1. MODUL

IKT ALAPISMERETEK

AZ ELSŐ MODUL TARTALMA

Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörböl.

Az egyes témakörök kérdéseinek száma, és az adott témakörben a vizsgán szereplö kérdések száma a következö:

Minden tesztkérdéshez 4-4 válasz tartozik. A vizsgázónak a megadott válaszok közül kell kiválasztania a helyes választ, illetve válaszokat, mivel egy-egy kérdésre több helyes válasz is adható.

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A MEGOLDÁSHOZ ÉS A JAVÍTÁSHOZ

Az 1. modul vizsgáztatása automata vizsgaszoftverrel történik. A program a kérdéseket, az azokhoz tartozó válaszokkal együtt véletlenszerüen választja ki. A vizsgázó bejelöli az általa helyesnek vélt válaszokat: az adott kérdéstöl függöen 1, 2, 3 vagy 4 választ kell megjelölni. A kérdéshez tartozó négy lehetséges válasz sorrendje szintén véletlenszerü.

A szoftver a vizsgázó által megadott válaszokat automatikusan ellenörzi és értékeli: minden kérdés 1 pontot ér, amennyiben a vizsgázó a megfelelö és csak a megfelelö válaszokat jelölte be (részpontszám nem adható).

Az elérhetö maximális pontszám 36.

A sikeres vizsgához a vizsgázónak legalább 27 pontot kell elérnie.

A tesztek kitöltéséhez semmilyen segédeszköz, egyéb program nem használható.

A vizsgafeladat megoldására 45 perc áll rendelkezésre.

(Az "Általános irányelvek a megoldáshoz és a javításhoz" címü részt a vizsga megkezdése elött a vizsgázónak meg kell kapnia.)

1. MODUL
IKT alapismeretek

Az 1-es modulból ezen CD alapján vizsgafeladatlapot összeállítani kizárólag az NJSZT külön engedélyével lehetséges (pl. érzékszervi fogyatékkal élök vizsgáztatása esetén). Minden egyéb esetben a vizsgaközpontok rendelkezésére bocsátott automata vizsgáztató szoftverrel kell vizsgáztatni

M1.1 Hardver

M1.1.

Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere.

a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz.

b) nem tartalmazza a CPU-t.

c) a fizikai alkatrészek és az operációs rendszer (ezek nélkül a számítógép nem müködöképes).

d) a gép fizikai alkotó részeit jelenti.

M1.1.

Válassza ki, hogy melyek hardveregységek a következök közül!

a) Szünetmentes tápegység

b) Hangszóró

c) Infraegér

d) Operációs rendszer

M1.1.

Válassza ki, hogy melyik hardver a következök közül!

a) Operációs rendszer

b) Telepítöprogram (install)

c) Egér

d) Fájl

M1.1.

Mit jelent a PC rövidítés?

a) Személyi számítógép

b) Zsebszámológép

c) Számítógép

d) Mikroszámítógép

M1.1.

Mely állítások érvényesek a tábla-PC-re (Tablet PC)?

a) Méretében egy notebook-hoz hasonlítható.

b) Méretében egy PDA-hoz hasonlítható.

c) Érintöképernyövel rendelkezik.

d) Képes a kézírás felismerésére

M1.1.

Hogyan vezérelhetö a tábla-PC (Tablet PC)?

a) Speciális tollal.

b) Típustól függöen billentyüzettel.

c) Típustól függöen egérrel.

d) Érintéssel (érintöképernyön keresztül).

M1.1.

Mely állítások igazak a hordozható számítógépekröl?

a) Akkumulátorról is müködtethetök.

b) Egér csatlakoztatható hozzájuk.

c) Kis méretük miatt nem rendelkeznek pozicionáló eszközzel.

d) A legtöbb típus ceruzaelemmel is müködtethetö.

M1.1.

Mely állítások igazak a PDA-ról?

a) Egy kéziszámítógép fajta, amelyen operációs rendszer futtatható.

b) Personal Digital Assistant rövidítése.

c) Egyszerre egy felhasználó kiszolgálására alkalmas.

d) A mobiltelefonok operációs rendszere.

M1.1.

Mely állítások érvényesek a hordozható számítógépekre?

a) Az asztali számítógépekétöl eltérö operációs rendszert kell feltelepíteni rájuk.

b) Vékony méretük ellenére tartalmazhatnak CD-írót.

c) Képesek ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint egy azonos jellemzökkel rendelkezö asztali számítógép.

d) Olcsóbbak, mint az asztali számítógépek, mert kisebb méretü alkatrészekböl készülnek.

M1.1.

Milyen beépített eszközöket tartalmazhat egy hordozható számítógép (notebook)?

a) Webkamera.

b) Mikrofon.

c) Hangszóró.

d) Touchpad vagy trackball a pozicionálásra.

M1.1.

Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? A legtöbb mobil telefonnal.

a) küldhetö szöveges üzenet.

b) készíthetö fénykép.

c) készíthetö emlékeztetö.

d) hallgatható zene.

M1.1.

Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Az "okostelefon" (smartphone).

a) egy asztali telefon.

b) egy mobil telefon.

c) rendelkezik operációs rendszerrel.

d) ugyanolyan funkciókkal rendelkezik, mint egy PC.

M1.1.

Mely állítások igazak egy multimédia-lejátszóról?

a) Memóriával rendelkezik.

b) Multimédia dokumentumok szerkesztésére alkalmas.

c) Zene fájlok lejátszására alkalmas.

d) Kép fájlok megjelenítésére alkalmas.

M1.1.

Mi a PDA?

a) Hálózati kiszolgáló számítógép

b) Operációs rendszer

c) Kisméretü hordozható számítógép

d) Nagy sebességü adatátviteli rendszer

M1.1.

Mely állítások igazak a PDA-ról?

a) A legtöbb típus alkalmas elektronikus levelezésre.

b) A kijelzöjük érintöképernyöként müködik.

c) Összekapcsolhatók az asztali számítógéppel.

d) Beépített CD-íróval rendelkeznek.

M1.1.

A felsoroltak közül mely egységek megléte szükséges egy személyi számítógép müködéséhez?

a) CPU

b) Modem

c) CD-ROM

d) RAM

M1.1.

Minek a rövidítése a CPU?

a) Központi számítógép

b) Központi programozó egység

c) Központi feldolgozóegység

d) Központi memóriaegység

M1.1.

Hol tárolódnak müködés közben a futó programok? Jelölje a helyes választ!

a) DVD lemezen.

b) A CPU-ban.

c) A merevlemezen (winchesteren).

d) Az operatív tárban.

M1.1.

Mi a merevlemez?

a) CD-meghajtó

b) Nagy sebességü tárolóeszköz

c) 3,5" méretü flopi lemez

d) Memóriatípus

M1.1.

A felsorolt eszközök közül melyik periféria?

a) CPU

b) Nyomtató

c) Operatív tár

d) RAM

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Vonalkódolvasó

b) Joystick

c) Nyomtató

d) Cache memória

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Hangszóró

b) Monitor

c) Billentyüzet

d) Memória

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Szkenner

b) CD-író

c) RAM

d) Mikrofon

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Tápegység

b) Printer (nyomtató)

c) CD/DVD-író

d) Plotter (rajzgép)

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Egér

b) Mikrofon

c) Webkamera

d) Nyomtató

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Video RAM

b) Alaplap

c) Egér

d) Fejhallgató

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Szkenner

b) Tintasugaras nyomtató

c) Touchpad

d) Linux

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Touchscreen (érintöképernyö)

b) Webkamera

c) Szünetmentes tápegység

d) Trackball

M1.1.

A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Hangszóró

b) Központi memória

c) CPU

d) Festékkazetta

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Fejhallgató

b) Printer

c) DVD (lemez)

d) Monitor

M1.1.

A felsorolt eszközök közül melyek perifériák?

a) Nyomtató

b) Egér

c) Billentyüzet

d) Monitor

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Számítógépház

b) TFT monitor

c) Vonalkódolvasó

d) DOS

M1.1.

A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Webkamera

b) Alaplap

c) Processzor

d) Unix

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Tüs nyomtató

b) Memória

c) LCD monitor

d) Trackball

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) Hangszóró

b) Touchpad

c) Rendszerszoftver

d) Billentyüzet

M1.1.

A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Hütöventilátor

b) Nyomtató

c) RAM

d) CPU

M1.1.

A felsoroltak közül melyek perifériák?

a) CPU

b) Webkamera

c) Vezeték nélküli egér

d) Vonalkódolvasó

M1.1.

Mely funkciók tartoznak közvetlenül a CPU feladatai közé?

a) Számítások elvégzése

b) A program utasításainak feldolgozása

c) A képernyö vezérlése

d) Az operatív memória elérése

M1.1.

Mely állítás igaz a CPU-ról?

a) Utasítások feldolgozását végzi.

b) Hangot bocsát ki.

c) Tárolja a programokat.

d) A CPU egy háttértároló fajta.

M1.1.

Mely állítások igazak a CPU-ról?

a) Tartalmazza az operatív memóriát.

b) Matematikai müveleteket is végez.

c) Sebességét az órajel határozza meg.

d) A CPU csak a PC kategóriájú számítógépekben található.

M1.1.

A következö állítások közül melyek igazak?

a) A számítógép utasításokat hajt végre.

b) A program utasítások sorozatából áll.

c) A futó program az operatív tárban található.

d) Egy program csak egyszer futtatható.

M1.1.

A következök közül melyik paraméter jellemzi a processzort?

a) Sávok száma

b) Színe

c) Órajel-frekvencia

d) Tárolási kapacitás

M1.1.

Mely állítások a helyesek?

a) A futó program az operatív tárban található.

b) Háttértár nélkül a számítógép még müködik (például önteszt), de operatív tár nélkül már nem.

c) Egy program futása közben mind a merevlemezre, mind az operatív tárba írhat adatot.

d) Az operatív tár elérése gyorsabb, mint a merevlemezé.

M1.1.

Mely állítások érvényesek az USB-re?

a) Soros adatátvitelre alkalmas.

b) Párhuzamos adatátvitelre alkalmas.

c) USB porton csatlakoztatható egér a számítógéphez.

d) USB porton csatlakoztatható billentyüzet a számítógéphez.

M1.1.

Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? USB porton keresztül csatlakoztatható a számítógéphez.

a) billentyüzet.

b) nyomtató.

c) szkenner.

d) digitális fényképezögép.

M1.1.

Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Hálózati portra csatlakoztathatunk.

a) egeret.

b) ADSL modemet.

c) nyomtatót.

d) botkormányt.

M1.1.

Mely állítások igazak a FireWire-rel kapcsolatban?

a) Nagysebességü párhuzamos adatátvitelre alkalmas.

b) Nagysebességü soros adatátvitelre alkalmas.

c) Külsö merevlemezes egység csatlakoztatható rá.

d) Digitális videokamera csatlakoztatható rá.

M1.1.

Mely tényezök befolyásolhatják közvetlenül a számítógép teljesítményét?

a) A grafikus kártya memóriája.

b) A telepített nyomtató sebessége.

c) A képernyö felbontása.

d) A processzor órajele.

M1.1.

Mely tényezök befolyásolhatják közvetlenül a számítógép aktuális teljesítményét?

a) A RAM mérete.

b) A ROM mérete.

c) A grafikus kártya processzora.

d) A futó alkalmazások száma.

M1.1.

Mi a cache? Jelölje meg a helyes választ!

a) Virtuális memória

b) Memória, ami kikapcsolás után is megörzi tartalmát

c) Gyorsítótár

d) Videomemória

M1.1.

Mely tényezök befolyásolják a számítógép teljesítményét?

a) Az operatív tár kapacitása

b) A merevlemez sebessége

c) A monitor mérete

d) Az órajel frekvenciája

M1.1.

A következök közül melyek befolyásolják a számítógép müködési sebességét?

a) A ház típusa (baby, midi vagy maxi)

b) A merevlemez sebessége

c) Az egér típusa (golyós vagy optikai)

d) Az órajel frekvenciája

M1.1.

A következök közül melyek befolyásolják a számítógép teljesítményét?

a) Az egér típusa

b) A memória mérete

c) A processzor típusa

d) A hajlékonylemez kapacitása

M1.1.

A következök közül melyek befolyásolják a számítógép müködési sebességét?

a) A processzor órajelének frekvenciája

b) A memória sebessége

c) A monitor mérete

d) A billentyüzet gombjainak a száma

M1.1.

Melyik mértékegységgel jellemezhetö a processzor "sebessége"?

a) Km/óra

b) MB vagy GB

c) MHz vagy GHz

d) bps (bit/sec)

M1.1.

A felsoroltak közül melyek jelölnek memóriatípust?

a) Cache

b) RAM

c) CPU

d) Flash memória

M1.1.

Mely rövidítések jelölnek memóriatípust?

a) RAM

b) ROM

c) ZIP

d) CD-R

M1.1.

Mely fogalmak a RAM jellemzöi?

a) Írható-olvasható.

b) Csak olvasható.

c) Soros elérésü.

d) Bármelyik eleme ugyanannyi idö alatt érhetö el.

M1.1.

Mely állítások érvényesek a RAM-ra?

a) Csak olvasható.

b) Mérete csak 512 bájt lehet.

c) Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

d) A "Random Access Memory" rövidítése.

M1.1.

Mely fogalmak a ROM jellemzöi?

a) Írható-olvasható.

b) Csak olvasható.

c) Soros elérésü.

d) Bármelyik eleme ugyanannyi idö alatt érhetö el.

M1.1.

Mely állítások érvényesek a ROM-ra?

a) A "Read Only Memory" rövidítése.

b) Mérete csak 512 bájt lehet.

c) Véletlen elérésü memória.

d) Tartalma a gép kikapcsolásakor megmarad.

M1.1.

Melyik állítás igaz?

a) A számítógép operatív memóriájának nagy része RAM, ennek a tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

b) A számítógép operatív memóriája csak ROM.

c) A számítógép operatív memória nélkül is müködöképes.

d) A hajlékonylemezen lévö programok az operatív memóriába való betöltés nélkül is futtathatók.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) A háttértárolóról a futtatandó program RAM-ba töltödik.

b) Kikapcsolás elött a RAM teljes tartalmát winchesterre kell menteni.

c) Egy-két másodperces áramszünet még nem törli a RAM tartalmát.

d) A háttértárolón lévö program memóriába töltés nélkül futtatható.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) A számítógép kikapcsolásakor az operatív memória RAM részének tartalma elvész.

b) A RAM memória felesleges a számítógépekbe.

c) Ha a merevlemezen már nincs elég hely, a számítógép a RAM-ot használja a további tárolásra.

d) A ROM tartalma a számítógép kikapcsolásakor automatikusan elvész, mert nem mágneses elven müködö tároló.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) A számítógép memóriája kizárólag csak ROM-ot tartalmaz.

b) A számítógép kikapcsolásakor nemcsak az operatív memória RAM részének tartalma, hanem ROM tartalma is elvész.

c) Ha kikapcsoljuk a számítógépet, az operatív memória tartalma mindig, automatikusan a merevlemezre íródik.

d) A számítógép operatív memóriájának ROM részében tipikusan az öntesztelö és a betöltö programok találhatók.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) A számítógépben lévö RAM jellemzöen nagyobb méretü, mint a ROM.

b) A videokártyán lévö RAM nagysága mindig meghaladja az operatív memória nagyságát.

c) A RAM mérete nem haladhatja meg a 4 MB-ot.

d) A személyi számítógépekbe felesleges RAM-ot tenni.

M1.1.

Mely állítások érvényesek a bitre?

a) Az információ legkisebb egysége.

b) Az információ mértékegysége.

c) A bit két különbözö értéket vehet fel.

d) A bit 4 különbözö értéket vehet fel.

M1.1.

Mely állítások érvényesek a bájtra?

a) Az információ legkisebb egysége.

b) 8 bit egyenlö 1 bájttal.

c) 1 bájt több mint 16 bit.

d) 1 bájt segítségével 256 karakter különböztethetö meg.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) 1 bit = 8 bájt

b) 16 bit = 2 bájt

c) 1024 bit = 1 KB

d) 1000 bit = 1 KB

M1.1.

Mely váltószámok helyesek?

a) 1 GiB = 1024 MiB

b) 1 GiB = 1024 KiB

c) 1 MiB = 1024 GiB

d) 1 MiB = 1024 KiB

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) 1024 bájt = 1 KiB

b) 1024 KiB = 1 bájt

c) 1000 KiB = 1 GiB

d) 1000 MiB = 1 KiB

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) 1024 KiB = 1 GiB

b) 1024 KiB = 1 MiB

c) 1000 KiB = 1 MiB

d) 1000 MiB = 1 KiB

M1.1.

Mely állítások helyesek?

a) 32 bit < 6 bájt

b) 1 bit = 8 bájt

c) 16 bit < 2 bájt

d) 4 bit < 32 bájt

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) 32 bit < 6 bájt

b) 1 bit = 8 bájt

c) 16 bit > 2 bájt

d) 4 bit = 32 bájt

M1.1.

Ha növekvö sorrendbe szeretnénk rakni a következö mennyiségeket, akkor melyik a helyes sorrend?

a) 1 GB, 900 MB, 10 000 KB.

b) 900 MB, 1 GB, 10 000 KB.

c) 10 000 KB, 900 MB, 1 GB.

d) 900 MB, 10 000 KB, 1 GB.

M1.1.

Ha növekvö sorrendbe szeretnénk rakni a következö mennyiségeket, akkor melyik a helyes sorrend?

a) 10 bit, 1 bájt, 1 Kbit.

b) 1 Kbit, 10 bit, 1 bájt.

c) 1 Kbit, 1 bájt, 10 bit.

d) 1 bájt, 10 bit, 1 Kbit.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) 1024 KiB = 1 GiB

b) 1024 GiB = 1 MiB

c) 1 KiB = 1024 MiB

d) 1024 GiB = 1 TiB

M1.1.

Jelölje meg azt az adathordozót, amelyröl nem törölhetö a felírt adat!

a) DVD-R

b) USB pendrive (flash memória avagy félvezetö alapú memória)

c) DVD RW

d) Merevlemez

M1.1.

Melyek igazak a pendrive-okról?

a) Hálózati csatlakozóval egybeépített flash memóriák.

b) USB csatlakozóval egybeépített flash memóriák.

c) Önállóan is képesek adatcserére.

d) Önállóan nem képesek adatcserére.

M1.1.

Mely eszközök tartalmazhatnak memóriakártyát?

a) Monitor

b) Billentyüzet

c) Digitális fényképezögép

d) Mobil telefon

M1.1.

Melyik nem létezö memóriakártya?

a) macroSD

b) SD

c) miniSD

d) microSD

M1.1.

Melyik eszköz nem illik a többi közé az adattárolási elve szerint?

a) xD kártya

b) Pendrive

c) RAM

d) DVD

M1.1.

Jelölje meg a flash memóriára vonatkozó helyes állítást!

a) Csak olvasható memória.

b) Egyszer írható, többször olvasható.

c) Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

d) Nem felejtö típusú memória.

M1.1.

Jelölje meg a flash memóriára vonatkozó helyes állításokat!

a) Tartalmát a gép kikapcsolása után csak néhány másodpercig örzi meg.

b) Írható-olvasható memória.

c) Bármelyik eleme (bájtja) ugyanannyi idö alatt érhetö el.

d) Mágneses elven müködik.

M1.1.

Mekkora a szabványos kapacitása a CD-ROM-nak?

a) 120 MB

b) 250 MB

c) 650 MB

d) 1,2 GB

M1.1.

Mekkora a kapacitása a "normál" DVD-nek (egy oldalas, egy rétegü)?

a) 4,7 GB

b) 650 MB

c) 650 GB

d) 47 GB

M1.1.

Melyik adathordozó az, amelyik egyszer sem írható a számítógépünkkel?

a) CD-ROM

b) CD-R

c) CD-RW

d) DVD-R

M1.1.

Melyik adathordozó írható csak egyszer a számítógépünkkel a következök közül?

a) CD-ROM

b) CD-R

c) CD-RW

d) DVD-RW

M1.1.

Ha tárolókapacitás alapján növekvö sorrendbe szeretnénk tenni a háttértárolókat, akkor melyik a jellemzöen helyes sorrend?

a) Merevlemez, DVD, CD.

b) DVD, merevlemez, CD.

c) CD, DVD, merevlemez.

d) CD, merevlemez, DVD.

M1.1.

A tárolási elvet tekintve melyik egység nem illik a többi közé?

a) DVD

b) CD

c) Merevlemez

d) CD-RW

M1.1.

A tárolási elvet tekintve melyik adathordozó nem illik a többi közé?

a) Merevlemez (winchester)

b) Hajlékonylemez (flopi)

c) Mágnesszalag (streamer kazetta)

d) USB pendrive

M1.1.

Mit nevezünk a tárolóeszközök kapacitásának?

a) A foglalt és a szabad terület arányát.

b) A tárolható maximális adatmennyiséget.

c) Az éppen szabad terület méretét.

d) Azt az adatmennyiséget, amelyet 74 perc alatt lehet tárolni.

M1.1.

Mire utal a CD-meghajtók 48x jelzése?

a) Sebességre.

b) Kapacitásra.

c) Élettartamra.

d) Sávsürüségre.

M1.1.

Mit jelent a CD-R? Jelölje meg a helyes választ!

a) Többször újraírható CD.

b) Egyszer írható CD.

c) CD-íróval egyszer sem írható CD.

d) Csak olvasható CD.

M1.1.

Mi a DVD?

a) Nagy kapacitású magnetooptikai tárolóeszköz

b) Nagy kapacitású mágneses tárolóeszköz

c) Nagy kapacitású holografikus tárolóeszköz

d) Nagy kapacitású optikai tárolóeszköz

M1.1.

Mi a különbség a DVD és a CD között?

a) A CD optikai, a DVD mágneses elven müködik.

b) A CD egyoldalas és egyrétegü, a DVD lehet kétoldalas vagy kétrétegü is.

c) A CD nagyobb kapacitású, mint a DVD.

d) A DVD átméröje nagyobb, mint a CD-é.

M1.1.

Körülbelül hány CD tartalma fér el egy "normál" DVD-re (egyrétegü, egyoldalas)?

a) 2

b) 3

c) 7

d) 50

M1.1.

Melyik a helyes sorrend, ha olvasási sebesség szerinti növekvö rendbe állítjuk az eszközöket?

a) RAM, winchester (merevlemez), CD/DVD meghajtó.

b) Winchester (merevlemez), RAM, CD/DVD meghajtó.

c) CD/DVD meghajtó , RAM, winchester (merevlemez).

d) CD/DVD meghajtó , winchester (merevlemez), RAM.

M1.1.

Melyik adathordozó nem alkalmas egy cégnél napi mentésekre?

a) CD-RW vagy DVD-RW.

b) CD-ROM.

c) Hálózati lemezmeghajtó.

d) Mágnesszalag (streamer kazetta).

M1.1.

Jelölje meg azt az eszközt, amelyre a felsoroltak közül jellemzöen a legtöbb adat fér!

a) Merevlemez

b) CD

c) DVD

d) USB pendrive (flash memória avagy félvezetö alapú memória)

M1.1.

Jelölje meg azt az adathordozót, amelyröl nem törölhetö a felírt adat!

a) CD-R

b) USB pendrive (flash memória avagy félvezetö alapú memória)

c) CD-RW

d) Merevlemez

M1.1.

Mely állítások helyesek?

a) A CD-R tartalma törölhetö.

b) Létezik olyan winchester, amely kívülröl csatlakoztatható a számítógéphez.

c) Létezik olyan CD-meghajtó, amely kívülröl csatlakoztatható a számítógéphez.

d) Kaphatók olyan DVD meghajtók, amelyek a CD és a DVD-lemezeket is olvassák és írják.

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) A CD-RW a CD-R lemezeknél nagyobb kapacitású.

b) A CD-RW lemezek újraírhatóak.

c) A CD-RW lemezek tartalma nem törölhetö.

d) A CD-RW lemezek nem használhatók hanganyag tárolására.

M1.1.

Jelölje meg azokat az eszközöket, melyeken biztonságosan megoldható nagy mennyiségü adat archiválása!

a) Belsö vagy külsö merevlemez.

b) CD-R, DVD-R vagy DVD-RAM.

c) Mágnesszalag (streamer kazetta).

d) Hálózati meghajtó.

M1.1.

Melyik behatás nem okoz különösebb károsodást a CD-ken?

a) Karcolás

b) Törés

c) Mágneses tér

d) Magas hömérséklet

M1.1.

Melyik állítás igaz a merevlemezekröl (winchester)?

a) A merevlemezeket nem lehet formázni.

b) Magnetooptikai elven tárolják az adatokat.

c) Gyors, nagy kapacitású és megbízható tárolók.

d) Ha kiszerelik a számítógépböl, akkor törlödnek róla az adatok.

M1.1.

Mely tárolóeszközök csatlakoztathatók egy laptophoz?

a) Flash memóriakártya-olvasó

b) Külsö CD író

c) Külsö lemezmeghajtó

d) Külsö DVD meghajtó

M1.1.

Melyik tároló tartalma törlödik a gép kikapcsolásakor?

a) RAM

b) ROM

c) CD-RW

d) Belsö merevlemez

M1.1.

Melyik állítás igaz a CD-röl (lemezröl)?

a) A CD-k már egy csepp tiszta víztöl is elveszítik a tartalmukat.

b) A CD címkéjére csak golyóstollal szabad írni.

c) A CD címkéjére csak filctollal szabad írni, mert kényesek a karcolásra.

d) Csak 12 cm átméröjü CD létezik.

M1.1.

Melyik a jellemzö mértékegysége a streamer kazetták (mágnesszalagok) tárolókapacitásának?

a) bájt

b) KB

c) MB

d) GB

M1.1.

Melyik a jellemzö mértékegysége a merevlemezek (winchesterek) tárolókapacitásának?

a) bájt

b) KB

c) MB

d) GB

M1.1.

Milyen jellemzö mértékegységben mérjük a CD-k (lemezek) tárolókapacitását?

a) KB

b) MB

c) GB

d) TB

M1.1.

Milyen jellemzö mértékegységben mérjük a DVD-k (lemezek) tárolókapacitását?

a) KB

b) MB

c) GB

d) TB

M1.1.

Mit jelöl az írható CD-ken látható 74 min, vagy a 80 min. felirat?

a) A CD kapacitását. 74 perc megfelel 650 MB-nak, amíg 80 perc 700 MB kapacitásnak.

b) A CD átméröjét.

c) A CD gyártástechnológiájára utal.

d) A CD megengedett fordulatszámát.

