Boldogkővaralja

Boldogkőváralja

Története:

Bodó-Ko-Váralja, magyar-orosz mezőváros, Kassától délre 11 km-re. A település a boldogkői várról kapta a nevét, amely a Bodókő nevű sziklánál áll. A vár története szorosan összefügg a faluéval. A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezit tufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A bold 646j99g ogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. Várunk első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták és Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte őket, és birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Feltehetően ez a pompaszerető Drugeth család építette meg ebben az időben a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot).

Látnivalók:

Péchy-Zichy kastély és őspark

A település további nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. A kastélyt Péchy Gábor építtette, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lõcsei jezsuitáktól 1753-ban. A következõ tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokot a századfordulón. U alakú, több mint 2500 nm alapterületû kastélya a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A kastély egyemeletes, alápincézett fõépületéhez átellenesen szintén U alaprajzú, földszintes melléképületek kapcsolódnak, egy nagyméretû zárt díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésû, négyzetes alaprajzú, manzárdtetõs saroktorony áll. Az egyes udvarok között kocsiáthajtók biztosítják az összeköttetést.

Római katolikus templom

1768-ban a hatalmas tornyú és ugyan csak a Péchyék által épített hagymasisakos barokk templom megtekintését ne mulasszuk el. A gazdag berendezésű templom jól mutatja a földesúr gazdagságát és bőkezűségét, aki egyszerre tudott díszes kastélyt és templomot építtetni uradalmának székhelyén.

Görög katolikus templom

1766-ban épült a görög katolikus templom. Benne láthatjuk a leégett fatemplomból kimentett ikonokat. Az ikonokat érdemes megtekinteni, hiszen falunk szláv nyelvű történelméről mesél.

Népességszám-elemzés:

A népességszám 1870-től napjainkig 1000 és 1500 fő között ingadozott. 1910-ig folyamatosan csökkent, majd utána kis emelkedés volt észlelhető, és 1960-nál stagnált. Ekkor ugyanis ugrásszerűen megnőtt a népességszám 1200 főről 1500-ra Ratkó Annának köszönhetően - bébi bumm - A XX. Század végére visszaállt az átlagszám a településen. Feminitás és maszkulinitás nem figyelhető meg semelyik korosztályban sem. Önmagában a településen nem laknak sokan.

Népmozgalom:

1990-től a népesség 1000 és 1200 fő között ingadozott. 1998-ra a népesség szám közel 100 fővel megnőtt és ebben az évben volt a természetes szaporodás a legmagasabb. Az élveszületés és halálozás azt az eredményt mutatja hogy többen halnak ment mint születnek, és a népesség szám így se csökken. - sok bevándorló jön és telepszik le itt. Pl.: 2003-ban ugyanannyian születtek mint amennyien meghaltak a településen belül, mégis nőtt az össznépesség.

Iskolai végzettség:

Érettségivel és egyetemi oklevéllel több nő rendelkezik mint férfi, és ha megfigyeljük hány embernek nincs semmilyen általanálos iskolai végzettsége, a férfiak száma nagyobb. 2001-ben a leérettségizett nők száma kiugróan magas. Egyetemi oklevéllel rendelkezők száma közel azonos mind a két évben (1990-2001). Azok akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát számuk 2001-re majdnem másfélszeresére nőtt.

Gazdasági aktivitás:

1990-ben sokkal több - a férfiaknál kétszer annyi - volt a foglalkoztatott, mint a 2001-ben. Ennek köszönhetően a munkanélküliség aránya ennek épp ellenkezője. Egészen hihetetlen, a munkanélküli nők száma az 1990-es évben pontosan 6 fő volt. 2001-re az inaktív keresők száma is megnőtt, az eltartottak közel ugyanannyian voltak mindkét évben. 1990-ben a foglalkoztatottak aránya a férfiak részére mutatott viszont 2001-re kiegyenlítetté vált.

Etnika:

Boldogkőváralja etnikai összetétele nem túl változatos, vagy csak nem annak vallják magukat, akik igazából is. 1990-ben magyar és romaszármazásúakon kívül nem volt semmi más külföldi. Ennek a két népcsoportnak az eloszlása egy aránylik a hathoz, a magyarok javára. Azután 2001-ben betelepült 12 szlovák származású ember. Rajtuk kívül a magyar roma összetétel aránya nem változott csak számuk meg növekedett.

Vallás: 

A vallást három fő részre lehet osztani: római katolikus, görög katolikus és református. Ezeken kívül jelen volt és van elhanyagolható mennyiségben az evangélikus és az izraelita vallás. 1990-ben a római katolikus hit közel 1000 főt tett ki, a görög katolikus majdnem kétszázat. A többi három vallás ág összesen nem tett ki negyven embert. Elhanyagolható de voltak. A reformátuson kívül 2001-re a többi hívők száma csappant, olyannyira, hogy evangélikus hitű egy maradt a településen, izraelita pedig mind elvándorolt vagy elhunyt. A reformátusok száma 2001-re a háromszorosára nőtt.

Korfa (1960):

Az 1960-as korfán 20 és 50 év között 10 évenkénti korbontás van, ami nem túl előnyös, mert nincs eléggé részletezve. Az 5 és 9 és a 15 és 19 év között maszkulinitás figyelhető meg. A 30 - 39 évesek száma kiugróan magas a korbontás többi részéhez képest. A nők száma 50 - 60 év között magasabb, mint a többi részen és a korfa további részei szinte megegyezők. Tehát ez egy kiegyensúlyozott korfa. Elöregedési index: 33,62.

Korfa (2001):

2001-ben négyévenkénti korbontás van, ami sokkal jobban áttekinthető. 10 éves korig a férfi nő arány közel azonos.10 - 14 év között a nők száma kiugróan magas. 60 év felett feminitás figyelhető meg. A többi részén a korbontásnak nincs nagyobb kiugrás a ők részéről. 15 és 60 évesek körében a férfiak száma három helyen kiugróbb az átlagnál. 80 év felett a férfiak száma összesen 4négy a nőké pedig húsz fő. Önmagában véve kiegyensúlyozott korfa, óriási kiugrás sehol sem figyelhető meg. Elöregedési index: 81,14. 

Forrás:
            Internet:
            www.boldogkovaralja.hu

Miskolci Egyetem

Műszaki Földtudományi Kar

Földrajz Intézet

Boldogkőváralja