Az Amerikai Egyesült Államok

Kansas és Alaszka államai

KANSAS

"A napraforgó állam"

A 213098 km² területű Kansas állam az Amerikai Egyesült Államok földrajzi szívében fekszik. Északon Nebraska, Keleten Missouri, Délen Oklahoma és nyugaton Colorado államok határolják. Fővárosa Topeka. 535j91f

Felszíne

Kansas területe a Nagy-síkságra és a Prérire esik, amelyet több tíz millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában sekély beltengert borított, amiben a kőolaj, földgáz és só készletek rakódtak le. A jégkorszakban a területet jégárak borították, amik tovább gömbölyítették, csiszolták a felszínét. Így a terület jelentős része sík, vagy enyhén hullámos alluviális térszín, amely keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik 100-200 méterről 1200 méter tengerszint feletti magasságra. A nyugatról kelet felé tartó folyók eróziójukkal tovább szabdalták a felszínt.

Éghajlata

Az éghajlata kontinentális. A tél hideg, januári középhőmérséklete -1 ^oC, a nyár igen meleg és száraz, júliusi középhőmérséklete 23 ^oC. Az évi átlagos csapadékmennyiség 550 mm, ami igen nagy területi különbségeket takar. Még a keleti területek akár 1020 mm csapadékot is kaphatnak, addig nyugat felé fokozatosan csökken, s ott mindössze 430 mm. A terület nyitottsága miatt az északi hideg, sarki eredetű, illetve a déli forró légtömegek könnyen a területre jutnak, s ezért télen gyakoriak a hóviharok, nyáron a tornádók és a porviharok.

Vízrajza

A folyók nyugatról kelet felé folynak a felszíni viszonyoknak megfelelően. Két nagy vízgyűjtő területhez tartoznak, északon a Kansas-folyóhoz, délen az Arkansas-folyóhoz. A Missouri az állam északkeleti határa mellett folyik, amely az egyetlen hajózható vízfolyás. Egyes területeken (mészkő) a kisebb vízfolyások, patakok csak rövid ideig folynak a felszínen, majd eltűnnek a felszín alatt.

Kansasnak körülbelül 150 tava van, amelyek nagy része mesterségesen létrehozott víztározók, amelyek ivóvíz ellátási és öntözési célokat szolgálnak, valamint rekreációs centrumok is egyben. Ilyen mesterségesen kialakított a legnagyobb tó, a Milford Lake is.

Talajai

Kansas nagy részének termékeny, mezőgazdaságilag jól hasznosítható talajai vannak. Ezek az északkeleti területeken a legjobb minőségűek, feketeföldek vagy sötétbarna mezőségi talajok. A középső és északi területek talajai is jó minőségű mezőségi talajok, de a kevesebb csapadék miatt már kevésbé termékenyek. Délen és nyugaton vörösesbarna talajok jellemzőek, amelyek több homokot tartalmaznak. Délnyugaton pedig tiszta homoktalajok jelennek meg. A talajok jelentős részét kisebb-nagyobb mértékű erózió sújtja. Főleg a heves szelek, zivatarok és a helytelen gazdálkodási módszerek okoznak nagy károkat.

Növény- és állatvilága

Az állam területe az erdőssztyepp zónába tartozik. Legtipikusabb fái a kőris, szil, juhar, tölgy, platán, fűz, hikoridió. Amerikai nyárfák nőnek a folyók és patakok mentén, főleg a keleti területeken. Közel 200 fűféle nő Kansasban. A magas pázsitfüvek közül például a búzavirág, a rövid változatok közül a nyugat amerikai pázsitfű, bivalyfű a nyugati területeken találhatók. Ördögszekerek egész nyugat Kansasban megtalálhatók. Legjellemzőbb vadvirágok az őszirózsa, lóhere, galambvirág, margaréta, verbéna.