M1.1.

A felsorolt eszközök közül melyik periféria?

a) Szkenner

b) CPU

c) RAM

d) ROM

M1.1.

A felsoroltak közül melyek bemeneti eszközök?

a) Joystick (botkormány)

b) Digitalizáló tábla

c) Szkenner

d) Billentyüzet

M1.1.

Melyek bemeneti eszközök?

a) Szkenner

b) Plotter (rajzgép)

c) Printer (nyomtató)

d) Billentyüzet

M1.1.

Melyek bemeneti eszközök?

a) Mikrofon

b) Hangszóró

c) Webkamera

d) Touchpad

M1.1.

Melyek bemeneti eszközök?

a) Botkormány

b) Trackball

c) Nyomtató

d) Egér

M1.1.

Mik jellemzöek a digitális fényképezögépekre?

a) A képeket sok esetben memóriakártyán tárolják.

b) A hagyományos fényképezögépekhez képest jóval egyszerübb optikájuk van, mivel digitális úton készítik a felvételeket.

c) Összeköthetjük a számítógéppel, így az elkészült felvételek áttölthetök.

d) Egyes típusok mozgókép rögzítésére is alkalmasak.

M1.1.

Mely eszközökkel digitalizálhatunk egy fényképet?

a) Digitális fényképezögéppel.

b) Nyomtatóval.

c) Mikrofonnal.

d) Lapolvasóval (szkenner).

M1.1.

Mely állítások érvényesek a mikrofonra?

a) Ha egy multimédiás számítógéphez mikrofon csatlakozik, akkor IP-telefonálásra is használható.

b) A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze.

c) A játékprogramok elengedhetetlen része a mikrofon.

d) A hordozható számítógépekbe gyakran beépítenek mikrofont is.

M1.1.

Melyik állítás igaz a mikrofonról?

a) CD-hallgatáshoz mikrofon szükséges.

b) Zenei fájlok másolása csak mikrofonon keresztül történhet.

c) Hordozható számítógépek tartalmazhatnak beépített mikrofont.

d) A számítógépekhez csak speciális mikrofonok csatlakoztathatók, melyek képesek hangdigitalizálásra.

M1.1.

Mi a lapolvasó angol elnevezése?

a) Streamer

b) Plotter

c) Scanner

d) Touchpad

M1.1.

Miben adják meg a szkennerek felbontóképességét?

a) LPI

b) CPI

c) DPI

d) SPI

M1.1.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) Az egér csak vezetékkel kapcsolódhat a számítógéphez.

b) A touchpad helyettesítheti az egeret.

c) Az optikai egeret könnyebb félhomályban használni.

d) Az egér nem feltétlenül tartalmaz nyomógombot.

M1.1.

Mik igazak az egéralátétröl?

a) Nélküle egyetlen egér sem müködik.

b) Védi az asztalt a karcolástól.

c) Sima mozgási felületet biztosít az egérnek.

d) Azért kell használni, hogy az egér magasabban helyezkedjen el.

M1.1.

Mit jelent a "rádiós egér" kifejezés?

a) Közvetlenül a hangkártyára csatlakoztatható.

b) Vezeték nélkül kapcsolódik az egér a számítógéphez.

c) Rádiómüsor vételére alkalmas.

d) Beépített hangszóróval rendelkezik.

M1.1.

Mi a trackball?

a) Gömb alakú nyomtatófej.

b) Az egérben található golyó.

c) Olyan eszköz, melynek golyóját kézzel kell mozgatni.

d) A görgetösáv angol neve.

M1.1.

Mi a touchpad?

a) Érintöképernyö.

b) Érintös pozicionáló eszköz, az egér szerepét veszi át hordozható számítógépekben.

c) A CD tálcájának angol neve.

d) Digitalizáló tábla.

M1.1.

Ha a billentyüzeten világít a NumLock LED, akkor.

a) csupa nagybetükkel tudunk írni.

b) a számjegybillentyüzeten levö gombok számjegyet írnak.

c) a számjegybillentyüzeten levö gombok vezérlö funkciót látnak el.

d) a funkcióbillentyük számjegyeket írnak.

M1.1.

Mely eszközökkel lehet parancsokat adni (bevinni) a számítógépnek?

a) Mikrofon

b) Billentyüzet

c) Egér

d) Botkormány

M1.1.

Mely állítások igazak a botkormányról?

a) A botkormány angol neve joystick.

b) Elsösorban táblázatkezelö programoknál használják.

c) Sok játékprogram nélkülözhetetlen eszköze.

d) Hordozható gépekhez nem kapcsolható.

M1.1.

Melyek kimeneti eszközök a következök közül?

a) Nyomtató

b) Egér

c) Monitor

d) Webkamera

M1.1.

Az adatáramlás iránya szempontjából melyik egység nem illik a többi közé?

a) Touchpad

b) Egér

c) Billentyüzet

d) Hangszóró

M1.1.

Melyik kimeneti eszköz?

a) Nyomtató

b) Szkenner

c) Egér

d) Mikrofon

M1.1.

Melyik állítás jellemzö a kiviteli eszközökre?

a) A számítógép merevlemezének kis kapacitását ellensúlyozzák.

b) Az eredmények, az eltárolt adatok megjelenítésére szolgálnak.

c) Az eredmények számítógéppel kezelhetö tárolására szolgálnak.

d) Egy kiviteli eszköz mindig adatbevitelre is alkalmas.

M1.1.

Mire utal a képernyö felbontása?

a) A megjeleníthetö színárnyalatok száma (egy szín piros, zöld és kék színekböl tevödik össze).

b) Azt az idöt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont színe megváltozzon.

c) A képernyön megjeleníthetö képpontok száma (sor x oszlop).

d) A képátló mérete hüvelykben kifejezve.

M1.1.

Mi adja a 19" jelü monitor méretét?

a) A képátló mérete hüvelykben (1 hüvelyk = 1 col = 1 inch = kb. 2,54 cm).

b) A kép szélessége.

c) A monitor mélysége.

d) A monitor magassága.

M1.1.

Mi az LCD monitor?

a) Plazmakijelzös monitor.

b) Folyadékkristályos monitor.

c) Csak fekete-fehér képet adó monitor.

d) Képcsöves (katódsugárcsöves) monitor.

M1.1.

Melyik eszközhöz kapcsolódnak leginkább ezek a fogalmak: TFT, 17"?

a) Egér

b) Billentyüzet

c) Folyadékkristályos monitor.

d) Nyomtató

M1.1.

Mely eszközök jelenítenek meg információt papíron?

a) Speaker

b) Printer

c) Plotter

d) Szkenner

M1.1.

Melyik állítás igaz a tüs nyomtatóról?

a) Egyszerre csak egy példány nyomtatására alkalmas.

b) Festékszalagot tartalmaz. A fej ráüti a festéket a papírra.

c) Speciális festékporral történik a nyomtatás.

d) Ráégeti a festéket a papírra.

M1.1.

Melyik állítás igaz a tintasugaras nyomtatóról?

a) A tintát a toner tartalmazza.

b) Egyszerre több példány nyomtatására is alkalmas.

c) Folyékony festéket tartalmaz. A nyomtatást vékony tintasugarak végzik.

d) Nem létezik belöle színes változat.

M1.1.

Melyik állítás igaz a lézernyomtatóról?

a) Egyszerre több példány nyomtatására alkalmas.

b) Nincs színes nyomtatásra alkalmas változata.

c) Ráégeti a festéket a papírra (vagy höálló fóliára).

d) Nagy kapacitású festékszalagot tartalmaz.

M1.1.

Milyen típusú nyomtatóban van festékpatron?

a) A hönyomtatóban.

b) A tüs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

M1.1.

Milyen típusú nyomtatóban van festékszalag?

a) A hönyomtatóban.

b) A tüs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

M1.1.

Milyen típusú nyomtatóban van toner (festékkazetta)?

a) A hönyomtatóban.

b) A tüs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

M1.1.

Milyen módon kerül a "festék" a hönyomtatókba?

a) Festékszalag.

b) Festékpatron.

c) Toner (festékkazetta).

d) Külön nem kell festék bele. A hozzávaló speciális papír bevonatának anyaga höre megsötétedik.

M1.1.

Melyik nyomtatóba száradhat be a festék?

a) A hönyomtatóba.

b) A tüs nyomtatóba.

c) A tintasugaras nyomtatóba.

d) A lézernyomtatóba.

M1.1.

Melyik nyomtatóban kell csak papírt cserélni?

a) A hönyomtatóban.

b) A tüs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

M1.1.

Egy irodában melyik nyomtatótípus a leggazdaságosabb napi több száz szöveges oldal jó minöségü kinyomtatására?

a) Hönyomtató

b) Tüs nyomtató

c) Tintasugaras nyomtató

d) Lézernyomtató

M1.1.

Mely nyomtatótípus(ok) alkalmas(ak) színes fényképek nyomtatására?

a) Speciális hönyomtató

b) Tüs nyomtató

c) Tintasugaras nyomtató

d) Lézernyomtató

M1.1.

Mi a touchscreen jelentése?

a) Érintöképernyö

b) Lapolvasó

c) Digitalizáló tábla

d) Monitorszürö

M1.1.

Melyik állítás jellemzö a "touchscreen"-re?

a) A vonalkódolvasó müködéséhez szükséges berendezés.

b) Ki- és bemeneti eszköz. Érintéssel vezérelhetö. Például a PDA számítógépekben találunk ilyet.

c) Kézi lapolvasóként is használható.

d) A vakok számára kifejlesztett kimeneti eszköz.

M1.1.

Melyik a bemeneti- és kimeneti eszköz is egyben?

a) Touchpad.

b) Touchscreen (érintöképernyö).

c) Vonalkódolvasó.

d) Braille-kijelzö (vakoknak).

M1.2 Szoftver

M1.2.

Válassza ki, hogy melyek szoftverek a következök közül!

a) Operációs rendszer

b) Hitelkártya-olvasó program

c) Egér

d) ADSL

M1.2.

Válassza ki, melyik szoftver a következök közül!

a) Egér.

b) A CD lemez.

c) ISDN.

d) Linux.

M1.2.

Melyik állítás helyes egy szoftver verzióival kapcsolatban?

a) A verziószám mindig egy négyjegyü szám, mely általában a megjelenés évszáma.

b) A verziószám a program frissességére utal.

c) A verziószám maga a program neve.

d) A verziójelölésnek csak régebben volt jelentösége, ma már gyakorlatilag nem használják.

M1.2.

Melyik állítás helyes egy szoftver verzióival kapcsolatban?

a) Egy szoftver verziószáma minél nagyobb, annál újabb változatot jelöl.

b) Csak az operációs rendszereknek van verziószáma, az alkalmazói programoknak nincs.

c) A szoftverek verziószámait egy központi szervezet osztja ki és tartja nyilván.

d) Egy szoftver minden egyes példányának egyedi verziószáma van.

M1.2.

Mit jelent az adathordozók esetében a formázás?

a) Az adathordozó tartalmának teljes törlését és egy konkrét fájlrendszer kialakítását.

b) A tárolt adatok az adathordozó elejére kerülnek.

c) Csak a fökönyvtár törlését.

d) Az adathordozó teljes tartalmának lemásolását.

M1.2.

Mely állítás igaz a lemezformázásról?

a) A lemezformázás gyárilag történik, amikor a korong alakzatot kialakítják.

b) A formázás célja a fájlrendszer kialakítása.

c) A formázás során a lemez korábbi adattartalma megmarad.

d) A formázás demagnetizáló készülékkel is elvégezhetö, mivel az adatok így is törlödnek.

M1.2.

Mely esetekben lehet indokolt egy háttértár formázása?

a) Ha valamilyen okból a háttértár olvashatatlanná válik. A menthetö fájlok lemásolása után formázunk.

b) A teljes háttértár törlését formázással is elérhetjük.

c) Ha a háttértárban sérülés keletkezik, és szeretnénk továbbra is használni. A menthetö fájlok lemásolása után formázunk.

d) Ha a háttértárnak csak új kötetcímkét szeretnénk adni a tárolt adatok megtartása mellett.

M1.2.

Melyik esetben lehet indokolt a lemez formázása?

a) Ha a lemezen vírusos állományok vannak, és más módszerrel nem tudjuk eltávolítani a vírusokat.

b) Minden esetben, amikor mappa-, illetve könyvtárszerkezetet szeretnénk létrehozni vagy módosítani.

c) Ha csak a lemez olvashatóságát szeretnénk ellenörizni.

d) Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mekkora a foglalt és a szabad terület mérete.

M1.2.

Melyik állítás igaz a lemezformázásról?

a) A formázás során az adathordozó hibás területei kiszürhetök. Ha nincs túl sok hibás blokk, akkor a lemez formázás után használható lesz.

b) Formázás során a rejtett fájlok megmaradnak.

c) Minden adathordozó formázható.

d) Ha a lemez felülete egy kicsit is hibás, már nem lehet megformázni.

M1.2.

Mely adathordozók formázhatók?

a) CD-ROM

b) Merevlemez

c) USB pen drive (flash memória avagy félvezetö alapú memória)

d) SD kártya

M1.2.

Melyik állítás igaz a háttértár formázásáról?

a) Formázás során a tárolt adatok elvesznek.

b) A formázás a fájlok csak olvashatóra állításával megakadályozható.

c) Ha félbeszakítjuk a formázás müveletét, a lemez fele lesz csak használható.

d) Formázás során a rejtett fájlok megmaradnak, csak a többi fájl törlödik.

M1.2.

Melyik feladat megoldása tartozik mindegyik operációs rendszer alapszolgáltatásai közé?

a) Elektronikus levél küldése, fogadása és postafiók üzemeltetése.

b) Szöveges állomány szerkesztése.

c) Táblázatkezelés.

d) Kiadványszerkesztés.

M1.2.

Melyik feladat megoldása tartozik mindegyik operációs rendszer alapszolgáltatásai közé?

a) Bemutató diasorozat készítése.

b) Kép megrajzolása.

c) Adatbázisok kezelése.

d) Mappa (könyvtár) létrehozása.

M1.2.

Melyik elnevezés nem operációs rendszer neve?

a) Adobe Photoshop (Adobe Systems Inc.)

b) Mac OS (Apple Macintosh, Apple Inc.)

c) Windows XP (Microsoft)

d) BeOS (Be Inc.)

M1.2.

Melyik elnevezés nem operációs rendszer neve?

a) AmigaOS (Amiga, Inc.)

b) Windows XP (Microsoft)

c) Linux (fejlesztö közösség)

d) Mozilla Firefox (Mozilla Foundation)

M1.2.

Melyik elnevezés nem operációs rendszer neve?

a) Windows Vista (Microsoft)

b) Linux (fejlesztö közösség)

c) CorelDRAW (Corel Co.)

d) Mac OS X Tiger (Apple Macintosh, Apple Inc.)

M1.2.

A következök közül melyik operációs rendszer?

a) GPS

b) GSM

c) UNIX

d) ADSL

M1.2.

Melyik elnevezés nem operációs rendszer neve?

a) Windows NT (Microsoft)

b) Linux (fejlesztö közösség)

c) Mac OS X Leopard (Apple Macintosh, Apple Inc.)

d) Office XP (Microsoft)

M1.2.

A felsoroltak közül melyik operációs rendszer?

a) Linux (fejlesztö közösség)

b) Office XP (Microsoft)

c) QuarkXPress (Quark, Inc.)

d) OpenOffice.org (fejlesztö közösség)

M1.2.

Mely állítások igazak?

a) A felhasználói programok operációs rendszer nélkül is futtathatók.

b) A felhasználói programok az operációs rendszer szolgáltatásait használva kommunikálnak a számítógép perifériáival.

c) Az alapvetö fájlmüveleteket (másolás, törlés) az operációs rendszer végzi.

d) A nyomtatást általában az operációs rendszer vezérli.

M1.2.

Mely állítások érvényesek egy operációs rendszerre?

a) A perifériákat általában az operációs rendszer vezérli.

b) A háttértárakat az operációs rendszer felügyeli.

c) A billentyüzetet általában az operációs rendszer kezeli.

d) A képernyön való megjelenítést általában az operációs rendszer vezérli.

M1.2.

Melyik operációs rendszer ingyenes?

a) MS-DOS (Microsoft)

b) Windows Vista (Microsoft)

c) Windows XP (Microsoft)

d) Linux (fejlesztö közösség)

M1.2.

Mely állítások érvényesek az operációs rendszerekre?

a) A programok végrehajtását vezérli.

b) Elosztja az eröforrásokat (pl. CPU idö, memória, háttértár, perifériák .).

c) Biztosítja a felhasználók és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.

d) Az operációs rendszer egy összetett szoftver (programrendszer).

M1.2.

Mely állítások igazak a Linuxról?

a) A Linux a UNIX-hoz hasonló, több felhasználós operációs rendszer.

b) A Linux rendszer kiegészíthetö, használható grafikus kezelöi felülettel is.

c) Van ingyenesen használható változata.

d) Akár szervergép operációs rendszere is lehet a Linux.

M1.2.

Milyen változást hozott az operációs rendszerek fejlödésében a személyi számítógépek megjelenése?

a) Eltüntek a grafikus felületü operációs rendszerek.

b) Nincs összefüggés a két dolog között.

c) Az operációs rendszerek nem változtak a személyi számítógépek megjelenésével.

d) Barátságos, grafikus, könnyen használható kezelöi felületü operációs rendszerek jelentek meg.

M1.2.

Melyik állítás igaz az operációs rendszerekröl?

a) A különbözö operációs rendszerek általában saját fájlrendszert használnak.

b) Csak az angol nyelvü változatok használhatók szerverként.

c) Minden operációs rendszernek van magyarított (honosított) változata.

d) Minden operációs rendszerhez tartozik grafikus felhasználói felület (GUI).

M1.2.

Mely állítások helytállóak az operációs rendszerrel kapcsolatban?

a) Egy számítógép háttértárolóin több operációs rendszer is telepítve lehet, és így közülük bármelyik betölthetö.

b) Az operációs rendszer egy speciális hardver eszköz, vízhatlan dobozba csomagolva.

c) Az operációs rendszer egy szoftver, általában merevlemezröl töltödik be.

d) Az operációs rendszer esetenként más háttértárról (például CD-röl) is a memóriába tölthetö.

M1.2.

Mi történik, ha egy számítógép "lefagy"?

a) A ventilátor túlhüti a processzort, és az elszínezödik.

b) Így nevezzük a Reset gomb megnyomása utáni állapotot.

c) Lekapcsolódott a monitor.

d) A számítógép nem reagál a kezelöi beavatkozásra.

M1.2.

Mi tartozik az operációs rendszer alapvetö, fö feladatai közé?

a) Zenefájlok lejátszása.

b) A felhasználóval tartja a kapcsolatot.

c) A vírustámadásokat figyeli.

d) Táblázatkezelés.

M1.2.

Mely állítások helyesek?

a) Alkalmazások futtatásához a számítógépen már futnia kell az operációs rendszernek is.

b) Az operációs rendszer feladata az egyidejüleg futó programok kezelése.

c) Az operációs rendszer kezeli a csatlakoztatott perifériákat.

d) Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a háttértárakon lévö könyvtárszerkezet kezelése.

M1.2.

Mely állítások igazak?

a) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a felhasználó és a számítógép között.

b) Az operációs rendszer felügyeli és szervezi a programok (alkalmazások) futtatását.

c) Bármely felhasználói program (átmásolás után) akármelyik operációs rendszeren futtatható.

d) Ha a gép bekapcsolása után az operációs rendszer nem kerül be a memóriába, a további munka sem lehetséges.

M1.2.

Mely állítások helyesek?

a) A háttértárolókon lévö könyvtárszerkezet és a perifériák kezelése az operációs rendszer feladatai közé tartozik.

b) Egy operációs rendszernek lehet jellegzetes hardverigénye, azaz hogy milyen konfiguráción képes müködni.

c) Az operációs rendszer meghatározza, hogy egy alkalmazás melyik változata használható majd a számítógépen.

d) A számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer rezidens része valamilyen háttértárolóról automatikusan az operatív memóriába kerül.

M1.2.

Melyik állítás helyes az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

a) Az operációs rendszer utólag már sohasem cserélhetö le egy másikra, csak speciális számítógépeken.

b) Egy operációs rendszernek általában nincs hardverigénye, így bármilyen konfiguráción kell müködnie.

c) Egy operációs rendszer sohasem tölthetö CD-röl a memóriába.

d) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor egy háttértárról (általában a merevlemezröl) automatikusan a RAM-ba töltödik.

M1.2.

Mely állítások helytállóak az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

a) A Linux olyan operációs rendszer, amelyik több felhasználót, és felhasználónként akár több programot is kezelni tud egyszerre.

b) Egy operációs rendszernek általában van hardverigénye, így nem minden konfiguráción müködik.

c) Nem minden operációs rendszer képes egyidejüleg több program futtatására.

d) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a számítógép és a felhasználó között.

M1.2.

Mely állítások helytállóak az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

a) A felhasználónak a gép bekapcsolása után lehetösége van kiválasztani, hogy melyik háttértárolóról történjen az operációs rendszer betöltése a memóriába.

b) Az operációs rendszer felelös a memória kezeléséért, illetve optimális kihasználásáért.

c) Operációs rendszerböl nem létezik többféle.

d) Az operációs rendszer egy program, amely lehetövé teszi a számítógép használatát.

M1.2.

Melyik állítás helyes az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

a) Az operációs rendszer már a gép bekapcsolása elött az operatív memória RAM részében helyezkedik el.

b) Az operációs rendszer vezérli a programok futtatását, optimalizálja a memória használatát, kezeli a könyvtárakat és a fájlokat.

c) Az operációs rendszer müködése közben az operatív memória RAM részéböl nem foglal helyet, nincs szüksége rá.

d) Az operációs rendszer nem szoftver.

M1.2.

Mely állítások helytállóak az operációs rendszerekkel kapcsolatban?

a) Az operációs rendszer teszi lehetövé az alkalmazói programok futtatását.

b) Az operációs rendszer végzi a lemezek könyvtárszerkezetének kezelését.

c) A számítógép bekapcsolásakor minden program közül az operációs rendszer töltödik be elöször.

d) Az operációs rendszer figyeli az egér mozgását és vezérli a képernyöre való írást.

M1.2.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Az operációs rendszer.

a) nélkül a személyi számítógép nem volna használható.

b) rendszerszoftver.

c) egy része müködés közben az operatív memóriában van.

d) feladata a memória optimális kihasználása.

M1.2.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Az operációs rendszer.

a) hiánya esetén az alkalmazói programokat sem lehet futtatni.

b) háttértárról, általában merevlemezröl töltödik be ("boot" folyamat).

c) nem törölhetö le a merevlemezröl.

d) a gép bekapcsolása után töltödik a RAM memóriába ("boot" folyamat).

M1.2.

Melyik a mondat helyes befejezése? Az operációs rendszer.

a) felügyeli a számítógép müködését.

b) fájljait - biztonsági másolat készítése után - érdemes letörölni a merevlemezröl, így több szabad terület marad a felhasználói programok számára.

c) csak grafikus felületü program lehet.

d) csak karakteres felületü program lehet.

M1.2.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) Egy merevlemezen csak egyféle operációs rendszer lehet.

b) Mindegy, hogy milyen operációs rendszert választunk.

c) A gép bekapcsolásakor az operációs rendszer egy része az operatív memóriába kerül.

d) Az operációs rendszer egy fájlt jelent, ami mindig a merevlemezen vagy hajlékonylemezen van.

M1.2.

Mely állítások helyesek?

a) Az operációs rendszerrel tarthatjuk karban a könyvtárakat.

b) Az operációs rendszer több fájlból áll.

c) Az operációs rendszert is megtámadhatják a vírusok.

d) Az operációs rendszer felülete ugyanúgy lehet karakteres, mint grafikus.

M1.2.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) Az operációs rendszer alapvetö feladatai közé tartozik az alkalmazói programok futtatásának segítése, szervezése.

b) A számítógép kikapcsolása elött az operációs rendszert el kell menteni valamelyik háttértárolóra.

c) Az operációs rendszer müködésének mélyreható ismerete szükséges ahhoz, hogy a felhasználó programokat tudjon kezelni.

d) Az operációs rendszerröl nem készíthetö másolat.

M1.2.

Melyik állítás helyes? 747i81h

a) A PDA típusú számítógépekhez általában nem szükséges operációs rendszer.

b) Az operációs rendszer csak grafikus felületü program lehet.

c) A hordozható számítógépek használatához csak egyféle operációs rendszert vehetünk igénybe.

d) Az operációs rendszer szoftver.

M1.2.

Jellemzöen mikor használunk prezentációs szoftvert?

a) Pénzügyi kalkulációk elvégzésekor.

b) Elöadás tartása közben.

c) Grafikát is tartalmazó kördokumentum készítéséhez.

d) Egy levél megírásához.

M1.2.

A következök közül melyek felhasználói (alkalmazói) programok?

a) OpenOffice.org (fejlesztö közösség)

b) Windows XP (Microsoft)

c) Raktárkészlet-nyilvántartó program

d) Linux (fejlesztö közösség)

M1.2.

Melyek szövegszerkesztö programok?

a) Microsoft Office Word

b) OpenOffice.org Writer

c) Quattro Pro (spreadsheet)

d) WordPerfect (word processor)

M1.2.

Melyek táblázatkezelö programok?

a) Microsoft Office Excel

b) GIMP (GNU Image Manipulation Program)

c) Quattro Pro (spreadsheet)

d) OpenOffice.org Calc

M1.2.

Melyek adatbázis-kezelö programok?

a) OpenOffice.org Base

b) Microsoft Office Access

c) MySQL

d) QuarkXPress (Quark, Inc.)

M1.2.

A következök közül melyek táblázatkezelö programok?

a) Microsoft Office Excel

b) Microsoft Office Access

c) Oracle

d) OpenOffice.org Calc

M1.2.

Melyek felhasználói programok?

a) Microsoft Office Excel

b) Netscape Navigator

c) GIMP (GNU Image Manipulation Program)

d) UNIX

M1.2.

Tipikusan mely feladatok végezhetök el egy irodai szövegszerkesztö programmal?

a) Dokumentumok nyomtatása.

b) Bekezdések formázása.

c) Böngészés az interneten.

d) Borítékok címzése.

M1.2.

Tipikusan mely feladatok végezhetök el egy irodai szövegszerkesztö programmal?

a) Etikett nyomtatása.

b) Kép konvertálása.

c) Karakterek formázása.

d) Körlevél készítése.

M1.2.

