Adatmodellezés

Az adatmodelleket az alábbi jellemzök segítségével adjuk meg, írjuk le:

Azokat a dolgokat, amelyek adatait le szeretnénk írni, egyedeknek, vagy objektumoknak nevezzük. Ezek lehetnek tárgyak, személyek, vagy akár események is. Például Dolgozók, Raktárak, Szállítások. Az egyedek konkrét elöfordulásai például "Kovács János", "200-as raktár", "2134-es szállítás". Egy adott egyed által képviselt összes elöfordulás halmazát egyedhalmaznak nevezzük. Például a Dolgozók nevü egyedhalmaz az összes dolgozóból áll, a Raktár nevü egyedhalmaz pedig az összes raktárból.

Az egyedeket tulajdonságokkal, attribútumokkal írjuk le. Az adatmodellezés fontos lépése, hogy az egyed számtalan tulajdonsága közül kiválasszuk azokat, amelyek számunkra lényegesek. Az adatmodellben csak ezek a tulajdonságok szerepelnek. Például egy dolgozó tulajdonságai lehetnek a név, munkahely, fizetés, testmagasság, szeme színe  stb. Ha egy vállalatnál dolgozói nyilvántartást készítenek, úgy ezek közül a név, munkahely, fizetés tulajdonságokkal fogják jellemezni a dolgozókat, míg egy rendörségi nyilvántartásban a név, munkahely, testmagasság, szeme színe tulajdonságokat fogják használni.

Amennyiben egy tulajdonság, vagy a tulajdonságok egy csoportja egyértelmüen meghatározza, hogy az egyed melyik értékéröl, vagyis az egyedhalmaz melyik eleméröl van szó, akkor ezeket a tulajdonságokat kulcsnak, vagy azonosítónak nevezzük. Elvileg minden egyedhalmaznak van kulcsa, hiszen az egyedeket úgy határoztuk meg, hogy egymástól megkülönböztethetök legyenek. Így legrosszabb esetben az összes tulajdonság együtt alkotja a kulcsot. Ha nem tudunk kiválasztani olyan tulajdonságokat, melyek az egyedhalmaz elemeit egyértelmüen meghatározzák, nagyon sok tulajdonság értékét kell megadni az egyértelmü azonosításhoz, akkor be kell vezetnünk egy olyan tulajdonságot - például sorszám, kódszám - amely ezt biztosítja. A Dolgozók egyedhalmazban például a személyi szám megfelelö kulcs, mert egyértelmüen azonosítja a dolgozókat. A termékeket cikkszámmal látják el a könnyebb azonosítás végett. A dolgozónak a személyi szám nem természetes tulajdonsága, épp így a cikkszám sem természetes tulajdonsága a terméknek.

A különbözö egyedhalmazok kapcsolatban állhatnak egymással. Azokat a logikai összefüggéseket, amelyeket az egyedhalmazok közös tulajdonságai fejeznek ki, kapcsolatoknak nevezzük. Például a Dolgozók és a Raktárak egyedhalmazok közötti kapcsolat lehet az, hogy egy-egy dolgozó melyik raktárban dolgozik.

A kapcsolatoknak három típusát különböztetjük meg.

Egy-egy típusú kapcsolat (1:1 kapcsolat)

Az egyik egyedhalmaz minden eleméhez a másik egyedhalmaznak pontosan egy eleme kapcsolódik. Például a vidéki önkormányzatok halmaza és a polgármesterek egyedhalmaza között egy-egy típusú kapcsolat van.

Egy-több típusú kapcsolat (1:N kapcsolat)

Az egyik egyedhalmaz egy eleméhez a másik egyedhalmaz több eleme is tartozhat, de a másik egyedhalmaz egy eleméhez az egyik egyedhalmaz csak egy eleme tartozhat. Például a Raktárak és a Dolgozók közötti kapcsolatban egy raktárhoz több dolgozó is tartozhat, de egy dolgozó csak egy raktárban dolgozhat.

Több-több típusú kapcsolat (N:M kapcsolat)

Az egyik egyedhalmaz egy eleméhez a másik egyedhalmaz több eleme is tartozhat és ennek a fordítottja is igaz. Például az Áruk és a Szállítások közötti kapcsolat több-több típusú kapcsolat, hiszen egy szállítás során többféle árut is vihetnek, de egy áruféleséget több szállítással is szállíthatnak.