Valaha hatalmas bölénycsordák legeltek Kansas síkságain, amiket mára kiirtottak. Manapság a kisebb állatok a leggyakoribbak, mint a prérifarkas, préri kutya, pézsmapatkány, oposszum, nyúl, mosómedve, de néhány antilop is kószál a síkságokon. Madárvilága is gazdag. Gyakori a kék szajkó, varjú, réti pacsirta, vörösbegy, veréb, harkály, héja.

Történelme

Az indián idők

Mielőtt a fehér telepesek megérkeztek, valószínűleg négy indián törzs élt azon a területen, ami most kelet Kansas. A törzsek a következők voltak: Kansa, Osage, Pawnee és Wichita. Ezek az indiánok bölényekre vadásztak és babot, kukoricát, tököt termesztettek. Az Arapaho, a Cheyenne, a Comanche, Kiowa és más törzsek jöttek a központi sikságra, miután megszervezték a lovat a korai 1600-as években. Bölényre vadásztak Kansasban és a Nyugat más területein.

Felfedezés

1541-ben egy spanyol felfedező Francisco Vasquez de Coronado vezette az első fehéreket a kansasi régióba. Coronado csapata föld után kutatott, amit Quivirá-nak nevezett el. Egy indián csapattól hallották, hogy ők aranyat találtak. De a spanyolok nem találtak kincseket és elmentek anélkül, hogy telepeket alapítottak volna. A XVII. század végén francia felfedezők Észak-Amerika nagy területeire tartottak igényt Franciaország számára. Ezek közt a követelések közt volt Kansas mai területei is. A XVIII. század elején francia prémvadászok jöttek a területre. A franciák Kansasnak csak az északkeleti sarkában telepedtek le. 1803-ban Franciaország eladta a Louisiana nevű területeket az Egyesült Államoknak. Ez a terület a mai Kansa jelentős területeit is magába foglalta. A spanyolok még mindig követelik ennek a területnek (Louisiana) egy kis részét délnyugaton, ami ma Kansas. Ez a kis rész később Mexikó része lett, majd Texasé.

Letelepedés

A kansasi régió kormánya számos alkalommal megváltozott az Egyesült Államok fennhatóságának első évtizedeiben. Különböző időszakokban a terület a Louisianai Körzet, a Louisiana Territórium és a Missouri Territórium része volt. 1825-ben a szövetségi kormány elhatározta, hogy keleten elvesznek földeket az indiánoktól és odaadják nekik Kansas földjét. 1825 és 1842 között kb. harminc törzs hagyta ott a területeit keleten és telepedett le rezervátumokban a kansasi régióban. Ezek a törzsek a Chippewa, Delaware, Fox, Iowa, Kickapoo, Ottawa, Potawatomi, Sauk, Shawnee és a Wyandot voltak. Újabb rezervátumokat is alapítottk már a területen élő indiánok rezervátumai mellé.

Ugyanezen időszak alatt néhány fehér telep is létrejött. Misszionáriusok jöttek, hogy az indiánokat keresztény hitre térítsék. Más telepesek gyakran mentek keresztül a területen a Santa Fe-i útvonalon. Ezt az utat 1821-ben nyitotta meg egy kereskedő William Becknell 1827-ben egy katonatiszt Colonel Henry Leavenworth megapította az Egyesült Államok első határerődjét, Fort Leavenwortht. Sok indián törzsnek nem sikerült megszoknia az új otthonát. Az Egyesült Államok kormánya tárgyalást folytatott a törzsekkel és a földek nagy részét visszavette. 1854-ben a földeket megnyitották a fehér telepesek előtt. Sok indiánt Oklahomába küldtek. Nyugaton a Préri indiánok a telepesek ellen harcoltak, akik átözönlöttek a prérin. Sok évvel a véres harcok után a törzsek rezervátumokba költöztek Oklahomában.