Tipikusan mely feladatok végezhetök el egy táblázatkezelövel?

a) Adatok összesítése.

b) Prezentáció készítése.

c) Adatok sorba rendezése.

d) Diagram készítése.

M1.2.

Tipikusan mely feladatok végezhetök el egy táblázatkezelövel?

a) Matematikai müveletek.

b) Statisztikai számítások.

c) Pénzügyi számítások.

d) Matematikai képletek szedése.

M1.2.

Jellemzöen mikre alkalmas egy böngészöprogram?

a) Weboldalak készítésére.

b) Weboldalak megjelenítésére.

c) HTML forrás megtekintésére.

d) Weboldalak nyomtatására.

M1.2.

Milyen feladatokra alkalmas egy kiadványszerkesztö program (DTP - Desktop Publishing)?

a) Szövegszerkesztésre.

b) Képek és szövegek együttes elrendezésére és nyomtatására.

c) Karakterfelismerésre.

d) Építészeti modellek tervezésére.

M1.2.

Mire alkalmas egy kiadványszerkesztö program (DTP - Desktop Publishing)?

a) Térbeli alakzatok rajzolására.

b) Újságtördelésre.

c) Prezentációkészítésre.

d) Elektronikus levelezésre.

M1.2.

Mire alkalmas egy CAD program (CAD - Computer Aided Design)?

a) Újságszerkesztésre.

b) Könyvelésre.

c) Tervezésre.

d) Levelezésre.

M1.2.

Jellemzöen ki használ CAD programot (CAD - Computer Aided Design)?

a) Könyvelö

b) Újságíró

c) Rendszerszervezö

d) Belsöépítész

M1.2.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? A táblázatkezelö és az adatbázis-kezelö program között az a különbség, hogy.

a) a táblázatkezelö csak numerikus adatokat képes kezelni.

b) az adatbázis-kezelö nagyobb mennyiségü adatot képes kezelni.

c) a táblázatkezelöben nem lehet adattáblák közti relációkat kialakítani.

d) az adatbázis-kezelö nagyobb figyelmet fordít az adatok védelmére.

M1.2.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? A szövegszerkesztö- és a kiadványszerkesztö program között az a különbség, hogy.

a) a szövegszerkesztövel nem lehet képeket beilleszteni a szövegbe.

b) a szövegszerkesztö nagyobb dokumentumokat tud kezelni.

c) a kiadványszerkesztövel könnyebben és pontosabban pozícionálhatjuk a szövegrészeket, képeket a dokumentum oldalain.

d) a szövegszerkesztövel gyakran nem hozható létre nyomdakész dokumentum.

M1.2.

Melyek az adatbázis-kezelök feladatai?

a) A megtervezett adattáblák fizikai szerkezetének és kapcsolatainak létrehozása és tárolása.

b) Az adattáblák feltöltése, adatmódosítások, törlések végrehajtása, valamint az adatok biztonságos tárolása.

c) A lekérdezett adatrekordok sorba rendezése adott szempontok szerint.

d) Adatok megkeresése és kiválogatása. A kinyert adatok így megjeleníthetök, azokból listák, jelentések készíthetök.

M1.2.

Milyen alkalmazások találhatók az MS Office csomagban?

a) Szövegszerkesztö

b) Táblázatkezelö

c) Mérnöki tervezö program (CAD)

d) Prezentációkészítö program

M1.2.

A következö alkalmazások közül melyek komplett irodai programcsomagok?

a) OpenOffice.org

b) WordPerfect Office

c) Lotus SmartSuite

d) MS Office

M1.2.

Általában milyen programok tartoznak egy komplett irodai szoftvercsomaghoz?

a) Szövegszerkesztö

b) Táblázatkezelö

c) CAD program

d) Prezentációkészítö program

M1.2.

Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office Word vagy az OpenOffice.org Write?

a) Szövegszerkesztésre.

b) Táblázatkezelésre.

c) Adatbázis-kezelésre.

d) Webes alkalmazások fejlesztésére.

M1.2.

Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office Excel vagy az OpenOffice.org Calc?

a) Bemutatók készítésére.

b) Táblázatkezelésre.

c) Egyszerübb adatbázisok kezelésére.

d) Web böngészésre.

M1.2.

Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office Access vagy az OpenOffice.org Base?

a) Grafika készítésére.

b) Webböngészésre.

c) Adatbázisok kezelésére.

d) Síkírás olvasására, digitalizálására.

M1.2.

Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office PowerPoint vagy az OpenOffice.org Impress ?

a) Adatbázisok kezelésére.

b) Professzionális kiadványszerkesztésre.

c) CD/DVD írására.

d) Prezentációk készítésére.

M1.2.

Milyen feladatokra alkalmas az Microsoft Office Outlook vagy a Lotus Notes?

a) E-mail küldésére és fogadására.

b) Prezentáció készítésére.

c) Feladatmenedzselésre.

d) Diagramkészítésre.

M1.2.

Milyen feladatra alkalmas az MS Outlook Express vagy a Mozilla Thunderbird?

a) E-mail küldésére és fogadására.

b) Táblázatkezelésre.

c) Adatbázis-kezelésre.

d) Prezentációk készítésére.

M1.2.

Melyik feladatra alkalmas tipikusan egy "text editor"?

a) Szövegbevitelre.

b) Szövegformázásra.

c) Grafika szövegbe illesztésére.

d) Helyesírás-ellenörzésre.

M1.2.

Melyik feladatra alkalmas tipikusan egy "text editor"?

a) Egy szöveg RTF formátumban való mentésére. (Rich Text Format - "gazdagon formázott szöveg")

b) Szövegrész átmásolására.

c) Kiadványszerkesztök formátumában való mentésre.

d) Szövegrész karakterszintü formázására (például döltté tételére).

M1.2.

Mely állítások helyesek a szoftverekkel kapcsolatban?

a) Operációs rendszer indítása nélkül az alkalmazói programok nem használhatók a számítógépen.

b) Az operációs rendszer müködéséhez nem feltétlenül kell a monitort bekapcsolni (pl. vak ember a felhasználó).

c) Egy konkrét alkalmazói programot általában egy konkrét operációs rendszer alatt lehet csak futtatni. Ezért egy alkalmazói programnak operációs rendszerenként külön-külön változata lehet.

d) Az operációs rendszer végzi a fájlok és könyvtárak kezelését. Így az alkalmazói programok általában az operációs rendszer szolgáltatásait használják.

M1.2.

Mely állítások érvényesek a szoftverekre?

a) A számítógép müködése során az operációs rendszer egy része mindvégig a memóriában van.

b) Egy alkalmazó program (például táblázatkezelö) futtatható operációs rendszer nélkül is.

c) Egy alkalmazói programnak operációs rendszerenként eltérö változatai (telepítö csomagjai) lehetnek.

d) Az operációs rendszer teszi lehetövé az elérhetö alkalmazói programok elindítását.

M1.2.

Mely állítások helyesek?

a) Azt a lemezt, amelyen megtalálható az operációs rendszernek a számítógép indításához szükséges része, rendszerlemeznek hívjuk.

b) Egy operációs rendszeren futó konkrét program általában nem fut egy másik operációs rendszeren.

c) Az operációs rendszer egy alkalmazói program.

d) Egy alkalmazói programnak általában operációs rendszerenként külön-külön változata, telepítö csomagja van.

M1.2.

Melyik a mondat helyes befejezése? Az operációs rendszer.

a) feladatai közé tartozik a táblázatkezelés.

b) feladata a háttértárak és perifériák kezelése.

c) feladatai közé tartozik a kiadványszerkesztés.

d) nem fertözödhet meg vírussal.

M1.2.

Melyik a mondat helyes befejezése? Az operációs rendszer.

a) egy alkalmazói program.

b) az egyik legfontosabb hardverelem.

c) rendszerprogram, ami felügyeli és lehetövé teszi az alkalmazói programok futását.

d) telepítés után már nem távolítható el a számítógépböl.

M1.2.

A következök közül mely programok segíthetik a vakok munkáját?

a) Narrátor (képerenyöolvasó) program

b) Képernyö nagyító program

c) Hangfelismerö program

d) Képernyö (On-screen) billentyüzet

M1.2.

Mely állítások igazak az OCR programokkal kapcsolatban?

a) Ezek karakterfelismerö programok (OCR - Optical Character Recognition).

b) Az OCR program egy lapolvasó felhasználásával a papíron szereplö analóg írást digitális szöveggé képes alakítani.

c) Az OCR egy elterjedt operációs rendszer neve.

d) A vak embereket is segítik, mert a síkírást felolvashatóvá teszik.

M1.2.

A következök közül mely programok segíthetik a gyengénlátók munkáját?

a) Narrátor (képerenyöolvasó) program

b) Képernyö nagyító program

c) Hangfelismerö program

d) Képernyö billentyüzet

M1.2.

A következök közül mely programok segíthetik a mozgáskorlátozottak munkáját?

a) Fejegér (a fejünk mozgatásával müködö egér)

b) Képernyö nagyító program

c) Hangfelismerö program

d) Képernyö billentyüzet

M1.2.

A következök közül mely állítások érvényesek egy grafikus felületre?

a) A parancsok kiadása ikonokon keresztül történhet.

b) Színes grafikus megjelenítö ajánlott hozzá.

c) Jól tervezett rendszerekben az egér mellett billentyükombinációk is használhatók a vezérlésre. Így az ilyen rendszereket képernyöolvasó programokkal megtámogatva vakok is használhatják.

d) A felhasználónak mindig parancsokat kell begépelnie a müveletek végrehajtásához.

M1.3 Információs hálózatok

M1.3.

Melyek igazak a LAN-ról?

a) A LAN helyi (kiterjedésü) hálózatot jelent.

b) A LAN nem lehet 10 m-nél nagyobb kiterjedésü.

c) Minden LAN tartalmaz szervergépet is.

d) Egy lakásban kiépített, 2-3 gépet tartalmazó hálózat is nevezhetö LAN-nak.

M1.3.

Melyek igazak a WAN-ról?

a) A WAN nagy kiterjedésü hálózatot jelent.

b) A WAN nagy sebességü hálózatot jelent.

c) A WAN LAN-ok összekapcsolásával is létrejöhet.

d) Az internet forgalma WAN hálózatokon keresztül bonyolódik le.

M1.3.

Mely esetekben nevezhetjük a leírt hálózatot LAN-nak?

a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet.

b) Az EU-s országok parlamentjeit összekötö hálózatot.

c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot.

d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot.

M1.3.

Mely esetekben nevezhetjük a leírt hálózatot WAN-nak?

a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet.

b) Egy egész földrajzi régióban (több megyében) jelenlévö vállalat összekapcsolt számítógépeit.

c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot.

d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot.

M1.3.

Milyen elönnyel járhat a LAN kialakítása? Mely állítások igazak?

a) Az internetkapcsolat megosztható a kliensek között.

b) A nyomtató megosztható a LAN számítógépei között.

c) Gyorsabbak lesznek a kliensek.

d) Közösen használható háttértárterület hozható létre a kliensek számára.

M1.3.

Mely állítások igazak a helyi hálózattal kapcsolatban?

a) Ma már vannak olyan nyomtatók, amelyek közvetlenül, számítógép nélkül is rákapcsolhatók a helyi hálózatra.

b) Az írási jogosultsággal is rendelkezö megosztott könyvtárainkat bizonyos vírusok megtámadhatják a hálózaton keresztül.

c) Minden szoftverkörnyezetben egy mappát csak úgy oszthatunk meg írásra, hogy a hálózatban minden felhasználó írhatja azt.

d) A helyi hálózatban az internetkapcsolat megosztható.

M1.3.

Mely szolgáltatások valósíthatók meg helyi hálózat kiépítésével egy osztályteremben?

a) Közös nyomtatóhasználat.

b) Egy diák monitorképének elküldése a tanárnak.

c) A tanár monitorképének szétküldése a diákoknak.

d) Óra közben a tanuláshoz szükséges fájlok másolása a gépek között.

M1.3.

Mely állítások érvényesek a kliens-szerver architektúrára?

a) A szerverek eröforrásait a kliensek is használják.

b) A kliens- és a szervergépeknek mindig azonos teljesítményünek kell lenniük.

c) A kliensek csak a szerveren keresztül kommunikálhatnak egymással.

d) Csak egyetlen szervert tartalmazhat.

M1.3.

Mely állítások helyesek?

a) A böngészö-webkiszolgáló is kliens-szerver architektúra szerint dolgozik.

b) Kliens-szerver architektúra esetén a kliensektöl érkezö kéréseket a szerver figyeli és teljesíti.

c) A kliens szó ügyfelet jelent.

d) Kliens-szerver architektúra esetén a szerver használja a kliens szolgáltatásait.

M1.3.

Melyik állítás érvényes a kliensre?

a) A kliens eröforrásokat oszt meg.

b) Egy hálózatban több kliens is lehet.

c) Kliensek csak LAN-ban fordulhatnak elö.

d) A kliens kiszolgálót jelent.

M1.3.

Melyik állítás érvényes a szerverre?

a) Egy számítógép abban az esetben válik szervergéppé, ha több CPU van benne.

b) Szerver csak WAN hálózatban fordulhat elö.

c) A szerver kiszolgálót jelent. A kliensek kéréseit a rajta futó kiszolgáló programmal teljesíti.

d) Minden szerver, egy kis vállalat szervere is csak speciális számítógép lehet.

M1.3.

Mely állítások helyesek?

a) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatón egyszerre csak egy kliens számítógépröl lehet nyomtatást kezdeményezni.

b) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatón egyszerre több kliens számítógépröl is lehet nyomtatást kezdeményezni.

c) Egy kliens számítógépröl egyszerre több hálózati nyomtatón is lehet nyomtatni.

d) Egy kliens számítógépröl egyszerre csak egy hálózati nyomtatón lehet nyomtatni.

M1.3.

Melyik állítás helyes egy kliens számítógép nyomtatási lehetöségeit tekintve?

a) Egy kliensen csak egyféle (helyi vagy hálózati) nyomtatót lehet telepíteni.

b) Egy kliensen több hálózati nyomtatót lehet telepíteni, de csak egy helyit.

c) Hálózati nyomtatót csak akkor telepíthetünk a kliensre, ha egy helyi már müködik.

d) Egy kliensen egymástól függetlenül akármennyi helyi- és hálózati nyomtató telepíthetö.

M1.3.

Melyik állítás jellemzö a fájlmegosztásra?

a) Az egy gépen tárolt megosztott fájlt minden arra jogosult felhasználó elérhet a hálózaton keresztül.

b) A megosztott fájl különbözö gépeken több darabban van eltárolva.

c) A megosztott fájlok kevesebb helyet foglalnak el.

d) A megosztott fájl a hálózat minden tagjához automatikusan továbbítódik.

M1.3.

Mely állítások helyesek az internettel kapcsolatban?

a) Az internet világméretü számítógépes hálózat, azaz egy WAN.

b) Az interneten müködö szolgáltatások és használatuk (a protokoll) szabályozott (TCP/IP).

c) Az internet nem más, mint a világot behálózó weboldalak gyüjteménye, összessége.

d) Ha két számítógép közvetlenül kapcsolódik egymáshoz az interneten, akkor az egyiken általában egy kliens, a másikon pedig általában egy szerver funkciójú program futása biztosítja a kommunikációt.

M1.3.

Mely állítások helyesek az internettel kapcsolatban?

a) Az interneten egy szerverhez egyszerre csak egy felhasználó kapcsolódhat.

b) Az interneten két kliens számítógép közvetlenül is kapcsolódhat egymáshoz.

c) Az interneten egy idöben jelenlévö számítógépek száma nincs korlátozva.

d) Az internetre LAN is kapcsolódhat.

M1.3.

Melyek internetes szolgáltatások?

a) Böngészés (www, HTTP).

b) Fájlok másolása két gép között (FTP).

c) Levelezés (E-mail, SMTP).

d) Lemezformázás.

M1.3.

Melyek internetes szolgáltatások?

a) Töredezettség-mentesítés

b) Chat

c) FTP

d) ADSL

M1.3.

Mik érvényesek a chat-re?

a) Kliens-szerver architektúrájú rendszer.

b) Egyszerre csak ketten kommunikálhatnak egymással.

c) Valós idejü kommunikációra alkalmas.

d) Privát üzenetek küldésére is alkalmas.

M1.3.

Mely állítások helytállóak az internetes telefonálásról?

a) Az internet felhasználásával nem hozható létre telefonszerü beszédkapcsolat két felhasználó között.

b) Két telefon között az internet is betöltheti az átviteli hálózat szerepét.

c) Vannak szolgáltatások, melyek segítségével az internetre kapcsolt számítógépröl telefont is fel lehet hívni.

d) Két internetre kapcsolt számítógép között telefonszerü kapcsolat hozható létre, amelyen beszélgetés folytatható.

M1.3.

Mely állítások helyesek az internetes levelezéssel kapcsolatban?

a) Ez a szolgáltatás is kliens-szerver architektúra szerint müködik.

b) A levelezö szervereken, a felhasználók postafiókjába érkeznek meg a levelek.

c) Akinek nincs e-mail címe, az nem tud e-mailt fogadni.

d) E-mail címhez ingyenesen is hozzá lehet jutni.

M1.3.

Mi a levelezölista lényege?

a) A listára írt levelünket minden listatag megkapja.

b) A listában tárolhatjuk az ismeröseink e-mail címét.

c) Kevesebb e-mailt kapunk, ha listába gyüjtjük öket.

d) A levelezölista a kinyomtatott e-mail címek gyüjteménye.

M1.3.

Milyen eszközökröl tudja elolvasni ingyenes e-mail címére érkezett leveleit, amíg külföldön nyaral?

a) Bluetooth-os mail szkennerrel.

b) Nyilvános web terminálról.

c) Internetkapcsolattal rendelkezö számítógépröl.

d) Zárt intranet hálózatba kötött számítógépröl.

M1.3.

Melyik feltétel szükséges ahhoz, hogy valakivel írásos csevegést folytassunk az interneten?

a) A résztvevöknek azonos idözónában kell tartózkodniuk.

b) Azonos szolgáltatón keresztül kell kapcsolódniuk az internethez.

c) Azonos böngészöprogrammal kell rendelkezniük.

d) Azonos (egyeztetett) idöpontban kell bejelentkezettnek lenniük ugyanarra a chat-szerverre.

M1.3.

Melyik állítás igaz a "home-banking" szolgáltatással kapcsolatban?

a) Olyan, csak vállalati ügyfelek részére elérhetö szolgáltatás, amellyel egy munkahelyi PC-röl átutalások és más banki müveletek végezhetök.

b) Általában folyószámlánkkal kapcsolatos tevékenységeket, például átutalásokat, lekötéseket végezhetünk otthoni számítógépünk segítségével, az interneten keresztül.

c) Csak a folyószámlánk egyenlegét kérdezhetjük le.

d) Teljes körü banki ügyintézést tesz lehetövé otthonról.

M1.3.

Egy könyvkereskedés on-line áruházat nyitott. Mit jelent ez a mondat, melyik állítás az igaz?

a) A könyvkereskedés címéröl, nyitvatartási idejéröl az interneten is tájékozódhatunk.

b) A kereskedés számítógépesített, így vonalkóddal azonosítják a könyveket, amely gyorsabb kiszolgálást és készletezést jelent.

c) Az interneten keresztül is válogathatunk és rendelhetünk a könyvekböl.

d) Ez az új áruház foglalkozik a számítástechnikai könyvek, kiadványok és CD-ROM-ok terjesztésével.

M1.3.

Mit jelent az, hogy valaki szörfözik az interneten, melyik állítás az igaz?

a) Gyakran váltogatja az internetszolgáltatókat.

b) Információkat keres, nézelödik az interneten. Erre a célra a böngészés (www) szolgáltatást veszi igénybe.

c) Vizi sportokkal kapcsolatos oldalak után kutat.

d) Leveleket ír és olvas.

M1.3.

Mi az e-kereskedelem, melyik állítás az igaz?

a) Vásárlás elektrotechnikai üzletben.

b) Elektromos eszköz vásárlása.

c) Elektronikus úton folytatott kereskedelem, amely az internet www szolgáltatásán alapul. A vevö szempontjából ez akár otthonról intézhetö vásárlást, illetve megrendelést jelent.

d) Az Earth (Föld) bolygót behálózó kereskedelem.

M1.3.

Milyen elönyei lehetnek az e-kereskedelemnek?

a) Környezetvédelmi szempontból elönyös lehet, mert a papír alapú bizonylatok helyettesíthetök elektronikus dokumentumokkal.

b) Lehet, hogy még árengedményt is kap a vevö, mert nem a boltot terheli a forgalmával.

c) Az interneten keresztül, utazás nélkül, akár otthonról is lebonyolítható a vásárlás.

d) A vásárlás nincs nyitvatartási idöhöz kötve.

M1.3.

Hogyan lehet fizetni az e-kereskedelemben vásárolt áruért?

a) Ügyfélirodában.

b) Postai úton, utánvéttel.

c) Banki átutalással.

d) Hitelkártyával.

M1.3.

Melyik válaszban szerepel az e-business magyar megfelelöje?

a) Elektronikus pénztárca

b) Elektronikus kereskedelem

c) Elektronikus üzletvitel. Ennek része lehet az elektronikus kereskedelem (e-commerce) is.

d) Elektronikus kapcsolat

M1.3.

Mire valók az internetes fórumok, erröl mely állítások igazak?

a) Elektronikus levelezésre.

b) Vélemények, hozzászólások közzétételére.

c) On-line játékok futtatására.

d) Adott témában a résztvevök, olvasók tájékoztatására, tanácsadásra és segítség nyújtására is ad lehetöséget.

M1.3.

Mely állítások igazak az internetes fórumról?

a) A fórum levelezölistát jelent.

b) Legtöbbször közvélemény-kutatásra használják.

c) Egy-egy témakörrel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat tartalmaz.

d) Nemcsak az informatika témakörével kapcsolatos fórumok léteznek.

M1.3.

Melyik állítás igaz az internetes fórumról?

a) A fórumra mindig csak jóváhagyás után kerül fel az üzenetünk.

b) Fórumra csak az írhat üzenetet, akinek van e-mail címe.

c) A fórumok tartalmát egy-két naponta törlik, hogy ne teljen be a szerver.

d) Egyes fórumokra a személyazonosságunk megadása nélkül is írhatunk üzenetet.

M1.3.

Melyik állítás érvényes a fórumokra?

a) A fórumok lehetnek nyilvánosak és zártak.

b) Minden fórumhoz kötelezö az elözetes regisztráció.

c) A fórumok használatához a böngészöprogramon kívül fórumszoftverre is szükség van a klienseken.

d) A fórumok elsösorban reklám jellegü hirdetések az internet használói felé.

M1.3.

Melyik állítás igaz az ingyenes webes levelezöprogramokról?

a) Bárhonnan elérhetök, ahol van webes internet-hozzáférés.

b) Csak arról a helyröl érhetök el, ahonnan a regisztráció megtörtént.

c) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki szintén webes levelezörendszert használ.

d) Csak azoknak küldhetünk levelet, akik ugyanazon a levelezöszerveren vannak regisztrálva.

M1.3.

Mely szabályok lehetnek érvényesek az ingyenes webes levelezöprogramok üzemeltetésénél?

a) Egy regisztrált e-mail cím bármikor megszünhet. A benne lévö elveszett tartalomért kártérítést nem adnak.

b) Ha egy meghatározott ideig nem használjuk a postafiókunkat, akkor az külön értesítés nélkül megszünhet.

c) Az egy levélben küldhetö csatolt fájlok összes méretét, és az eltárolt levelekre szánt helyet korlátozzák.

d) Egy személy rendelkezhet több e-mail címmel is.

M1.3.

Mely válaszok lehetnek a mondat helyes befejezései? Ha a postafiók mérete 10 MB, akkor.

a) egy fogadott levél mérete legfeljebb 10 MB lehet.

b) a postafiókban várakozó levelek együttes mérete legfeljebb 10 MB lehet.

c) az adott hónapban legfeljebb 10 MB levél érkezhet.

d) az e-mail kliensben lévö levelek összesen 10 MB-ot foglalhatnak el.

M1.3.

Melyik állítás helyes az elektronikus levelezésel kapcsolatban?

a) E-mail továbbításához webszerverekre van szükség.

b) Egy postafiókban lévö levelekhez bárki könnyedén hozzáférhet, hiszen általában jelszóval sem védik.

c) Szabály, hogy a feladó és a címzett postafiókja ugyanazon a szerveren legyen.

d) Az e-mail küldése nem biztonságos, mert a levél tartalmához illetéktelenek is hozzáférhetnek és a levél tartalma az alapértelmezett beállítások mellett nincs titkosítva.

M1.3.

Mely állítások helyesek az elektronikus levelezésel kapcsolatban?

a) E-mail küldésekor webszerverek végzik a csatolt fájlok továbbítását.

b) Minden e-mail garantáltan célba ér.

c) Egy e-mailnek több címzettje is lehet.

d) Az e-mailnek ajánlatos tárgyat adni, de nem kötelezö.

M1.3.

Melyik állítás helyes az elektronikus levelezésel kapcsolatban?

a) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki ugyanazt a levelezöprogramot használja.

b) Az általunk megírt e-mailt mindig azonnal továbbítják.

c) Csak annak küldhetünk e-mailt, akinek a küldés pillanatában aktív internetkapcsolata van.

d) Az e-mail továbbításához, elküldéséhez internetkapcsolatra van szükség.

M1.3.

Mi az e-mail? Melyik válasz a helyes?

a) Elektronikus eszközön írt bármilyen üzenet.

b) Elektronikus levél. Elektronikusan írt és számítógépes hálózaton továbbított, eredetileg szöveges üzenet. Ma már csatolt fájlokat is tartalmazhat.

c) A monitoron olvasható bármilyen üzenet.

d) Szövegszerkesztövel írt levél.

M1.3.

Mi szükséges feltétlenül a kliensgépünkön ahhoz, hogy elektronikus levelezést folytathassunk?

a) Egy kiadványszerkesztö program a levél megírásához.

b) Internet- vagy intranetkapcsolat.

c) Webszerver.

d) Nyomtató.

M1.3.

Mik szükségesek az elektronikus levelezéshez?

a) Egy levelezö-kliensprogram vagy egy böngészöprogram a postafiókunknak megfelelöen.

b) A postafiók azonosítójának és jelszavának ismerete.

c) Nem feltétel a folyamatos internetkapcsolat. Az internetkapcsolat csak a kliensgépünk és a postafiók közötti levélmozgás idején szükséges.

d) Egy saját, illetve általunk használható postafiók egy levelezö-szerveren (mail-szerveren).

