Informaciós tarsadalom

Információs társadalom

Az információs társadalom fogalmi megközelítése: A két leggyakoribb megközelítési szempont magában a fogalomban keresendő. Míg az egyik szemlélet az információközpontú gondolatsorból indul ki, a másik a társadalmi vetületet és az ezzel kapcsolatos elvárásokat tekinti elsődleges kiindulási pontnak. Mindez azonban k 656f51g iegészül egy harmadik oldallal is, mégpedig a gazdasági szempontú megközelítéssel.

Ezek a különféle vizsgálati irányok nem zárják ki egymás érvényességét, csupán ugyanazt a fogalmat különböző dimenziókból közelítik meg. S noha ezeket a szempontokat szét lehet mesterségesen választani, mégis azt kell mondanunk, hogy ezek a megközelítések önmagukban nem lehetnek 100%-osak, hiszen minduntalan összefonódnak, egymásra utalnak. Egyes szakemberek a múlt század negyvenes éveire vezetik vissza az információs társadalom keletkezését, amelynek fő elemei az elektronikus, digitális számítógép fejlesztése, a tranzisztor megjelenése, az emberi öröklésért felelős molekula, a DNS szerkezetének feltárása voltak.1956-57-re teszik azoknak a mélyreható gazdasági, politikai és társadalmi változásoknak a kezdetét, amelyek átvezettek a modern információs társadalom szférájába. 1956-ban készült el az első tranzisztorokkal működő számítógép, és 1957-ben jelent meg az ember - a szovjet Gagarin - a világűrben, amely miatt az USA hatalmas volumenű katonai fejlesztéseket indított el. Már a 20. század második felében az elért műszaki, tudományos fejlődés alapján futurológusok, szociológusok, filozófusok és más társadalomtudósok prognosztizálták azt a mélyreható változást, miszerint a jövő társadalmában a tudás lesz a legfontosabb erőforrás

A kapitalista gazdaság, tendenciájában, mindig is globális volt ám az ipari társadalom korában meghatározó szerepet játszottak a helyi viszonyok - nyersanyagbõség, munkaerõkínálat, tõkegazdagság, szállítási lehetõségek, stb. Midõn az áru- és személyszállítás mindenütt gyorssá és olcsóvá lesz, midõn továbbá a hozzáadott érték fõ forrásává a tudás válik, s a tudás a számítógéphálózatokon át szinte akadálytalanul mozog a világban, a nemzeti piac fogalma, és részben a nemzeti munkaerõpiac fogalma is, többé-kevésbé kiüresedik.

A globális gazdaság viszonyai közepette részben globálissá válik a munkaerõpiac is, ami azt jelenti, hogy a munkaerõ világpiaci ára - a viszonylag magasan kvalifikált munkaerõ ára is - lefelé nivellálódik, a kaliforniai átlagprogramozó bére az azonos tudású kínai programozó bére felé tart. Maga a munkaerõ zömmel helyhez kötött, mobilitása általában a nyomor mobilitása. Hiszen még a kutatás-fejlesztés élvonalbeli kultúrája sem igazán mobilis Az informatika és a távközlés viharos fejlődése alapjaiban változtatta meg mindenapjainkat. Új eszközöket használunk a kommunikációhoz, a munkához és a szórakozáshoz egyaránt. A mobiltelefon és az internet immár nélkülözhetetlen eszközökké váltak a gazdaságban és a közszférában is, nincs ez másképpen az oktatás és a tudomány világában sem. Az információs társadalom mára valósággá vált. A mobiltelefonok, az internet, a nagy sebességű digitális adatátviteli rendszerek, amelyek integrálják a távközlés és a műsorszórás korábban elkülönült rendszereit, forradalmasították az információk létrehozásának, elosztásának és fogyasztásának világát - otthon, az iskolában és a munkahelyen egyaránt. Ma bárhonnan bármikor bárkivel kapcsolatba léphetünk

Az Információs Társadalom Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódást jelenti, ha idôben és kellô mélységben, tudatosan készülünk és veszünk részt a még alakulóban levő, de rendkívül gyorsan fejlődő folyamatokban. A kommunikációs forradalom hajtóerejét a technológia és a piac jelenti. Az Európai Unió a kezdetektől központi szerepet játszik e folyamatban: meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok kidolgozásában is részt vesz. A verseny nyomán esnek az árak, a minőség pedig javul.

Információs Társadalom szerepe:

A gazdasági életben:

a globálissá váló "információs piacon" közvetlen kapcsolatok jönnek létre a gazdasági élet szereplői között (virtuális vállalatok, távmunka-teleworking, elektronikus kereskedelem),

az államigazgatásban:

lehetôség nyílik a kormányzati munka hatékonyságának növelésére, a nemzeti vagyont reprezentáló adatok eredményesebb felhasználására, az állampolgárok teljes körő tájékoztatására, a demokrácia kiteljesedésére,

a kultúra és ismeretszerzés területén:

a különböző információforrások (könyvtárak, múzeumok, képtárak, zenetárak, adatbázisok) anyagainak számítógép-hálózaton való elérhetősége a tanulás, můvelődés eddig ismeretlen távlatait nyitja meg,

az emberek mindennapi életében:

saját kommunikációs termináljuk (számítógép, TV, telefon) segítségével napi tevékenységük mind nagyobb részét képesek otthon elvégezni.

Oktatásban: az Európán túli egyetemekkel is hálózatot teremt. A doktori képzések bevonása teljesen új elem, lehet hozzá csatlakozni, a mesterképzések ezen  keresztül fognak működni.

A tanulás több formája - elsõ sorban a távolról történõ tanulás - is épít erre a globális kommunikációs eszközre. Mindent átfog, több 10 millió oldalnyi anyagot (szöveget, képeket, hangokat stb.) tartalmaz. Egyik fontos eleme, hogy alulról szervezõdik, a hálózatban megtalálható információk nem egy központi elképzelés és feltöltés alapján kerülnek a rendszerbe, hanem a végpontokon, azok által, akiknek "van mondanivalójuk". A gazdasági, kereskedelmi, kulturális és sok más tartalomszolgáltató mellett könyvek, folyóiratok, újságok jelennek meg a "neten". Az élet több területéhez kötõdõ hatalmas adatbázisok segítik a tájékozódást, amely az oktató és kutató munkában és a tanulásban olyan megfizethetetlen segítsége nyújt, amelyet ezen kívül még egyetlen rendszer sem tudott biztosítani. Nem véletlenül nevezi Nyíri Kristóf az Internetet globális kulturális örökségnek.