Harc a rabszolgaság ellen

Az 1850-es években Kansas a rabszolgaság elleni harc országos szimbóluma lett. Az 1800-as évek első felében a rabszolgakérdés megosztotta az USA lakosait. A Kongresszusban az északiak és déliek összeütközésbe kerültek azért, hogy az új államok és territóriumok engedélyezzék-e a rabszolgaságot. 1854-ban a Kongresszus kitalálta, hogy hogyan hozzon létre úgy új területeket, hogy elkerülje a rabszolgakérdést. A válasz egy széleskörű szuverenitás volt, amit telepes szuverenitásként is ismertek. A telepesek, akiket néha squattereknek neveztek, minden területen saját maguk dönthették el, hogy engedik-e a rabszolgaságot, vagy sem. E tervezet ideje alatt a Kongresszus létrehozta Kansas és Nebraska Territóriumokat (területeket),.1854. május 30-án Kansas territórium lett Andrew H. Reeds-t nevezte ki területi kormányzónak Franklin Pierce elnök.

"A vérző Kansas"

A telepesek hamar beözönlöttek Kansasba, az északi és déli oldalról is, hogy segítsenek azoknak csoportoknak, akik meg akarták dönteni a rabszolgaságot. Kansasben, akik szembeszálltak a rabszolgasággal, egy politikai csoportot hoztak létre, amit Free State Party-nak (Szabad Állam Párt) neveztek. Az 1855-ös választásokkor sok állampolgár átjött a rabszolgatartó Missouri államból, hogy Kansasban szavazzon. A rabszolgaságot akaró jelöltek szerezték meg az irányítást a területi törvényhozásban és számos rabszolgasági törvényt hoztak.

Kitört az erőszak, azokon a területeken, amelyek közel feküdtek a Missouri határához. 1856-ban a rabszolgaságot támogatók felégették Lawrence szabad állami város egy részét. egy ember, John Brown, aki gyűlölte a rabszolgaságot, támadást vezetett Potawatomie Creek ellen és öt rabszolgaságot támogató férfit megöltek. Több mint ötven ember vesztette életét számos más kisebb harcban, ezen időszak alatt. A rabszolgakérdés elleni erőszak Kansasban felhívta a figyelmet mindenhol az USA-ban. Az újságolvasók izgatottan várták a legújabb híreket a "Véres Kansasból".

A rabszolgaságot akaró csoport írt egy alkotmányt, amely támogatja a rabszolgaságot, de a Kongresszus elutasította Kansas rabszolgatartó államként való elismerését. Végül is a Szabad Állam pártiak szerezték meg a törvényhozás feletti ellenőrzést és eltörölték a rabszolgatörvényeket. A szavazók jóváhagyták ezt és az USA tagállamsági jogot kértek a Kongresszustól. De sok Szabad Állam párti a Republikánus párthoz csatlakozott. A Déli Demokraták a Kongresszusba viszont nem szavaztak egy új republikánus államra.

Tagállamiság

1861. január 29-én Kansas az USA 34. állama lett, miután számos déli állam kiszállt az Unióból. Pár héten belül kitört a polgárháború és Kansas újabb erőszakba keveredett. 1863-ban A Konföderáció támadói William C. Quantrill vezetésével Lawrence nagy részét felégették és kb. 150 embert megöltek. A háború alatt Kansas sokkal több férfit küldött az unió seregébe az állam népességéhez viszonyítva, mint bármely más állam. 1865-ben a háború befejezése után uniós veteránok és az újonnan felszabadított rabszolgák ezrei költöztek Kansasba földet igényelve.

