maximális színmélység
Hány színt tud megjeleníteni (különböző felbontások esetén!). Minden SVGA monitor tudja a 16,7 millió színt (True Color), ez 24 bites színmélységnek felel meg.
Képátmérő Mekkora a kép mérete átlósan. Ma leggyakrabban a 15 és 17 colos (kb. 35,5 illetve 43,18 cm-es) átmérőjű monitorokat használnak. Vigyázat: a kép mérete kisebb lehet, mint a képernyő átmérője. További méretek: 19, 20, 21, 24 coll.
Pixelméret. Ez adja meg, hogy milyen finom a monitor felbontása. A 0.28" (inch) már jónak mondható, minél kisebb, annál jobb. Napjainkban a 0,21 az elterjedt.
Non-interlaced. Árjegyzékben a felbontás után írott NI-vel szokták rövidíteni. Ez azt jelenti, hogy az adott felbontást a monitor meg tudja jeleníteni anélkül, hogy váltott soros megjelenítést használna. A váltott soros megjelenítés lényege, hogy a monitor felváltva rajzolja ki a kép páros, majd páratlan sorait. Ha ezt elég gyorsan csinálja, akkor a kép villogásmentes. Sajnos ritkán csinálja elég gyorsan, ezért az interlaced (váltott soros) üzemmódok ártanak a szemünknek. (Ezért a mai monitorokra már nem jellemző.)
Low Radiation Ezt LR-rel szokták rövidíteni, azt jelenti, hogy "alacsony sugárzású", azaz a monitor az átlagosnál alacsonyabb mértékben sugároz, kevésbé ártalmas az egészségre. A legjobb monitorokba be van építve egy speciális szűrőpanel, amely annyira leárnyékolja a sugárzást, hogy az szinte elhanyagolhatóvá válik. Ezekre a monitorokra nem is kell szűrő.
A monitorszűrő egy olyan átlátszó, általában füstüveg felület a képernyő előtt, amely le van földelve (ha nincs, akkor semmi értelme), és megakadályozza, hogy a képernyőről a földelt felület felé igyekvő porszemcsék a szemünkbe szálljanak. (Ha a képernyő előtt nem lenne földelt szűrő, akkor mi töltenénk be a "földelt felület" szerepét, és porszemcsék jutnának a szemünkbe, ami nem túl egészséges.)
Képfrissítési frekvencia A függőleges képfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy a képernyő másodpercenként hány teljes képet tud megjeleníteni. Az egészségügyileg elfogadott legkisebb érték 65-72 teljes kép másodpercenként. Ha ennél kevesebb, az érzékelhető villogást, remegést eredményez. Huzamos használat esetén nemcsak fejfájás, de a szem gyors fáradása és látásromlás is kialakulhat.
A fentiekben ismertetett képismétlési frekvenciához elválaszthatatlanul hozzátartozik a vízszintes eltérítési frekvencia: egységnyi idő (1 s) alatt hány sort sikerül végigpásztáznia az elektronsugárnak.
A harmadik fontos érték a pontfrekvencia, vagyis a monitor videoerősítőjének sávszélessége. Ez adja meg, hogy milyen gyorsan lehet a videokártyával vezérelni a monitort. Minél magasabb, annál jobb. Minél nagyobb ennek az értéke, annál nagyobb felbontásokat, magasabb képfrissítéssel tud a monitor megjeleníteni. A 80 MHz feletti érték már jónak mondható.
Megjegyzendő, hogy a monitor csak a lehetőséget biztosítja a magas frissítési frekvencia használatára, ahhoz, hogy egy ilyen beállítást eszközölhessünk, megfelelő minőségű videokártyára is szükség van.
