A DOS operaciós rendszer

A DOS operációs rendszer

Állománykezelés elve :

A háttértárakon nagyon sok állomány fér el. (Az adatoknak logikailag összefüggő halmazát állománynak, vagy file-nak nevezzük). A köztük lévő eligazodást nagy mértékben könnyíti a könyvtárstruktúra. Az egyes állományok nevükkel azonosíthatók. Az állományok elnevezésében a felhasználónak bizonyos szabadsága van. Viszont van egy komoly megkötése a DOS-nak : azonos helyen két azonos nevű állomány nem szerepelhet.

A DOS az állomány teljes nevét két részre osztja : névre és kiterjesztésre. A név maximum 8 karakter hosszú lehet. Nem szerepelhet a névben a . és a szóköz karakter. Minden névhez tartozhat egy maximum 3 betűből álló kiterjesztés. A kiterjesztést az operációs rendszer az állományok típusának meghatáro 848j91i zására is felhasználhatja. Vannak más célra nem használható, azaz kötött állománynevek :

EXE, COM a rendszer által végrehajtható program kiterjesztése.

BAT (szöveges) parancsfile kiterjesztése.

SYS a rendszerhez tartozó speciális állományok (kivéve a CONFIG.SYS) kiterjesztése.

TXT normál szöveges állomány kiterjesztése.

Vannak általánosan elgfogadott, egységes kiterjesztések (elterjedt programok által használt kiterjesztések) :

DBF DBase adatállomány

ASM Assembly nyelvű forráskód

PAS Pascal nyelvű forráskód

ZIP, ARJ tömörített állomány

A "Joker" (wildcard) karakterek : az állományok, állománycsoportok könnyű kijelölésére, megkeresésére használható karakterek (, ha az állomány(ok) nevét nem ismerjük pontosan).

Két joker-karaktert használhatunk : a * jel helyettesíti a saját helyén és a még hátralevő karaktereket, a ? csak azt az egyet helyettesíti, aminek a helyén áll. A joker-karakterek a névben és a kiterjesztésben is használhatók.

Állománykezelés parancsai :

Állomány törlése, a DEL belső parancs :

DEL [maghajtó:][út]állománynév [/p]

Az állománynévben használhatók a megismert joker karakterek, így egyszerre több file is törölhető. A /p opció hatására minden törlendő állomány törlésére rákérdez a gép. A DEl *.* hatására a gép az összes a könyvtárban levő file-t törli ! De egy utolsó figyelmeztetést is küld : "All files in directory will be deleted! Are you sure (Y/N)?n".

Véletlenszerűen törölt állományok visszaállítása, az UNDELETE külső parancs :

UNDELETE [[meghajtó:][út]állománynév] [/list] [/all]

Ha nem adunk meg semmit akkor az aktuális könyvtárban található összes törölt állomány visszaállítja a parancs. Minde törölt bejegyzés visszaállítására rákérdez a parancs. Törlésnél a file-bejegyzés első karaktere elvész, ezért visszaállításkor ezt minde file-nál meg kell adni. A /list opció hatására a parancs listázza a törölt állományokat, de vissza nem állítja. A /all opció hatására visszaállítja az össze törölt bejegyzést kérdés nélkül.

Állományok másolása, létrehozása, összefűzése, a COPY belső parancs :

COPY [/a] [/b] forrás [/a|/b][+forrás[/a|/b]...][cél[/a|/b]] [/v]

Másoláskor ha nem adunk meg célként állománynevet, akkor másolat neve meg fod egyezni az eredeti nevével. Ha másoláskor célként nem adunk meg útvonalat, akkor a cél az aktuális könyvtár lesz. Másoláskor a forrás és a cél lehet szköznév is. Ebben az esetben a megfelelő eszközről olvas, vagy a megfelelő eszközre ír a parancs. A CON a billentyűzetet jelenti, LPTX pedig valamelyik párhuzamos portot. A COPY CON állománynév parancsal új állományt hozhatunk létre. Az állomány végét ^Z jel jelzi, a <CTRL>+<Z> billentyűkombinázió lenyomására. Entert ütve a másolás befejeződik. Lehetőség van több állomány összefűzésére is. Ilyenkor az összefűzendő állományok neveit a + jellel kell összekapcsolni.

A /a opció szöveges állományra utal. Másoláskor figyelembe veszi a ^Z állományvéget jelző karaktert.

A /b opció bináris állományt jelöl.

A /v opció hatására a másolás után ellenörzésre kerül a másolat.

Állomány tartalmának megtekintése, a TYPE külső parancs

TYPE[megahjtó][út]állománynév

Állományok átnevezése, a REN belső parancs :

REN [meghajtó][út]réginév újnév               

A kiterjesztett copy parancs, az XCOPY külső parancs :

XCOPY forrás [cél] [/D:dátum] [/E] [/S] [/V]

A paranccsal nemcsak file-ok, hanem könyvtárak - tartalmukkal együtt - is másolhatók. A /D:dátum opció hatására a megadott dátumú vagy azutáni file-ok kerülnek másolásra. A /E opció hatására másolja a forrásterülethez tartozó alkönyvtárakat is, még akkor is ha üresek. A /S opció hatására csak a nem üres alkönyvtárak és tartalmuk kerülnek másolásra a forrásterületről.

