Betûtípusok

Alapvetõen a tipográfiában a betûtípusokat három csoportba oszthatjuk küllemük alapján:

Talpas (antikva)

Jellemzõje hogy a betûvégeknél úgynevezett talpak találhatóak. Általánosan ezeket a betûtípusokat használják könyvek és újságok s 737c27h zerkesztésénél, illetve a hivatalos levelezésben. Könnyen olvashatóak. Tipikus képviselõi a Times, Garamond, Primus, Aldine, Bodoni stb.

Talpak

Talpatlan (groteszk)

Közös jellemzõjük, hogy a betûvégek egyenesen végzõdnek, "nincs rajtuk talp". Tipikus képviselõi a Helvetica, (Arial, Switzerland), Avangarde, Bauhaus stb.

Nincs talp

Egyéb (reklámbetûk)

Ide sorolhatóak a különféle kézírást utánzó betûk, iniciálék stb. Gyakorlatilag, ami nem fér bele az elsõ két csoportba, az ide kerül.

Például:

Természetesen a tipográfia tovább osztályozza ezeket a családokat különféle alosztályokba (pl. klasszicista antikva, barokk antikva stb.).

A betûstílusok közül a hétköznapi használatban négyfélét alkalmazunk általában. Ezek a következõk:

NORMÁL (esetleg Regular, angolul normal, a nyomdászatban normál)

DÕLT (angolul italic, a nyomdászatban kurzív)

FÉLKÖVÉR (angolul bold, a nyomdászatban fett)

FÉLKÖVÉR DÕLT (angolul bold italic, a nyomdászatban fett kurzív)

A számítástechnikában használt betûtípusok mind-mind egy-egy file formájában léteznek. Ezek Windows rendszer esetében a /windows/fonts mappában találhatóak (alapértelmezésben a mappa rejtett attribútumú). A betûtípusokat a Vezérlõpult/Betûtípusok (Control Panel/Fonts) pontjában lehet a rendszerbe felinstallálni, illetve eltávolítani.

A Windowsos rendszerekkel terjedt el a Truetype betûtípusok használata, ezeket használja alapértelmezésben a Windows is. Ezeknek a kiterjesztése TTF, és tartozik hozzájuk egy képernyõfont is, ami az installáláskor (telepítéskor) jön létre és FOT a kiterjesztése. A Truetype betûtípus vektoros formátumú, ami azt jelenti, hogy abban az egy file-ban matematikai formulák formájában van leírva a betûk képe. Ebbõl következik, hogy minõségromlás nélkül lehet nagyítani, kicsinyíteni õket. Ilyen betûtípus még az Adobe cég által kifejlesztett Type 1-es betûk. Ezek csak egy segédprogram (Adobe Type Manager) segítségével használhatóak a Windowsban.

Régebben (Windows 3.0) még használtak bittérképes betûket is. Ezeknek az a nagy hátránya, hogy minden egyes nagysághoz tartozott egy file, ami a betû adott nagyságú képét tartalmazta. Könnyen belátható, hogy sok és sokfajta betûkészlet használata irdatlan mennyiségû merevlemez helyet igényelt. Ma már csak mutatóban lehet ilyen betûtípusokat találni.

FONTOS: A vektoros betûkhöz is tartozik mindig képernyõfont is, mert a monitoron vektoros betûket megjeleníteni nem igazán képes egyetlen processzor sem, a hatalmas számításigény miatt. Ezért legenerálnak telepítéskor egy képernyõfontot (vagy kapunk hozzájuk, mint a Type 1-es betûtípusoknál) és a képernyõn való megjelenítéshez ezeket használja a rendszer. Nyomtatáskor viszont a vektoros font kerül leküldésre a nyomtatónak.

Az elsõ A betû vektorfont, a második egy bittérképes betû nagyítva.