M1.3.

Mi szükséges az elektronikus levelezéshez?

a) Levelezöszerver.

b) FTP-szerver.

c) Saját honlap.

d) Webszerver(ek).

M1.3.

Mik szükségesek a böngészéshez?

a) Böngészöprogram.

b) Internet- vagy intranetkapcsolat.

c) Levelezöprogram.

d) Egér.

M1.3.

Mi az alapvetö feladata egy böngészöprogramnak?

a) Címeket tartalmaz az internet különféle területeiröl.

b) Megjeleníti az internetre kapcsolt webkiszolgáló általunk keresett tartalmát, amelyet címzéssel adunk meg.

c) Lehetövé teszi a honlapunk szerkesztését.

d) Segít eligazodni az e-kereskedelemben.

M1.3.

Mi mindenre alkalmas az internet www szolgáltatása?

a) Multimédiás oldalak továbbítására.

b) Információk keresésére.

c) Elektronikus levelezésre (webes elérésü levelezö szerverek is müködnek).

d) E-kereskedelem lebonyolítására.

M1.3.

Mit takar az internet www (World Wide Web) szolgáltatása?

a) Nem más, mint LAN-ok szövevényes hálózata.

b) Biztosítja a webszervereken elhelyezett, hiperszöveget tartalmazó oldalak (fájlok) címzését és továbbítását a kliensgépeknek.

c) A böngészöprogramok kényelmi szolgáltatásainak összessége.

d) A cégek, intézmények szervereinek névvel való azonosítása.

M1.3.

Mely állítások igazak az internet webszolgáltatásáról?

a) A szolgáltatás a HTTP vagy a HTTPS szabályai szerint történik.

b) Ez a szolgáltatás kivételesen nem kliens-szerver architektúra szerint müködik.

c) A szolgáltatás fájlok átvitelére is alkalmas.

d) A webszolgáltatás kliensprogramját böngészönek hívják.

M1.3.

Mely állítások helyesek a www-röl?

a) A www lehetövé teszi multimédiás dokumentumok letöltését és megjelenítését.

b) A www alkalmas cégek, intézmények tevékenységének bemutatására.

c) Elektronikus levelezésre is alkalmas (webes elérésü levelezö szerverek is müködnek).

d) A www az internet másik elnevezése.

M1.3.

Mely fogalmak kapcsolódnak szorosan a www-hez?

a) Hiperszöveg dokumentum

b) HTML

c) Link

d) Webszerver

M1.3.

Mely állítások érvényesek az intranetre?

a) Egy vállalaton belüli hálózat, az internethez hasonló szolgáltatásokkal.

b) Az internet egy alhálózata.

c) Az intranet nem nyilvános hálózat.

d) Az interneten alkalmazott technológia szerint müködik.

M1.3.

Mi az intranet?

a) Ugyanaz, mint az internet.

b) Az internet adott országra korlátozva.

c) Egy szervezetileg összetartozó hálózat, amely az internethez hasonlóan épül fel.

d) Adott kontinens számítógépes hálózata.

M1.3.

Mely szolgáltatások érhetök el az intraneten?

a) e-mail

b) www

c) ftp

d) chat

M1.3.

Mely állítások helyesek az intranettel kapcsolatban?

a) Az intranet az internet kiterjesztése.

b) Egy számítógépröl egyszerre elérhetö lehet az intranet és az internet is.

c) Ahol van intranet, ott mindig szükséges az internetelérés biztosítása is.

d) Intranet LAN és WAN jellegü hálózatban is kialakítható.

M1.3.

Melyik állítás jellemzö az intranetre?

a) Az interneten keresztül megvalósított vállalati belsö kommunikáció.

b) Egy vállalaton vagy intézményen belüli fórum.

c) Egy vállalaton vagy intézményen belüli internetes technológiát használó hálózat.

d) Egy vállalat vagy intézmény internetkapcsolata.

M1.3.

Mik szükségesek az intranet kialakításához?

a) Kliens számítógép.

b) Szerver számítógép.

c) Internetelérés.

d) A gépek közötti összeköttetés megvalósítása.

M1.3.

Mi az extranet?

a) Olyan helyi hálózat, melyröl elérhetö az internet.

b) A vállalati intranet kiterjesztése a vállalat partnereire.

c) Rendkívül nagy sebességü internetelérési technológia.

d) Nagy kiterjedésü internet.

M1.3.

Mely állítások helyesek az extranettel kapcsolatban?

a) Az extranet nyilvános hálózat.

b) Az extranet internetes alapokon müködik.

c) Az extranet az intranet alkalmazásának kiterjesztése.

d) Az extranet feltétlenül szükséges a távmunkához.

M1.3.

Mely állítások helyesek az extranettel kapcsolatban?

a) Az extranet használatához engedély szükséges.

b) Az extranet titkosított kommunikációt is használhat.

c) Az extranet könnyebb és gyorsabb kommunikációt tesz lehetövé a vállalat érdekeltjeivel.

d) Az extranet bevezetéséhez sohasem szükséges intranet kiépítése.

M1.3.

Mit jelent a letöltés az internethasználatban?

a) Digitális fényképezögépröl képfájlok átvitelét számítógépre.

b) Internet szolgáltatást használva a fájlok átvitelét (például webszerverröl, FTP szerverröl stb.) a számítógépünkre.

c) Fájlok átvitelét pendrive-ról számítógépre.

d) Személyi számítógépen tárolt fájlok átvitelét multimédia-lejátszóra.

M1.3.

Mit jelent a feltöltés az internethasználatban?

a) Számítógépen tárolt fájlok átvitelét külsö winchesterre.

b) Számítógépen tárolt fájlok kiírását CD-re.

c) Szkennelést.

d) Internet szolgáltatást használva a fájlok átvitelét a számítógépünkröl webszerverre, FTP szerverre.

M1.3.

Mit jelent internetszolgáltatás esetén a 2048/1024 kbps?

a) Maximális/minimális feltöltési sebesség

b) Maximális/minimális letöltési sebesség

c) Maximális letöltési sebesség / maximális feltöltési sebesség

d) Minimális letöltési sebesség / minimális feltöltési sebesség

M1.3.

Mely állítások érvényesek az interneten használatos FTP-szolgáltatásra?

a) Szövegfájlok átvitelére is alkalmas.

b) Ez a szolgáltatás is a kliens-szerver architektúra szerint müködik.

c) Az FTP csak letöltésre alkalmas.

d) A mai böngészöprogramok már általában alkalmasak arra, hogy csatlakozzunk FTP szerverekhez is.

M1.3.

Mely állítások érvényesek az interneten használatos FTP-szolgáltatásra?

a) Ahhoz, hogy FTP szerverekhez csatlakozzunk, feltétlenül szükség van böngészöprogramra.

b) Ahhoz, hogy FTP szerverekhez csatlakozzunk és a kapcsolatot használjuk, megfelel egy egyszerü ftp-kliens program.

c) Lehet olyan FTP szerver, amelynek állományaihoz csak név és jelszó megadásával (azaz bejelentkezés után) lehet hozzáférni.

d) Az FTP szolgáltatás fájl letöltésére és feltöltésére is alkalmas.

M1.3.

Mit jelent a sávszélesség?

a) Az egy másodperc alatt átvitt fájlok számát.

b) A minimális adatmennyiséget értik rajta, ami egy hálózati csatornán egységnyi idö alatt átmehet.

c) Egy hálózati csatornán egységnyi idö alatt átvihetö maximális adatmennyiséget értjük rajta. Mértékegysége a bps.

d) Egy kommunikációs csatornán átvihetö legnagyobb fájl mérete.

M1.3.

Mely állítások helyesek?

a) Alacsony sávszélességü hálózatokban nem lehet nagy méretü állományokat továbbítani.

b) Ha nagyobb sebességü modemet használunk az internetkapcsolathoz, akkor gyorsabban jelenhetnek meg a weblapok a böngészöben.

c) Az adatátviteli sebesség bps-ben (bit per szekundum) mérhetö.

d) A modemmel elérhetö átviteli sebesség a telefonvonal minöségétöl is függ.

M1.3.

Mely állítások érvényesek a bps-re?

a) Hálózatok átviteli sebességének mértékegysége.

b) Modemek (átviteli) sebességét leíró mértékegység.

c) Hálózati kártyák sebességének leírásánál használt mértékegység.

d) Mértékegység, a bit per secundum, azaz a bit per másodperc rövidítése.

M1.3.

Mely állítások érvényesek az átviteli sebességre?

a) Egy hálózati csatornán adott idöszakban, egységnyi idö alatt ténylegesen átvitt adatok mennyiségét értjük átviteli sebességen.

b) Az átviteli sebesség szokásos mértékegysége a bps (bit per szekundum).

c) Az internetkapcsolatunk átviteli sebessége idöben változó, hullámzó lehet. Ennek oka a különbözö összetevök kisebb-nagyobb átmeneti terheltsége is lehet.

d) Az átviteli sebességet a használt csatorna sávszélessége korlátozza, maximálja.

M1.3.

Mik befolyásolhatják egy weboldal letöltési idejét?

a) Az internetkapcsolat sávszélessége.

b) A megszólított webszerver terheltsége.

c) Amennyiben van modem is a kapcsolatban, akkor annak sávszélessége.

d) A képek, animációk mennyisége a weboldalon.

M1.3.

Melyik mértékegységgel mérhetjük a sávszélességet, illetve az átviteli sebességet adatátviteli csatornák esetén?

a) dpp (darab per perc)

b) bps (bit per secundum), Kbps, Mbps, Gbps

c) m/s (méter per szekundum), Km/óra

d) dpi (dot per inch)

M1.3.

Melyek a mobil internetszolgáltatás jellemzöi?

a) A szolgáltatás igénybevételéhez megfelelö térerösség szükséges.

b) Gyakran a forgalomtól függ az ára.

c) Mozgó jármüben nem használható.

d) Lehet nagy sebességü.

M1.3.

Melyek mobil internettechnológiák?

a) ADSL

b) GPRS

c) 3G

d) 4G

M1.3.

Milyen módokon kapcsolható a mobiltelefon a számítógéphez, ha mobiltelefonos internetet szeretnénk használni?

a) Bluetooth kapcsolattal.

b) Infraporton keresztül.

c) Adatkábellel.

d) Nem kell hozzákapcsolni, ha van géphez illeszthetö kártyatelefon.

M1.3.

Melyik nem internetkapcsolódási lehetöség?

a) LCD

b) ADSL

c) Kábelnet

d) Bérelt vonal

M1.3.

Melyek lehetnek internetelérési módok?

a) Mobiltelefonos hálózat

b) Müholdas kapcsolat

c) Bérelt vonal

d) ADSL

M1.3.

Milyen módokon kapcsolódhatunk az internetre?

a) ISDN vonalon.

b) Mobiltelefonnal.

c) Mikrohullámú kapcsolaton át.

d) ADSL vonalon.

M1.3.

Mely állítások érvényesek a bérelt vonali internet-hozzáférésre?

a) Folyamatos internetkapcsolatot biztosít.

b) Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi webszervert lehet üzemeltetni.

c) Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi e-mail szervert lehet üzemeltetni.

d) Bérelt vonalon keresztül teljes LAN-t lehet az internethez kapcsolni.

M1.3.

Mi az ADSL?

a) Internetes szolgáltatás.

b) Az internetes szolgáltatók nemzetközi szervezete.

c) Analóg-digitális átalakító.

d) Nagy sebességü digitális adatátviteli technológia.

M1.3.

Mely állítások jellemzöek az ADSL kapcsolatra?

a) Internetelérést biztosíthat.

b) Nagy sebességü adatátvitelt tesz lehetövé.

c) Aszimmetrikus vonal, általában az adatok letöltése az internetröl gyorsabb, mint a feltöltésé. Ezzel az átlagos internet felhasználónak kedveznek.

d) A hagyományos modemeknél gyorsabb digitális adatátvitelt tesz lehetövé.

M1.3.

Mely állítások érvényesek a modemre?

a) Az internethez való csatlakozás egyik lehetséges illesztö eszköze.

b) Egyes fajtái a digitális jelek analóg hálózatra történö átalakítására is képesek.

c) A modem egy másik modemmel müködik párban, ezek az átviteli közeg két végén vannak. Így az egyik a felhasználónál a másik a szolgáltatónál van elhelyezve.

d) Egy számítógéphez akár több modem is csatlakoztatható.

M1.3.

Mely állítások érvényesek a WAP-ra?

a) A Wireless Application Protocol rövidítése, a vezeték nélküli adatátvitel egy nemzetközi szabványa.

b) MP3 fájlok lejátszására szolgáló eszköz.

c) Egy régebbi szabvány, amely a nem PC kategóriájú számítógépek közti kommunikáció standardját határozza meg.

d) Segítségével egyszerüsített weboldalak érhetök el erre alkalmas mobiltelefonnal vagy PDA-val.

M1.3.

Melyek a kábeles internetkapcsolat jellemzöi?

a) Nincs mindig bekapcsolt állapotban.

b) Forgalomtól függhet az ára.

c) Nagy sebességü.

d) Általában modem szükséges hozzá.

M1.3.

Melyek a mikrohullámú internetkapcsolat jellemzöi?

a) Mindig bekapcsolt állapotban van.

b) Gyakran a forgalomtól független az ára.

c) Nagy sebességü.

d) Telefonvonal szükséges hozzá.

M1.3.

Melyek az ADSL kapcsolat jellemzöi?

a) Fizikailag folyamtosan kapcsolt állapotban van.

b) Gyakran a forgalomtól független az ára.

c) Nagy sebességü.

d) A letöltési- és a feltöltési sebesség mindig azonos.

M1.4 Az IKT a mindennapokban

M1.4.

Jelölje meg, melyek integrált informatikai rendszerek!

a) SAP Business One

b) Windows

c) Linux

d) Microsoft Navision

M1.4.

Milyen moduljai lehetnek jellemzöen egy integrált informatikai rendszernek?

a) Beszerzési

b) Értékesítési

c) Készletnyilvántartási

d) Pénzügyi

M1.4.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Alkalmas lehet a számítógép.

a) üzenetrögzítö funkció ellátására.

b) egy nyelv elsajátításának segítésére.

c) szállodai szoba lefoglalására.

d) faxolásra.

M1.4.

Mik jellemzöek az integrált informatikai rendszerre?

a) Minden begyüjtött és feldolgozott adat egyetlen központi adatbázisba kerül.

b) Nem képes "testreszabott" igényeket kielégíteni.

c) Az adatvédelem a legmagasabb fokú.

d) Vezetöi döntéselökészítöi ismereteket szolgáltat.

M1.4.

Jelölje meg, melyik integrált informatikai rendszer!

a) SAP

b) Windows

c) Linux

d) UNIX

M1.4.

Milyen moduljai lehetnek jellemzöen egy integrált informatikai rendszernek?

a) Pénzügyi

b) Számviteli

c) Szövegszerkesztési

d) HR (Emberi eröforrás)

M1.4.

Milyen moduljai lehetnek jellemzöen egy integrált informatikai rendszernek?

a) Pénzügyi

b) Költségvetés-menedzsment

c) Táblázatkezelési

d) CRM (Ügyfélkapcsolat-menedzsment)

M1.4.

Mely befejezések adnak érvényes állításokat? Az üzleti integrált informatikai rendszerek hatására.

a) jobb kapcsolatok ápolhatók az ügyfelekkel és partnerekkel.

b) gyors, pontos információk segítik a döntés elökészítését és az elektronikus ügyvitel folyamatait.

c) hatékonyságnövelés érhetö el a teljes logisztikai láncban.

d) az adatvédelem hatékonysága csökken a sok felhasználó miatt.

M1.4.

Melyik állítás helyes az integrált informatikai rendszerekkel kapcsolatban?

a) Az integrált informatikai rendszert az egyfös cégeknek, az egyéni vállalkozóknak érdemes használni.

b) Az integrált informatikai rendszerek gyengéje, hogy nincs mód az összegyüjtött és eltárolt adatok visszakeresésére.

c) Integrált informatikai rendszert csak multinacionális vállalatok használnak.

d) Integrált informatikai rendszert közintézmények is használhatnak.

M1.4.

Kik lehetnek egy integrált egészségügyi informatikai rendszer felhasználói?

a) A háziorvosok.

b) A szakrendelök.

c) A laboratóriumok.

d) A kórházak.

M1.4.

Melyik állítás helyes? 747i81h Az integrált egészségügyi informatikai rendszerben.

a) minden felhasználó minden adathoz hozzáfér.

b) egy beteg korábbi diagnózisával kapcsolatos adatok bármikor és bárhonnan elérhetök az arra jogosultak számára.

c) a háziorvos egy betege kapcsán csak a saját adatbázisát használhatja, de a kórházét nem.

d) a háziorvos az adatvédelmi törvény miatt a labor adataihoz nem férhet hozzá, ezért kell mindig személyesen felvenni ezeket.

M1.4.

Mely állítások helyesek? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer.

a) bevezetése költséges, de hosszú távon gazdaságos.

b) alkalmazásakor megnövekszik a diagnosztikai vizsgálatok száma.

c) modulárisan is bevezethetö, az intézmény anyagi lehetöségeitöl és igényeitöl függöen.

d) korszerü és gyors adatfeldolgozást jelent az egészségügyben.

M1.4.

Melyik állítások helyesek? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer.

a) nem tudja kezelni a várólistás betegelöjegyzési rendszert.

b) segíti a gyors és pontos adatszolgáltatást.

c) intézményi statisztikák, lekérdezések szolgáltatására képes.

d) az azonnali döntést támogató információkat is biztosítja.

M1.4.

Melyek az egységes felsöoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett müveletek?

a) Ellenörizhetik a saját személyes adataikat.

b) Megtekinthetik az ismeröseik személyes adatait és osztályzatait.

c) Ellenörizhetik a saját tanulmányukra vonatkozó információkat.

d) A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak a tanulmányi osztály ügyintézöitöl.

M1.4.

Melyek az egységes felsöoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett müveletek?

a) Jelentkezhetnek a tantárgyakra (kurzusokra).

b) Félév indítása elött a tantárgyi jelentkezési listáról más hallgatót letörölhetnek, ha már ök nem férnek el.

c) Beírhatják a saját jegyeiket, akár az interneten keresztül is.

d) Ellenörizhetik (megtekinthetik) a saját jegyeiket, akár az interneten keresztül is.

M1.4.

Melyek az egységes felsöoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett müveletek?

a) Vizsgára jelentkezhetnek, akár az interneten keresztül is.

b) Szakirányra jelentkezhetnek.

c) Figyelemmel kísérhetik az átutalt ösztöndíjukat, akár az interneten keresztül is.

d) A tanár által hibásan beírt jegyeket módosíthatják.

M1.4.

Jelölje meg az egységes felsöoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) A rendszert a hallgatók el tudják érni a hallgatói termináltermekben elhelyezett számítógépekröl.

b) A rendszert a hallgatók az internetröl nem tudják elérni.

c) Minden hallgatónak saját belépési neve és jelszava van.

d) A hallgató maga tudja beírni az új e-mail címét a rendszerbe.

M1.4.

Jelölje meg az egységes felsöoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) Az oktató vizsgaeredményeket rögzíthet, üzeneteket helyezhet el a kurzusa "hirdetötábláján".

b) Az oktatóknak nincs belépési nevük és jelszavuk, mert mindenhez joguk van.

c) Az oktatók a saját tantárgyaikra vizsgaidöpontokat hirdethetnek meg a rendszerben.

d) A kurzusokhoz tartozó kurzusfórumon az érintett diákok és oktatók tudnak kommunikálni egymással.

M1.4.

Jelölje meg az egységes felsöoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) Az egységes tanulmányi rendszer alkalmazásai kiterjednek az oktatásszervezés és adminisztráció területeire is.

b) Az egységes tanulmányi rendszer még a teremnyilvántartást is elvégzi.

c) Az egységes tanulmányi rendszer az interneten keresztül otthonról is elérhetö.

d) Célja, hogy minden információt az kezeljen, akihez tartozik, akinek erre kompetenciája van.

M1.4.

Mire szolgál a termékek vonalkódja?

a) Kizárólag az árazást segíti.

b) Gyakorlatilag semmire, a gyár azonosítja vele a termékeit.

c) A csomagolás kódját tartalmazó információ, amelyet a gyártó alkalmaz meghatározott eljárás szerint.

d) Segítségével a termék egyértelmüen azonosítható. A számítógéphez csatlakoztatott vonalkódolvasó olvassa le a vonalkódot, majd megtörténik a termék adatainak kiolvasása egy adatbázisból.

M1.4.

Milyen elönyökkel jár a vonalkódtechnika alkalmazása egy áruházban?

a) Gyorsabb a termékek azonosítása, árazása.

b) Meggyorsítja a vásárlás folyamatát és ezáltal több termék fogyhat.

c) Folyamatosan nyomon követhetö a készlet alakulása.

d) A pénztárosnak nem kell beütnie az árat.

M1.4.

Mi az Ügyfélkapu?

a) Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptetö és azonosító rendszere.

b) Az Ügyfélkapu a Magyar Nemzeti Bank e-banking szolgáltatása.

c) Az Ügyfélkapu a Magyar Posta elektronikus küldeménykövetö rendszere.

d) Az Ügyfélkapu az interneten történö kártyás fizetés biztonsági protokollja.

M1.4.

Milyen szolgáltatásokat nyújt az Ügyfélkapu?

a) Adó- és járulékbevallás.

b) Anyakönyvi kivonatok ügyintézése.

c) Forgalmi engedéllyel kapcsolatos ügyintézés.

d) Gépjármü átírásával kapcsolatos ügyintézés.

M1.4.

Milyen szolgáltatásokat nyújt az Ügyfélkapu?

a) Házassági anyakönyvi kivonat igénylése.

b) Lakcímkártyával kapcsolatos ügyintézés.

c) TAJ-nyilvántartással összefüggö szolgáltatások.

d) Nyugdíj e-ügyintézés.

M1.4.

Mely érvek szólnak amellett, hogy egy már müködö irodát számítógépesítsenek?

a) Elökészítheti az elektronikus üzletvitelt és a távmunkát is.

b) Gyorsítja, egyszerüsíti az adminisztrációs, nyilvántartási feladatokat.

c) Segítséget ad egy termék vagy szolgáltatás látványos, áttekinthetö bemutatásához.

d) Emeli az iroda kommunikációjának hatékonyságát.

M1.4.

A következök közül mire lehet alkalmas az internet? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Színházjegyrendelésre.

b) Útvonaltervezésre.

c) Otthonról végzett ügyintézésre.

d) Otthonról végzett rendelésre, vásárlásra.

M1.4.

Mely állítások a helyesek?

a) A banki integrált informatikai rendszerben az on-line tranzakció mindig drágább a hagyományosnál.

b) A bankok ügyvitelében az e-banking lényegesen egyszerübb adatfeldolgozást is jelent.

c) Az elektronikus banki rendszerek a legtöbb kritikát a biztonsággal kapcsolatban kapják.

d) Az elektronikus banki rendszerek a hagyományosnál több ügyfelet képesek egyszerre kiszolgálni.

M1.4.

Melyik állítás a helyes a távoli banki ügyintézésröl?

a) A felhasználók az e-banking rendszerekben általában indíthatnak átutalási megbízást.

b) Magyarországon elektronikus úton már minden hitelügyintézés megoldható.

c) A megtakarított pénz nagyobb kamatozású lekötésére soha sincs mód.

d) Az e-banking szolgáltatásokat az ügyfelek tömeges igénye és magas informatikai kultúrája gerjeszti.

M1.4.

Egy pénzintézet mi mindenre használhatja az internetet az ügyfele érdekében?

a) Információk nyújtására.

b) Egymás közti levelezésre.

c) A számlaegyenleg közlésére.

d) Banki tranzakciók lebonyolítására.

M1.4.

Melyik állítás a helyes a távoli banki ügyintézés ("e-banking") kapcsán?

a) Az internetes bankfiók létrehozása nagyságrendekkel drágább a hagyományosnál.

b) Az interneten keresztüli banki ügyintézés arra is lehetöséget ad, hogy tömegméretüvé váljon az ügyfelek egyéni tájékoztatása.

c) Minden internetes banki rendszer könnyen feltörhetö, nem biztonságos.

d) Integrált informatikai rendszert csak bankok használhatnak.

M1.4.

Melyik állítás a helyes az internetes banki ügyintézés kapcsán?

a) Bizonyos banki szolgáltatások már a WAP-ról is (mobiltelefonok, PDA-k) elérhetök.

b) Pénz átutalását interneten soha nem indíthatjuk, csak személyesen lehet intézni.

c) A banki internetes szolgáltatás számlainformációk lekérdezésére az üzleti titoktartás miatt alkalmatlan.

d) Egy internetes bankfiókhoz levelezési szolgáltatást nem adnak, az ügyfelekkel csak telefonon tartják a kapcsolatot.

M1.4.

Mely állítások helyesek?

a) Van ahol a helyfoglalás egy repülögépre már e-mailben is lehetséges.

b) Egy repülöjegy kifizetése többféle módon is történhet. Például utalással, hitelkártyával vagy személyesen készpénzben.

c) A légitársaságok honlapja általában tartalmaz menetrendi információkat.

d) Az internetes kereskedelem fejlödése a légitársaságokat sem hagyta érintetlenül.

M1.4.

Melyek lehetnek a jellemzöek egy népszavazást támogató integrált informatikai rendszerre?

a) Folyamatos, hibátlan üzemelésü.

b) A népszavazás elözetes, nem hivatalos eredményét is képes szolgáltatni.

c) A rendszer egyik szerves része a kiadványkészítés, a sajtó tájékoztatása.

d) Létezik benne a közszolgálati televíziók adását támogató alrendszer.

M1.4.

Miért nagy fontosságú az adatvédelem, az informatikai biztonság az e-kereskedelemben? Melyik a helyes válasz?

a) Hogy ne férhessenek hozzá a gépünkön tárolt állományainkhoz.

b) Az elküldött információ az internetes továbbítás közben sokak számára hozzáférhetö, lemásolható. Megfelelö adatbiztonsági intézkedések nélkül a lemásolt adatok még értelmezhetöek is az idegenek számára.

c) Mert nem bízunk a számítógépekben.

d) Az e-kereskedelemben nem kell titkos adatokat cserélnünk, így az adatbiztonság közömbös.

M1.4.

