|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|||||||||||||||
A magyar hangrendszer
A magyar nyelv hangállománya
A hangzás a nyelv közvetlen érzékelhetö valósága, természetének lényege.
A nyelvtudomány megkülönbözteti a beszédhangot és a fonémát.
A fonéma egy nyelv társadalmilag érvényes hangzókészletének olyan eleme, amelynek szerepe van a szavak jelentésének megkülönböztetésében. Pl.: a magyar nyelvben az s és az sz, mert a sál-szál, vés-vész szava 434g66e kat az s-sz fonéma alapján különböztetjük meg.
A fonémákat - mivel önálló nyelvi jelentésük nincs - a nyelvi jelrendszerben a jelek építöelemének, jelelemnek tekintjük.
A beszédhang fogalmán az egy adott szövegben hallható hangokat értjük, amelyeket a beszélö adottságai, pillanatnyi lelkiállapota stb. is befolyásolt.
A beszédhang a beszédfolyamat legkisebb eleme, a fonéma pedig a nyelve.
A beszédhangokat a hangképzö szervek müködtetésével hozzuk létre. A legfontosabbak a következök: a tüdö, a gégefö a hangszalagokkal, az orrüreg, a szájüreg.
A magánhangzóknak közös tulajdonsága, hogy hangszalagok rezgésével képzett zöngehangok, s kiejtésükkor a levegö útjába a szájüregben már nem kerül akadály.
A mgh.-k a nyelv kétféle irányú mozgása szerint:
|
A nyelv vízszintes mozgása szerint |
Mély (Hátul képzett) |
Magas (Elöl képzett) |
||||||
|
Felsö nyelvállású |
u |
|
|
|
|
|
i |
|
|
Középsö nyelvállású |
o |
|
|
|
|
|
|
|
|
Alsó nyelvállású |
a |
|
|
|
|
|
e |
|
|
Az ajakmüködés szerint |
ajak-kerekítéses |
ajak- réses |
ajak- kerekítéses |
ajak- réses |
||||
|
A kiejtés idötartama szerint |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
Közös tulajdonságuk, hogy képzésükkor a szájüregben akadályt állítunk a levegö útjába, s ennek leküzdéséböl zörej keletkezik.
(A h akadálya nem a szájüregben van, hanem a gégeföben.)
Msh.-k az akadály helye, a hangszalagok müködése és a képzés idötartama szerint:
|
|
Ajakhangok |
Foghangok |
Ínyhangok |
Gégehang |
||||
|
|
Zön-gés |
Zön-gétlen |
Zön- gés |
Zön- gétlen |
Zön- gés |
Zön- gétlen |
Zön- gés |
Zön- gétlen |
|
Zárhangok |
b |
p |
d |
t |
g |
k |
|
|
|
Orrhangok |
m |
|
n |
|
ny |
|
|
|
|
Réshangok |
v |
f |
z, zs, l |
sz, s |
j=ly |
|
|
h |
|
Zár-rés hangok |
|
|
dz, dzs |
c, cs |
gy |
ty |
|
|
|
Pergö hang |
|
|
r |
|
|
|
|
|
|
Idötartam szerint valamennyi lehet rövid is, hosszú is. |
||||||||
Hangrend törvénye:
Egyszerü szavaink többségében vagy csak mély, vagy csak magas mgh.-k fordulnak elö. Ez a tv. nem vonatkozik az idegen átvett, ill. az összetett szavakra.
Magas hangrendü szavak:
Csak magas hangrendü mgh.-k vannak benne. Pl.: egér, stb.
Mély hangrendü szavak:
Csak mély hangrendü
mgh.-k vannak benne. Pl.: macska, stb.
Vegyes hangrendü szavak:
Magas és mély hangrendü mgh.-k egyaránt vannak benne. Pl.: béka, kígyó, stb.
A fonémák és megvalósulásaik: a beszédhangok mindig hangtulajdonságok együttesei. Szerepüket csak akkor töltik be, ha mint egy rendszer tagjai egyezésben is vannak a rendszer többi tagjával, de legalább egy megkülönböztetö tulajdonságban el is kell térniük minden más fonémától.
Találat: 2845