A nagy "marha" városok

Az 1860-as évek végén és az 1870-es évek elején vasútvonalak épültek Kansasban. A vasútak telepeseket hoztak és farmtermékeket szállítottak keletre. A marhatulajdonosok hosszú szarú szarvasmarha nyájakat kezdtek el hajtani Texasból a kansasi vasút mellett fekvő városokba. Ilyen híres szarvasmarha hajtó utak a Chisholm Trail és a Western Trail. Abilene lett az első kansasi "marhaváros", amelyet néha tehénvárosnak is nevezetek. Dodge City , Ellsworth, Newton és Wichita is ilyen szarvasmarha központ lett. Dodge Citynek lett a legnagyobb hírneve. Tíz évvel később 1875-ben ez a nyüzsgő város lett a legnagyobb marha piac a világon. A cowboyok szerettek zajosan mulatni, nehéz marhahajtó hetek után és így a marhavárosok vadak és féktelenek lettek. Wyatt Earp, Wild Bill Hickok, Bat Masterson és más sheriffek híressé váltak a vad városok megszelídítése révén. A "tarka" marhahajtóknak az 1880-as évek végén befellegzett. A farmerek bekerítették a nyitott területeket. A vasút elérte Texast és a marhapásztoroknak nem kellett Kansasba hajtaniuk a marhát. Kansasban a farmok megkezdték a együttműködést és a marhavárosok elvesztették a piac központ szerepüket.

A nemzet kenyereskosara

Sok régi kansasi farmer kukoricát és búzát termesztett, de az aszály és a rovarok gyakran kárt okoztak a termésben. Az 1870-es években egy vallási csoport , a Mennoniták jöttek Oroszországból Kansasba. Az őszi búza egyik változatát a búzérvöröset hozták magukkal. Ezt a búzát ősszel vetették és nem tavasszal, kora nyáron aratták és ezáltal megmenekült a nyári forróságtól és a sok rovartól. A búza termesztése fokozatosan elterjedt Kansasban. 1894-ben e növény lett az állam vezető terménye. Malmokat építettek, hogy feldolgozzák a búzát. Így Kansas Amerika kenyereskosaraként vált ismertté.

Néppárti reformok

Az állam gazdasága nagymértékben farmereitől függött. Az 1880-as évek végén és az 1890-es években a farmerek a száraz időjárástól szenvedtek. Nehezteltek a magas kamatokért, melyeket a bankoktól felvett kölcsönökért kellett fizetni. A farmerek alacsony szállítási díjakat is akartak, a termés hajón történő szállításakor. Ennek a problémának a megoldására egy szervezetet alakítottak, amit Farmerek Szövetségének neveztek. 1890-ben a Farmerek Szövetsége ellenőrzés alá vette a kansasi törvényhoztást. A szervezet egy nemzeti politikai párt, a Néppárt létrehozásában is segített. 1892-ben a néppárti jelölt nyerte meg Kansas elektorszavazását az elnöki tisztségre, valamint néppárti kormányzót választottak ez évben és 1896-ban is. A reform szelleme végigsöpört Kansasen. Egy korlátozás rendezte a kamatrátákat és újabb szabályozások korlátozták a bankok, a vasutak és egyéb nagy vállalatok hatalmát. Számos kocsma szeszesitalokat árult a kansasi szesztilalmi törvényt megsértve, amíg egy nő Carry A Nation "szét nem zúzta a kocsmákat fejszével". Mrs Nation és a fejszéje híres lett, a rendőrség szigorúbban kezdte végrehajtani a törvényt.

A korai 1900-as évek

A Néppárt az 1900-as évek elején meggyengült, de a Haladó Republikánusok folytatták a reformokat. Határozatot hoztak a törvényekben a törvényellenes gyermekmunkáról, fiatalkorúak bíróságait állították fel és lecsökkentették a vasúti rátákat a szemes termények szállításánál. Más törvények megadták a nőknek a szavazati jogot. 1911-ben a törvényhozó testület elfogadta a nemzet első Blue-sky törvényét(?), hogy megvédje a befektetőket az értéktelen raktári készletektől, kötvényektől és egyéb értékpapírok eladásától.