A háttértárolók típusa, működési elvük :

Típusai:

Floppy : cserélhető, kis kapacitásúháttértár. Az adatok tárolása mágneses úton történik. Könnyen kezelhető olcsó tár. 1970-ben az IBM jelentette meg az első floppyt, azóta különböző méretekben és kapacitásokban gyártják. A lemez lehet egyoldalas (SS-Single Side) vagy kétoldalas (DS-Double Side). Az írás sűrűsége szerint lehetnek egyszeres (SD-Single Density), kétszeres (DD-Double Density), nagy (HD-High Density), extra (ED-Extra Density) írássűrűségűek. Méret alapján lehetnek 5.25"-osak, vagy 3.5"-osak. Ezek alapján az egyes lemezek kapacitása : DS-DD-5.25" : 360Kb, DS-DD-3.5" : 720Kb, DS-HD-5.25" : 1,2Mb, DS-HD-3.5" : 1.44Mb, DS-ED-3.5" : 2.8 Mb. Az adatok sávokban, a sávokon belül szektorokban helyezkednek el. Kétoldalas lemeznél, a két oldalon az azonos sugarakhoz tartozó sávok egy cilindert alkotnak. A sávok számozása kívülről befelé 00 sorszámmal kezdődik. A legelső cilinder az indexcilinder, amelyen a lemezre és tartalmára vonatkozó információk találhatók. A két utolsó cilinder tartalék. Az összes többi cilinderen az adatok foglalnak el.

Merev mágneslemezek : Lehet cserélhető vagy fix lemezes tár. Cserélhető lemezes tárnál a lemezek levehetők a meghajtó berendezésről. Fix lemezes táraknál a merevlemezek egylezárt tokban helyezkednek el. A fix merevlemezes tárak, winchesterek nagy mennyiségű adatok tárolására alkalmasak. Gyors elérést biztosítanak. A winchesterek közvetlen, szekvenciális elérésű tárak. Az adatok tárolása itt is mágneses úton történik. Kapacitásuk 500Mb-2,3 Gbyte-ig is terjedhet. Az adatok tárolás azonos a floppy-nál leírtakkal.

DAT : szalagos háttértároló, soros elérésű. Az adatokat mágneses úton tárolják. Általában adatmentésre használják, kapacitásuk elérheti a 2-3 Gbyte-ot is.

Streamer : szalagos háttértároló. Általában adatmentésre használják, kapacitás n*100 Mb.

Hordozható winchesterek (pocket harddisk) : a szg. párhuzamos portjára illeszthető, hordozható winchester. A tápfeszültséget gyakran a billentyűzettól nyeri. Működéséhez külön meghajtóprogram szükséges. Manapság már igen nagy kapacitásúak is léteznek.

Egyéb : Zip-drive = speciális meghajtó, cserélhető lemezekkel, kapacitása lemezenként 100 Mb.

CD-ROM : a jelek tárolása speciális műanyaglemezen történik, ún. pixelek formájában. Az adatok optikai úton vannak tárolva. Kapacitásuk 600-700 Mb. Külső mágneses terekre érzéketlen. Előnye olcsó, hátránya lassabb, mint a winchester. Ma már létezik írható CD-ROM-ok is.

A háttértárolók használatbavétele, particionálása :

Az összes mágneses úton működő háttértárat - kivéve a gyárilag előkészítetteket (formatáltakat) - a legelső használatbavételkor formatálni kell. Ekkor kerülnek kialakításra a lemezre és tartalmára vonatkozó területek (többek között a boot szektor is) ill maga a használható lemezterület. A winchesterek formatálását meg kell előznie a particionálásnak - a floppy-kat nem lehet partícionálni-. A partíció tulajdoképpen egy összefüggő winchester területet jelent (Egy winchester van a gépben, de a DOS több külön meghajtóként kezeli a partíciókat). A partíció lehet elsődleges partíció, amelyről a gép bootolhat - ugyanis az operációs rendszernek az elsődleges partícióban kell lennie- vagy extended partíció. Ezen az extended partíción kialakítható több logikai meghajtó is. Partícionáláskor minden egyes partíció mérete meghatározható (vagy teljes méret %-os kifejezésével, vagy MB-ban (,vagy cylinderekben)). Minden esetben kell lennie egy elsődleges partíciónak, ez lehet akár a teljes winchester méret is, ilyenkor csak ez az egy partíciónk van (C:). Ha nem a teljes winchestert választjuk elsődleges partíciónak akkor az extended partíción kialakíthatók a logikai meghajtók (D: , E: stb.). Ma már léteznek olyan programok (Boot Managgerek), amelyekkel több bootható partíció is készíthető. A DOS esetében a winchester particionálására az FDISK parancs használható.

1, Create DOS partition or Logical DOS drive = partíció vagy logikai meghajtó készítése            

1, Create primary DOS partition = elsődleges partíció készítése

2, Create extended DOS partition = kiterjesztett partíció készítése

3, Create Logical DOS drive(s) in the extended DOS partition = logikai meghajtó készítése a kiterjesztett partíción

2, Set active partition = aktív partíció beállítása

3, Delete partition or Logical DOS drive = partíció vagy logikai meghajtó törlése

4, Display partition information = infó a winchester partícióióiról (ugyanaz , mint az FDISK /STATUS)

Partition Status Type Volume label Mbytes System Usage

C:1 A PRI DOS SYSTEM 542 FAT16 100%