Input perifériák

A billentyűzet (klaviatúra)

A billentyűzet  a számítógépek egyik legfontosabb adatbeviteli eszköze. Tulajdonképpen aaz írógépek továbbfejlesztésének tekinthető. Alakra, elrendezésre, segédfunkciókra tekintettel számtalan változatban fordul elő, de ezek működési elvben nem nagyon különböznek.

A billentyűzet adatátviteli sebessége elektronikus környezetben jelentéktelennek mondható, ezért általában olyan portokon keresztül tart kapcsolatot a központi egys 323e49d éggel, amelyek sebessége nem nagy. Kapcsolhatjuk közvetlenül, az alaplapon elhelyezett csatoló áramkör segítségével a géphez, PS/2 illesztővel, vagy újabban az USB busszal is. Az USB buszos csatolás lehetővé teszi, hogy olyan vezérlő eszközöket is elhelyezhessünk rajta, amelyek nagyobb átviteli sebességet igényelne, pl. hangerő-szabályzó, beépített hangszóró, stb..

Működési elve a következő:

Minden billentyű lenyomása, illetve felengedésekor egy speciális, 8 bites úgynevezett SCAN-kódot küld a megfelelő portra, amit az operációs rendszer beállítástól függően valamilyen ASCII kóddá alakít. Hogy a leütöt billentyűből milyen ASCII karakterkód lesz, azt az operációs rendszer dönti el.

A billentyű által küldött SCAN-kód is módosítható a CAPSLOCK, a CONTROL, a SHIFT és az ALTER billentyük valamelyikének egyidejű lenyomásával. A karakterkódok mellett több, általában a szövegszerkesztést segítő vezérlő művelethez is tartoznak billentyűk, ilyenek pl. a HOME, END, INSERT, DELETE, PAGE-UP, PAGE-DOWN, BACKSPACE, TAB, illetve a kurzormozgató nyilak. A numerikus karakterek és a műveleti jelek külön blokkja a számokból álló adatok bevitelét segíti. A funkcióbillentyűkkel a legfontosabb, leggyakrabban használt parancsok kérhetők, persze csak akkor, ha az operációs rendszer, vagy a billentyűzetet figyelő program erre fel van készítve..Így például az ESCAPE általában valamilyen folyamat megszakítását, az F1 pedig a help(súgó) elindítását váltja ki.

Ha egy billentyűt hosszabb ideig lenyomva tartunk, akkor valamilyen sebességgel ismételni fogja a leütött karaktert. Azt, hogy az ismétlést mikor és mekkora sebességgel kezdje, a BIOS programnak kell megadni a SETUP-ban.

A billentyűzetet nyomógombjai ma már cserélhetők, kivehetők és könnyen tisztíthatók, vagy átrendezhetők, például olyan módon, hogy egy kézzel is viszonylag kényelmesen kezelhetők legyenek. Ezeket a különleges igényeket "dvorák"-nak nevezik, Az operációs rendszerek minden­esetre támogatják ezeket az elrendezéseket.

Az egér (mouse)

Már a szöveges felhasználói felületekhez is használták, de a GUI elterjedésével nélkülözhetetlen beviteli eszköz lett. Sokféle változata létezik, így optomechanikus, optikai, track ball, stb.

A központi egységhez a billentyűzethez hasonlóan a lassúbb portokon keresztül tart kapcsolatot, így valamelyik soros (COM,) vagy a PS/2 porton, de létezik USB buszos változata is.

Minden egér valamilyen mozgásdetektorral van ellátva, ami az elmozdítás mértékét és sebességét elektromos impulzusokká alakítja és kiértékelésre az operációs rendszernek küldi. Az operációs rendszer dolga, hogy az egér helyzetét jelző kurzort a képernyőn ennek megfelelően elmozdítsa.

Az egér két vagy három nyomógombot is tartalmaz, amelyekkel parancsokat adhatunk az operációs rendszernek., ha a kurzor a megfeklelő pozicióban van. Sokféle parancsra nincs lethetőség, vagy a jobb, vagy a bal gombot nyomhatjauk meg, esetleg többször, gyorsan egymás után. A jobb gomb dupla lenyomása (dupla klikk) általában egy program indítását váltja ki.. Nem szabad elfelejteni, hogy a műveletek értelmezése nem az egér, hanem az operációs rendszer dolga.

A netmouse olyan egér, amit speciálisan z Internet böngészőprogramokhoz terveztek. Ez a nyomógombok mellett egy gördítőgombot is tartalmaz, amivel a képernyő scroll-ozható.

