Gondolatok szoftverek telepítéséről

Egy számítógép szoftver nélkül csak halott vas. Ahhoz, hogy egy számítógép munkára, játékra vagy egyéb tevékenységre használható legyen alkalmanként sok-sok órát el kell ölteni előtte, míg minden szoftver felkerül rá. Én úgy gondolom, hogy az a gyakorlat, hogy a felhasználó bemegy a boltba, megvesz egy gépet, majd kölcsönkért, lemásolt szoftverek segítségével telepít fel egy gépre alkalmazásokat csak azért bocsánatos bűn, mert a magyarok pénztárcája olyan vékony, és csak az otthoni felhasználók, a hobbi userek részéről elfogadható. Munkahelyen vagy az üzleti életben használt szoftvereknek meg kell kérni és meg kell adni az árát, még akkor is, ha ingyen is beszerezhető.

Minden egyes szoftver fejlesztése több száz, több ezer fejlesztői munkaórába kerül. Ennek az árát a fejlesztő fizeti meg és jogosan kérheti érte az ellenszolgáltatást a felhasználóktól. Ha egy szoftvert több százezer példányban adnak el, akkor nyilván a kis ár is behozza a fejlesztési költségeket, de ha csak nagyon kis példányszámban lehet eladni, akkor bizony meg kell kérni az árát A nagy nemzetközi szoftveres cégeket leszámítva a nagy eladott példányszám nem realitás.

Egy szoftver telepítése manapság gyakran egy program futtatásából áll, és a feltett kérdésekre jól kell válaszolni. A program szinte magától felkerül a gépre. Tapasztalataim szerint ezt az ideális állapotot néha sikerül megközelíteni. Egy szoftvercsomag feltelepítése teljesen alapállapotú környezetben valóban nem túl különös feladat. Sokkal nehezebb a helyzet azonban, ha túl régi vagy speciális hardverek vannak, kevés memória vagy túl kevés hely a winchesteren, több példányban, esetleg több verzióban akarunk egy szoftvert használni, vagy egyéb okok által nem a fejlesztők által kiötlött ideális állapotú gépre kell telepíteni a szoftvert. Ekkor jön a ravaszkodás. Gyakorlatilag ahány szoftver, annyi trükk. Néhány premissza.

Ha van leírás, akkor alaposan át kell tanulmányozni. Ezt a gyakorlott felhasználók utoljára szokták megtenni. Nem helyes, tessék előre venni a végét! Olvassuk el a használati útmutatót. Szoktak néha telepítési útmutatót is adni, igyekezzünk ponton követni az utasításokat és ha ennek ellenére nem sikerül a szoftvert felkúszatni a gépre, akkor vagy mi elnéztünk valamit, vagy az útmutató nem helyes.

Az egyes Disk-en (CD-n) van egy SETUP, INSTALL vagy más hasonló program. Általában ehhez tartozik egy SETUP.INI, SETUP.INF, INSTALL.INI vagy valamilyen hasonló szöveges állomány, amiben alkalmanként le vannak írva olyan információk, amiből következtetni lehet a szoftver telepítésének körülményeit.

Hacsak egy mód van rá, a telepítőkészletet winchesterre tegyük fel és onnan telepítsünk. Ez a lehető leggyorsabb mód. Természetesen nem több száz Mb-os telepítőkészletekre gondolok.

Ha csak lehetséges, multitask környezetből indítsuk a telepítést és gondoskodjunk arról, hogy a sorozatszám, regisztrációs szám stb.. információk le legyenek írva egy darab papírra.

Célszerű a telepítő floppykról biztonsági másolatot készíteni.

A telepítő elindítása után gyakran választani kell a különböző telepítési módok között:

Teljes telepítés (Full): Ekkor a teljes programcsomag felkerül a winchesterre.

Részleges (Custom): A felhasználó által kiválasztott részek kerülnek csak fel.

Minimális (Minimal, Laptop...): Csak a működéshez elengedhetetlenül szükséges fájlok kerülnek a lemezre.

Ezen kívül előfordulhat még hálózat használata esetén

Hálózati telepítés (Network): A hálózatra telepített program részeit a munkaállomások gépei fogják használni.

Munkaállomásra telepítés (Workstation): A munkaállomásokra csak azok a program­részek kerülnek, amelyek feltétlenül szükségesek a program működéséhez.

A telepítés közben általában a program kiír egy alapértelmezett útvonalat. Alapszabály, hogy fogadjuk el. Nem mindig működi ugyanis máshonnan. Ha csak ki akarjuk próbálni a programot, akkor célszerű olyan helyre tenni, ahol nem kerül be más könyvtárak és alkalmazások dzsungelébe.

A telepítő programok általában sürítve helyezkednek el a készletben. A bitmapek, és a Windowsos erőforrásfájlok kivételével a tömörítés hatásfoka kb. 50%, azaz egy 10 MB-os telepítőkészlet legalább 20 MB helyet foglal el a winchesteren telepítés után. Legalább 30-40 MB szabad helynek kell lenni, hogy telepíteni lehessen a programot biztonságosan. A telepítőprogramok általában ellenőrzik a szabad hely méretét

Telepítés közben gondosan elolvassuk a képernyőre kiírt közlendőket, és az egyes kérdések megválaszolásánál gondoljuk át, hogy milyen következmények lehetnek. Ha olyan kérdést tesz fel a program, amire nem ismerjük a helyes választ, akkor a legkisebb rosz elvét követve olyan választ kell adnunk, ami feltehetőleg nem pusztítja el a gépünkre addig feltett alkalmazásokat.

A lemezek cserélgetése közben (vagy az útvonalak beírása közben) folyik a másolás, a telepítés.

Másolás közben alkalmas az idő arra, hogy a felhasználó kitöltse a szoftver mellé adott regiszt­rációs kártyát (Registration Card), amelynek visszaküldése az eredeti gyártó céghez biztosítja (és általában csak ez biztosítja), hogy a felhasználó teljes joggal használja a szoftvert és jogosult a szoftverkövetésre, esetleg telefonos segítségadásra, a későbbi verziók kedvezményes árú megvételére stb.

(Ha a szoftvert valamilyen szerződés keretében a vevő kívánságára egyedileg fejlesztették ki, akkor ez a regisztrációs procedúra elmarad.)

Bizonyos programok szeretik megváltoztatni a rendszer AUTOEXEC.BAT és CONFIG.SYS fájljait, annak érdekében, hogy a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges munkakörnyezetet megteremtsék maguknak. A telepítés vége előtt az udvariasabb programok erre rá is kérdeznek, vagy választási lehetőséget kínálnak fel a felhasználónak. Ha nem hagyjuk a változtatást elvégezni, akkor jó esetben egy mintát helyeznek el a gépen, ami alapján később egy egyszerű szövegszerkesztővel a felhasználó is el tudja végezni a szükséges módosításokat. Kultúrálatlanabb programok ilyen típusú kérdéseket nem tesznek fel, a rendszer lényeges állományait - beleértve például a system.ini, win.ini, registry, és egyéb más állományokat is - szó nélkül felülírják saját változatukkal vagy módosítják őket. Éppen ezért ismeretlen programok installálása előtt soha sem árt a helyreállítás érdekében védekezésül jó előre lementeni a rendszert meghatározó állományokat.

Amikor befejeződött a telepítés (elfogytak a lemezek), akkor a számítógép azt jelzi, és esetleg elindul automatikusan a telepített program, Windows-ban programcsoportot készít magának, Windows95-ben foldert készít, ikont helyez el a munkaasztalon, majd esetleg újraindítja a gépet.