|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A prezentációkészítés alapjai
A fejezet tartalma
A prezentáció fogalma. Információátadási formák, ahol prezentáció előfordulhat: előadás, konferencia, automatikus- vagy önműködő prezentáció, grafikon-show, oktatást. A vetített háttér szerepe az előbbi a kommunikációs formákban.
Nagyobb közönség előtt vagy nagy előadótermekben tartott bemutatókban, előadásokon a nem megfelelő minőségű és méretű szemléltető ábrák használata szinte élvezhetetlenné teszik az egész előadást. A rendelkezésre álló képek nagy többsége olvasásra szánt kiadványok illusztrációi, ezért a prezentáció készítése során szükség van a régi képek nagyítására, finomítására, színezésére, új képekre stb. Korábban elterjedt gyakorlat volt, hogy maguk az előadók, vagy segítőik az előadás során rajzolták fel, vagy helyezték el az ábrákat a teremben található táblára. Az így elkészített ábrák minősége és szemléltető hatása esetenként nem volt megfelelő - az elkészítésükre fordított időről nem is beszélve. Ezért kezdetben előre elkészített és sokszorosított anyagb 121d32b an juttatták el a vizuális segédanyagokat a hallgatóság számára - vázlatok, segédletek, jegyzetek. A hallgatóság figyelme erősen megoszlott az írott szöveg és előadás között, hiszen hol az előadót és az általa a krétás táblára írt vázlatot figyelték, hol az előre kiadott anyagban mélyedtek el.
Az írásvetítők és a diavetítők megjelenése hozta meg az áttörést a prezentációk formai megjelenésében és minőségében. Ezek annyira megszokottá váltak, hogy sokáig maguk az elektronikus prezentációs eszközök sem tudtak kilépni ennek a két eszköznek a hatása alól, és csak az írásvetítők szolgáltatásait próbálták meg kiváltani vagy finomítani, de nem tekintették egy új, minőségileg más audiovizuális lehetőségnek.
A jelenleg használatos prezentációs berendezések már sokkal több szolgáltatással állnak rendelkezésünkre, mint amit korábban az összes eszköz együttes használata nyújtott. Ma már nagyon sokan és sokszor használnak elektronikus bemutatót. Ugyanakkor a készítők vagy még mindig nem képesek kilépni az "írásvetítős" szemléletből, vagy túldíszített, túlszínezett bemutatókat hoznak létre. Nagy hibájuk az utóbbi bemutatóknak, hogy erősen elvonják a figyelmet az előadó személyéről és a forma fontosabb lesz, mint a tartalom: a kommunikátor ekkor másodlagos szerepbe kényszerül.
Függetlenül attól, hogy milyen prezentációról van szó, mindnek ugyanaz a lényege: hogyan lehet információkat, ötleteket, termékeket, szolgáltatásokat vagy ismereteket átadni látványos, érdekes és meggyőző módon. E cél eléréséhez az embereket nem csak informálni kell, hanem motiválni, meggyőzni, esetleg szórakoztatni és meghódítani is.
Az előadás időben általában korlátozott, ezért a rendelkezésre álló keretben a prezentációs célt a lehető leghatékonyabban kell megvalósítani. Fontos, hogy a prezentáció előkészítése során alaposan megfontoljuk, hogy az információkat, a képeket, a szövegezést, a gesztikulációt és a vizuális segédeszközöket miként alkalmazzuk, optimalizáljuk.
Ne keverjük össze a prezentáció témáját a prezentáció céljával! Határozzuk meg, mit szeretnénk elérni a bemutatóval!
Miután a lehető legvilágosabban megfogalmaztuk a célt, határozzuk meg a prezentáció témáját és tartalmát. Figyeljünk a tartalomnál arra, hogy a hallgatóságnak az előadás után mire kell az emlékeznie, és mindig gondoljunk arra, hogy a prezentáció foglalja magába a továbblépés lehetőségét.
Kitűzött célunknak megfelelően érdemes az eredményt, a hatást is megbecsülnünk, hiszen ezáltal mérhető, hogy munkánk eredményes volt-e, azaz a résztvevők miben, mennyiben lettek tájékozottabbak, okosabbak, többek azzal, hogy meghallgattak.
Részlet egy prezentációs előadásból
Kép: 224.jpg
A prezentáció egy vagy több audiovizuális segédeszköz felhasználásával történő, információátadásra irányuló tevékenység. Céljától és tartalmától függően a prezentációt öt csoportba soroljuk:
előadás,
konferencia,
automatikus (önműködő),
grafikon-show,
oktatás.
Ellenőrző kérdés: 13. kérdés
Az előadás nagy nyilvánosság előtt történő, egy személy vagy egy előadócsoport egyirányú kommunikációja, amely elsősorban szöveges információkra épül.
Az előadás során a beszéd, tehát elsősorban a verbális kommunikáció lesz az információ átadásának középpontjában, de fontos szerepet kap az írás, a képmegjelenítés, és a metakommunikáció: a testbeszéd, a mimika, hanghordozás, tekintet stb.
Egy előadás hatékonysága nagymértékben függ az előadó személyiségétől. Az előadások megtervezésekor alapvető, hogy az elején pontosan meghatározzuk, kiknek készül az előadás, milyen témát választottunk, és mi a célunk vele. Szövegét ajánlatos előre megírni, vázlatot csatolni mellé, esetleg kivonatokat készíteni hozzá.
Néhány irányelv az előadás tervezéséhez és megtartásához:
Adjuk meg az előadás pontos célját!
Tartalmazzon egy központi gondolatot, amely az előadást egységessé teszi!
Összefüggő szerkezetű legyen!
A felhasznált információk lehetőleg saját tapasztalatokra épüljenek, vagy hiteles szakirodalmon alapuljanak!
