TESLA ÉLETE

TESLA ÉLETE

Természetes kérdés, hogy ha léteznek ezek a találmányok, akkor hol vannak, miért nem lehet ezeket megvásárolni, miért nem hasz­náljuk őket? Ha mindez igaz, amit eddig és ezután leírunk, akkor mivel lehet ezeket bi 717d31h zonyítani? E kérdéseket nem lehet egyköny­nyen megválaszolni. Ismerni kell az adott találmányokhoz tartozó kort, a korszellemet is.

Faraday már a múlt század első felében bebizonyította, hogy lehet elektromos motort készíteni. Mégsem figyelt oda senki. A Lentz-törvény alapján már nagyon egyszerű motort vagy generá­tort lehetett építeni mégsem tették meg hosszú ideig, évtizede­ken át. Mondhatnánk, hogy nem volt rá gazdasági igény. De ez nem igaz, hiszen a gőzgépek terjedtek, mechanikai erőforrás így már volt. Elvileg nem kellett volna mást tenni, mint egy gőzgépet összekötni egy dinamóval, és a dinamó már motorokat hajthatott volna legalább fél évszázaddal azelőtt, mint ahogy az valójában elkezdődött. Elvileg a római kor technológiája a birodalom fénykorában már lehetővé tette volna az első egyszerű gőzgépek és esztergák elterjedését, s onnan csak egy lépés az elektromosság - de egyszerűen nem volt rá társadalmi igény az olcsó rabszolga­munka miatt.

Faraday után bár kísérleteit senki nem vitatta hosszú ideig nem foglalkoztak az elektromos hajtással. Az igaz, hogy Jedlik Ányos győri paptanár megalkotott egy "villamos forgonyt de ez a környezetét nem érdekelte, így a világ számára Jedlik Ányos és találmánya nem is létezett. Később egy Siemens nevű német felta-  lá1ó készitett villamos motort, és innen indult el csigalassúsággal az elektromosság térhódítása. A kor kutatói számára az elektromosság afféle látványosság, játék volt, ipari fontosságát csak Faraday kí­sérletei után évtizedekkel kezdték el méltányolni.

Ha ezeket ismerjük, akkor már könnyebb lesz megérteni, hogy Nikola Tesla mit tett, de ezután sem fogjuk ép ésszel felfogni, hogy találmányainak jó részét még ma sem használják. Tesla élete ugya­nolyan érdekes, ugyanolyan furcsa, mint találmányai. Ezért ezt a mára már szinte teljesen elfelejtett feltalálót közelebbről is meg kell ismernünk, hogy megértsük találmányait, azt, hogy miért ter­jedtek el egyes felfedezései, és miért nem váltak közkincsé mások.

Ha valaki ma Tesla nevét kiejti, akkor a fiatalabb generáció talán azt hiszi, hogy az egy gyenge minőségű csehszlovák magneto­fomárka. Akik fizikát tanultak, azok tudják, hogy a mágneses térerősség, sőt a műveltek hozzáteszik, hogy a mértékegysége, volt x secundum/méter Kevesen tudják, hogy Tesla volt az, aki a váltóáramú áramellátást, a hozzá tartozó motorokat, dinamókat és elosztási rendszereket először kigondolta.

Kevesen tudják, hogy úttörő szerepe volt a rádiózásban, a táv­irányításban, ő készített először forgólapátok nélküli szivattyút és turbinát s még megannyi mást. Hosszú és termékeny élete alatt 117 szabadalmat jegyeztetett be, ötletei viszont csak részben valósultak meg. A közvéleményben sokkal inkább megmaradt Faraday a fel­fedező, vagy Edison, a feltaláló neve, pedig Tesla egyszemélyben volt felfedező és feltaláló is. Korának ismert és elismert embere volt, hiszen például születésnapjára kiadott tudományos emlék­könyvbe a kor minden jelentősebb tudományos intézetéből érkez­tek elismerő, gratuláló, érdemeit méltató sorok, oldalak.

A Pázmány Péter Tudományegyetem rektora (az egyetlen) latin nyelvű levéllel üdvözölte Teslát, a Magyar Tudományos Akadémia pedig német nyelvű üdvözlőlevelet küldött Vojnovics főtitkár alá­írásával 1936 áprilisában.

Nézzük hát ki is volt Nikola Tesla, a mára már félig elfelejtett feltaláló.