Mi mindenre kell figyelni az elektronikus kereskedelemben fizetéskor?

a) A megfelelö adattitkosításra (https: helyett https: van-e).

b) A titkos személyi adatainkat ne adjuk meg (pl. jelszó, PIN-kód).

c) A pontos összeg szerepeljen a végösszeg helyén.

d) Ténylegesen a megrendelt áru szerepeljen a listán.

M1.4.

Mire van szükség ahhoz, hogy valaki e-kereskedelemben tudjon vásárolni? Jelölje meg a helyes választ!

a) Egy saját tulajdonú számítógépre.

b) Egy számítógépre és egy modemre, ami egy bankkal áll kapcsolatban.

c) Egy internetre csatlakoztatott számítógépre.

d) Egy olyan számítógépre, amin van mágneskártya-leolvasó.

M1.4.

Hogyan szokták a vevöket azonosítani egy e-boltban? Melyik az igaz állítás?

a) Felhasználói névvel és jelszóval.

b) Ügyfélszolgálati irodában kiváltott azonosítóval.

c) Bankkártyával.

d) Személyi azonosító jellel.

M1.4.

Miért jött létre az e-kereskedelem a hagyományos mellett? Jelölje meg a helyes megállapításokat!

a) Elönyös az eladónak, mert például megkönnyíti a vásárlási adatok feldolgozását.

b) Elönyös a vevönek, mert így a vásárló utazás nélkül is tud vásárolni, akár olcsóbban is.

c) Mert így nem ütközünk a vámtörvényekbe.

d) A vásárlás nincs szorosan a nyitvatartási idöhöz kötve.

M1.4.

Mit lehet vásárolni egy e-boltban? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Mindenhol mindent árulnak, ez a lényeg benne.

b) Az adott cég, a profiljának megfelelöen, általában egy adatbázisban tárolja és kínálja az áruit és szolgáltatásait.

c) Csak szolgáltatásokat lehet megrendelni.

d) Csak elektronikus termékeket lehet itt vásárolni.

M1.4.

Jelölje meg az internetes vásárlás hátrányait, veszélyeit!

a) A termékkel nincs fizikai kontaktus.

b) A figyelmetlen kereskedö nem biztonságos internetes csatornán keresztül szeretne velünk üzletet kötni. Így harmadik, illetéktelen személy is könnyen hozzáférhet a pénzügyi adatainkhoz.

c) Az áru a kiszállítás során megsérülhet.

d) Egy idegen személy az interneten kereskedönek adhatja ki magát és kicsalhatja a pénzünket.

M1.4.

Jellemzöen milyen funkciókat tartalmaz egy CBT-s rendszer? (CBT - Computer Based Training)

a) Tanulási folyamat nyomon követése

b) Vizsgáztatás

c) Üzenetküldés

d) Tananyagfeltöltés

M1.4.

Milyen elönyökkel járhat a CBT-s tanulás? (CBT - Computer Based Training.)

a) Csak hátrányai vannak.

b) A tanulás egyéni ütemben és helyszínen valósítható meg.

c) A rendszer önellenörzö tesztek kitöltését is lehetövé teszi és ezzel is segíti a vizsgára való felkészülést.

d) Multimédiás tananyagok támogatják a tanulási folyamatot.

M1.4.

Mely állítások helytállóak a CBT (Computer Based Training) rendszerrel kapcsolatban?

a) A CBT jellemzöen nem használ multimédiás alkalmazásokat.

b) A CBT rendszerek gyakran használnak webes technológiákat.

c) A CBT rendszerrel kötetlen idöbeosztású, egyéni haladási ütemü tanulás is folytatható.

d) A CBT a "számítógép alapú oktatás", vagy a "számítógépre alapozott oktatás".

M1.4.

Mely állítások helytállóak az e-learning kapcsán?

a) Az e-learning ("távtanulás") jelentése: IKT-eszközök által támogatott tanítási-tanulási folyamat.

b) Az e-learning rendszerek felhasználják az internet adta lehetöségeket, szolgáltatásokat.

c) A távtanulást egy kiépített távoktatási rendszerben lehet támogatni.

d) A tanár elsödleges szerepe az ismeretek közlése helyett a tanuló segítése és irányítása.

M1.4.

Mely állítások érvényesek a távtanulásra és távoktatásra?

a) Egy e-learning rendszernek feladata a multimédiás tananyagok létrehozásának támogatása, rendszerezett tárolása és lejátszása.

b) Az e-learning rendszerek támogatják a tanulók és a tanárok közötti kommunikációt.

c) Az e-learning a távoktatás jelentös eszköze és területe.

d) A résztvevök azonosítása, a személyenként változó jogosultságok kezelése nem feladata az e-learning rendszernek, hiszen nyitott forma.

M1.4.

Mely állítások érvényesek a távtanulásra és távoktatásra?

a) A CBT ("számítógépre alapozott oktatás") az oktatás hagyományos médiumainak kiterjesztését és az önálló tanulást helyezi elötérbe.

b) Az e-learning rendszer általában folytonosan fejlödö szolgáltatás, ami többnyire számítógépes hálózaton keresztül is elérhetö.

c) A jelenleg alkalmazásban állók nagy részének a tudása néhány éven belül elavul, ezért fontos számukra a folyamatos tanulás.

d) Hagyományos oktatási módszerekkel nem oldható meg az oktatás iránti növekvö igények kielégítése.

M1.4.

Milyen érvek szólnak amellett, hogy egy már müködö irodát számítógépesítsenek?

a) A számítógépek hosszú távon is megtartják értéküket, ezért jó befektetés.

b) Az iroda hatékonyabban tud együttmüködni más cégekkel, szervezetekkel.

c) Az iroda tevékenységét jobban lehet segíteni távmunkával.

d) Lehetövé teszi a nyilvántartott adatok elemzését, így segítheti az iroda vezetöit döntéseik meghozatalában.

M1.4.

Milyen szolgáltatásokat biztosítanak a csoportmunkát segítö programok?

a) Az információk tárolása és megosztása, akár nagy távolságra is.

b) A csoporttagok egymás közti, és külsö kommunikációja.

c) A közös dokumentumok tárolása és visszakeresése.

d) Magas szintü biztonsági védelem.

M1.4.

Milyen feladatokat végezhetünk el egy csoportmunkát támogató programmal?

a) Közösen dolgozhatunk ugyanazon a dokumentumon.

b) Írásos üzenetet küldhetünk a csoportmunka valamennyi résztvevöjének.

c) Tarthatunk videokonferenciát.

d) Idöpontot egyeztethetünk a csoportos határidönapló alapján.

M1.4.

Melyek a távmunka ismérvei?

a) A fizetett munkatárs a munkaideje nagyobb részében a cég telephelyein kívül (általában otthon) dolgozik.

b) A távmunkás személyes megjelenésére a munkáltató központjában esetenként szükség lehet.

c) A távmunkás a rá bízott feladatok ellátásához az információs és kommunikációs technológia eszközeit alkalmazza.

d) Távmunkás csak felsöfokú informatikai végzettségü dolgozó lehet.

M1.4.

Ki tekinthetö távmunkásnak a felsoroltak közül? Jelölje meg a helyes állításokat!

a) Az a bedolgozó varrónö, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kiszabott ruhaanyagot, otthoni gépén összevarrja a ruhákat, s fizetése darabszámra (teljesítményre) történik.

b) Az az internetes bolt ügyfélszolgálati munkatárs, aki az elektronikus levelekben és a telefonon feltett kérdéseket megválaszolja és tanácsot ad. A kollégáival a munkaideje alatt az interneten tartja a kapcsolatot.

c) Az az adatrögzítö, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kézzel írt kartonokat, s ezeket otthoni gépén adatbázisba rögzítve interneten visszaküldi a központba.

d) Az a programozó, aki a fejlesztéseket az otthoni gépén végzi, s a központtal telefonon vagy interneten rendszeres kapcsolatban áll.

M1.4.

Jelölje meg, melyik munkavégzési formákat tekintjük a távmunkának!

a) Otthoni távmunka. A távmunka lehet otthon végzett munka, s néha a központba is be kell menni (egyeztetés, képzés stb.).

b) Mobil távmunka. A távmunkás ilyenkor a munkahelyén és az otthonán kívül, például utazás közben látja el a feladatát.

c) Teleházakban végzett távmunka. A távmunka-házban a dolgozó rendelkezésére áll a számítógép és az internetkapcsolat. Ezen irodák fenntartását harmadik fél látja el (pl. az önkormányzat).

d) A munkáltató egyik telephelyén végzett munka, amelynek központja nagyon távol van a telephelytöl.

M1.4.

Melyik állítás helyes a távmunkával kapcsolatban?

a) Távmunka csak teljes munkaidöben végezhetö.

b) A munkavállaló hozzáférhet térben távol esö munkaeröpiacokhoz is.

c) Egyéni vállalkozó nem lehet távmunkás.

d) A távmunkát az EU nem támogatja.

M1.4.

Melyik állítás igaz a távmunkáról?

a) Szükség van hozzá számítógépre.

b) Egy távmunkásnak mindig olyan számítógépre van szüksége, amely különlegesen gyors interneteléréssel és webkamerával is rendelkezik.

c) A távmunka valójában adatrögzítést jelent.

d) A munkavállaló csak otthon dolgozik.

M1.4.

Jelölje meg a távmunkára vonatkozó érvényes állításokat!

a) Csökkenthetö általa a munkanélküliség.

b) Munkahelyeket teremthet.

c) Lehet, hogy a csökkent munkaképességüeket így könnyebb foglalkoztatni.

d) A távmunkának nincsenek elönyei, csak mint érdekesség jelent meg a világban.

M1.4.

Jelölje meg a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) Csökkenhet a kiadás az utazási költség miatt.

b) A távmunkának nincsenek hátrányai.

c) A fogyatékkal élö emberek munkavállalását segítheti (pl. mozgáskorlátozottak).

d) Rugalmasabb, hatékonyabb munkavégzési és munkaszervezési módokat kíván meg.

M1.4.

Jelölje meg a távmunkára vonatkozó helyes állításokat!

a) A munkavállaló maga oszthatja be az idejét, és így sok esetben kevesebb idö alatt akár többet is végezhet.

b) A családi és a pénzkeresö tevékenység jobban összeegyeztethetö.

c) A munkaadó jobban felkészült munkavállalók közül válogathat, mert a lehetöségeit nem határolja be a távolság.

d) A munkaadónak kevesebb irodát kell fenntartania. A megtakarítást munkabérre is fordíthatja.

M1.4.

Mely állítások helytállóak a távmunka veszélyeivel kapcsolatban?

a) A munkavállaló túlterheltséget érezhet a pénzkeresö tevékenység és a magánélet határainak elmosódása miatt.

b) A távmunkás magányossá válhat, mert gyengülnek, csökkennek az emberi, a társadalmi és a szakmai kapcsolatai.

c) A munkavállaló úgy érezheti, hogy szakmai karrierének kilátásai távmunkásként csökkennek.

d) A távmunkásra további terhet ró a környezet értetlensége. Sokan nem ismerik és megkérdöjelezik a távmunka jelentöségét és értékeit.

M1.4.

Kinek javasolható a távmunka? Jelölje meg a helytálló megállapításokat!

a) Nem tekinti kényszernek, hogy nem munkahelyen, hanem otthon dolgozik.

b) Magabiztosan tud írásban és szóban, például telefonon kommunikálni.

c) Tartósan tud önállóan, külsö irányítás nélkül, hatékonyan dolgozni.

d) A mozgásában korlátozott embereknek, akiknek nyüg a rendszeres napi, esetleg hosszú idejü utazás.

M1.4.

Továbbküldés esetén melyik angol elötaggal egészülhet ki az e-mail tárgysora?

a) From:

b) Fw:

c) To:

d) Re:

M1.4.

Melyik állítás érvényes az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) Egy e-mail címzésében csak egy címzett és egy másolatküldésre jelölt személy lehet.

b) Egy e-mail címzésében csak egy címzett, de több másolatküldésre jelölt személy lehet.

c) Egy e-mail címzésében több címzett és több másolatküldésre jelölt személy is lehet.

d) Egy e-mail címzésében legfeljebb egy titkos másolatküldésre jelölt személy (BCC) címe lehet.

M1.4.

Melyik feltétel nélkülözhetetlen az e-mail küldéséhez?

a) Telefonvonal.

b) CD/DVD olvasó egység.

c) Operációs rendszer.

d) Egér vagy trackball.

M1.4.

Melyik feltétel nélkülözhetetlen az e-mail küldéséhez?

a) Minimum 1 GB szabad terület a merevlemezen.

b) Modem.

c) Színes monitor.

d) Egy böngészö program (browser) vagy egy levelezö kliens program.

M1.4.

Melyik állítás igaz az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) Az e-mail továbbküldhetö.

b) A külföldre küldött e-mail nem tartalmazhat csatolt fájlt.

c) Az e-mail küldéséhez telefonvonalra van szükség.

d) Csak annak küldhetö e-mail, akinek van saját számítógépe.

M1.4.

Melyik állítás igaz az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) Mobiltelefonnal nem küldhetö e-mail.

b) Mobiltelefonra nem küldhetö e-mail.

c) Az e-mail szövege (törzse) nem tartalmazhat ékezetes betüket.

d) Az e-mail több csatolt fájlt is tartalmazhat.

M1.4.

Melyik állítás igaz az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) E-mailben a levélhez csatolva nemcsak szöveges, hanem bármilyen formátumú fájl elküldhetö.

b) Az elektronikus levélben nem kötelezö megadni a címzett e-mail címét.

c) Csak annak küldhetö e-mail, aki a levél küldésekor maga is éppen használja az internetet.

d) Ha a címzettnek nincs bekapcsolva a számítógépe, nem lehet neki e-mailt küldeni.

M1.4.

Milyen beállításokat kell végrehajtanunk egy levelezö kliens programban, hogy üzeneteket küldhessünk és kaphassunk? Be kell állítani a(z).

a) levelek küldésének és fogadásának a módját (például POP3, IMAP).

b) levelek kezelési módjától függöen a minket kiszolgáló levelezö szerver címét.

c) e-mail címünket.

d) bejelentkezési nevünket és jelszavunkat.

M1.4.

Melyik a mondat helyes befejezése? Bárki hozzáférhet elektronikus leveleinkhez, ha ismeri a(z).

a) internetszolgáltatónk címét.

b) e-mail címünket.

c) POP3 szerverünk címét.

d) szolgáltatónkat, a bejelentkezési nevünket és a jelszavunkat.

M1.4.

Mely állítások helytállóak az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) Egy internetes e-mail címben a "@" jel pontosan egyszer szerepel.

b) Az e-mail lekérdezéséhez szükséges bejelentkezési név és az e-mail @ elötti része különbözhet.

c) Egy személynek több e-mail címe is lehet.

d) Egy e-mail cím több személyhez is tartozhat. Például egy cég ügyfélszolgálatának postafiókját több alkalmazott is használja.

M1.4.

Mi a From: mögötti rész jelentése az e-mail fejlécében?

a) A címzett címe.

b) A feladó címe.

c) A másolatküldésre jelölt személy címe.

d) A titkos másolatküldésre jelölt személy címe.

M1.4.

Mit jelent az, hogy egy levelezölista moderált?

a) A listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet valaki tagja.

b) A listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg.

c) A listára csak a tagok írhatnak levelet.

d) Listára csak az küldhet üzenetet, aki ismeri a lista jelszavát.

M1.4.

Mit jelent a nyitott levelezölista?

a) A levelezölista tulajdonosa nyitott ember.

b) Az is írhat a levelezölistára, aki nem tagja a listának. Másrészt bárki feliratkozhat a listára.

c) Az is megkapja a listára írt üzenetet, aki nem tagja a listának.

d) A levelezölista üzemképes állapotban van, nyitott a használatra.

M1.4.

Mit jelent az, hogy egy levelezölista zárt?

a) A listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet valaki tagja. A listára csak a tagok írhatnak levelet.

b) A listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg.

c) A levelezölista átmenetileg nem üzemel, zárva van.

d) Listára csak az küldhet üzenetet, aki ismeri a lista jelszavát.

M1.4.

Melyik kiegészítés teszi helyessé a következö mondatot? Ha a továbbküldött levélre választ küldünk, akkor automatikusan . lesz a címzett.

a) az eredeti levél írója

b) a továbbküldö és az eredeti levél írója

c) a továbbküldö

d) megkérdezi a levelezöprogram, hogy ki

M1.4.

Mi történik akkor, ha ékezetes betüket is írunk a levél szövegébe (törzsébe), de a címzett programja azt nem képes jól kezelni?

a) A levél szövegét nem kapja meg a címzett.

b) A feladó automatikusan figyelmeztetö levelet kap a saját postafiókját kezelö szerverprogramtól.

c) Az ékezetes betük helyett fura karakterek jelennek meg az üzenetben. Nehezen olvashatóvá válik az üzenet.

d) A címzett a levelet ilyenkor meg sem kapja.

M1.4.

Melyek lehetnek a következö mondat helyes befejezései? E-mail továbbküldéskor.

a) a címzett mezöt a levelezöprogram automatikusan tölti ki.

b) az eredeti levélhez kíséröszöveget írhatunk.

c) az eredeti levélhez fájlt csatolhatunk.

d) a tárgy mezöt a levelezöprogram tölti ki, amit módosíthatunk.

M1.4.

Melyik e-mail cím hibás formailag biztosan?

a) web mester@cegnev.hu

b) web.mester@cegnev.hu

c) web_mester@cegnev.hu

d) web-mester@cegnev.hu

M1.4.

Mi az, amit e-mail elküldéséhez feltétlenül meg kell tennünk?

a) Meg kell adni a címzett e-mail címét.

b) Meg kell adni a levél tárgyát.

c) Meg kell adni a levél szövegét.

d) Csatolni kell egy fájlt.

M1.4.

Melyik az érvényes állítás egy levelezöprogramról?

a) Az e-mail tárgyát csak az üzenet megnyitásakor olvashatjuk el.

b) Az e-mail feladóját csak az üzenet megnyitásakor tudhatjuk meg.

c) Az olvasatlan üzenetet a levelezöprogramok általában megkülönböztetik az olvasottól.

d) Azt, hogy az e-mailhez fájl van csatolva, csak az e-mail megnyitásakor tudhatjuk meg.

M1.4.

Több személynek szeretne e-mailt küldeni úgy, hogy ne tudják meg, ki kapott még üzenetet rajtuk kívül. Melyik egy lehetséges megoldás?

a) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a "címzett" mezöben kell felsorolni egymás után kapcsos zárójelek között.

b) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a "CC (Carbon Copy)" mezöben kell felsorolni egymás után.

c) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a "BCC (Blind Carbon Copy)" mezöben kell felsorolni egymás után.

d) Nincs ilyen lehetöség.

M1.4.

Több személynek szeretne e-mailt küldeni úgy, hogy mindenki tudjon a többiekröl is, akik megkapták a levelet. Melyik a lehetséges megoldás a következök közül?

a) Az e-mail címzésekor nem használja a címzett, "To (Kinek)" mezöt.

b) Az e-mail címzésekor nem használja a "CC (Carbon Copy)" mezöt.

c) Az e-mail címzésekor nem használja a "BCC (Blind Carbon Copy)" mezöt.

d) Nincs ilyen lehetöség.

M1.4.

Melyik állítás helyes az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) Az elektronikus levél csak a levelezöprogram címjegyzékében található e-mail címre küldhetö tovább közvetlenül.

b) Az elektronikus levél tárgya képet is tartalmazhat.

c) Az elektronikus levél tárgya formázott szöveg is lehet.

d) Az elektronikus levélhez tartozhat prioritás. Ez azonban csak tájékoztató jellegü, az internetes továbbítást nem befolyásolja.

M1.4.

Melyik állítás igaz az elektronikus levél tárgyával kapcsolatban?

a) Az elektronikus levél tárgya általában rövid információt tartalmaz a levél tartalmáról vagy a feladó céljáról.

b) Az elektronikus levél tárgyát mindig a feladó levelezöprogramja tölti automatikusan.

c) Az elektronikus levél tárgya a címzettek tárolására való.

d) Az elektronikus levél tárgyát nem érdemes kitölteni, mert csak megzavarja a címzettet.

M1.4.

Melyik állítás igaz az elektronikus levél tárgyával kapcsolatban?

a) Az elektronikus levél tárgyát minden esetben meg kell adni, addig a levél nem küldhetö el.

b) Az elektronikus levél tárgyát nem kötelezö megadni, csak célszerü.

c) Az elektronikus levél tárgyát mindig a számítógép hozza létre.

d) Az elektronikus levél tárgya nem kerül továbbításra a levélben, csak a feladónak hasznos.

M1.4.

Mit kap az a címzett, akinek az elektronikus levelet másolatban küldték el?

a) A levél másolatát, valamint a válaszok másolatait.

b) Az eredeti levelet kapja meg mint címzett.

c) Az eredeti levelet kapja meg mint másolatküldés címzettje.

d) Az eredeti levelet a csatolt fájlok nélkül kapja meg mint másolatküldés címzettje.

M1.4.

Ki látja, hogy mely címzettek kapnak titkos másolatot? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Csak a levél írója.

b) Mindenki, aki a címzésben szerepel.

c) Mindenki, aki titkos másolatot kap.

d) Mindenki, aki másolatot kap.

M1.4.

Milyen formátumú lehet az elektronikus levél szövege (törzse) a felhasználók szemszögéböl? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Csak egyszerü szöveg lehet.

b) Az elektronikus levélnek nincs is szövege (törzse). Mindent fájlok csatolásával kell megoldani.

c) Egyszerü szöveg vagy HTML formátumú szöveg.

d) Csak HTML formátumú szöveg lehet.

M1.4.

Amennyiben HTML formátumú levélszöveget tud kezelni a levelezöprogramunk, milyen formázásokat hajthatunk végre?

a) A betütípus megváltoztatása.

b) A betü méretének beállítása.

c) A betük stílusának beállítása (pl. félkövér, dölt, aláhúzott).

d) A betü színének változatása.

M1.4.

Milyen típusú fájlt lehet csatolni egy levélhez? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Bármilyet.

b) Csak szabványos kép vagy hang formátumút.

c) Csak szövegeset.

d) Csak amilyet az internetes böngészök felismernek.

M1.4.

Hány fájlt lehet csatolni a levélhez? Válassza ki az igaz állítást!

a) 1

b) 8

c) 255

d) A szabványban nincs korlátozva a csatolt fájlok száma.

M1.4.

Milyen méretü csatolt fájlt lehet átküldeni egy levéllel?

a) Amekkora a számítógép memóriája (RAM).

b) Maximum 2 MB-ost.

c) Maximum 10 MB-ost.

d) A levelezö rendszerben a postafiók üzemeltetöje korlátozhatja a levél méretét. Ez a méret a küldö és a fogadó oldalán eltérö érték lehet.

M1.4.

Melyek a helyes állítások a sürgös, nem sürgös vagy átlagos fontosságú levéllel kapcsolatban?

a) Nem minden levelezö kliens program tudja kezelni, értelmezni ezt a jelzést.

b) A levél internetes továbbítási sebességére nincs hatással.

c) Ha a kliense megengedi, a levél feladója állíthatja be ezt a jelzést a címzett figyelmének felkeltésére.

d) A levél címzettje ezt a jelzést is láthatja a beérkezett levelein, ha a kliense támogatja.

M1.4.

Melyek az igaz állítások a "személyes, magánjellegü, általános vagy bizalmas tartalom" jelzésü levéllel kapcsolatban?

a) Nem minden levelezö kliens program tudja kezelni, értelmezni ezt a jelzést.

b) A levél internetes továbbítási sebességére, vagy titkosabb kezelésére nincs hatással.

c) Ha a kliense megengedi, a levél feladója állíthatja be ezt a jelzést a címzett figyelmének felkeltésére.

d) A levél címzettje ezt a jelzést is láthatja a beérkezett levelein, ha a kliense támogatja.

M1.4.

Mikor menti el (örzi meg) a levelezö kliens program az elküldött levelet? Válassza ki az érvényes állítást!

a) Mindig.

b) Soha.

c) Amikor nincs csatolt fájl a levélben.

d) Általában ezt a szolgáltatást mi tudjuk beállítani a programunkban.

M1.4.

Melyek az igaz állítások? Miböl látjuk, hogy elolvasták-e a levelünket?

a) Nem minden levelezö kliens program tudja kezelni, értelmezni "A levél megnyitása után küldj automatikus levelet a feladónak" jelzést.

b) "A levél megnyitása után küldj automatikus levelet a feladónak" kérést a feladó állíthatja be.

c) Általában nincs garantált megoldás a visszajelzésre. A címzett joga, hogy válaszol-e nekünk.

d) A levél címzettje az automatikus válasz küldését letilthatja.

M1.4.

Melyek az igaz állítások? Miböl látjuk, hogy megkapták-e a levelünket?

a) Nem minden levelezö kliens program tudja kezelni, értelmezni "A levél megérkezése után küldj automatikus levelet a feladónak" jelzést.

b) A feladó beállítása, hogy "A levél megérkezése után küldj automatikus levelet a feladónak" csak kérés, nem biztos hogy a címzett programja teljesíti.

c) Általában nincs garantált megoldás a visszajelzésre. A címzett joga, hogy válaszol-e nekünk.

d) A levél címzettje az automatikus válasz küldését letilthatja.

M1.4.

Mely állítások helytállóak az elektronikus levelezéssel kapcsolatban?

a) Ha nem töröljük le a kiszolgálóról a szükséges leveleinket, akkor több számítógépröl is elolvashatjuk öket.

b) A kapott levél törlésekor a levél vagy tényleg törlödik, vagy csak a "kukába" kerül. A levelezöprogramunk beállításával ezt általában mi szabályozhatjuk.

c) Az elküldött levelünk nem mindig kézbesíthetö. Például nem létezö postafiókcímet írtunk, vagy átmenetileg nem üzemel a címzett levelezö szervere.

d) Elöfordul, hogy az elküldött, de nem kézbesíthetö levelünkröl kapunk visszajelzést. Ezt egy levelezöszerver-postamester programja küldi automatikusan.

M1.4.

Hány levelünk lehet a postafiókunkban? Jelölje meg a helyes választ!

a) 255

b) 128

c) Bármennyi.

d) A levelek száma nincs korlátozva, de a levelezö rendszerben a postafiók üzemeltetöje korlátozhatja a postafiók méretét.

M1.4.

Amikor a gépünk mellett vagyunk, de éppen nem a levelezöprogramot nézzük, honnan tudhatjuk, hogy új levelünk érkezett? Jelölje meg az igaz választ!

a) Soha nincs lehetöség erre.

b) Megremeg a kép.

c) Több levelezö kliens program képes rá, hogy ilyenkor jelzést adjon. Beállíthatjuk, hogy milyen idöközönként nézzen rá automatikusan a postafiókunkra.

d) Az operációs rendszer felfüggeszti a futó folyamatokat és felkínálja a levél megnyitását.

