A szóbeli vizsga tételei

A szóbeli vizsga tételei

Kötéselméleti alapfogalmak, a molekulák tér- és elektronszerkezete, reakcióképessége (Alapfogalmak, különbözö kötések bemutatása szervetlen és szerves molekulákon; az elektron- és térszerkezet leírása használt módszerek 949g62j ismertetése konkrét példákkal, konstitúció, konfiguráció, konformáció, szerves és szervetlen vegyületek izomériája, CIP konverzió)

Elektronegativitás, kémiai kötéstípusok, intra- és intermolekuláris kölcsönhatások (Az elektronegativitás elvi definíciója, a Pauling-féle elektronegativitás; a kémiai kötések csoportosítása az elektronegativitás alapján; elektron-eltolódási effektusok; a hidrogénkötés és makroszkópikus következményei)

A kémiai reakciók csoportosítása (Gyökös, ionos, sav-bázis és redoxireakciók; reakciókinetikai alapfogalmak)

Delokalizáció szerepe és jelentösége a szervetlen és szerves vegyületekben, stabilitása, reakcióképesség (A grafit szerkezete és sajátságai, monomer és trimer kéntrioxid szerkezete; di- és poliolefinek, izoprén származékok, aromás szénhidrogének, öt- és hattagú heterociklusok)

A hidrogén fizikai és kémiai sajátságai, gyakorisága és felhasználása, szénhidrogének, hidridek (A hidrogénatom és hidrogénmolekula elektronszerkezete, reakcióképesség; a hidrogén elöállítása és gyakorlati alkalmazásai; a hidrogén izotópjai és elöállításuk; szénhidrogének csoportosítása, szerkezeti és kémiai sajátságaik, a hidridek és csoportosításuk)

A oxigén fizikai és kémiai sajátságai, gyakorisága, gyakorlati jelentösége, vegyületei (Atom- és molekulaszerkezet; reakcióképesség; oxidok; az oxigén elöállítása és gyakorlati alkalmazásai, az ózon levegökémiai jelentösége; az oxigéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása és jellemzése, éterek, epoxidok, peroxidok)

A kén fizikai és kémiai sajátságai, gyakorisága, gyakorlati jelentösége, vegyületei (Atom- és molekulaszerkezet; reakcióképesség; szulfidok; a kén elöállítása és felhasználása; kéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása és jellemzése; tiolok, tiofenolok, szulfidok, szulfonsavak és származékaik)

A halogének fizikai és kémiai sajátságai, gyakoriságuk és felhasználásuk, halogenidek és halogéntartalmú szerves vegyületek (Atom- és molekulaszerkezet; reakcióképesség; a halogének elöállítása és gyakorlati alkalmazásaik; a halogenidek jellemzése és csoportosítása; halogéntartalmú szerves vegyületek, SN1 és SN2 reakciók)

A nitrogén és a foszfor fizikai és kémiai sajátságai, gyakoriságuk, gyakorlati jelentöségük, legfontosabb szerves és szervetlen vegyületeik (Atom- és molekulaszerkezet; reakcióképesség, nitridek és foszfidok, elöállításuk és gyakorlati alkalmazásuk, a nitrogén és a foszfor hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületei, oxosavak, oxoanionok; amminok és aminok; aminosavak, peptidek, nitrozó- és nitrovegyületek)

A szén fizikai és kémiai sajátságai, szervetlen vegyületei, karbonil vegyületek (Atom-, molekula- és halmazszerkezet; a CO, CO2 és származékai; a szénsav-, tioszénsav-, és ditionszénsav származékai; a CO2 környezeti kémiája, szerves karbonil vegyületek csoportosítása, jellemzése; karbonil vegyületek nukleofil addiciós reakciói)

Sav- és bázisanhidridek, oxosavak és bázisok, karbonsavak, sav-bázis egyensúlyok, CH-savak (Nemfémes és fémes elemek különbözö típusú oxidjai; a nitrogén, a foszfor és a kén oxosavai, alkáli- és alkáliföldfémek oxidjai, peroxidjai, szuperoxidjai és hidroxidjai; sav-bázis elméletek, karbonsavak, karbonsavanhidridek, karbonsavhalogenidek, karbonsavészterek, karbonsavimidek, karbonsavnitrilek, laktámok; CH-savak)

Hidroxidok, alkoholok (Alkáli- és alkáliföldfémek oxidjai és hidroxidjai; telített és telítetlen alkoholok, fenolok)

Alkáli- és alkáliföldfémek, szervetlen és szerves vegyületeik (Az elemek fizikai és kémiai sajátságai; elöfordulásuk, elöállításuk; szerves és szervetlen vegyületeik; a Grignard vegyületek és reakcióik)

Szervetlen savak észterei, mosószerek, detergens hatás, detergensek csoportosítása és szintézise