Digitális vagy analóg kezelésű-e a monitor? A monitorokon a kép beállítását (tologatás, méretezés, torzítás) általában analóg (tekergetős) vagy digitális (nyomogatós) úton lehet elvégezni. A jobb digitális kezelésű monitorok meg tudják jegyezni, hogy az egyes képernyőfelbontásokhoz, videó üzemmódokhoz hogyan állítottuk be a képet, mivel van saját memóriájuk, és ha észlelik, hogy a videokártya átkapcsolta őket egy ilyen képernyőmódba, automatikusan beállítják az adott üzemmódhoz tartozó letárolt értékeket. Ezzel elkerülhető az az ismert jelenség, hogy üzemmód váltásoknál a kép kitolódik valamelyik oldalra, és mindig kézzel kell utána állítani, hogy középen legyen.
Képes-e energiatakarékos üzemmódra kapcsolni, ha nem használjuk (ilyenkor csak 5-15 %-os lesz az energiafogyasztása).
Színes vagy "nem színes" (monochrome) a monitor
Az első időkben szempont volt az is, hogy képes-e a monitor képeket megjeleníteni (grafikus-e) vagy csak karaktereket (alfanumerikus).
Villogásmentesség:
A legújabb monitorok már villogásmentesek. Ez kevésbé zavarja a szemet, mint
régebbi társaik. A villogásmentességet a frissítési frekvencia növelésével
lehet csökkenteni, vagy megszüntetni.
A monitorok nem csak felbontásuk, képátmérőjük növekedésével fejlődtek. Fejlesztésük során különös figyelmet fordítottak a szem megkímélésére is. Erre szabványokat dolgoztak ki:
MPRII, LR (Low Radiation) Alacsony sugárzás. A szemet kíméli.
TCO 92-95-99 Svéd szabvány. A TCO-val jelzett monitorok teljes mértékben "felhasználóbarátok".
A monitorokat
képátló méretük alapján is csoportosíthatjuk, (a számítástechnikában ezt
inch-ben adjuk meg.
Új színfoltot jelentenek a monitorok piacán a
lapos "flat panel" monitorok. A monitorok működésükhöz nem szükséges
elektronágyú, így nincs káros sugárzásuk sem. Előnye a kis súly, 3-
LCD monitorok
Az LCD nem képes fény kibocsátására. Az LCD az információnak megfelelően fényt vagy átengedi, vagy nem illetve a ráeső fényt vagy visszaverik vagy elnyelik. Ebből következik, hogy minden ilyen elven működő monitornak fényforrásra van szüksége, amit vagy a kijelző mögött (transzmissziós LCD) vagy a kijelző előtt (reflexiós LCD) helyezik el. Természetesen a fényforrás nem látható, akár természetes fény is lehet.
Az LCD monitorok minőségüknek és kialakításuknak köszönhetően nagyon sok területen megérik a befektetést. A pénzügyi, banki szférában a megjelenítés minősége, és az alacsonyabb fogyasztás miatt válhatnak kedveltté. Az egészségügyi és energetikai területeken lehetővé teszi az adatok megjelenítését még ott is, ahol a röntgen- és más sugárzások zavarhatják az érzékeny műszereket. Mivel az LCD monitorok nem gyűjtik össze a környezetben felhalmozódott port, a nagy tisztaságot igénylő folyamatoknak sem ártanak.
Az LCD monitorok minőségüknek és kialakításuknak köszönhetően nagyon sok területen megérik a befektetést. A pénzügyi, banki szférában a megjelenítés minősége, és az alacsonyabb fogyasztás miatt válhatnak kedveltté. Az egészségügyi és energetikai területeken lehetővé teszi az adatok megjelenítését még ott is, ahol a röntgen- és más sugárzások zavarhatják az érzékeny műszereket. Mivel az LCD monitorok nem gyűjtik össze a környezetben felhalmozódott port, a nagy tisztaságot igénylő folyamatoknak sem ártanak. További előnyük, hogy nem fárasztják annyira a szemet, kisebb helyet foglalnak és szebb képet is adnak.
Találat: 2638