MEGMARAD-E AZ IMPULZUS?

MEGMARAD-E AZ IMPULZUS?

Az eddigiekben az energiamegmaradást jártuk körül, és láttuk, hogy nem minden esetben igaz. Joggal feltételezhetjük, hogy ugyanez igaz az impulzus és impulzusnyomaték megmaradására is. Valóban, ebben a században mintegy ötven megadott szabadalmat ismerünk olyan szerkezetekre, melyek megkerülik, azaz megsértik az 747d31h impulzusmegmaradás elvét. Ezek jórészt mechanikus szerkeze­tek, és ezek a hatás-ellenhatás valamint az energiamegmaradás tör­vényét is megkerülik. Tulajdonképpen ezek a szerkezetek mintegy önmagukat húzzák, de itt a feltalálónak elsősorban az volt a célja, hogy rakéta- vagy kerékmeghajtás nélkül, belső hatások révén ge­neráljanak egy tolóimpulzust. Ezek a készülékek kevesebb ellen­állással találkoztak valami miatt, mint az energiamegmaradást megkerülő gépek, pedig az impulzus és az energia ugyanolyan - egyenértékű megmaradási törvényeken alapul. Nem kisebb vét­ség az impulzusmegmaradást megkerülni, megsérteni, mint az energiamegmaradást megsérteni. Ennek ellenére valamilyen okból nem volt olyan nagy ellenállás a szabadalmi hivatalok részéről az impulzusmegmaradást sértő gépek ellen. Ezért minden iparilag fejlett országban több tucat ilyen találmányra adtak szabadalmat.

Igaz, ezek jórészt kezdetleges mechanikus szerkezetek, nem mu­tatnak mást, csak az alapeffektust, azaz hogy egy gép tud eredő impulzust generálni, azaz önmagát húzza külső erőforrás nélkül. Ezek a szerkezetek rendkívül primitívek és egyikük sem fejlődött ki annyira, hogy a gyakorlat igényeinek megfeleljen. Érdekes mó­don az ilyen típusú találmányok többsége mechanikus szerkezetet használ, és csak Wallace szabadalmai használják ki az anyag "spin tulajdonságait. Elvileg az impulzusmegmaradást sértő gépek mintegy rakétaként is szolgálhatnak, de nem kell hozzájuk kilövell­hető üzemanyag. A rakéta egy primitív szerkezet, melynek kilövés után súlypontja az eredeti helyen marad, éppen ezért rendkívül rossz hatásfokú valójában a hasznos teher az induló tömegnek csak kis töredéke. Éppen ezért érdekesek azok a szerkezetek, me­lyekbe kis mennyiségű energiával kiegyenlítetlen impulzust lehet előállítani. Schauberger, azaz a pisztrángok találmánya pont ilyen, a pisztrángoknak elsősorban impulzusra van szükségük ah­hoz, hogy a száguldó hegyi patakokban meg tudjanak maradni.

Van ezeknek a szerkezeteknek azonban egy egyedülálló kategó­riájuk, melyek elektrogravitációval működnek. T. T. Brown szaba­dalmai mutatják, hogy az 1950-es, 60-as években komoly munka folyt ezen a téren. Láttam a kísérletekről készült szamizdat videót, amin nagy tárgyak emelkedtek a magasba elektrogravitációs hatás segítségével.

Ezt az effektust Magyarországon fizikusok otthoni körülmények között tovább fejlesztették, és körülbelül 5-6 Newton tolóerőt tudtak előállítani egy kb. 1 méter átmérőjű gömbön úgy, hogy nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás potenciált adtak rá. Ennek az effektusnak a magyarázata, a fizikai jelenség föltárása a mai na­pig is várat magára. Valószínűleg előrébb tartanánk, ha T. T. Brown nem tűnik el nyomtalanul a találmányával együtt, és a ku­tatását mások is átveszik és folytatják.

Megint csak találunk azonos és nagyon érdekes eseteket a bioló­giában, az életben. Számos esetben, főleg szent életű emberekről je­gyezték föl, hogy képesek lebegni. Ez nem korlátozódik egy adott vallásra, hinduk, muzulmánok, keresztény szentek egyaránt megta­lálhatók közöttük. Ezeket a feljegyzéseket elintézhetnénk egy kézle­gyintéssel, mondván, hogy nem kutatók, nem dokumentált körülmé­nyek között figyelték meg, azonban egy eset dokumentáltsága és hi­telessége kimagaslik a többi közül: ez Kopertínói Szent József esete. Ez a férfi tanulatlan szerzetes volt, és órákig tartó, hihetetlen mély transzállapotokat tudott előidézni. Ezekben a transzállapotokban több száz ember szeme láttára tudott lebegni, és nem másodperce­ken, hanem órákon át. Több protestáns ennek a látványnak a hatásá­ra lett újra katolikussá. Azt sem mondhatjuk, hogy a katolikus egy­ház kitalált története ez, hiszen Szent Józsefet többször is az inkvizi­ció elé idézték, és börtönbe is csukták. A katolikus egyháznak való­jában problémát, gondot okozott Kopertínói Szent József gyakori el­révülése és lebegése, mert a hallgatóság feje fölött lebegve zavarta a miséket. Nagyon gyakran rosszul lettek, elájultak erre a látványra, ezért egy távoli kolostorba száműzték őt, ahol órákig tudott lebegni úgy, hogy az embereket nem zavarta már ez a látvány.

Ám ezzel a jelenséggel is úgy vagyunk, mint a pisztránggal: a biológia felől ritkán merünk mondani újat a fizikában, az at mindig egyirányú: ha valamit megtanulunk a fizikában, azt már észreve­hetjük, vagy megértjük az élővilág esetén. Az élőtényekben a fizi­kai effektusok annyira bonyolult módon vannak egymáshoz kap­csolva, és annyira gyengék ezek az effektusok, hogy csak a legrit­kább esetben jutott át valami a biológiából a fizikába. Talán az elektromos ráják segitettek valamit Volta oszlopainak élőállításá­ban, ez azonban kivételes jelenség. Az antigravitáció megértése - ha volt is ilyen az élővilágban csak a fizikából indulhat ki, jelen­legi mentalitásunk nem teszi lehetővé az ellenkező irányú utat.

Most pedig térjünk vissza újra az energetikához, de a biológián keresztül. Csak röviden, pár sorban a hidegfúzió történetével fo­gunk foglalkozni, mert ez is rejt magában néhány tanulságot.