M1.4.

Mi az IM (Instant messaging)?

a) Ugyanaz, mint az elektronikus levelezés.

b) Valósidejü szövegalapú üzenetküldés két vagy több résztvevö között hálózaton keresztül.

c) Az e-mail egy fajtája, melyben elöre elkészített (instant) üzenetek testreszabásával kommunikálnak.

d) A walky-talky eszközökön való kommunikáció.

M1.4.

Melyek szükségesek a következök közül a valós idejü üzenetküldéshez?

a) Messenger (Chat) program

b) Internetkapcsolat

c) Webkamera

d) Mikrofon

M1.4.

Mely állítások helytállóak a chat, messenger programokkal kapcsolatban?

a) A chat program elindítása után azonosítani kell magunkat (pl. e-mail címmel és jelszóval) a chat szerveren.

b) A chat programban kezelhetünk partnerlistát.

c) A chat programban akár naplózhatjuk is beszélgetéseinket (history)

d) A legtöbb chat program üzeneteiben használhatunk grafikus hangulatjeleket.

M1.4.

Mely állítások helytállóak a chat, messenger programokkal kapcsolatban?

a) Speciális hardver igényük van.

b) Többségük ingyenes.

c) Használhatók a távmunkában.

d) Teljes mértékben helyettesítik az elektronikus levelezöprogramokat.

M1.4.

Mely állítások helytállóak a chat, messenger programokkal kapcsolatban?

a) Egyszerre csak egy beszélgetést lehet folytatni.

b) Egyszerre több beszélgetést lehet folytatni.

c) Egy beszélgetésben csak két fél vehet részt.

d) Egy beszélgetésben több fél is részt vehet.

M1.4.

Mely programok alkalmasak IM-re (instant messaging-re), chat-re?

a) ICQ

b) Skype

c) Windows Live Messanger

d) Outlook

M1.4.

Mi a VoIP (Voice over IP)?

a) Internet Protokoll feletti beszédátvitel. A távközlés egy olyan formája, ahol a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem az interneten vagy más, szintén IP-alapú hálózaton folyik.

b) A hangalapú számítógép azonosítás protokollja a hálózaton.

c) A számítógépek hangvezérlését nevezzük így.

d) Egy internetes biztonsági protokoll, mely az internet használatát hangminta alapján engedélyezi a felhasználónak.

M1.4.

Melyek szükségesek a következök közül az internetes IP-telefonáláshoz?

a) Mikrofon

b) Webkamera

c) Internet kapcsolat

d) VoIP program

M1.4.

Mely állítások helyesek a VoIP-vel kapcsolatban?

a) IP-alapú beszélgetés csak számítógépekkel bonyolítható le.

b) IP-alapú beszélgetés lebonyolítható számítógép és hagyományos telefonkészülék között.

c) IP-alapú beszélgetés lebonyolítható számítógép és mobiltelefon között.

d) IP-alapú beszélgetés lebonyolítható telefonkészülékek között is.

M1.4.

Mely állítások helyesek a VoIP-vel kapcsolatban?

a) Általánosságban elmondható, hogy az IP-alapú beszélgetés kevesebbe kerül a hagyományos távbeszélön folytatottól.

b) A felhasználók, ha rendelkeznek szélessávú interneteléréssel, az általuk ki nem használt sávszélességet fektetik be az internetes telefonozásba.

c) A szolgáltató hálózatán belüli hívások jellemzöen ingyenesek, hiszen ezek csak az internetet veszik igénybe.

d) IP-alapú beszélgetés során a hívás költsége a hívott felet is terheli.

M1.4.

Mely programok alkalmasak IP-telefonálásra (VoIP-re)?

a) Skype

b) VoIPStunt

c) Gizmo

d) freevoip

M1.4.

Mely programok használhatók internetes videokonferenciára?

a) NetMeeting (Microsoft)

b) Skype (Skype Limited)

c) MS Media Player

d) CU-SeeMe (Radvision)

M1.4.

Mi az RSS (hírcsatorna)?

a) Egy tv-állomás, melyen csak híreket közölnek.

b) Egy rádióállomás, melyen csak híreket közölnek.

c) Az autórádiók egy speciális funkciója, mely a közlekedési hírek adását figyeli a rádiócsatornákon.

d) Az RSS webes együttmüködésre szolgáló XML állományformátumok családja, melyet gyakran frissülö oldalak (többek között blogok, portálok) használnak az illetö oldalon megjelenö új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére.

M1.4.

Melyik a helyes állítás az RSS-sel kapcsolatban?

a) A legújabb böngészök minden weboldalhoz automatikusan kínálnak RSS-t.

b) Inkább hátrányai vannak, megszaporodnak töle a spam jellegü üzenetek.

c) Több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen hozzáférhetök, kezelhetök lesznek, nem kell mindegyiket végiglátogatni az érdekes hírek megtalálására.

d) A használata rendkívül bonyolult, idöigényes.

M1.4.

Mely programok támogatják az RSS-csatornákat?

a) Mozilla FireFox (2.0 változattól)

b) Adobe Acrobat Reader

c) Internet Explorer (7.0 változattól)

d) Microsoft Office Word

M1.4.

Milyen információkat tartalmaz az RSS-csatorna egy híre?

a) A hír címét.

b) A hír dátumát.

c) Rövid tartalmat.

d) Hivatkozást, mely a hírt nagyobb terjedelemben tartalmazó oldalra mutat.

M1.4.

Mik a webes blog (weblog) jellemzöi, mely állítások helyesek?

a) A weblog, web log, webnapló, vagy egyszerüen blog egy webes alkalmazás, amely idöponttal ellátott bejegyzéseket tárol egy nyilvános weboldalon (illetve magát ezt a weboldalt is szokás weblognak nevezni).

b) A blog bejegyzések leggyakrabban - de nem szükségszerüen - fordított idörendi sorrendben vannak.

c) A blogba minden nap kötelezö bejegyzést írni, különben a bloggazda megszünteti.

d) A blogba csak a bloggazda jóváhagyásával kerülhetnek fel bejegyzések.

M1.4.

Mik a webes blog (weblog) jellemzöi, mely állítások helyesek?

a) Egy ilyen weblap jellemzöen bármely WWW felhasználó számára elérhetö, olvasható, söt bizonyos mértékben néha szerkeszthetö is (pl. hozzászólások).

b) Csak nyilvános blogok léteznek, nem korlátozható az olvasók köre.

c) A blogokhoz nem lehet hozzászólni.

d) A "weblog" a "web" és a "log" szóösszetételböl származik.

M1.4.

Mik a webes blog (weblog) jellemzöi, mely állítások helyesek?

a) Blogot csak vállalatok, cégek vezethetnek.

b) Blogot bárki vezethet.

c) Blogot csak magánszemélyek vezethetnek.

d) Webnaplót vezetök köre az alkalmi szerzöktöl a nagy írói közösségekig terjed.

M1.4.

Mik a webes blog (weblog) jellemzöi, mely állítások helyesek?

a) A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése.

b) A weblog témája sokrétü: lehet egyszerüen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegü kommunikáció eszköze is.

c) Lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak).

d) A blogok csak szöveges bejegyzéseket tartalmazhatnak, képet nem lehet publikálni.

M1.4.

Mely programokkal olvashatók weblogok?

a) Microsoft FrontPage

b) Adobe Acrobat Reader

c) Internet Explorer

d) Mozilla FireFox

M1.4.

Mely állítások igazak a podcastinggal kapcsolatban?

a)  A podcasting lehetövé teszi hanganyagok közzétételét az interneten (általában mp3 állományok).

b) A podcasting segítségével lehetövé válik rádiómüsorok hallgatása interneten keresztül.

c) A podcasting ugyanaz, mint az online rádióhallgatás.

d)  Podcast müsorokat csak számítógépen hallgathatunk.

M1.4.

Mely állítások igazak a podcastinggal kapcsolatban?

a)  Podcast müsorok hordozható digitális zenelejátszókon is hallgathatók.

b) Podcast müsorok csak iPod készülékeken hallgathatók.

c) Az új podcast tartalmakról RSS-csatornán is értesülhetünk.

d)  A podcasting lehetövé teszi szinte bárkinek, hogy otthon elöállított "rádiómüsorát" kényelmesen elérhetövé tegye a világhálón bárki számára.

M1.4.

Melyek internetes közösségi (ismeretségi) hálózatok?

a) MySpace

b) iWiW

c)  myVIP

d) ECDL

M1.4.

Mely állítások érvényesek a internetes ismeretségi hálókra?

a) A közösségek alapját a meglévö tagok adják.

b) A tagok meghívó segítségével bövítik mind saját ismeröseik körét, mind a közösség összlétszámát.

c)  A közösséghez bárki bármikor csatlakozhat.

d) A tagok közötti szociális kapcsolatok a felületes ismeretségtöl az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig terjednek.

M1.4.

Mely állítások érvényesek a internetes ismeretségi hálókra?

a) A tagok a csatlakozás után saját adatlapot (profilt) készíthetnek.

b) A felhasználók tagjai lehetnek kisebb közösségeknek (kluboknak).

c)  A tagok képalbumot készíthetnek a rendszerben.

d) A tagok apróhirdetéseket adhatnak fel.

M1.4.

Mely állítások érvényesek az internetfórumra?

a) Egy felvetett témához tartozó hozzászólásokból (üzenetekböl) áll.

b)  Egy témához kapcsolódó vélemények, álláspontok megvitatását teszi lehetövé.

c) Bármilyen témában indítható fórum.

d) A fórumnak lehetnek alfórumai.

M1.4.

Mely állítások érvényesek az internetfórumokra?

a) Csak informatikusok "fórumoznak".

b)  Bárki "fórumozhat".

c)  A fórumok nagy része mindenki számára nyitott olvasásra.

d) Léteznek fórumok, melyekhez bárki hozzászólhat (regisztráció nélkül).

M1.4.

Mely állítások igazak az internetfórumok hozzászólásairól?

a) A hozzászólások leggyakrabban - de nem szükségszerüen - idörendi sorrendben vannak.

b)  A legtöbb fórumhoz csak regisztrálás után lehet hozzászólni.

c) A regisztrált tagok akár korábbi hozzászólásaikat is módosíthatják, szerkeszthetik.

d) Egy hozzászólásnak ugyanazok a funkciói, mint egy e-mailnek.

M1.4.

Mely állítások igazak az internetfórumok hozzászólásairól?

a) A fórumok hozzászólásai aszinkron kommunikációt valósítanak meg.

b) A fórumok hozzászólásai szinkron kommunikációt valósítanak meg.

c)  A fórumok kommunikációja írásos kommunikáció.

d) A regisztrált tagok a fórum hozzászólásain kívül egymásnak küldhetnek privát üzenetet is.

M1.4.

Mely állítások igazak az internetfórumok hozzászólásairól?

a) A fórumok hozzászólásait a moderátor csak elolvashatja, hogy az adott témához kapcsolódik-e, de módosítási joga soha sincs.

b)  A fórumok hozzászólásait a moderátor törölheti.

c) A fórum moderátora a hozzászólás íróját figyelmeztetheti, akár ki is zárhatja

d) A fórum moderátorát segíthetik szövegszürö szoftverek.

M1.4.

Mely állítások helytállóak a chat szobákkal kapcsolatban?

a) Valósidejü kommunikációt tesz lehetövé.

b)  Általában az írásos (szövegalapú) kommunikáción kívül ma már lehetöség van hang (esetlegesen képi) kommunikációra is.

c) A chat szoba egy számítógépeket tartalmazó szoba, ahol chatezni lehet.

d) Léteznek virtuális (virtuális technológiát alkalmazó) chat szobák is.

M1.4.

Mely számítógépes játéktípusok szoktak online virtuális közösséget formálni?

a)  Szerepjátékok

b) Logikai játékok

c) Szimulátor játékok

d) Stratégiai játékok

M1.4.

Mely állítások helyesek?

a)  Léteznek olyan weboldalak, melyek amatör digitális fotók publikálását teszik lehetövé.

b) Nem léteznek olyan weboldalak, melyek amatör digitális fotók publikálását teszik lehetövé, mert törvényellenes a müködésük.

c)  Léteznek olyan weboldalak, melyek amatör digitális videók publikálását teszik lehetövé.

d) Nem léteznek olyan weboldalak, melyek amatör digitális videók publikálását teszik lehetövé, mert törvényellenes a müködésük.

M1.4.

Segíti-e a munkát a jó munkahelyi környezet? Mely válaszok helytállóak?

a)  A tudatosan jól szervezett munkakörnyezet hatékonyabb munkavégzéshez vezet és jobban megóvja a dolgozók egészségét.

b) Nem segíti, felesleges idöt és pénzt áldozni rá.

c)  Jobban teljesít az ember, ha olyan környezetben tölti el a munkaidejét, ahol kellemesen érzi magát.

d) A környezet nincs hatással a hatékony munkavégzésre.

M1.4.

Megéri-e a drágább, de ergonomikusabb felszerelés? Melyik válasz a helyes?

a) Igen, mert jobb munkaeszközökkel nagyobb teljesítményt lehet nyújtani.

b) Nem, mert drágább.

c) Nem, az sem számít, hogy emberközelibb, hisz aki akar, az tud dolgozni.

d)  A drágább eszköz mindig ergonomikusabb.

M1.4.

Mik lehetnek a jó számítógépes munkahelyi környezet jellemzöi?

a)  A munkaállomások lehetöség szerint távol vannak egymástól.

b) Megfelelö magasságú szék és asztal áll a dolgozók rendelkezésére.

c) Optimális a megvilágítás.

d) A szemnek nyugtató hatású fekete falakkal, illetve falburkolattal van ellátva.

M1.4.

Mik lehetnek a jó számítógépes munkahelyi környezet jellemzöi?

a) Ergonómiailag megtervezett székekkel van berendezve.

b)  Jó hangos zene szól folyamatosan, hogy elnyomja az erös háttérzajt.

c) Jól szellöztethetö és klimatizált.

d) A használt eszközök a munka jellege és a személyes igények szerint átrendezhetök.

M1.4.

Melyek a munkahely fizikai környezetének ergonómiai szempontból vizsgálandó részei?

a) Világítás

b) Klíma

c)  Levegöminöség

d) Zaj és rezgés

M1.4.

Mikor megfelelö a megjelenítö (monitor) helyzete?

a)  Ha jobbra van a billentyüzettöl.

b) Ha balra van a billentyüzettöl.

c) Ha egyenesen elöttünk van.

d) Ha az alapgépen van.

M1.4.

Mikor megfelelö a megjelenítö (monitor) helyzete?

a) Akkor helyes, ha felfelé kell nézni.

b)  Csak akkor helyes, ha lefelé kell nézni.

c) A monitornak a szem síkjában vagy kicsivel alatta kell lennie.

d) A monitor helyzete minden esetben megfelelö.

M1.4.

Milyen képfrissítési frekvenciát állítsunk be egy katódsugárcsöves (CRT) monitorra a szemünk megóvása érdekében?

a) Legfeljebb 60 Hz-et.

b) Körülbelül 60-70 Hz-et.

c)  Minimum 70 Hz-et vagy nagyobbat, ha a hardver eszközök lehetövé teszik.

d) A szemünk egészségére nincs hatással ez a beállítás.

M1.4.

Mi a jelentösége a nagy kontrasztú beállításnak? Jelölje meg az igaz állítást!

a) A nagy kontraszt mindig óvja, kíméli a szemet munka közben.

b)  A nagy kontraszt beállításával növeljük meg a monitor élettartamát.

c) A nagy kontraszt csak napsütésben vagy más erös fényben ajánlott.

d) A szemünk egészségére nincs hatással ez a beállítás.

M1.4.

Mi a jelentösége a monitor képpont méretének? Jelölje meg a helyes választ!

a) A kép szemcséssége függ töle.

b)  Csak nagy monitor esetében van jelentösége.

c) Nincs jelentösége, mert a felbontás a fontos.

d) Befolyásolja a szem fáradékonyságát.

M1.4.

Mit jelent az "alacsony sugárzású" monitor (LR - Low Radiation) kifejezés?

a) Kicsi a fényereje.

b) Kicsi a kontrasztja.

c)  Kevés sugárzás jut be a monitorba.

d) Kevesebb sugárzás éri a monitorral szemben ülöt.

M1.4.

Melyik a helyes állítás a monitorokkal kapcsolatban?

a) A nagyobb képfrissítési frekvencia óvja a szemet.

b) A TFT kijelzö jobban bántja a szemet, mint a hagyományos CRT monitor.

c)  A kiemelt LR jelzésü monitoroktól több káros sugárzás éri a monitorral szemben ülöt.

d) Minél nagyobb a kijelzö (monitor) képátlója, annál kevésbé bántja a szemet.

M1.4.

Mit tehetnek a számítógéppel dolgozók az egészségükért? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A szem kiszáradását rendszeres, tudatos pislogással lehet megakadályozni.

b) Szükség lehet külön számítógépes szemüveg viselésére (napi négy óra felett javasolt). Bizonyos munkakörökben a költségei a munkáltatót terhelik.

c)  Óránként legalább 10 perc szünet minden ülömunkánál ajánlott. Napi 6 óránál többet nem ajánlatos a monitor elött dolgozni.

d) Félóránként érdemes egy-kétperces szemtornát végezni a fókuszálásban közremüködö szemizmok nyújtása, lazítása érdekében.

M1.4.

Miért jobb az LCD kijelzö, mint a katódsugárcsöves megjelenítö (CRT)? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Nem jobb, csak új technológiát jelent.

b)  Elektromos áram nélkül is müködik.

c) Mert az LCD kijelzö káros sugárzása lényegesen kisebb, mint a CRT monitoré, így kevésbé károsítja az emberi szemet.

d) Az LCD kijelzök a gyártási technológia miatt laposabbak, így kisebb helyet foglalnak.

M1.4.

Miért számít, hogy honnan van megvilágítva a monitor? Jelölje meg a helyes választ!

a) Mert a megvilágítás iránya befolyásolja a kontrasztot és a visszatükrözödést. A rossz kontraszt és a tükrözödés miatt a szem hamarabb elfárad.

b) Nem számít, csak kell egy második fényforrás is.

c) Ha nincs megvilágítva, akkor nem tükrözödik, tehát jobb.

d)  A monitor élettartama függ töle.

M1.4.

Miért jobb a tükrözödésmentes képernyö? Jelölje meg a helyes választ!

a) A tükrözödésmentes képernyö nem jobb, csak drágább.

b) A tükrözödésmentes felületü képernyön más fényforrás fénye kevésbé verödik vissza, így jobban látható a kép.

c) A tükrözödésmentes képernyöhöz nem kell szüröt használni.

d)  A külsö fényt is felhasználják, ezért kevesebb áramot fogyasztanak.

M1.4.

Mi a helyes kéztartás a billentyüzet használata során?

a) A kéz legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább alacsonyabban.

b) A kéz legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább magasabban.

c)  A kéz mindig vízszintes helyzetben legyen.

d) Teljesen mindegy.

M1.4.

Melyik a helyes karhelyzet az egér használata közben?

a) A megtámasztott alkar

b) A megtámasztott csukló

c) A szabadon hagyott alkar

d) A szabadon hagyott csukló

M1.4.

Melyik a helyes ujjtartás az egér használata közben?

a) A tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függöen 1-3 ujj a gombokon.

b) A tenyér nem fekszik rá az egérre, a gombok számától függöen 2-3 ujj a gombokon.

c) A tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függetlenül 2 ujj a gombokon.

d) A hüvelykujj és a középsö ujj közé vesszük az egeret, majd ráhelyezzük a mutatóujjat az egér gombjára.

M1.4.

Milyen típusú egér használata egészséges? Jelölje meg a helyes választ!

a) Minél több gomb ajánlott.

b) A trackball.

c) Az ember kezének a méretétöl függ.

d) Nem egér ajánlott, hanem touchpad.

M1.4.

Milyen az asztal helyes magassága? Jelölje meg a jó választ!

a) Ha leülünk a székre, a lábunknak el kell érnie a talajt, és ha feltesszük a kezünket az asztalra a billentyüzethez, akkor az alkarnak és a felkarnak minimum 90 fokos szöget kell bezárnia.

b) Ha leülünk a székre és feltesszük a kezünket az asztalra a billentyüzethez, akkor az asztal lapjának magasabban kell lennie a vállunknál.

c) A felhasználó magassága mínusz 100 cm.

d) 72 centiméter.

M1.4.

Milyen a munkavégzés szempontjából ideális szék? Jelölje meg a helyes választ!

a) Forgatható, a háttámla és a magasság állítható.

b) Mindegy, csak kényelmes legyen.

c) A billentyüzet és a monitor beállítása szabja meg.

d) Gázrugós lábtámlával ellátott, rögzített, kellemes kárpitozású alkalmatosság.

M1.4.

Milyen a munkavégzés szempontjából ideális szék? Jelölje meg a helyes választ!

a) Görgökkel ellátott.

b) Magassága állítható, csakúgy, mint a támlája.

c) Elegendö, ha van háttámlája.

d) Elegendö, ha van karfája és háttámlája.

M1.4.

Milyen ortopédiai rendellenességeket idézhet elö a nem megfelelö szék?

a) Gerincferdülést.

b) Vállízületi kopást.

c) Derékfájást.

d) Nem számít a szék minösége.

M1.4.

Milyen ortopédiai rendellenességeket idézhet elö a nem megfelelö asztal?

a) Gerincferdülést.

b) Vállízületi kopást.

c) Derékfájást.

d) Nem számít az asztal magassága.

M1.4.

Milyen ortopédiai rendellenességeket idézhet elö a nem megfelelö egér?

a) Semmilyen rendellenességet nem idéz elö.

b) Ínhüvelygyulladást.

c) Ízületi fájdalmat a csuklóban, a kézfejben és a vállban.

d) A könyökízület gyulladását.

M1.4.

Egészségügyi szempontból mi mindenre kell figyelni a monitorokkal kapcsolatban?

a) Villódzásmentes legyen a képe.

b) Tükrözödésmentes helyre kerüljön.

c) Megfelelö magasságban legyen (pl. monitorpolc vagy állítható asztal segít).

d) A dönthetö és elforgatható gyártmány igény szerint beállítható.

M1.4.

Milyen indokolt ergonómiai követelményeket támaszthatunk a felhasznált szoftverrel szemben?

a) Magyar betüket használjon.

b) A szoftver legyen könnyen használható.

c) Legyen magyar súgója.

d) Testre szabható legyen.

M1.4.

Mik lehetnek a számítógépes munka tipikus egészségkárosító hatásai?

a) Keringési zavarok

b) Teniszkönyök

c) Ínhüvelygyulladás

d) Szénanátha

M1.4.

Mik lehetnek a számítógépes munka tipikus egészségkárosító hatásai?

a) Gerincbántalmak

b) Látászavarok

c) Teniszkönyök

d) Ínhüvelygyulladás

M1.4.

Miért jó az álpadló egy számítógépesített helységben? Jelölje meg a helyes választ!

a) Azért, mert esztétikus, és így nem vonja el a figyelmet a tényleges munkától.

b) Mert nem csúszik.

c) Nincs statikusan feltöltödve.

d) Az álpadló alatt el lehet vezetni az elektromos és a hálózati kábeleket, így nincs bukdácsolás, nem sérülhet sem a dolgozó, sem a kábel.

M1.4.

Miért nem lehet poroltót használni a számítógépesített helységben? Jelölje meg a helyes választ!

a) Azért, mert a por károsítja a számítógépeket.

b) Azért, mert a poroltóból kikerülö oltóanyag vezeti az elektromos áramot.

c) Káros az ember szervezetére.

d) Nehéz utána kitakarítani a termet.

M1.4.

Miért nem lehet vízzel oltó eszközöket használni a számítógépesített helységben? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Azért, mert a víz károsítja a számítógépeket.

b) Azért, mert a víz vezeti az áramot, és könnyen áramütést szenvedhetünk.

c) Mert nem hordozhatók.

d) Mert a víz nem oltja az elektromos tüzet.

M1.4.

Milyen típusú oltókészülékkel oltjuk az elektromos tüzet? Jelölje meg a helyes választ!

a) Homokkal, vízzel olthatjuk az elektromos tüzet.

b) Áramtalanítás után vízzel oltjuk el az elektromos tüzet.

c) Csak halogén gázzal töltött tüzoltó készüléket használhatunk.

d) CO₂-vel (szén-dioxid) töltött készüléket használhatunk.

M1.4.

Bekövetkezett áramszünet esetén mi a teendö? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Abbahagyjuk a munkát.

b) Minden elektromos gépet kikapcsolunk.

c) Lekapcsoljuk a számítógépet és a monitort, esetleg kihúzzuk a csatlakozókat a konnektorból.

d) Nincs semmi teendönk.

M1.4.

Elvileg honnan lehet megtudni, hogy a kábel mekkora áramterhelést bír? Jelölje meg a helyes választ!

a) Rá van írva a kábel külsö borítására.

b) Megkérdezzük az eladót.

c) Megmérjük méröeszközzel.

d) Nincs jelentösége ennek az adatnak.

M1.4.

Ki kapcsolhatja be a számítógépet a munkahelyen? Jelölje meg a helyes választ!

a) Mindenki, aki be tudja kapcsolni.

b) Csak a fönök.

c) Csak olyan személy, aki munkavédelmi és tüzvédelmi oktatáson vett részt.

d) Akinek erre jogosultsága van, függetlenül attól, hogy részt vett-e oktatáson.

M1.4.

Mit jelent a "zöld PC" kifejezés? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A monitor zöld színü képet ad.

b) A hordozható számítógép elnevezése.

c) Újrahasznosítható elemekböl készült.

d) Energiatakarékos üzemmódban müködik.

M1.4.

Melyik számítógép-alkatrész tartalmaz mérgezö anyagokat? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A képcsö 2-4 kg ólmot a sugárzás csökkentése miatt.

b) A müanyag házat a lángállóság miatt olyan anyaggal kezelik, melyböl égéskor méreg szabadul fel.

c) A forrasztóanyagok az ón-ólom tartalmuk miatt.

d) Az elemek és akkumulátorok a higany- és kadmium tartalmuk miatt.

M1.4.

