kategória | ||||||||||
| ||||||||||
| ||
|
||||||||||
Ivóvíz elöállítás Ürmöai Levente Mihály Környezetmérnöki kar II. év
Ivóvíz elöállítás
A víz és az ember
A víz az életfontosságú természeti javak nélkülözhetetlen eleme. Ősidök óta ki 515d38f emelt szerepe volt a földi élet, a termelés, a társadalmi-gazdasági fejlödésben.
Az ENSZ 1972. évi Stockholmi Környezetvédelmi Konferenciáján az alábbi határozatot hozta: A Föld természeti készleteit, beleértve a levegöt, a vizet, a szárazföldet, a flórát és a faunát, meg kell örizni a jelen és jövö nemzedék javára, elörelátó tervezés és megfelelö kezelés, gondozás útján.
Az egészséges vízellátás világprobléma: napjainkban az emberiség 50%-a nem talál egészséges ivóvizet otthona környezetében, és évente kb. 5 millió gyermek hal meg a fertözött víz által terjesztett betegségekben.
A víz jellemzöi:
A Föld felületének 70%-t víz borítja.
A földi vízkészlet 1338 millió km3, melynek 98%-a tenger.
Ezekböl az édesvíz 38 millió km3
Könnyen hozzáférhetö 325 ezer km3
Felszíni víz 125 ezer km3
A természetes vizek fajtái:
Légköri csapadék
Felszíni vizek
tenger, óceán
patak, folyó, tó, tározó
Felszín alatti vizek
talajvíz
rétegvíz
karsztvíz
Forrásvíz
A tengervíz: 3.5 m/m% sótartalmú víz, összetétele átlagosan:
Anionok |
Kationok |
||
Megnevezés |
|
Megnevezés |
|
Cl- |
55.3 |
Na+ |
30.6 |
SO42- |
7.7 |
Mg2+ |
3.7 |
CO32- |
0.2 |
Ca2+ |
1.2 |
|
|
K+ |
1.1 |
Oldott szervetlen anyagok a vízben:
Gázok [liter/liter] |
||
|
20°C |
50°C |
Oxigén |
0.0310 |
0.0209 |
Nitrogén |
0.0155 |
0.0109 |
Levegö |
0.0187 |
0.0130 |
Szén-dioxid |
0.8780 |
0.4360 |
Oxigén : Nitrogén = 21 : 79 (levegöben) |
||
Oxigén : Nitrogén = 10 : 18 (vízben) |
Az oldott sók a vízben ionok formájában fordulnak elö:
Kationok: Ca2+, Mg2+, Na+, Al3+, Fe2+, NH4+, K+
Anionok: Cl-, SO42-, HCO3-, SiO32-, NO3-, NO2-
A desztillált víz mérgezö az élölények számára (ozmózis).
A víz kémiai elemzésének adatait úgy szokták összeállítani, hogy az 1 liter vízben jelenlévö ionok mennyiségét adják meg mg-ban (vagy ľg-ban).
A víz keménysége
Az ipari és gyakorlati célokra használt víz Ca- és Mg-tartalmát külön is megadják számszerüen keménységi fokokban. Erre azért van szükség, mert Ca és Mg vegyületek (karbonátok, szilikátok stb.) formájában rakódnak le a kazánokban és egyéb vizes berendezésekben, amit vízkönek neveznek.
1 német keménységi fok (vagy nk°) = 10 mg CaO-dal egyenértékü Ca- és Mg-só 1 liter vízben.
ÖSSZES KEMÉNYSÉG = ÁLLANDÓ KEMÉNYSÉG + VÁLTOZÓ KEMÉNYSÉG
Változó, vagy karbonát-keménység: a vízben lévö hidrogén-karbonát ionokkal egyenértékü Ca- és Mg- ionok összessége. Forralással szén-dioxid fejlödése mellett megszüntethetö. Meghatározása: sav-bázis titrálással metilnarancs indikátor jelenlétében (pH 8.4 4.3 közt fogyott savval egyenértékü a víz HCO3 tartalma).
Állandó keménység: a vízben lévö egyéb anionokkal egyenértékü Ca- és Mg-ionok összessége. Meghatározható komplexometriás titrálással eriokrómfekete-T indikátor jelenlétében.
A vizek minösítése keménység szerint
Megnevezés |
nk° |
Nagyon lágy |
0 - 4 |
Lágy |
4 - 8 |
Közepesen kemény |
8 - 12 |
Elég kemény |
12 - 18 |
Kemény |
18 30 |
Igen kemény |
> 30 |
Szerves anyagok
Mért jellemzö: Kémiai Oxigénigény (KOI, angol megfelelöje COD) [O2 mg/liter]
Meghatározása: szennyvizek esetén K2Cr2O7-al, ivóvíz esetén pedig KMnO4-tal oxidáció tömény kénsavas közegben 150°C-on, 2 órás forralást követöen a reagens visszamérésével.
