Japan komplex földrajzi elemzése.

Japán komplex földrajzi elemzése.

Japán szigetország, négy nagy és 3900 apró szigete közel 3000 km hosszan nyúlik el az óceánban. Szigetei a Pacifikus-hegységrendszer tengerbõl kinyúló csúcsai. A szigetek mellett a tízezer méter mély Japánárok húzódik. A törésvonal környéke ma is aktív sok a mûködõ vulkán,(Fuji 3776 m) a földrengés, gejzír.

Nagyobb szigetei felszínének nagy része hegyvi 636e48g dék - Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kyushu

A folyók rövidek és bõvizûek. Az éghajlatára (szubtrópusi - trópusi monszun, nedves kontinentális) több tényezõ hat:

a földrajzi szélesség-különbség következtében amíg északon még hótakaró van, délen már aratnak

északról hideg, délrõl meleg tengeráramlás halad el a part mentén

a szigeteket övezõ tengerek miatt nemcsak a nyári, hanem a téli monszun is szállít csapadékot

Japán a múlt század derekáig a világtól elszigetelten létezett, az egyetlen ázsiai ország, amely elkerülte a gyarmati vagy félgyarmati függõséget. A 19. században azonban amerikai csatahajók kényszeríttették kikötõinek megnyitására, ezzel a zárkózott országban eddig uralkodó feudális rend nagyon gyorsan felbomlott, és a század végére Japán is gyarmatosító nagyhatalom lett.

Az iparosodás kezdetén az állami adóbevételekbõl gyárakat, üzemeket építettek, melyek késõbb magántulajdonba kerültek. Gyorsan és magas szinten megszervezték az oktatást és a szakképzést.

A bevételek nagy része a 2. világháború végéig a kizsákmányolt gyarmatokról érkezett (Kína, Korea, stb.). A 2. világháború után azonban összes gyarmatától meg kellett válnia, és ipari berendezéseinek is elpusztult a harmada.   

Japán gyors fejlõdésének tényezõi

A 2. Világháború után az USA segítségével állította helyre a gazdaságát -> nagy beruházások, új technológiák bevezetése. Ezt elõsegítette, hogy önálló hadsereggel nem rendelkezhetett, a felszabadult tõkét a civil gazdaság fejlõdésére fordíthatta

A fejlõdést elõsegítõ egyéb tényezõk:

- feltétlen engedelmesség

- jó képzettség

- nagy munkabírás

- szorgalmas munkaerõ

- hagyományok tisztelete

Japán rendkívül sûrûn lakott. Energiahordozókban és nyersanyagokban szegény ország. A hõerõmûvek számára rengeteg kõolajat, szént és ércet kell importálni. Ausztrália, Indonézia partközeli bányáiból a japán kereskedelmi flotta olcsón fuvarozza a tömegárukat a hazai kikötõkbe.

Japán ipara megbénulna a külföldi nyersanyagok nélkül, rá van utalva a külkereskedelem fejlesztésére. Ipari tevékenysége kimagasló. Számos ipara az élen van: az autógyártás (Suzuki, Nissan, Toyota, Honda, Mazda, stb.), motorkerékpár (Yamaha, Honda), elektromos cikkek - tévék, videók, hí-fi berendezések (Sony, Akai), számítógépek, fényképezõgépek (Nikon, Canon, Minota, stb.), háztartási gépek, órák ( Casio, Seiko, stb.).

Fõvárosa, Tokió agglomerációja ma a legnagyobb a világon kb.25 millió lakosa van.

Mezõgazdaság:

Sokat vesztett jelentõségébõl. Bár nagyon hatékonyan termelnek, a termelt mennyiség nem fedezi az összes szükségletet. A fõ gabonaféle a rizs, de e mellett búzát is termesztenek. (Tokió, Hitachi) Az állattenyésztés is lassan vissza szorult: sertés, baromfi, selyemhernyó, szarvasmarha (Tomakomai), kimagasló szerepjut a halászatra, (rák, kagyló) halászflottájuk a világóceán majd minden részén tevékenykedik.

Szigeteket alagutak, hidak kötik össze. Fontosabb központok: Sapporo, Yokohama, Nagoya, Kyoto, Osaka, Kobe, Fukuoka

Import: nyersgumi, gyapot, gyapjú, cukor, fa, gabona, hús, hal, tejtermékek

Talaja: barna és szürke erdõtalaj

Természetes növényzet: keménylombú erdõ, lombhullató erdõ

12.C. A mellékelt kõzetminta jellemzése, elõfordulási helye, típusa, rövid bemutatása.