MOZGÓ ALAKTRÉSZES MEGOLDÁSOK

MOZGÓ ALAKTRÉSZES MEGOLDÁSOK

Természetesen a Coler-csoport felszámolásával nem szűnt meg a munka ezen a területen. Tőlük függetlenül máshol, mások újra rábukkantak erre a jelenségre, és újra végig kellett menniük a fenti 252d32c feladatokon, hiszen a Coler-csoport megszűnésével eltűnt az a sok-sok tapasztalat, ami elengedhetetlen lett volna a készülék újbóli megvalósításához. Körülbelül egy tucat olyan esetről tu­dunk, ahol működő többletenergiát kiadó gépet szerkesztettek, de nemcsak mozgó alkatrész nélküli, hanem forgó alkatrészeket is tartalmazó készülékeket is. A legfurcsább eset egy Finnsrud nevű norvég "mozgószobrász esete, aki síneken guruló nagy vasgo lyók és mágnesek segítségével akart egy mozgó szobrot elkészí­teni.

Feltűnt neki, hogy amikor le akarja állítani a golyókat, ez nem sikerül, hetekig, hónapokig folyamatosan, külső energia nél­kül mozgott a szobra. Ebből a találmányból ugyan többletenergia nem jött ki, éppen csak hogy tudta fedezni a piciny súrlódás hatá­sát. Az eset mégis jól példázza a tudomány tehetetlenségét, és ez nagy szégyen az emberiségre nézve.

Jópár szabadalmat is megadtak mágneses motorokra, csak Aspden, Teuro Kawai és Szabó László szabadalmaira utalok (me­lyek referenciái megtalálhatók a Bevezetés a tértechnológiába cí­mű könyv 2. kötetében). Kawai esetében nagyon szépen láthatjuk a spirál alakú mágneses terek keletkezését, és jól nyomon követ-hető az energiabevitel és kihozatal ciklikus folyamata. A magyar származású Szabó László pedig egy olyan, körülbelül 1 MW szer­kezetet fejlesztett ki, mely motorként és generátorként is használ­ható, de motorként jobb hatásfokú. Itt is észrevehető a spirál ala­kú mágneses erőtér hatása. Annak ellenére, hogy több mint 100 millió dollárt költöttek a fejlesztésére, még ez a készülék sem ke­rült tömeggyártásra.