Az egérkurzor sokféle alakot vehet fel, amivel az operációs rendszer aktuális állapotát szokták jelezni::

parancs kiadható                      szövegkurzor átméretezés

súgó kijelöléssel kézírás átméretezés

munka a háttérben nem hajtható végre átméretezés

a rendszer foglalt                      átméretezés alternatív kijelölés

pontos kijelölés                        átméretezés ugrás a hivatkozásra

A lapolvasó(szkenner)

A szkenner a fénymásolókhoz hasonló elven működik,. Megvilágítja a képet, vagy szöveget tartalmazó adathordozót, majd az erről visszavert fény intenzitásának változását folyamatosan feljegyzi és adtt gyakorisággal továbbítja az adatokat a számítógéphez. A szkenner a megvilágított felületet képpontokra bontja, amelyek sorokba és oszlopokba rendezettek. A sorok és oszlopok száma adja a szkenner felbontását. Ennek értéke a szkenner típusától és minőségétől függően változhat, de egy adott típusnál is változtatható lehet attól függően, hogy milyen objektum képét akarjuk digitalizálni..

Többféle változatban gyártják, így dobszkenner, lapszkenner, kéziszkenner diaszkenner.

A szkenner valamilyen szabványos képkódot továbbít a számítógéphez, amit megfelelő szoftverrel lehet feldolgozni. Mivel a digitális képkódok nagyon-nagy méretűek is lehetnek, az eszközt gyorsabb portokra szokták illeszteni. Így például a párhuzamos portra, az USB-re, az ISA vagy a PCI buszra.

A szkenner által beolvasott képi információt speciális szoftvetrekkel dolgozzuk fel. Ezek elsősorban képfeldolgozók, de léteznek olyan programok is, amelyek az írott szöveg képéből képesek felismerni a karaktereket és valamilyen karakterkódban előállítani a szerkeszthető szöveget. Ezeket a programokat OCR (Optical Character Reader) szoftvereknek nevezzük. Ha szkennert vásárolunk, általában kapunk vele egy OCR programot is.

A vonalkódolvasó

A vonalkód termékek azonosítására használt nemzetközi szabványos kód (lsd. modern áruházak pénz­tár­gépei).

Főbb vonalkód rendszerek:

UPC (Universal Product Code = Univerzális Termékkód)

Az USA-ban és Kanadában használják. Ez két egyenként ötjegyű számmá dekódolható. Az első öt számjegy a szállítót, a második öt pedig a szállító terméklistáján belüli cikkszámot azonosítja.

EAN kód (European Article Numbering = Európai Cikkszámozás)

Európában terjedt el. Fajtái:

EAN 8 kód: Rövidített cikkszámozás. Nyolc számjegyből áll. Akkor használják, ha az EAN 13 kód a csomagolás homlokfelületének több mint 25%-át elfoglalná.

EAN 13 kód : 13 számjegyből áll.

A leolvasógépeket természetesen úgy kell megtervezni, hogy mind a két (ill. 3) fajta vonalkódot azonosítani tudják.

7 ill. 12 számjegy azonosítja az országot és az árut (az első 3 az országot), a 8. ill. 13. jegy (a legkisebb helyiértékű) egy ellenőrző számjegy.

A botkormány (joystick)

Főleg játékprogramokhoz használt eszköz, de néhány egyéb rendszerprogram esetében is használhatjuk.

Tulajdonképpen két tolóellenállás, amelyek értékét a "kormány" mozgatásával változtathatjuk; ezt a joystick meghajtó áramköre olvassa és értelmezi.

A fényceruza

Szintén használható rendszerprogramok vezérlésére, de igazán a számítógépes tervezés (CAD) folyamatában hasznos. Lényege, hogy (megfelelő szoftver segítségével) közvetlenül írhatunk, rajzolhatunk a képernyőre (tulajdonképpen a képernyő-memória követlen írása lehetséges).

A Touch-monitor

Az érintésérzékeny monitorok mind szélesebb körben terjednek információs rendszerekben. Használatukkal az egér helyettesíthető: a program által felkínált lehetőségek között választhat a felhasználó, szinte a végletekig leegyszerűsítve a munkát (még csak az egeret sem kell mozgatni, egyszerűen rá kell mutatni a monitor megfelelő pontjára).

Természetesen ezek a monitorok csak megfelelő szoftverrel működnek input-perifériaként. Anélkül normál monitorként használhatók.

Az írótoll

Újabban egyre terjednek a tollalapú számítógépek (palmtop-ok). Ezek nem nagyobbak egy jegyzetfüzetnél, és nincs billentyűzetük; gyakorlatilag egy LCD-ből és egy mágneses tollból állnak (LCD: folyadékkristályos kijelző).

Az LCD egyaránt szolgál input-eszközként és megjelenítőként. A tollal írhatunk, rajzolhatunk a kijelzőre, a bevitt mintát a szoftver fordítja le számára hasznos információvá.

Az írótoll (és az LCD) nagyobb változata a digitalizáló tábla. Ezt művészi és pontos mérnöki rajzok bevitelére használják.

Egyéb

További, különleges input perifériák: ujjlenyomat olvasó, írisz-vizsgáló, stb..