A dBASE adatbáziskezelö rendszer

A dBASE adatbázis táblázatokat tartalmazó adatállományokból és a hozzájuk tartozó indexállományokból áll. Egy adat-file egy táblázatot (relációt) tartalmaz, kiterjesztése - alapértelmezés szerint - .DBF . A file neve a DOS file-név konvencióinak megfelelö tetszöleges név lehet, de tartózkodjunk az olyan file-nevek használatától, amelyek egyetlen betüböl állnak, és ez a betü az ABC elsö 10 betüjének (A-J) v 535g63f alamelyike. A táblázat sorai a file-ban az egyes rekordok, oszlopai pedig a mezök. Egy adat-file-ban minden rekord felépítése egyforma. Az adatállományokban az információkat mezökben tároljuk. A mezöket nevükkel lehet azonosítani. Egy speciális mezötípus a memo mezö, amely szöveges információ tárolására szolgál. A memo mezök tartalma nem az adat-file-ban, hanem egy külön file-ban kerül tárolásra, melynek kiterjesztése .DBT . Az adat-file rekordjában egy pointer (mutató) található, amely a .DBT file megfelelö rekordjára mutat.

A tábla leírását, vagyis a file-struktúrát szintén az adat-file tartalmazza. A file elején található a mezök leírása (név, típus, méret, tizedesjegyek száma) , ezt követik az adatrekordok. Az új rekordok mindig a file végére kerülnek.

Egy adat-file-hoz index-file-okat hozhatunk létre. Az index-file segítségével az adatállományban szereplö rekordokat a fizikai sorrendtöl eltérö logikai sorrendben lehet elérni. Az index-file tartalmazza rekordonként a kulcskifejezés értékét, amely szerint az adatállomány rekordjait - logikailag - növekvö sorrendbe rendezni kívánjuk, valamint egy mutatót (pointert), amely a megfelelö kulcshoz tartozó adatrekordra mutat. A kulcskifejezés lehet egyetlen mezö, de lehet bonyolult kifejezés is. A kulcsnak nem kell egyedinek lennie. Az egyforma kulcsértékek közül a fizikailag elöbb levö kerül az index-file-ban is elöbbre. Lehetöség van arra is, hogy UNIQUE indexállományt hozzunk létre. Ekkor az azonos kulcsok közül csak egy (a fizikailag elsö) szerepel az indexállományban, így a logikai sorrend szerinti feldolgozásban is.

Az index-file-ok rekordjaik rövidsége és speciálisan kialakított struktúrájuk miatt lehetövé teszik az adatrekordok kulcs szerinti gyors elérését. A kulcs szerinti keresés az index-file-ban történik. Ha a keresett kulcsot megtalálta a program, akkor az ott levö mutató segítségével éri el az adatállományban levö adatrekordot. Egy adatállományhoz tetszölegesen sok index-file-t hozhatunk létre. Az index-file-ok felépítése a dBASE III és a más dBASE alapú adatbáziskezelökkel megvalósított adatbázisok esetén eltérö. Erre utal az eltérö kiterjesztés is, a dBASE III esetén az index-file-ok kiterjesztése .NDX, a CLIPPER esetén például .NTX .

Az adat-file-ok feldolgozása munkaterületeken történik.

A munkaterület tulajdonképpen egy memóriaterület, ahol az adatállomány azon rekordjai, amelyek a memóriában vannak - tárolásra kerülnek. Egy munkaterületen egy adatállományt nyithatunk meg a hozzá tartozó index-file-okkal együtt. Egy adatállomány rekordjaihoz csak azután férhetünk hozzá, ha elöbb az állományt megnyitottuk. Egy idöben több munkaterület is lehet a memóriában, erre akkor van szükség, ha egyszerre több adatállománnyal kívánunk dolgozni. Egy munkaterületen egy idöben csak egy adatállomány lehet megnyitva. Egy adatállomány megnyitható egyszerre több munkaterületen is, ez azonban nem tanácsos, mert adathibához vezethet. A munkaterületek közül mindig van egy aktuális munkaterület. Minden munkaterületen van egy aktuális rekord. Ez akkor is így van, ha a munkaterület nem aktuális munkaterület. Ha egy adatállományt indexállományok nélkül nyitunk meg, akkor a megnyitás után az aktuális rekord az adatállomány elsö rekordja lesz. Ha az adatállományt index-állománnyal együtt nyitjuk meg, akkor az aktuális rekord az index-állomány által meghatározott logikai sorrend szerinti elsö rekord lesz. A megnyitás után utasítások segítségével megváltoztathatjuk azt, hogy melyik rekord legyen az aktuális rekord.

Amennyiben az adatállomány karbantartásakor a hozzá tartozó index-file-ok is meg vannak nyitva, akkor az index-file-ok is automatikusan módosulnak az adatállomány változásaival együtt. Például egy új rekord felvitele esetén az index-file-ba a megfelelö helyre kerül a rekordra mutató sor. Az adatállomány feldolgozásakor pedig, ha egy index-file is meg van nyitva a munkaterületen, akkor az adatrekordok elérési sorrendje automatikusan az index-file szerinti lesz. Több megnyitott index-file esetén pedig az elsö szerinti. Ez azonban utasítással megváltoztatható. Ha egy adatállomány feldolgozása index-file alapján történik, akkor a program az index-file rekordjait olvassa sorban egymás után. Minden index-rekordhoz a rekordban található mutató segítségével kiolvassa az adatállományból a megfelelö rekordot és ezt adja mint következö adatrekordot. A felhasználó számára csak az látszik ebböl, hogy az adatrekordok egy meghatározott rendezettség szerint következnek a feldolgozásban.

Ha befejeztük az adatbázis feldolgozását, akkor az adatbázist le kell zárni. A lezárás hatására íródik ki az adatbázisba a memóriában található pufferterületek tartalma is.

Az egyes adatállományok rekordpozíció, vagy index-file-ok alapján - relációba kapcsolhatók. Ez a relációalgebrai összekapcsolás müveletének felel meg.

A dBASE adatbáziskezelö rendszer nagy adatbázis-állományok esetén is biztosítja az adatok gyors felvitelét akkor is, ha az adatállományhoz több index-állomány is meg van nyitva, valamint az adatok index-file-ok segítségével történö gyors visszakeresését.