Használjunk szemléltető eszközöket!
Készítsünk vázlatot és használjuk is!
Éreztessük a hallgatósággal, hogy figyelünk rá és tartsuk a kapcsolatot!
Az előadás rugalmas legyen, igazodjon a közönségéhez!
Ellenőrző kérdés: 14. kérdés
A konferencia tudományos témájú, szakértők előtt zajló értekezlet, vagy szakcsoport számára rendezett konzultáció. Az előadó által megtartott beszámoló után lehetőség van megvitatni az elhangzottakat.
A konferenciák speciális formája a videokonferencia. Szerepe elsősorban az üzleti életben és a távoktatásban jelentős, mivel az oktatásnak ez a formája engedi meg, hogy az oktatók és a diákok földrajzilag is különböző helyen tartózkodjanak a tanítás/tanulás ideje alatt.
A videokonferenciáknak két főbb típusa ismert:
konferencia-termi, nagyobb csoport részvételével zajló és
személyi számítógép alapú, 3-4 fő részvételét feltételező, személyes jellegű.
Az első említett forma esetén a konferenciateremben egy nagyméretű kivetítő eszköz található. A teremben található audiovizuális rendszereket összekapcsolták egy földrajzilag távoli hellyel, amelyen szintén rendelkezésre állnak a kapcsolathoz szükséges eszközök.
Kiscsoportos videokonferencia
Kép: 229.jpg
A konferencia úgy zajlik, mintha a távoli helyen lévő személyeknek lehetőségük van beleszólni a konferencia témáiba ugyanúgy, mintha a teremben lennének. Ily módon arra is lehetőség nyílik, hogy egy előadó egyidejűleg több helyen is megtartsa az előadását és az összes helyszín hallgatóságával közvetlenül, mindkét irányban tudjanak kommunikálni.
Önműködő vagy automatikus prezentációnak nevezzük azokat az álló vagy mozgóképekből vetített képsorozatokat, amelyek képei egymás után ismétlődve vetítődnek anélkül, hogy külső beavatkozást igényelnének. Ezek a prezentációk az előadó jelenléte nélkül is képesek közvetíteni az információt, kellően redundánsak, informatívak. A hallgatóság képes önállóan és eredményesen felhasználni.
Bizonyos esetekben a képsorok szekvenciáját a néző adott módon megváltoztathatja. Egy ilyen prezentáció "magára hagyva" visszatér az eredeti vetítési sorrendhez.
Az automatikus bemutatók alkalmazásukat tekintve két csoportra oszthatók:
lineáris működésű,
online működésű (interaktív) prezentációk.
A lineáris működésű prezentációkban a vetített képsorozat diáinak sorrendje - hasonlóan a mozifilmhez - a vetítés alatt nem változtatható meg. Ezért szerkezetileg úgy kell felépíteni, hogy bármikor is kezdjük el nézni, érthető legyen amiről szól. Célszerű olyan bemutatót összeállítani, amelyik felkelti a néző figyelmét, hogy a megcélzott személy a teljes képsort legalább egyszer végignézze. Legtöbbször a képsorok olyanok, amelyek képei (vagy esetleg két-három dia) önállóan hordoz részinformációt. Az automatikus bemutatók nem feltétlenül tartalmaznak szöveget. A legtöbb esetben a figyelemfelkeltés érdekében zenei aláfestést, vagy egyéb hangeffektust használnak.
Az online bemutatókban már maga a "néző" is be tud avatkozni a vetített ábrák sorrendjébe a prezentáció megadott helyein, és így saját igénye szerint alakíthatja a bemutatót. Tehát elágazások vannak beépítve, bizonyos fokig interaktív a "műsor". Ezekben a csomópontokban lehetőség van kiegészítő információk közlésére a témával kapcsolatban. Ha nem történik semmilyen beavatkozás az online bemutatók vetítése alatt, akkor automatikusan továbblép a prezentáció a következő elemre.
Diabemutató: 005.pps, 006.pps
Ellenőrző kérdés: 15-19., 28. kérdés
Az üzleti eredmények bemutatására, előtervezésére vagy elemzésére használatos prezentációkat, továbbá az üzleti tárgyalásokon a vevők meggyőzésére szolgáló bemutatókat összefoglaló néven grafikon-show-nak nevezzük.
Gondosan és szakszerűen megszerkesztett ábrák, grafikonok bemutatása történik hiteles dokumentumokkal alátámasztott kísérőszöveg mellett. A megbeszélés során a hangsúly a szövegen van, az ábrák csak megerősítésre, szemléltetésre szolgálnak. Korábban írásvetítőket/episzkópokat használtak, de ma már a számítógépes bemutatók kerültek előtérbe. A grafikon-show megtervezése nemcsak maguknak a diakockáknak a megtervezésében merül ki, hanem a megfelelő előadói környezetet is ki kell alakítani, pl. a terem és a belső bútorelosztás megfelelő megválasztása.
Diabemutató: 007.pps
Már a számítógépek megjelenése előtt is használtak szemléltető eszközöket az oktatás minden szintjén. Épp ezért az oktatás témakörében használatosak a leggyakrabban a prezentációs eszközök.
A tanórákon minden alkalommal új információk tucatjait kell hatásos módon eljuttatni a tanulókhoz, akiknek a figyelme gyakran elkalandozik. A pedagógusnak sokszor fondorlatos módon kell eljárnia, a didaktikai tervezést és a módszertani elemeket felhasználva minden esetben professzionális tanári és színészi alakítást kell nyújtania. Ennek kiváló eszköze a prezentációval támogatott előadás, ami tartalmazhat mozgóképi és audio elemeket is.
Diabemutató: 008.pps
Kép: 231.jpg, 232.jpg
Találat: 9266