Miért veszélyes hulladék a kiselejtezett számítógép-monitor? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A katódsugárcsöves (CRT) monitor 2-4 kg ólmot tartalmaz.

b) A katódsugárcsöves (CRT) monitor belsö felületén a fénypor kadmiumot tartalmaz.

c) A müanyag borítás olyan anyaggal kezelt a lángállóság miatt, melynek elégetésekor mérgezö dioxin szabadul fel.

d) Az üveg szennyezi a környezetet, mert nem bomlik le.

M1.4.

Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található anyagok? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Rendeltetésszerü használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre.

b) Ha hulladékká válnak és a kommunális hulladék közé keverednek, égetés hatására mérgezö anyagok szabadulhatnak fel.

c) Ha hulladékká válnak és a kommunális hulladék közé keverednek, csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévö veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

d) Soha.

M1.4.

Mik jellemzik a környezetbarát irodát, munkahelyet? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Olyan iroda, ahol az irodai cikkek beszerzése, felhasználása és hulladékká válása után is ügyelnek a környezetvédelmi szempontokra.

b) Gondoskodnak az egészségi elöírásoknak megfelelö számítógépes munkahelyek kialakításáról.

c) Törekszenek az energia takarékos és hatékony felhasználására.

d) Nincs értelme környezetbarát irodával foglalkozni, azt jellemezni.

M1.4.

Miröl indokolt gondoskodni, ami segíti a környezetbarát iroda megvalósítását? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A szelektív hulladékgyüjtés (pl. papír, üveg, müanyag, veszélyes hulladék).

b) A használt lapok jegyzetpapírként való hasznosítása.

c) Újratölthetö festékkazetták és festékpatronok használata.

d) Újrahasznosított anyagból készült termékek vásárlása, alkalmazása.

M1.4.

Miért elönyös a környezetbarát iroda kialakítása? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Az egészséges munkahely kialakítása növeli a munkateljesítményt.

b) Kialakításával csökkenthetök az iroda müködési költségei.

c) Kevesebb hulladék keletkezik.

d) Az energiatakarékos berendezések fogyasztása kisebb.

M1.4.

Hogyan lehet védeni a környezetet az elhasznált számítástechnikai eszközöktöl? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A termék visszavásárlásával.

b) Az újrafelhasználható részeket ismét beépítik.

c) A be nem építhetö részeket szétszerelés után anyagfajtánként csoportosítva hulladékként reciklálják vagy megsemmisítik.

d) A környezetszennyezési bírság kiszabásával meg lehet oldani a problémát.

M1.4.

Melyek energiatakarékos beállítások a következök közül?

a) CRT monitor esetén minél sötétebb háttér beállítása.

b) CRT monitor esetén a képfrissítési frekvencia csökkentése.

c) LCD monitor esetén a háttérvilágítás csökkentése (pl. 50%-ra).

d) Képernyökímélö helyett a monitor kikapcsoltatása az operáció rendszerrel.

M1.4.

Mely állítások helytállóak személyi számítógépekkel kapcsolatban?

a) Az LCD energiatakarékosabb, mint a CRT.

b) Beállítható, hogy (bizonyos idö elteltével) a monitor kikapcsoljon, ha a gépet nem használjuk, ezzel energiát takarítunk meg.

c) Beállítható, hogy (bizonyos idö elteltével) a merevlemez kikapcsoljon, ha a gépet nem használjuk, ezzel energiát takarítunk meg.

d) Beállítható, hogy (bizonyos idö elteltével) a számítógép készenléti üzemmódba kerüljön, ha a gépet nem használjuk, ezzel energiát takarítunk meg.

M1.5 Biztonság

M1.5.

Jelölje meg az informatikai biztonság két alapterületét!

a) Információvédelem.

b) Az informatikai rendszer megbízható müködése.

c) Vírusvédelem.

d) Érintésvédelem.

M1.5.

Melyek tartoznak az információvédelem fogalomkörébe?

a) Az információk növekedése.

b) Az információk sértetlensége.

c) Az információk hitelessége.

d) Az információk bizalmassága.

M1.5.

Mit takar az informatikai rendszer megbízható müködése? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) A rendszer és az adatok rendelkezésre állását.

b) A legújabb hardverekkel felszerelt gépparkot.

c) A rendszer helyes müködésének (funkcionalitásának) biztosítását.

d) A rendszeres nyitva tartást.

M1.5.

Jelölje meg a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket!

a) Az azonosítás folyamatának kialakítása.

b) A hitelesítés folyamatának kialakítása.

c) A hozzáférés rendszerének felépítése.

d) A jogosultság kiosztása.

M1.5.

Mely állítások helytállóak a jelszóhasználattal kapcsolatban?

a) Az egyedi jelszó használata növeli az információvédelmet.

b) Az egyedi jelszó használata nem növeli az információvédelmet.

c) A kötelezö jelszóhasználat csak komplikálja a tevékenységet, semmi értelme.

d) A kötelezö jelszóhasználat növeli a biztonságot.

M1.5.

Mely állítások helytállóak a rendszeradminisztrátori feladatkörrel kapcsolatban?

a) Rendszeradminisztrátor bárki lehet, hiszen jogai a felhasználókéival azonosak.

b) A rendszeradminisztrátornak több joga van, mint egy felhasználónak. Ehhez természetesen több kötelesség és felelösség is társul.

c) A rendszeradminisztrátor mindenkinek ismeri a jelszavát.

d) A rendszeradminisztrátor mindenkinek tud új jelszót adni, ha elfelejtette a régit.

M1.5.

Mely állítások helytállóak a belépési (felhasználói) névvel kapcsolatban?

a) A belépési név az azonosítást szolgálja.

b) A belépési névnek nincs jelentösége, hiszen minden felhasználónak azonosak a jogai.

c) Minden belépési névhez egyedi jogok rendelhetök.

d) A belépési névhez mindig tartozik jelszó (legfeljebb üres).

M1.5.

Melyik a helyes állítás a felhasználó hozzáférési jogával kapcsolatban?

a) A hozzáférési joggal általában csak a fájlok olvashatóságát lehet szabályozni.

b) Hozzáférési jog több rendszerben fájlok írására és olvasására, valamint programvégrehajtásra egyaránt beállítható.

c) Hozzáférési jog csak a rendszeradminisztrátornak adható.

d) A guest-nek (vendég felhasználónak) semmilyen hozzáférési joga nincsen.

M1.5.

Melyek lehetnek általában a biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeresemények?

a) Rendszerindítások, leállások, leállítások.

b) Be- és kijelentkezések.

c) Programleállások.

d) Rendszeróra-állítások.

M1.5.

Melyik válaszban van a mondat helyes befejezése? A biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeradatokat.

a) bármelyik felhasználó megnézheti.

b) nem lehet kinyomtatni.

c) a rendszeradminisztrátornak joga van lekérdezni.

d) mindenki elöl titkosítva tárolják.

M1.5.

Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? A rendszeradminisztrátorok.

a) a rendszert elindíthatják és leállíthatják.

b) felhasználói azonosítót beállító programokat indíthatnak.

c) a felhasználók jelszavát nem tudják kiolvasni, mert számukra is titkosítva van.

d) átírhatják a felhasználók jelszavát, amit a felhasználóknak célszerü azonnal megváltoztatni.

M1.5.

Mely állítások helytállóak a felhasználói személyazonosság hitelesítésével (beléptetésével) kapcsolatban?

a) Minden felhasználónak egyedi azonosítója van.

b) A hitelesítési eljárás a felhasználót azonosítja.

c) A hitelesítési eljárás legegyszerübb módja a felhasználói név és jelszó bekérése és ellenörzése.

d) A hitelesítési eljárás a felhasználói név és jelszó ellenörzése után még folytatódhat. Például a rendszer adott telefonszámra egy kódot küld SMS-ben, amit adott helyre be kell írni.

M1.5.

Mely állítások a helyesek?

a) A személyes adat védendö.

b) A személyes adat nem védendö.

c) Védendö a banktitok és az üzleti titok.

d) Védendö a banktitok, de az üzleti titok nem.

M1.5.

Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Védendö adat(ok).

a) az orvosi titok.

b) az ügyvédi titok.

c) az egyéb szakmai titkok.

d) az üzleti titok.

M1.5.

Melyik állítások a helyesek? Az információvédelem szempontjából a következö biztonsági osztályok léteznek az adatokra:

a) Alap biztonsági osztály.

b) Fokozott biztonsági osztály.

c) Kiemelt biztonsági osztály.

d) Nem szokták osztályozni.

M1.5.

Mely állítások érvényesek az információk információvédelemi osztályozásra?

a) Az üzleti titok az alap biztonsági kategóriába tartozik.

b) A nyílt, jogszabály által nem védett adatokat általában az alap biztonsági kategóriába szokták sorolni.

c) A nagy tömegü személyes adat a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.

d) A személyes adatok az alap biztonsági kategóriába tartoznak.

M1.5.

Mely állítások érvényesek az információk információvédelemi osztályozásra?

a) Az államtitok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.

b) A katonai szolgálati titok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.

c) A nagy értékü üzleti titok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.

d) A szolgálati titok a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.

M1.5.

Mit jelent a guest felhasználó kifejezés? Jelölje meg a helyes választ!

a) Vendég látogatót, akinek a rendszerben általában csak olvasási joga van, és az is csak kevés dologra.

b) Univerzális felhasználót, aki a rendszergazdának segít a gépek irányításában.

c) Azt a felhasználót, aki az adott pillanatban használja a rendszert.

d) A rendszerbe illetéktelenül belépett felhasználót jelenti.

M1.5.

Melyek lehetnek a hardveres azonosítás eszközei?

a) Mágneskártya.

b) Plotter.

c) Ujjlenyomat-olvasó.

d) Aktív chipkártya.

M1.5.

Mely állítások érvényesek a digitális aláírásra?

a) A digitális aláírás a hagyományos aláírás beszkennelt változata.

b) A digitális aláírás valódiságát (az aláíró nyilvános kulcsának személyhez kötödését) hitelesítö központokban ellenörizhetjük.

c) Célja, hogy a hagyományos aláírást tudjuk helyettesíteni vele az informatika világában.

d) Igazolni tudjuk vele az aláíró személyét, és azt is, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott meg.

M1.5.

Mi a password? Jelölje meg a helyes választ!

a) "Útlevél", mellyel az egész világon internetezhet az ember.

b) Úti szótár.

c) Jelszó.

d) Az internet köznapi neve.

M1.5.

Melyek a biztonságos jelszavak? Jelölje meg a helyes választ!

a) Minél rövidebbek, például legfeljebb öt karakterböl állnak.

b) Számokat, kis- és nagybetüket egyaránt tartalmaznak és minél hosszabbak.

c) A belépési (felhasználói) névvel azonosak, mert nem felejthetök el.

d) Hozzánk köthetö adatok és értelmes szavak kombinációja (pl. név, születési dátum), mert ezek könnyen megjegyezhetök.

M1.5.

Melyik állítás helyes a jelszóhasználattal kapcsolatban?

a) Minden felhasználónak célszerü külön felhasználói nevet és jelszót biztosítani még akkor is, ha azonos feladatkörben dolgoznak.

b) A felhasználói nevünket és jelszavunkat érdemes a weboldalunkra kiírni, hogy mindig kéznél legyen.

c) A jelszó rendszeres cseréje nem növeli a biztonságot, mert könnyebb elfelejteni.

d) A rövid jelszó növeli a biztonságot.

M1.5.

Melyik állítás a helyes jelszókezeléssel kapcsolatban?

a) A nulla hosszúságú (üres) jelszó engedélyezése is nagy biztonságot ad.

b) A rendszerben tárolt jelszavakat nem szükséges rejtjelezni (tikosítani).

c) A guest (vendég) és a rendszeradminisztrátor azonos jogokat élvez.

d) Helyes, ha több téves bejelentkezési kísérlet után az adott felhasználó belépését átmenetileg letiltják.

M1.5.

Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban?

a) Biztonsági másolat CD-re vagy DVD-re nem készíthetö.

b) Biztonsági másolat készítéséhez mindig speciális (backup) programra van szükség.

c) Biztonsági másolat nem készíthetö ugyanarra a tárolóeszközre, amely a másolandó anyagot tartalmazza.

d) Bármilyen fájlról, programról készíthetö biztonsági másolat.

M1.5.

Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban?

a) A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata.

b) A biztonsági másolat (backup) készítéséhez feltétlenül szükség van külsö szalagegységre.

c) A rendszerlemezröl nem készíthetö biztonsági másolat.

d) Rendszeres biztonsági mentések a fontos adatokról csökkenthetik az esetleges víruskárokat.

M1.5.

Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban?

a) A biztonsági másolat (backup) készítéséhez feltétlenül szükség van külsö cserélhetö winchesterre.

b) A biztonsági másolat kizárólag a fontos adatok duplikálását jelenti adott szalagegységre.

c) A biztonsági másolatok készítése nem automatizálható, azt mindig a felhasználónak kell elvégeznie.

d) A biztonsági másolatot nemcsak az eredetivel megegyezö típusú adathordozóra lehet készíteni.

M1.5.

Melyik a helyes állítás a biztonsági másolat készítésével kapcsolatban?

a) A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata.

b) Hardverhiba nem okozhat adatvesztést, így a biztonsági másolatok csak a véletlen törlések és a vírusok elleni védekezést szolgálják.

c) Biztonsági másolatot mindig csak ugyanarra az adathordozóra lehet készíteni.

d) Az operációs rendszerek általában támogatják a biztonsági másolatok készítését.

M1.5.

Mi a szerepe a biztonsági mentéseknek, és mikor kell ilyet készíteni? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Az adatok vagy programok sérülése esetén a helyreállítást segíti. A konkrét feladattól függöen, akár naponta is szükség lehet rá.

b) Dokumentálja az elmúlt idöszakot. Legsürübben havonta lehet csak szükség a mentésekre.

c) A rendszereink megbízhatóak. Nem kell mentéseket végezni.

d) A programok mindig automatikusan készítenek biztonsági másolatot. Nem kell ezzel külön foglalkozni.

M1.5.

Melyik a helyes állítás a biztonsági mentéssel kapcsolatban?

a) Több óráig is eltarthat.

b) Mindig speciális hardvereszközre van hozzá szükség, például DAT szalagra vagy streamer cartridge-ra, viszont a müvelet legtöbbször automatizálható.

c) A visszaállítás (restore) mindig több rendszergazda összehangolt munkáját igényli.

d) A biztonsági mentések szándékosan nem törölhetök le, nem rongálhatók meg.

M1.5.

Mely eszközök alkalmasak biztonsági mentések tárolására!

a) Merevlemez (winchester).

b) Mágnesszalagos adathordozó (például DAT kazetta vagy streamer cartridge).

c) Optikai tároló (CD vagy DVD lemez).

d) USB pen drive (flash memória avagy félvezetö alapú memória).

M1.5.

Mit jelent a "backup" fogalma? Válassza ki a helyes választ!

a) A játékprogramok beállításainak mentésére használt szakkifejezés.

b) A levélmelléklet elmentésének szakszava.

c) Biztonsági mentés, melyböl a mentett fájlrendszer és a mentett állományok teljesen visszaállíthatók.

d) Hibaellenörzés a tömörített állományokban.

M1.5.

Az áramkimaradás veszélyeket rejt. Mivel védekezhetünk ellene? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) Semmivel.

b) Hosszabb idejü áramkimaradáskor generátorral.

c) Elég, ha szerzödést kötünk az áramszolgáltatóval.

d) Rövidebb idejü áramkimaradáskor szünetmentes tápegységgel (UPS - Uninterruptable Power Supply).

M1.5.

Mi történhet az adatokkal, fájlokkal áramkimaradás esetén? Jelölje meg a helyes állítást!

a) Semmi.

b) A háttértároló tartalma nem változik, a pillanatnyi jó állapot marad meg.

c) Az operatív tárból minden elvész. Másrészt sérülhet a tartalom a háttértárolón is. Például ha a fájl vége jellel nem tudjuk lezárni a fájlokat, vagy ha a fájlrendszer adminisztrációs fájljai már nem tudnak kiíródni.

d) Nem adódhat nagy gond, hisz napjainkban jó programok vannak.

M1.5.

Mely állítások érvényesek a "proxy"-ra?

a) A böngészöben a proxy beállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent.

b) A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát.

c) A proxy szervert tüzfalak üzemeltetésére szokták használni.

d) A külsö hálózatból befutó kérések nem közvetlenül a célgéphez futnak be, hanem a szerverhez. A kérések teljesítése így központilag szabályozható.

M1.5.

Megoldható-e, hogy egy iskola honlapjáról elérhetö bizonyos oldalak csak azonosítás után legyenek megnyithatók?

a) Igen.

b) Nem, mivel a weben csak nyilvános oldalak létezhetnek.

c) Nem, mivel a webszerkesztök ilyen funkciót nem támogatnak.

d) Nem, mivel ehhez az iskolának saját webszerverre lenne szüksége.

M1.5.

Mivel védhetjük a számítógépes rendszereket a külsö behatolástól? Jelölje meg a helyes választ!

a) Tüzvonal (Firing-line).

b) Föfal (Main wall).

c) Tüzfal (Firewall).

d) Válogatófal (Router).

M1.5.

Melyik megoldással elözhetö meg a számítógép illetéktelen elindítása, majd használata? Jelölje meg a helyes választ!

a) Le lehet zárni a gépet, ha a ház engedi. (Kensington lock)

b) A rendszer védelme biztonságos jelszóval.

c) A számítógép beállítása úgy, hogy csak CD-röl lehessen indítani.

d) Az elektromos kábel kihúzása a konnektorból.

M1.5.

Mivel védhetik a fokozottan védett rendszereket? Jelölje meg a helyes állításokat!

a) A hozzáférést felhasználónévvel, jelszóval, és esetleg hardveres védelemmel korlátozzák.

b) Az adattárolást végzö háttértárak közelébe nem engednek illetéktelen személyt.

c) A rendszer szerverei közelébe nem engednek illetéktelen személyt.

d) A külsö kapcsolatokat megfelelö beállítású levelezö szerverrel és tüzfallal ellenörzik, szürik.

M1.5.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Egy laptop vagy PDA elvesztése esetén.

a) anyagi kár keletkezik.

b) az állományok tartalmával (például a személyes adatainkkal) mások könnyen visszaélhetnek, ha nem védtük öket külön jelszóval.

c) az állományok tartalmát az operációs rendszer jelszava általában már nem védi, mert ha a merevlemezt egy másik gépbe átteszik, az olvashatóvá válik.

d) legalább az állományaink korábbi állapota meglesz, ha idönként készítettünk biztonsági másolatot.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A vírusok olyan programok, melyek általában más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák.

b) A háttértár programfájljában lévö vírus a program futtatása nélkül is képes müködni, fertözni.

c) A vírusok nem programok.

d) A vírus a kipróbálatlan, teszteletlen programok másik elnevezése.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A vírus nem a szoftver, hanem a hardver kategóriába sorolható.

b) Egy számítógépen egyszerre csak egy vírus lehet.

c) A vírusokat emberek hozzák létre. Az operációs rendszerek hiányosságait vagy hibáit használják ki.

d) Vírus készítéséhez általában nem kell se nagy rendszerismeret, se programozási tapasztalat.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra!

a) Hatékonyan megírt programok, amelyek a programfájlokat, a boot szektort vagy a fájlrendszer táblázatait is megtámadhatják.

b) A programot is hordozni képes adatfájlokban terjedö kártékony programok a makróvírusok.

c) Kártékony programok, melyek még a csak olvasható telepítölemezeket, például a CD-n lévö irodai programcsomagot is képesek megfertözni.

d) A háttértáron lévö programfájlban megbújó vírus csak akkor tud müködni és fertözni, ha a vírusos programot futtatjuk.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra!

a) A tárolt fájlok váratlan eltünése vagy sérülése nemcsak hardverhiba, de vírustámadás következménye is lehet.

b) A vírusok olyan kártékony programok, melyek gyakori célja a programok vagy az adatok tönkretétele.

c) Vírus jelenlétére utalhat a számítógép lassuló müködése.

d) Egy számítógépen egyszerre csak egy vírus fordulhat elö.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a férgekre!

a) A számítógépes féreg a számítógépes vírushoz hasonló önsokszorosító program.

b) A férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki müködésüket.

c) A férgek gyakran a számítógépes hálózatokon terjednek.

d) A féreg a hardver kategóriába sorolható.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a férgekre!

a) A számítógépes féreg egy önsokszorosító, általában kártékony program.

b) Károkat például fájlok törlésével tud okozni.

c) A féreg önmagát elektronikus levélben továbbküldve hatalmas hálózati forgalmat okozhat. Ezzel kritikus helyzetet idézhet elö egy számítógépes rendszerben.

d) A féreg a terjedéséhez például az operációs rendszerekben található programhibákat, hiányosságokat használhatja fel.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra!

a) Egy e-mail is hordozhat vírust.

b) Már a rendszerindítás során is a memóriába kerülhet.

c) Megfertözheti a merevlemez boot szektorát, söt a teljes merevlemez tartalma is elveszhet.

d) Több fajtájuk is van, például a fájlokat támadó vírusok, vagy a boot szektort támadó vírusok.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A háttértárra telepített vírusirtó program sohasem fertözödhet meg.

b) A vírusok alapvetöen a végrehajtható kódot tartalmazó fájlokon, vagy háttértári területeken keresztül szaporodnak.

c) Írásvédett vagy már nem írható adathordozókat (például CD ROM) is képesek megfertözni.

d) Egy speciális fajtájuk az elektronikus sugárzáson keresztül is terjed, így egy kis irodában lévö minden számítógép gyorsan megfertözödhet.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A vírusok nem juthatnak hálózaton keresztül a rendszerünkbe.

b) Ha idegen helyen használjuk a hordozható háttértárunkat és csak olvasni akarunk róla, akkor érdemes írásvédetté tenni. Ez megvédi a vírusoktól.

c) A gépünk ROM memóriája is fertözödhet miattuk.

d) A programkódot is hordozó adatfájlok soha sem lehetnek vírusosak. A makróvírus elnevezés csak egy félreértésen alapszik.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) Tulajdonképpen maguktól keletkeznek.

b) Legrosszabb esetben is csak a RAM memória tartalma sérülhet miattuk.

c) A vírusok programokkal is terjedhetnek.

d) A vírusok soha sem képesek eljutni a rendszerünkig helyi hálózaton vagy az interneten keresztül.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) Egy CD vagy egy DVD tartalmát nem kell vírusellenörzésnek alávetni, mert abban sohasem lehet vírus.

b) Olyan programok, melyek más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák.

c) A hálózaton keresztül nem juthatnak vírusok a rendszerbe.

d) A már vírusos hordozható háttértárak írásvédelmi funkcióját utólagosan bekapcsolva meggátoljuk azt, hogy a vírus a háttértárról a rendszerbe kerüljön.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A programkódot is hordozó adatfájlokat nem kell ellenörizni, mert sohasem lehetnek vírusosak. A makróvírus elnevezés csak egy hiedelmen alapszik.

b) A rendszerindítás során a memóriába sohasem kerülhet vírus.

c) A vírusok az interneten keresztül is bejuthatnak a számítógépbe.

d) A hordozható háttértárakat hiába tesszük írásvédetté, mert a vírusok attól még tudnak írni rájuk.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A vírusok e-mailen keresztül nem juthatnak a számítógépbe.

b) A nagy információs hálózatokon keresztül nem juthat vírus a számítógépbe.

c) A webes böngészés során talált és letöltött fájlok sohasem lehetnek vírusosak.

d) Minél többet kell használunk idegen adathordozókat vagy idegen fájlokat, annál nagyobb a vírusveszély.

M1.5.

Mely állítások igazak a vírusok hatásaival kapcsolatban?

a) A vírus már a rendszerindítás alatt is megfertözheti a memóriát.

b) Egy vírus futása nyomán elöfordulhat, hogy az operációs rendszerünk el sem indul.

c) Minden vírus kiirtható anélkül, hogy adatvesztést okozna.

d) Ha a rendszerbe került vírus müködött, elöfordulhat, hogy a teljes merevlemez tartalmáról lemondhatunk. Lehet, hogy már csak a formázás segít rajta.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra!

a) A számítógépbe a számítógépes hálózaton keresztül is kerülhet vírus.

b) A vírusok nem kímélik az operációs rendszert sem.

c) A vírus képes önmaga reprodukálására.

d) A vírusok ingyen vannak, de a vírusirtókért általában fizetni kell.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) Egy mini operációs rendszert tartalmazó mobiltelefon is lehet vírusos.

b) A vírusok az intraneten nem terjedhetnek.

c) Az elektronikus levél csatolt fájljában érkezö vírusok mindenképpen lefutnak, még csak "kinyitni" sem kell a fájlt hozzá.

d) Az operációs rendszerek mindig tartalmaznak beépített vírusvédelmet.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) Vírusok csak PC-ken és Macintosh gépeken léteznek.

b) Vírusok csak Windows és MacOS operációs rendszereken léteznek.

c) Egy laptop is lehet vírusos, csakúgy, mint egy PDA.

d) A szerver gépek sohasem lehetnek vírusosak.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) Elsösorban a RAM-ban lévö adatokra specializálták magukat, a merevlemezen lévö adatok mindig védve vannak.

b) A hordozható háttértár írásvédetté tétele véd a fájlokat támadó, de nem véd a bootszektort veszélyeztetö vírusoktól.

c) Ha egy rendszer vírusos lett, lehet, hogy a telepített vírusirtó is megsérült. Ilyenkor egy nem használt, garantáltan vírusmentes adathordozóról kell futtatni a vírusirtó programot.

d) Az operációs rendszerek programjai sohasem kaphatnak fertözést.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra!

a) A vírusellenörzö programok következetes használatával jelentösen csökkenthetö a vírusfertözések száma.

b) A vírusellenörzö programok adatbázisát érdemes gyakran, akár naponta frissíteni.

c) Az idegen helyen használt háttértárakat érdemes használat elött vírusellenörzövel átvizsgálni.

d) Sok vírusirtó programnak választható szolgáltatása a saját adatfájljának automatikus frissítése. Ehhez internetkapcsolatra van szükség.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra!

a) A vírustámadás okozta károkat enyhítheti, ha rendszeresen készítünk biztonsági másolatokat.

b) A vírusok okozta károk ellen a védekezés egyik módja a víruskeresö programok használata.

c) A vírusok nemcsak egyedi fájlokat, de teljes meghajtókat tehetnek olvashatatlanná.

d) A vírusok programok.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek érvényesek a vírusirtókra!

a) A vírusirtó programok indulásukkor a RAM memória tartalmát is ellenörzik.

b) A vírusok elleni védekezés egyik módja a víruskeresö programok gyakori lefuttatása.

c) Több vírusirtó program képes memóriarezidens módon, folyamatosan dolgozni. Ez az üzemmód lassítja ugyan a gépet, de minden érintett fájl ellenörzésre kerül.

d) A vírusirtó programok a háttértárak boot szektorát is ellenörzik.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik érvényes a vírusokra!

a) Ha megfelelö védelmi rendszerrel látnak el egy számítógépes rendszert, akkor csak nagyon ritkán okozhat károkat egy-egy vírus. A károkat biztonsági mentésekkel lehet enyhíteni.

b) A vírusok csak az adatfájlokat támadhatják meg.

c) Vírusok csak a hálózatokon keresztül kerülhetnek a rendszerbe.

d) A vírus nem fertözheti meg a fökönyvtárban lévö állományokat.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik érvényes a vírusokra!

a) Minden vírus kiirtható anélkül, hogy adatvesztést okozna.

b) A vírusok dokumentumállományokat is megfertözhetnek.

c) Minden vírus kiirtható bármilyen vírusirtóval (hiszen hasonló elven müködnek), csak árban és gyorsaságban van köztük különbség.

d) A vírusok általában felgyorsítják a processzorok müködését.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azokat, amelyek érvényesek a vírusirtókra!

a) Egyetlen vírusirtó program sem nyújt százszázalékos védelmet, hiszen a vírus készítöi egy lépéssel elörébb járnak.

b) A vírusokat nem csak az elöre eltárolt minta alapján, de különleges kéréseik alapján is lehet valószínüsíteni. Ilyen esetben elképzelhetö, hogy egy eredeti, frissen telepített programunkra is vírusriasztást kapunk.

c) Vannak olyan vírusok, amelyeket ki lehet irtani egy fájlból, annak sérülése nélkül. Ezek a vírusok például a fájl méretének növelése után írták be magukat.

d) Vannak olyan vírusok, amelyeket nem lehet kiirtani egy fájlból, annak sérülése nélkül. Ezek a vírusok a fájl tartalmát már sajnos felülírták.

