Görögország

I. Az athéni demokrácia kialakulása

1. Előzmények

ie. 2. évezredben az ókori Hellaszban törzsenként telepednek le

dór vándorlás

nincs egységes Görögo.

2. Poliszok

görögök hegyvidékes részen telepednek le, ahol csak a kis völgyek művelhetőek meg; nincs szükség nagy államra --> poliszok, önálló városállamok (kisebb egység központi települése és a központi falvak)

önálló jogrendszer, katonaság és gazdaság

lakossága: arisztokraták és kisbirtokos parasztok

2 legnagyobb polisz: Spárta, Athén

hatalom alapja a föld; beköltözött kézművesek és kereskedők a közösség megtűrt, de jogtalan tagjai

3. i. e. 8. sz.

poliszok élete megváltozik --> nagy feszültség, csekély mennyiségű termőföld van, amely nem elég a lakosságot ellátó mennyiségű gabona megtermelésére --> népességfölösleg

adósrabszolgaság (eladósodott parasztok) egyre jelentősebbé válik

munkaerőszükséglet: egyre több szabad paraszt válik terjeszkedő nagybirtokossá

4. Gyarmatosítás

ie. 8-6. sz.

okai: görög földről kiszorulnak parasztok; nyersanyag (réz, ón, vas) hiány

ókori K felé nem tud terjeszkedni, mert ott civilizációk vannak

É felé: Fekete-tenger partvidéke --> civilizálatlan területeken hoznak létre gyarmatvárosokat

É-Afrika partvidéke, Egyiptomtól Ny-ra

D-Itália, Szicília, Hispánia

gyarmatok nem kereskedelmi hanem mezőgazdasági támaszpontok, amelyek gabonával, nyersanyaggal látják el a metropoliszt iparcikkért cserébe

5. Gyarmatosítás hatása

gazdaság átalakítja anyapoliszokat is: ipar megerősödik; nagyon fejlett kereskedelem

gazdasági fellendülés: önellátó gazdálkodás szintjét felváltja az árutermelés, pénzgazdálkodás

anyaország a 6. sz-ban már nem termel gabonát --> belterjes gazdálkodás (kertművelés, szőlő)

társadalmi hatás:

- lakosságfölösleg levezetése; népszaporulat eltávozik

- nagybirtokosok hatalmi súlya megnő; iparos és kereskedőréteg kialakul

súlyponteltolódás a mezőgazdaságról az iparra és a kereskedelemre gyöngíti a nagybirtokos osztály helyzetét

6. Démoszok

démosz: iparos-kereskedő-kisbirtokos parasztok arisztokrataellenes osztályszövetsége

ie. 7-6. sz-ban démosz elkezd harcolni jogaiért:

- iparos-, kereskedőréteg hatalomért

- meggazdagodott parasztság továbbfejlődés lehetőségéért

- nincstelen parasztok földért

- eladósodottak adósrabszolgaság eltörléséért küzdenek

írott törvények nincsenek; politikai jogokkal csak a nagybirtokos arisztokrácia rendelkezik; nagy az adósrabszolgaság

arisztokrataellenes mozgalom élharcosa: Athén

II. Démosz harca a politikai hatalomért Athénban

1. Drakón

i. e. 621.: Drakón arkhón az első írott törvényeket hozza meg

nagyon szigorú; gátat szab visszaéléseknek

magántulajdon védelme, de nem oldja meg a politikai hatalom és az adósrabszolgaság kérdését

2. Szolón

i.e. 594.: Szolón arkhón eltörli Drakón törvényeit

adósrabszolgaság eltörlése

a már eladott rabszolgákat állami pénzből visszavásárolják (teherlerázás)

elzálogosított földek visszaadása

földbirtok maximálása

minden polgár felelős a poliszért és köteles állást foglalni

polgár adósságáért csak vagyonával felelős, személyével nem

politikai jogok átalakítása: vagyoni alapon sorolja a társadalmat 4 osztályba; tisztségeket ettől teszik függővé

3. Türannisz

egyeduralom: türannisz élén: türannosz áll

ie. 6. sz.: egyensúly az arisztokrácia és a démosz között (arisztokrácia kezén a föld és a politikai jog)

démosz már gazdagabb, de nem megfelelő a politikai joga

4. Peisztrisztatosz (türannosz)

1-1 arisztokrata egyeduralomhoz jut a démoszra támaszkodva

Peisztrisztatosz: démosznak kedvező politikát folytat

- hatalmas építkezések

- Athén nagyvárossá válása

- jó kapcsolat poliszokkal

- vidékre kiszálló bíróságok szervezése

- ünnepek támogatása

Peisztrisztatosz meghal; 2 fia követi, de ie. 510-ben elűzik az utolsót is

5. Kleiszthenész

ie. 508.: Kleiszthenész reformjai --> athéni antik demokrácia megteremtése

demokrácia = démosz hatalma

Athént és a poliszt 10 phülére osztja --> területi, nem vagyoni alapon fognak szavazni

1 phüle 3 részből áll: városban, partvidéken, szárazföld belsejében

minden phülé 50 képviselőt küldhet az 500-ak tanácsába, a legfőbb törvény-előkészítő és végrehajtó testületbe

6. Demokrácia

antik demokrácia korlátozott: nők, rabszolgák, körüllakók (betelepülő athéniak) nem kapnak szavazati jogot

7. Népgyűlés (eklészia)

tagja minden 20. életévét betöltött athéni, szabad születésű férfi

külpolitika, törvényhozás ügyeiben döntő; a tanácsot ellenőrző legfőbb hatalom

cserépszavazás

ők választják meg az 500-ak tanácsát --> törvényt előkészít, de nem ő dönt

vezeti az állami életet; gazdasági és jogi funkció

Tisztségviselők:       

- 10 stratégosz (katonai vezető) --> választják

- 10 tamiász (gazdasági élet vezetői) --> nem sorsolják

- héliálja (esküdtbíróság) --> sorsolják

8. Befej.

Athén 1 évszázad alatt arisztokratikusból demokratikus állammá alakult; ahol a hatalom a szabad polgárság egészét illeti meg

a demokrácia idején fejlődésének csúcspontjára jutott

felszabadult köznép helyett más, korlátlanul kihasználható réteg: rabszolgák