Gazdasági fejlődés

Az 1900-as évek elején megindult az ásványkincsek kitermelése Kansasban. Szenet, ólomércet és cinkércet bányásztak délkeleten. 1892-ben Neodesha közelében felfedezték a kőolajat. Később kőolaj és földgáz kutakat fúrtak az állam számos területén. 1905-ben találtak először héliumot a földgázban Dexter közelében. A olajkutatás El Dorado mellett 1915-ben nagy konjunktúrát indított el. Ezeknek a mezőknek a termelése Kansast vezető kitermelő állammá tették. Miután az USA 1917-ben belépett az első világháborúba számos gyár épült Kansasban a háború ellátására. A farmtermelést -részben a búzáét is- növelték, hogy fedezze a háborús idők élelmiszer szükségleteit. A háború után a feldolgozóipar tovább fejlődött, ugyanakkor a farmok nem részesedtek a konjunktúrából az 1920-as években, mert a farmtermékek árai alacsonyak voltak.

A nagy válság

Az 1930-as évek nagy válsága nehézségeket hozott Kansasnak. A farmtermékek árai még tovább csökkentek, számos bank csődbe ment és az üzemek bezártak. Ugyanakkor Nyugat Kansas hosszú ideje tartó szárazságtól szenvedett. A talaj száraz és poros lett, amit a szelek felkaptak hatalmas sötét porfelhőket alkotva. Az emberek gyakran nem tudtak úgy enni, hogy ne lett volna porszemcse a foguk között. Sok farmer elhagyta tönkrement földjét, de mások az állami vagy szövetségi kormány segítségével leküzdötték a nehézségeket. Új gazdálkodási módszereket próbáltak ki, fákat ültettek, hogy megakadályozzák a szelek pusztító munkáját.

Alfred M. Landon e periódus alatt kétszer volt kormányzó. Sok figyelmet szentelt az állami büdzsé egyensúlyban tartására. 1936-ban a Republikánus Párt Landont az USA elnökének jelölte, de vereséget szenvedett F. D. Roosevelt ellen.

A XX. század közepe

A második világháború nagy keresletet indukált a kansasi farm és ásványi termékekre. Serkentette a repülőgépipar növekedését, főleg Wichitában. A gazdaság néhány aspektusa tovább fejlődött az 1950-60-as években. De Kansas fő ágazatai az energia szektor és a mezőgazdaság nagy problémával küszködött. Mindegyik ágazat túltermelt, ami alacsony árakat indukált. Általában a mezőgazdaság rossz körülményei miatt az államban gyorsan csökkent a farmok száma és csak lassan nőtt a népesség. Az 1950-es években az aszály ugyanolyan súlyos volt, mint az 1930-as években, de kevesebb katasztrófális hatással járt. Erre az időre továbbfejlesztették a talajmegóvó módszereket. A termények termesztése újra növekedett a technológia előnyeinek következtében. Az 1960-as években kezdődött meg a talajvízzel történő öntözés, a nagyobb fejlesztések , melyek lehetővé tették a farmerek számára, hogy növeljék a kukorica és ciroktermelést a kevés csapadékú területeken is. Az öntözés nélkül is jól bevált őszi búza változatai növelték a búza termelést, és Kansas megmaradt vezető búzatermelő államnak. A nitrogén műtrágya használata növelte a terméshozamokat. Az állattartásra kedvezően hatott a takarmánytermelés növekedése., a húskonzervipar is fejlődött. A mezőgazdaság gazdaságilag fontos maradt, de a népesség nagyon urbánus lett. Wichita és Kansas City lettek a népességüket leggyorsabb ütemben növelő centrumok az államokban. Ugyanakkor számos kisváros népessége csökkent.

Az utolsó húsz év

Kansas számos kihívással néz szembe. Az állami kormány költségeinek növekedését a gazdaság gyengeségével párosítják, amiért keményebben kell növelni a forgalmi és egyéb adókat. A mezőgazdaság számára szükséges nagy mennyiségű öntözővíz Kansas vízellátásának állandó csökkenését okozta. Ennek eredményeként számos patak kiszáradt. 1986-ban javasolták, az adóterhek növelését. A szavazók jóváhagyták a likőr italként való árusítását, valamint a ló és kutyaversenyekre való fogadás legalizálását, továbbá a lottó létrehozását.