M1.5.

Mire érdemes odafigyelni a vírusokkal kapcsolatban? Jelölje meg a helyes megállapításokat!

a) A vírusirtó programokból minél újabbakat érdemes használni. A vírusirtó adatfájlját célszerü gyakran frissíteni.

b) A hordozható adattárolókat használat elött nem kell ellenörizni, mert azok sohasem lehetnek vírusosak.

c) Ha fájlokat töltök le hálózatról, akkor érdemes rajtuk vírusellenörzést végezni, hiszen ezt a szerverek általában nem teszik meg automatikusan.

d) Ha fájlokat kapok elektronikus levél mellékleteként, akkor érdemes rajtuk vírusellenörzést végezni, hiszen ezt a szerverek általában nem teszik meg automatikusan.

M1.5.

A jó vírusirtó program gátolhatja az ismert vírusok aktiválódását és szaporodását? Jelölje meg az összes helyes választ!

a) Igen. A háttértárakra másolt, de még nem használt vírusos fájlokat az idöközönként lefutatott víruskeresési funkcióval fel lehet deríteni.

b) Nem lehet felismerni egyetlen vírust sem addig, amíg egyszer sem "müködött".

c) Igen. A rezidens módon futtatott vírusirtó minden hivatkozott fájlt ellenöriz. Így a vírus aktiválódása elött képes azonnal riasztani.

d) Igen gátolhatja, de a hatékonyság érdekében érdemes gyakran frissítenünk a vírusirtó adatfájlját, illetve idönként a programot is.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik helytállónak tekinthetö a vírusirtókról!

a) A vírusokkal szemben nincs tökéletes védelem.

b) Egy víruskeresö program mindig százszázalékos védelmet nyújt a vírusokkal szemben.

c) A vírusok ellen felhasználónévvel és jelszóval lehet védekezni.

d) Csak a rendszergazdának kell védekeznie a vírusok ellen.

M1.5.

Mi mindent tehet a vírusirtó program, ha egy vírusos fájlt talál? Jelölje meg a helyes megállapításokat!

a) Letörli a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust.

b) Átnevezi a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust.

c) Karanténba teszi a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust.

d) Figyelmeztetö üzenet küld a képernyöre és a naplófájlba az esetröl.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusirtókról!

a) A víruskeresök csak megtalálják a vírusokat, de azokkal semmit nem tudnak kezdeni.

b) A vírusok ellen semmilyen módon sem tudunk védekezni.

c) A víruskeresök a rendszerbe épülve folyamatosan figyelhetik a rendszerbe kerülö állományokat.

d) A víruskeresök mindig az operációs rendszer részei, ezért nem kell velük külön foglalkozni.

M1.5.

A következö állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról!

a) A vírusok nem hozhatnak létre újfajta vírust.

b) A vírusok mutálódhatnak, azaz nem mindig pontosan ugyanazt a kódsorozatot másolják szaporodásukkor. Ez is nehezíti a vírusirtók munkáját.

c) Egy vírus soha nem változik.

d) A vírusok mindig ugyanazt teszik.

M1.6 A szerzöi jog és a törvény

M1.6.

Szerzöi jogi oltalom alá tartozik minden . alkotás. Melyek lehetnek a mondat helyes kiegészítései?

a) irodalmi

b) tudományos

c) müvészeti

d) digitális

M1.6.

Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Szerzöi jogi oltalom alá tartozik a kereskedelemben forgalmazott.

a) szoftver demó verziója.

b) forráskódú szoftver.

c) tárgykódú szoftver.

d) szoftver dokumentációja.

M1.6.

Mely állítások érvényesek a kereskedelemben forgalmazott szoftverekre?

a) Szabadon másolhatók.

b) Üzleti célra is használhatók.

c) A használatukhoz meg kell vásárolni, majd általában regisztrálni is kell azokat.

d) A kereskedelemben forgalmazott programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

M1.6.

Mely állítások érvényesek a demó szoftverre?

a) Általában szabadon másolható.

b) Üzleti célra mindig teljes körüen használható.

c) A késztermék bemutatására szolgál.

d) A demó program mindig nyílt forráskódú szoftver.

M1.6.

Igaza van-e annak a felhasználónak, aki miután jogtisztán jutott egy kereskedelemben forgalmazott program eredeti változatához, úgy gondolja, hogy a honosított változatért már nem kell fizetnie? Jelölje meg a helyes választ!

a) Természetesen igaza van, hiszen a két program csak a menük, párbeszédablakok, hibaüzenetek és a súgó nyelvében tér el.

b) Igaza van, a honosítás mindig ingyenes.

c) Csak akkor van igaza, ha a kereskedelemben forgalmazott program grafikus felületü.

d) Nincs igaza, általában a honosítás költségeit is meg kell fizetni.

M1.6.

Melyik a helyes állítás kereskedelemben forgalmazott szoftverekröl?

a) Bármeddig ingyenesen használhatóak.

b) Szabadon módosíthatóak.

c) Szabadon terjeszthetöek.

d) Az alkalmazás készítöje általában terméktámogatást nyújt a program használatához.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) A programok szerzöi jogát a törvény nem, csak a BSA védi (BSA - Business Software Alliance).

b) A szoftverhez mellékelt dokumentáció nem tartozik a szerzöi jog védelme alá.

c) A freeware és shareware programokra a szerzöi jog nem vonatkozik.

d) A megvásárolt program bizonyos esetekben adásvétel keretében eladható.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) A szerzöi jog nem vonatkoztatható az operációs rendszerekre.

b) A szoftvertermékek bérbeadása bizonyos esetekben megengedett.

c) A szerzöi jog a programok egészét védi, azok egyes részeit külön-külön nem.

d) Magánszemélynek sohasem kell megvennie a programokat, elég azokat egyszerüen lemásolnia vagy valamilyen hálózatról letöltenie.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) Ha használtan vásárolunk egy számítógépet (hardvert), és vannak rajta telepített programok, akkor azokat minden jogkövetkezmény nélkül szabadon használhatjuk.

b) Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftvert, akkor mindig jogosultak vagyunk annak régebbi verzióit, illetve honosított változatát is használni.

c) A programkód visszafejtése általában a szerzöi jogba ütközik.

d) A telepítölemezekröl jogtalan biztonsági másolatot készíteni.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) A szoftvertermékek bérbeadása jogilag tiltott tevékenység.

b) Egy hónapig minden program ingyen használható, késöbb vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni.

c) A megvásárolt program bizonyos esetekben adásvétel keretében eladható.

d) A programok szerzöi jogát a törvény nem, csak a BSA védi (BSA - Business Software Alliance).

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) Cégen belül a programok szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzöi jogokat.

b) Nem sérti a szerzöi jogokat az, aki legális programja telepítölemezeiröl biztonsági másolatot készít.

c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késöbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

d) Ha egy szoftvert egyszerre több fajta adathordozón is szállít a forgalmazó, akkor az egyes adathordozókról több számítógépre is jogosan telepíthetö a program.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) A szerzöi jog csak magára a programra terjed ki, a felhasználói kézikönyv tetszöleges példányszámban fénymásolható.

b) Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftverterméket, annyi gépre tesszük fel, amennyire akarjuk.

c) Nem sérti meg a szerzöi jogokat az, aki három évnél régebbi programokat másol le saját használatra.

d) Léteznek ingyen használható programok.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késöbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

b) Nem sérti a szerzöi jogokat, ha valaki a jogtiszta szoftverét feltölti a webre.

c) Ha több számítógépet használunk, természetesen sohasem kell megvennünk több példányban ugyanazt a kereskedelemben forgalmazott szoftvert.

d) A szerzöi jog kiterjed a programok hálózatos felhasználására is.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

a) A számítógépes programokat magánszemélyeknek nem kell megvásárolniuk, csak cégeknek és intézményeknek.

b) Megsérti a szerzöi jogokat az, aki legális programja telepítölemezeiröl másolatot készít.

c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késöbbi verziójáért már sohasem kell fizetnie.

d) Ha valaki megvásárol egy programot és regisztráltatja, akkor általában kedvezménnyel jut annak késöbbi verziójához.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

a) Aki megvásárol egy programot, korlátlan ideig használhatja.

b) Egy hónapig minden program ingyen használható, késöbb vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni.

c) Minden szoftvert annyi példányban kell megvásárolnunk ahány gépünk van, függetlenül attól, hogy hány gépen szeretnénk azt használni.

d) A megvásárolt program sohasem adható el.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

a) A szoftver esetében a copyright csak annyit jelent, hogy lehetöleg ne másoljuk a programokat. A törvény csak azokat bünteti, akik üzletszerüen végzik a sokszorosítást.

b) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késöbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

c) Általában magánszemélynek is meg kell vennie a "fizetös" programokat.

d) Minden operációs rendszert csak egy jelképes összegért kell megvásárolni. Gyakorlatilag ingyen van.

M1.6.

Melyik állítás a helyes vásárolt programokkal kapcsolatban?

a) A programok "házon belül" szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzöi jogokat.

b) A szerzöi jogokat megsérti az, aki egy kereskedelemben forgalmazott legális programot engedély nélkül sokszorosít és árul.

c) Az oktatási intézmények mindig ingyen kapják a szoftvereket.

d) Általában nem sérti a szerzöi jogokat, ha valaki megvásárol egy szövegszerkesztö programot, majd hálózaton át elérhetövé teszi egyszerre több felhasználó számára is.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

a) Aki a kereskedelemben forgalmazott programot nem vásárolja, hanem csak egyszerüen lemásolja, lopást követ el.

b) Ha megvásárolunk egy eredeti nyelvü programot, annak honosított változatáért sohasem kell fizetnünk.

c) A legális szoftvereknek nincs semmilyen elönyük, "csupán" az, hogy törvényesek.

d) Ha valaki nem üzleti célú felhasználásra másol le magának egy kereskedelemben forgalmazott programot, akkor nem sérti a szerzöi jogokat.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

a) A "fizetös" számítógépes programokat általában a magánszemélyeknek is meg kell vásárolniuk, nem csak a cégeknek.

b) A szoftveres copyright-ot nem kell komolyan venni; hiszen úgyis "mindenki" másolja magának a programokat.

c) Ha egy cég megvásárolt egy programot, akkor azt általában szabadon átadhatja másoknak.

d) Megsérti a szerzöi jogokat az, aki legális programja telepítölemezeiröl másolatot készít.

M1.6.

A szoftver másolása nem minden esetben sért szerzöi jogokat. Jelölje meg ezeket az eseteket!

a) Az internetröl letöltött anyag (például program, szöveg, kép) másolása, majd felhasználása sohasem sért szerzöi jogokat.

b) A szabad szoftverek (free software) másolhatóak.

c) Ha a szoftvert megvásároltuk, akkor azt egy példányban lemásolhatjuk (biztonsági másolat).

d) Aki a szoftvert maga készítette, szabadon másolhatja.

M1.6.

Mi a különbség egy kereskedelemben forgalmazott szoftver legális és illegális használata között? Jelölje meg a helyes választ!

a) A program illegálisan csak egy számítógépen használható, míg legálisan hálózatban is müködik.

b) A legális szoftver be van jelentve a BSA-nál, az illegális nincs (BSA - Business Software Alliance).

c) A legális szoftver használóját megilleti a gyártó cég által nyújtott terméktámogatás, az illegálisét nem.

d) Felhasználó szempontjából semmi különbség nincs.

M1.6.

Miért fizetnek a felhasználók a kereskedelemben forgalmazott szoftverekért, amikor másolhatják is azokat? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Hogy békén hagyja öket a BSA (Business Software Alliance).

b) Hogy békén hagyja öket az APEH.

c) Azért, mert kereskedelemben forgalmazott jogtiszta szoftvert csak vásárolni lehet, és a jogtiszta szoftver illegális másolását a törvény bünteti.

d) Hogy békén hagyja öket a rendörség.

M1.6.

Miben különbözik a kereskedelemben jogtisztán vásárolt program használata az illegálistól? Jelölje meg az igaz állítást!

a) Aki jogtisztán vásárolt programot használ, nem követ el törvénysértést.

b) Semmiben.

c) A jogtisztán vásárolt program nehezebben sérül.

d) A jogtisztán vásárolt programhoz minden esetben jár terméktámogatás.

M1.6.

Kit véd és mitöl a programok szerzöi joga? Jelölje meg az igaz állítást!

a) A felhasználót a program sérülésétöl.

b) A terjesztöt az esetleges programhibák következményeitöl.

c) A terjesztöt a BSA-val szemben.

d) A készítöt a jogtalan felhasználással szemben.

M1.6.

Hogyan magyarázná el a szerzöi jogok és a szoftverek kapcsolatát? Jelölje meg, melyik az igaz állítás!

a) A szoftver készítöjét mint egyedi termék (mü) létrehozóját szerzöi jog védi.

b) A szoftver készítöjét csak akkor illeti meg szerzöi jog, ha a szoftvert levédeti.

c) A szoftver készítöjét nem, csak a terjesztöjét illeti meg szerzöi jog.

d) A szoftver beszerzöjét illeti meg a szerzöi jog.

M1.6.

Jelölje meg, mik sértik a szerzöi jogokat a kereskedelemben forgalmazott szoftverek esetén?

a) A saját célú, biztonsági másolat készítése.

b) A másik személy számára történö másolás.

c) Az engedély nélküli sokszorosítás és értékesítés.

d) A szoftver módosítása.

M1.6.

Mely állítások helytállóak az internetes letöltésekkel kapcsolatban?

a) Törvényes az internetröl saját szórakozás céljára zeneszámot letölteni.

b) Törvényes az internetröl letöltött zeneszámot a barátunknak CD-re írva továbbadni.

c) Az internetröl saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le irodalmi müveket.

d) Az internetröl saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le képeket.

M1.6.

Melyik állítás a helyes a szerzöi jog alkalmazásáról?

a) A szerzöi jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverröl szabad biztonsági másolatot készíteni.

b) A szerzöi jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverröl szabad biztonsági másolatot készíteni, s azt ismerösünknek átadni.

c) Az internetröl letöltött tetszöleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítéséhez.

d) Az internetröl letöltött tetszöleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítéséhez, ha megjelöljük a forrását.

M1.6.

Mely állítások helyesek a szerzöi joggal kapcsolatban?

a) Az új számítógép-tulajdonosnak nem feladata vizsgálni, hogy a számítógépén lévö programok legálisnak tekinthetök-e vagy sem, az esetleges következményekért a forgalmazó felel.

b) Olyan, hogy ingyenes program nem létezik.

c) A shareware programok általában meghatározott ideig ingyen használhatók.

d) A kereskedelemben forgalmazott program felhasználását a licencszerzödés szabályozza.

M1.6.

Sorolja fel a kereskedelemben forgalmazott jogtiszta szoftver tipikus ismérveit!

a) Licencszerzödés van róla.

b) Vásárlási nyugta vagy számla mutatható fel.

c) Egy példány ára sohasem függ a megvásárolt darabszámtól.

d) Általában regisztrációs száma (kódja) van.

M1.6.

Egy esetleges szoftverellenörzésnél általában mi igazolja egy kereskedelemböl származó szoftver jogtisztaságát? Jelölje meg a helyes választ!

a) A licencszerzödés, a regisztrációs kártya és a vásárlást igazoló számla.

b) Egy müködöképes regisztrációs kód ismerete.

c) A szoftver telepített verziója.

d) A gyártó, illetve terjesztö adathordozója.

M1.6.

Milyen tiltó kitételek találhatók a kereskedelemben forgalmazott legtöbb szoftver licencszerzödésében a program használatával kapcsolatban?

a) A kód visszafejtése tilos!

b) A vásárolt programot legfeljebb két embernek adhatja tovább!

c) A program vagy bármely részének engedély nélküli lemásolása, majd tovább adása jogtalan!

d) A program beállításait egyénileg testre szabni és módosítani tilos!

M1.6.

Milyen körülmények ébreszthetik fel bennünk a gyanút, hogy egy legálisan vásárolni kívánt számítógépes program talán mégsem legális?

a) Nincs regisztrációs kártya vagy fénymásolt.

b) A regisztrációs számot (kódot) csak egy "fecnin" adják át.

c) A programot másolt adathordozón adják át.

d) A kereskedö nem akar számlát adni.

M1.6.

Jelölje meg, mik nem sértik a szerzöi jogokat a kereskedelemben forgalmazott szoftverek esetén?

a) A másik személy számára történö másolás.

b) A saját példány törlése.

c) Az érvényes licencszerzödéssel való használat.

d) A szoftver módosítása.

M1.6.

Mely állítások igazak a "végfelhasználói engedéllyel" kapcsolatban?

a) A programok általában használhatók a végfelhasználói engedély elfogadása nélkül is.

b) A végfelhasználói szerzödés elolvasására rendszerint egy-egy alkalmazás telepítésekor nyílik lehetösége a felhasználónak, és a telepítés folytatása az elfogadását jelenti.

c) Az EULA jelentése "End User Licence Agreement", azaz "Végfelhasználói Licenc Szerzödés", vagy másképp "Végfelhasználói engedély".

d) Elöfordul, hogy a gyártók a végfelhasználói engedélyben a felhasználó érdekeit sértö feltételeket írnak le (például a termék használata maga után vonja a felhasználó gépének felügyeletét).

M1.6.

Melyik válasz a mondat helyes befejezése? A freeware program azt jelenti, hogy a program.

a) ingyenes, általában szabadon terjeszthetö és gyakran korlátozás nélkül használható.

b) csak kereskedelemben kapható.

c) csak egyetlen gépen használható

d) szabadon terjeszthetö és korlátozással használható.

M1.6.

Melyik válasz a mondat helyes befejezése? A shareware program azt jelenti, hogy a program.

a) szabadon terjeszthetö és korlátozás nélkül használható.

b) csak kereskedelemben kapható.

c) csak egyetlen gépen használható.

d) valamennyi ideig ingyenes, általában szabadon terjeszthetö és gyakran csak korlátozással használható.

M1.6.

Mely állítások igazak a shareware programokról?

a) Általában szabadon másolhatók.

b) Általában rendszeres vagy üzleti célú használat esetén díjat vagy részesedést kell fizetni.

c) Egy megadott idö letelte után a végleges használatukhoz regisztráltatni kell, illetve meg kell vásárolni.

d) A shareware programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

M1.6.

Mely állítások igazak a freeware programokról?

a) Általában szabadon másolhatók.

b) Gyakran üzleti célra is használhatók ingyenesen, korlátlan ideig.

c) Egy megadott idö letelte után a végleges használatukhoz regisztráltatni kell, illetve meg kell vásárolni.

d) A freeware programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

M1.6.

Mely böngészöprogramok tölthetök le és használhatók ingyenesen?

a) Mozilla Firefox

b) Netscape Browser

c) Internet Explorer

d) Opera

M1.6.

Melyik ingyenes a következö alkalmazások közül magánhasználatra és üzleti célra egyaránt?

a) Microsoft Office

b) Corel WordPerfect Office

c) Lotus SmartSuite

d) OpenOffice.org

M1.6.

Mely állítások helyesek a szabad szoftverrel (free software) kapcsolatban?

a) A szabad szoftver bármilyen célra felhasználható.

b) A freeware és a "szabad szoftver" elnevezések ugyanazt jelentik.

c) Szabadon másolható, továbbadható és terjeszthetö termék.

d) Lehetöség van a szoftver müködésének szabad tanulmányozására és módosítására is.

M1.6.

Mely állítások helyesek a shareware programokkal kapcsolatban?

a) A shareware programok általában meghatározott ideig ingyen használhatók.

b) A shareware program készítöje általában egy megadott idö letelte után valamilyen díjat vagy a haszonból való részesedést kér a felhasználótól.

c) A freeware és a shareware elnevezések ugyanazt jelentik.

d) A szerver és a shareware elnevezések ugyanazt jelentik.

M1.6.

Mely állítások helyesek a freeware programokkal kapcsolatban?

a) A freeware és a "free software" (szabad szoftver) elnevezések ugyanazt jelentik.

b) A freeware programok szabadon másolhatók, de általában zárt forrású szoftverek.

c) A freeware olyan, a szerzöi jog által védett szoftver, amely ingyen használható, tetszölegesen hosszú ideig.

d) A freeware felhasználási módja gyakran korlátozott például otthoni, tudományos vagy nem üzleti használatra.

M1.6.

Felmerült Önben a gyanú, hogy cége nem tiszta forrásból szerezte be szoftvereit. Hogyan ellenörizheti ezt, ha Önnek ez a feladata? Jelölje meg, mely állítások helyesek!

a) Megkérdezem szóban a fönököt.

b) Ellenörzöm a licencszerzödéseket, mert lehet, hogy a szoftver freeware, shareware, szabad szoftver vagy nyílt forráskódú szoftver kategóriába esik.

c) Amennyiben kereskedelemben forgalmazott szoftverröl van szó, általában licencszerzödésnek, regisztrációs kártyának és a vásárlást igazoló számlának is kell lennie, ezt ellenörizhetem.

d) Bizonytalan helyzetben meg lehet kérni a BSA-t, hogy segítsenek a szoftverlegalizáltság ellenörzésében, a nem legális szoftverek eltávolításában, illetve szoftverek legális beszerzésében.

M1.6.

Mik az adatvédelmi törvények céljai? Jelölje meg a helyes megállapításokat!

a) A természetes személyek személyes adatainak védelme, az egyén információs önrendelkezésének biztosítása a cél.

b) A szerzö által készített mü védelme.

c) Az adatvédelmi jog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározott személyekkel összefüggésbe hozható adatok (személyes adatok) kezelésének rendjére adnak elöírásokat.

d) Az adatvédelmi törvények célja mindössze az, hogy az adatok technikai védelmét szabályozzák, hiszen csak ennyi az "adatvédelem".

M1.6.

Mi rögzíti alapvetöen a személyes adatokhoz való jogot (data protection)? Jelölje meg a helyes választ!

a) Miniszterelnöki rendelet.

b) Alkotmány.

c) Adatvédelmi szabályzat.

d) Bírósági határozat.

M1.6.

Mikor lépett életbe Magyarországon az adatvédelmi törvény?

a) Soha, mert nincs ilyen.

b) 1992-ben, az alkotmánybírósági határozat után egy évvel megszületett a személyes adatok védelméröl és a közérdekü adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.

c) 1963-ban.

d) Most van elökészítés alatt.

M1.6.

Szabályozza-e az adatvédelmi törvény a személyes adatok kezelését? Jelölje meg a helyes állításokat!

a) Nem, mert azt bárki szabadon felhasználhatja.

b) Igen, az adatkezelöre kötelezettségeket ír elö. Ennek része a fizikai adatvédelem.

c) Csak az egyén kötelezettsége a személyes adatainak védelme.

d) Az adatkezelök személyes adatokat csak a személyek beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény kivételes esetekben elrendelhet kötelezö adatkezelést (például bünüldözés, nemzetbiztonság).

M1.6.

Köteles-e az adatgyüjtö tájékoztatni az adatszolgáltatót a személyes adatainak felhasználásáról? Jelölje meg a helyes választ!

a) Igen.

b) Nem.

c) Csak kérésre.

d) Csak abban az esetben, ha azt bírósági határozat rendeli el.

M1.6.

Töröltetheti-e az egyén a személyes adatait a különbözö adatbázisokból? Jelölje meg a helyes választ!

a) Igen, minden adatbázisból.

b) Nem, semelyik adatbázisból.

c) Azokból az adatbázisokból kérhetö a törlés, amelyeket nem törvényi elöírás miatt hoztak létre és üzemeltetnek.

d) Az állami jellegü adatbázisokból igen.

M1.6.

Mely helyeken találkozhatunk személyes adataink számítógépes tárolásával?

a) Háziorvosunknál.

b) A sarki füszeresnél, ahol beleegyezésünkkel bekerültünk a nyilvántartott vevök közé.

c) Az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban.

d) Az Adó- és Pénzügyi Ellenörzési Hivatalban.

M1.6.

Kik örködnek az adatvédelmi törvények betartása felett? Jelölje meg a helyes válaszokat!

a) APEH

b) Adatvédelmi Biztos

c) Külügyminisztérium

d) Alkotmánybíróság

M1.6.

Milyen feladatokat lát el a következök közül az Adatvédelmi biztos?

a) Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekü adatok és a közérdekböl nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit.

b) Az adatvédelmi biztos a jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelöt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel.

c) Az adatvédelmi biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogellenes adatkezelés (adatfeldolgozás) tényéröl.

d) Elösegíti a személyes adatok kezelésére és a közérdekü adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések egységes alkalmazását.