kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Mi fán terem a prezentáció?
A fejezet tartalma
A prezentáció kommunikációs elméletéről - röviden. A legszükségesebb szakkifejezéseket és meghatározások. A mediális kommunikáció: Shannon-Weaver modell. A szereplés elméleti megalapozottsága. A kommunikáció zavaraira a megismerés folyamata: redundancia és entrópia.
A prezentáció sajátos kommunikációs helyzet 656h76g , amelyben az előadó áll a figyelem középpontjában, ám a hallgatóság jelzései, reakciói hatással vannak a kommunikátorra. A prezentációk életünk szerves részévé váltak, nagyban segítik a munkafolyamatokat, segítik álláspontunk elfogadtatását a közönséggel, a döntéshozókkal, az üzleti kommunikáció alapeleme, tömör és hatásos előadása annak, amit közölni, bemutatni kívánunk. Következzen néhány terület, ahol a prezentáció kiemelt jelentőséggel bír és pozitívan befolyásolja a kommunikáció eredményességét: sajtótájékoztató, üzleti tárgyalás, tanóra, munkamegbeszélés (workshop), kereskedelmi célú tájékoztató.
Flash: prezentacio_minta_1.swf
A szereplések alkalmával gyakran szükséges figyelemfelkeltő eszközöket használni, elsősorban azért, mert a verbálisan közlendő információk önmagukban hiányosak, esetleg nehezen érthetők. Nélkülözhetetlenek a megértést segítő, a szöveges információkat kiegészítő segédábrák, képek vagy diagramok bemutatása. Gondoljunk csak arra, hogy egy fogalomról, egy tárgyról, egy eseményről mennyivel könnyebben adunk képet hallgatóságunk számára, ha vizuális elemekkel támasztjuk alá mondanivalónkat. Kimondhatjuk, hogy a prezentációval támogatott előadás a láttatás legújabb kori művészete.
Flash: prezentacio_minta_2.swf
A kommunikációs modelleket három kategóriába sorolja a tudomány az üzenetátadás jellegéből adódóan:
telekommunikációs,
tömegkommunikációs,
társadalmi kommunikációs modell.
Shannon és Weaver 1949-ben alkotja meg egyszerű, lineáris telekommunikációs modelljét, amely a kommunikációt a üzenetátadás folyamatának ábrázolja. A modell a technológiai megoldásokat tartja szem előtt és három problémát vet fel:
technikai: milyen pontosan lehet átadni az információt?
szemantikai: az átadott információk mennyire pontosan közvetítik a jelentést?
hatékonysági: a befogadott (internalizált, tudatilag feldolgozott) információ milyen hatékonysággal befolyásolja a befogadó viselkedését?
Kép: 109.jpg, 110.jpg
A Shannon-Weaver modell alkalmas a személyközi (interperszonális) kommunikáció modellezésére is, amely folyamatnak a prezentáció szempontjából fontos eleme a redundancia és entrópia, valamint a médium fogalma.
Ellenőrző kérdések: 11., 12. kérdés
A redundancia az üzenetben az előre meghatározható tartalmat jelenti. Ez az információ már ismert a befogadó számára, ismeri a jelentését, tehát konvenciókon alapul. Ha a tévénéző meglátja a reklámban a kék kertésznadrágba öltözött, enyhén pocakos szakit, kezében a mosógép fűtőszálával, akkor biztos lehet abban, hogy a vízlágyítószer hirdetését nézi, bár még el sem hangzott annak neve. Ez az üzenet erősen redundáns, vagyis gyakran ismétlődő és kevéssé tartalmaz új információkat (legfeljebb a mosógépszerelő figurája változik néha). A redundancia a kommunikációnak elengedhetetlen feltétele, nélküle értelmezhetetlen és vadonatúj információkkal lennénk körülvéve. Tehát a kommunikáció gyakorlati nehézségeinek lebirkózását szolgálja, vagyis annak tökéletesítésének eszköze.
Kép: 111.jpg
Ellenőrző kérdések: 1-5. kérdés
Az entrópia a redundancia ellentéte, vagyis mindaz, ami az üzenetben az újdonság. A hétköznapi ember nem tud mit kezdeni a gyakorlatban az olyan információval, mint a relativitáselmélet (e=mc2), bár ismert számára a képlet. Vajon hányan képesek felhasználni ezt a zseniális gondolatot? Ahhoz, hogy használhatóvá váljon, redundáns információkra van szükségünk, azaz ismernünk kell a következtetéshez, a közölt információhoz vezető utat. Az információ csak akkor válik számunkra ismeretté, ha értelmezni tudjuk azt a korábbi tapasztalatokra - a konvenciókra - alapozva. Az entrópia tehát a kommunikáció folyamatában a leküzdendő probléma, vagyis a megértést, az információ hasznosulását gátló tényező.
Kép: 112.jpg
Ellenőrző kérdések: 6-10. kérdés
A médium szó jelentése közvetítő közeg (latin). Általában valamilyen technikai, technológiai megoldást értünk alatta, például a kommunikáció elektronikus eszközeit, a telefont és a számítógépet. A különböző szakmák különböző eszközöket neveznek médiumnak, a pedagógia minden olyan eszközt, ami a tananyag átadására, szemléltetésére alkalmas, a kommunikátorok olyan eszközöket, eszközrendszert neveznek médiumnak, ami professzionális módon juttatja el az információt a közönséghez: a televíziót, a rádiót, az internetet. Ha nem ilyen nagy, intézményesített és szervezett médiára gondolunk, hanem kisebb üzenetközvetítőkre, akkor megemlíthetjük a projektorokat, az óriásplakátokat, a könyveket stb. A médiumokat (médiát) három kategóriába soroljuk, bár ezek nem szigorúan elkülönülő egységek, határterületeken gyakran átfedik egymást:
reprezentációs média,
prezentációs média,
mechanikus média.
A szóösszetétel olyan üzenetközvetítő eszközt jelöl, amit a befogadó használni képes, önmagában hordozza a megértéshez szükséges összes jelentést, kellőképpen redundáns. Az üzenet átadása a kommunikátor (előadó) jelenléte nélkül zajlik, tőle függetlenül léteznek. Ilyen önmagukban használható reprezentációs médiumok a könyvek, a folyóiratok, az óriásplakátok, a szórólapok, az internetes oldalak. Tehát a reprezentációs média az alkotások megjelenési formája.
Reprezentációs média: könyv
Kép: 114.jpg
Ezek a kommunikációs eszközök a kommunikátor jelenléte nélkül nem értelmezhetők, a jelentés közvetítője elsősorban maga az előadó. A prezentációs média "itt és most" létezik, példaként megemlíthetjük a színházi előadásokat, a tanítási órákat, a személyes beszélgetéseket. A prezentációs média színes, redundáns kísérője lehet a szemléltetőeszközök sokasága, a vetített képek, a 3D modellek, a táblára írt jegyzet, az írásvetítő ábra.
Vetített képes előadás
Kép: 116.jpg
Ezt a médiatípust a műszaki technológia hozza létre. Önmagukban nem működőképesek, nem tudnak üzenetet közvetíteni, de általuk lehetséges megjeleníteni az alkotásokat és a kommunikátor személyét és a kommunikáció folyamatát is. Mechanikus média a rádió, a televízió, a számítógép, a telefon.
Mechanikus médiák
Feladat: 18-19. feladat
Találat: 2591