Gazdasága

Mezőgazdaság

Kanas történelmileg mezőgazdasági állam, amely a GSP-jének (bruttó állami termék) 7 %-át adja. Az államnak kb. hetvenezer farmja van, melynek átlagos mérete 280 hektár. A két legjelentősebb ágazat a hízó marha tenyésztés és a búzatermesztés, amelyek az állam bevételeinek a 70 %-át adják (marha 50 %, búza 20 %).

Az állam állatállománya a népesség számához viszonyítva igen jelentős. Szarvasmarhából 6,5 millió db-ot tartanak, amely elsősorban hús marha, részben Kansasban hizlalják, részben eladják a kukoricaöv államainak. Sertésből 2,5 millió db., baromfiból 3 millió db van. A hízómarhatartásban Kansas a vezető állam.

Ugyanakkor az USA vezető búzatermesztője is, az országos termelés 17-19 %-át adja. Búzát minden megyében termelnek, de a középső területeken a legtöbbet. Délnyugaton jelentős a cukorrépa, napraforgó és szálastakarmány termelése. A búza után a cirokból termelik a legtöbbet, főleg a délnyugati területeken, amelyben szintén vezető állam Texas mellett. Kukorica és szójababot is termelnek.

Nyugat Kansas száraz részein a farmerek földjeinek csak 2/3-án folytatnak termelést évente. Ez az eljárás a nyári ugarolás, amely során a nem művelt területen helyreáll a vízháztartás. Ugyanakkor nagy öntözési projektek segítenek, hogy még nagyobb területen lehessen termelni. Például az Ogallala víztározó, amely egy hatalmas nagy földalatti víztározó, az öntözés egyik legnagyobb vízforrása. 1,5 millió ha az öntözött területek nagysága, ahol főleg kukoricát, cirkot, cukorrépát és búzát termelnek.

Bányászat

A bányászat az GSP 2 %-át adja. Az állam majdnem 105 megyéjében van néhány ásványi nyersanyag, amelyek közül a legértékesebb a kőolaj és a földgáz. A legnagyobb mennyiségben közép-nyugat Kansasban termelnek kőolajat. Barton, Ellis, Rush és Russel megyék együttesen közel a negyedét adják az állam olajtermelésének. A földgáztermelés nagy része az állam délnyugati részéből származik. A hatalmas Hugoton földgázmező, amely Kansas nyolc állama alatt húzódik, adja a termelés nagy részét. A szénhidrogéneket csővezetékeken az északkeleti nagy iparvidékekre vezetik. Más ásványkincsek is előfordulnak, úgy mint a szén, hélium, mészkő, só, kavics. A szén Crowford és Linu megyék külszíni fejtéséből származik. A héliumot a földgázmezőkből nyerik ki. A mészkő, amit főleg zúzott kőként az útépítéseknél hasznosítanak Kansas keleti részéből származik. A sót a kősótelepekből és sós kutakból nyerik, amit Hutchinson, Kanapolis, Lyons és Wichita közelében bányásznak.

Villamosenergia termelés

Kansas elektromos áram termelésének körülbelül 70%-a széntüzelésű erőművekből származik, körülbelül 25%-át atomerőműben New Strawnban termelik. A maradék elektromos áramot kőolaj, vagy földgáztüzelésű erőművekben állítják elő.

Feldolgozóipar

A feldolgozóipar adja Kansas teljes állami produktumának 19%-át. Az iparcikkek előállításából az államnak évente körülbelül 12 milliárd dollár jövedelme van. Kansasben kb. négyezer gyár működik.

A közlekedési eszköz gyártás Kansas legfőbb ipari tevékenysége. Az USA kis repülőgép gyártásának központja Wichita térségében van, amely a nemzeti légi közlekedés járatainak 60%-át állítja elő. Harci repülőgépeket, rakétákat, szállító repülőgépeket szintén gyártanak itt. Vasúti teher- és személyszállító vagonokat, mozdonyokat Atkinsonban, Kansas City-ben, Laurence-ben, Topekában és Wichiában állítanak elő. Kansas-City-nek egy nagy autó összeszerelő üzeme is van. Kansasban gyártanak még repülőgép- és kamionalkatrészeket, pótkocsit, hóekét és mezőgazdasági gépeket.