A BOI (biokémiai oxigénigény) és a TOC (összes szerves szén) gyüjtö
paramétereket szintén a vizek szerves szennyezettségének jellemzésére
alkalmazzák.
A felszíni vizek minösége
Felszíni vizek minösége, minöségi jellemzök és minösítés: MSZ 12749:1993 szabvány szerint. Vízminöségi jellemzök: A csoport: oxigénháztartás jellemzöi B csoport: a nitrogén és foszforháztartás jellemzöi C csoport: mikrobiológiai jellemzök D csoport: mikroszennyezök és toxicitás D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezök D2 alcsoport: szerves mikroszennyezök D3 alcsoport: toxicitás D4 alcsoport: radioaktív anyagok E csoport: egyéb jellemzök Vízminöségi osztályok
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Vízfelhasználási adatok Hazai lakosegyenérték: A háztartások átlagos vízfelhasználása
Nem ipari tevékenység vízfelhasználása
Ipari jellegü vízfelhasználás
|
Az ivóvíz nem tartalmazhat nem megengedhetö koncentrációban egészségre káros anyagokat, azonban tartalmaznia kell mindazon anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket), amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van és amelyeknek a felvétele az ivóvízzel biztosítható.
A vízcsöhálózatból kikerülö ivóvíznek esztétikai szempontból is kifogástalannak kell lennie, színtelen, szagtalan, friss és jóízü legyen.
Az ivóvíz lehetöleg ne okozzon korróziót, csapadékképzödést.
A vízszolgáltató feladata, hogy mindenkor megfelelö mennyiségü és minöségü ivóvíz álljon rendelkezésre kellö hálózati nyomáson.
Általános érvényü, hatályos nemzetközi elöírás az ivóvíz minöségére nincs.
-Az országos szabványok a mérgezö anyagokra és az egészségre közvetlenül káros anyagokra nézve általában követik a WHO ajánlásait.
-Az Európai Gazdasági Közösség (EEC) 80/778/EWG ivóvíz minösítési szabályzata ˙direktívája´1985 óta kötelezö lenne a tagországokra.
-Magyarországon az ivóvíz minöségét az MSZ450/1-78 számú szabvány rögzíti. A határértékek némelyikét rendelet módosítja.
Adott komponens határértékét a kockázatbecslés alapelvei szerint állapítják meg.
Toxikus anyagok esetén a toxikológiai adatbázis a napi megengedhetö dózisértéket
veszi alapul [anyag tömege, mg vagy ľg
mennyiségben 1kg testtömegre vonatkoztatva, amely naponta a szervezetbe jutva
még semmilyen káros hatást nem fejt ki]. Ez az érték sok esetben csak
állatkísérletek adatai alapján becsülhetö, ezért a napi megengedhetö
dózist egy
70kg-os átlagos testtömegü emberre vonatkoztatva, több nagyságrenddel
csökkentve ún. biztonsági tényezök figyelembevételével állapítják meg.
Karcinogén, mutagén és teratogén anyagok esetén a megengedhetö napi dózis megállapításakor olyan anyagmennyiséget vesznek figyelembe, amely mellett a kóros elváltozás kockázata 10-5 (10 mikrorizikó) nagyságrendü.
A megengedhetö napi dózisnak, figyelembe véve az egyéb expozíciós utakon a szervezetbe kerülö anyagmennyiségeket is, a vízzel csak ~20%-a kerülhet a szervezetbe. 2 liter/fö,nap vízfogyasztással számolva ez eredményezi a kérdéses anyag határértékként megjelenö koncentráció adatát az ivóvíz minöségi követelményeket feltüntetö adatbázisban.
Vízszerzési módok
Vízszerzés történhet felszíni vagy felszín alatti vízböl. A felszín alatti vizek közül is az elsö vagy második vízzáró réteg alatti rétegvizet nyerjük ki.
A felszín alatti vízszerzése lsösorban különbözö típusú kutakból történik: Parti szürésü kutak
Fertötlenítés
. Klórozás
- Az oldott szerves anyagot oxidálja
- A mikroorganizmusokat enzimjeik roncsolásával pusztítja
- Reakciók:
. Ózonozás
. UV-besugárzás
. Katadyn eljárás
. Klórdioxid alkalmazása
. Hidrogén-peroxid
. Kombinált módszerek
Ivóvíz elöállítás
Találat: 2215