Az élelmiszeripar Kansas feldolgozóipari tevékenységei között második a sorban. Kansas az egyik vezető lisztörlő állam. A legnagyobb malmok Hutchinsonban, Topekában és Wichitában vannak. Állati eledelt több mint háromszáz üzemben gyártanak. Garden Citynek van a világ egyik legnagyobb húsüzeme, de Dodge Cityben, Liberalban és Emporiában is jelentős húsüzemek vannak. Ezekhez jelentős konzervipar is kapcsolódik.

Kiemelkedik a nyomdagépgyártás is. Kansas Cityben van az állam legnagyobb nyomdagép- és papírgyára. Vegyipari üzemek is előfordulnak, amelyek a szénhidrogénre, a sóra, héliumra települtek. Nagy mosószergyártó üzemei vannak Kansas Citynek. Mindezeken kívül gumi és műanyagipari termékeket, elektromos berendezéseket, ruhaipari termékeket is gyártanak Kansasban.

Szolgáltató szektor

A szolgáltató szektor teszi ki Kansas teljes produktumának 68%-át. Nagy része az állam négy nagy agglomerációs területén koncentrálódik. Nagykereskedelme és kiskereskedelme a legértékesebb szolgáltató szektor Kansasban. A teljes állami produktum 16%-át adja. A nagykereskedelem és a kiskereskedelem több embert foglalkoztat, mint bármely más iparág. A kiskereskedelmi szervezet vezető típusai az autókereskedés és az élelmiszerboltok, az áruházak, éttermek és különböző szolgáltatásokat nyújtó üzletek. A nagykereskedelem vezető tevékenységei a farmtermékek, élelmiszerek, gépek és járművek szállítása. Kansas City és Wichita területei a vezetnek a nagy és kiskereskedelmi tevékenységekben.

A pénzügy, a biztosítás, az ingatlanközvetítés a második legfontosabb szolgáltatási ágak az államban, amely Kansas teljes állami produktumának 15%-át adja. Kansas City körzete a legfontosabb pénzügyi centrum. Biztosító társaságok Topela területén is koncentrálódnak. A Wichita fontos pénzügyi bázisa Kansas központi területén élő embereknek.

Jótékonysági, szociális és személyi szolgálatások a harmadrangúak a Kansas szolgáltató szektorában. Ez a szektor a 13%-át adja a teljes állami termelésnek. Ehhez tartoznak olyan gazdasági tevékenységek, mint a magánkórházak vezetése, az orvosi kamara, ügyvédi irodák, adatfeldolgozó vállalatok, hotelek és a javító műhelyek. Jótékonysági, szociális és személyi szolgáltatások a munkavállalóknak közel 15%-át foglalkoztatja Kansasban.

A másik, két szolgáltatási ág mindegyike 12%-al járul hozzá Kansas teljes állami porduktumához. Ezek a közigazgatás, szállítás, távközlés és közművek.

A közigazgatási szektor magába foglalja a középiskolákat és kórházakat és a katonai tevékenységeket. Az állami kormánytevékenységek Topekában, az állami székhelyen csoportosulnak. A szövetségi kormány irányítja Forth Leavenwort-t és számos más katonai bázist az államban. Forth Leavenworth-ben van egy nagy szövetségi fegyház. A szövetségi börtön és a közeli állami börtön sok embert foglalkoztat a leavenworthi térségben. Az iskolák és egyetemek a legnagyobb munkáltatók Kansasban.

A szállítás, távközlés és a közművek tevékenységei sokkal fontosabbak Kansasban, mint más államokban. Kansas központi fekvése fontos szerepet játszik az USA közlekedési hálózatában. Az állam farmerei a kamionokra és a vonatokra támaszkodnak, hogy elszállítsák a terményeket és az élőállatot a feldolgozó centrumokba. Csővezetéken szállítanak földgázt és kőolajat Wichitába, Kansas Cityben és a főbb városokba az államon kívül. A televízió- és telefontársaságok képezik a legfontosabb részét a távközlési szektornak. A vízügyi és elektromos művek a legfontosabb közmű szolgáltatók Kansasban.

Közlekedés

Kansas központi fekvése fontos kapcsot jelent az USA közlekedési rendszerében. Az első úttörő vasúti vágányok az 1800-as évek alatt érték el Kansast, és a korai vasutak Kansas sík területein keresztül választottak útirányt. Az első vasútvonal az államban 8 km hosszú volt, amit 1860-ban építettek. Ez a vonal Elwoodot kötötte össze Wathena-val.

Napjainkban Kansasnak kb. 212300 km hosszú közúthálózata van. Kansasban szükség van kiterjedt úthálózatra, hogy összekapcsolja az állam számos farmját a piacközpontokkal. Wichita és Kansas City az állam vezető vasúti központja. 14 vasútvonal látja el a teherfuvarozást és az utas szállítást Kansas 7 városában. Wichitában van az állam legforgalmasabb reptere. Kansas City Nemzetközi Reptere, amely Kansas City metropoliszát szolgálja, Missouri államban található.

Népessége

Kansas lakosainak száma, 2688418 fő, amely a területéhez képes kevés. Népsűrűsége mindössze 12 fő/km², ami nagy eltéréseket mutat. Az állam keleti felében elterülő 4 metropolisz területen (Kansas City, Lawrence, Topeka, Wichita) él a népesség körülbelül a fele. Wichita (335562 fő) a legnagyobb város, még Topeka a főváros csak a negyedik a nagyságban. A népesség másik fele szétszórtan elhelyezkedő, kisvárosokban illetve farmokon él. A nyugati területek legnagyobb városa Garden City, mindössze 20000 lakossal.

A lakosságból 1305408 fő a férfi, míg 1348644 fő a nő., s így az egy férfira jutó nők száma 0,9. A lakosság 26,3 %-a 18 éven aluli, míg 13,3%-a 65 éven felüli. A népesség 91,4%-a fehér, 5,9 %-a fekete, 01,9 %-a rézbőrű.

Városok

Kansas City

A 140000 lakosú város az állam északkeleti sarkában található. A város a Kansas-Missouri határon fekszik a Kansas folyó két partján, s csak a nyugati része tartozik Kansas államhoz. Kansasnak harmadik nagyvárosa, amely agglomerációjához több város is tartozik. Fontos ipari központ: hatalmas vágóhidjai, konzervgyárai, malmai, gabonatárolói, autó összeszerelő üzeme van. Fontos közlekedési csomópont.

A fehérek előtt a Kansa indiánok éltek a területen. 1804-ben egy expedíció járt erre, majd 1818-ban a kormány rezervátumot szervezett itt a Delaware indiánoknak, majd a Wyandot indiánoké lett a terület, akik Wyandot Citynek nevezeték az itt létrehozott telepüket. Iskolát, templomot építettek. Az 1850-es években fehérek érkeztek a városba. A polgárháborúban a rabszolgaság ellen küzdöttek. 1886-ban több közeli településsel együtt felvette a Kansas-City nevezet.

Topeka

A 124000 lakosú város Kansas fővárosa. Jelentős az élelmiszeripara és gumigyára. Vasúti csomópont és nagy vasúti javítóműhely. Múzeumában az USA egyik legnagyobb helytörténei gyűjteménye található.

Wichita

Az Arkansas partján épült fel Kansas legnagyobb 335000 lakosú városa. Ez is "tehénváros" volt még a múlt században, ma azonban fontos ipari központ, amelynek üzemei közül a repülőgépgyártás emelkedik ki. Nagy szerepe van az élelmiszeriparnak, valamint a mezőgazdasági gépgyártásnak, olajipari berendezések gyártásának. Két egyeteme is van.