|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
6. Tétel
A, Ismertesse a mágneslemezek fizikai és logikai felépítését. Csatolók: IDE, E-IDE, SCSI partícióhatárok
A mágneses adathordozók önmagukban nem rendelkeznek kellő mechanikai szilárdsággal és ezen tulajdonságok hiányában a mágneses réteget csak megfelelő szilárdságú és üzemi tulajdonságú hordozó alkalmazásával lehet használni. Az információt gyorsan forgó lemezekre felhordott mágnesezhető réteg tárolja.. Az adatokat a lemez felszínén, koncentrikus körök, úgynevezett sávok mentén rögzítik. A mai merevlemezes tárakban több lemez helyezkedik el egymás felett. Az így kialakuló egymás feletti sávokat cylindernek nevezzük. A merevlemez címezhető tároló. A fizikai cím 3 részből áll, cylinderből fejből és secto 212g68c rból. A cylinder a fejmozgást határozza meg , a fej a lemez oldalát, a sector pedig a sectortJ A merevlemezek a legelterjedtebb adathordozók, míg a hajlékonylemezt egyre ritkábban, elvétve használjuk. A mágneslemezek a számítógép háttértárolói ki és bemeneti egységek egyaránt
Fajtái:
Ø Hajlékonylemez (floppy)
o
Dsdd(720 kb)
Dshd (1,44 mb)
o
Dsdd(360 kb)
Dshd(1,2mb)
Ø
Merevlemez (winchester) (mérete rendkívül változatos, 1-2 megától akár
600 gigabyte ig.
Mágneslemez fizikai felépítése
Merevlemez működési elve: A merevlemez olyan berendezés, mely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír, vagy olvas. A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket rpm-ben adják meg.(Rotate Per Minute, azaz fordulat per perc; általában 5400 - 7200, SCSI csatolásúaknál 10000 - 15 000 közötti). A fej körülbelül 1 nanométeres légpárnán repül a lemezek felett, ezért egy apró porszem is tönkreteheti a lemezeket! Az adatokat a lemez felszínén, koncentrikus körök, úgynevezett sávok mentén rögzítik. A sávok között találhatók a szektorok. A mai merevlemezes tárakban több lemez helyezkedik el egymás felett. Az így kialakuló egymás feletti sávokat cylindernek nevezzük.
A tárat az első használat előtt formatálni kell, ami az egyes szektorok kialakítását(ellenőrzését) és a szükséges adminisztrációkat illetve az azokhoz szükséges segédtáblák kialakítását és elhelyezését jelenti. A formázás minden adatot töröl a lemezről, üressé teszi azt. A különböző operációs rendszerek eltérő filerendszerüvé formázzák meghajtónkat.(FAT, FAT32, NTFS, EXT3, REISERFS stb)
Partícionálás: A nagykapacitású merevlemezes tárolókat célszerű több logikai részre bontani, ezt a műveletet particionálásnak nevezzük. Erre szükség lehet ha több operációs rendszert szeretnénk a gépen futtatni, vagy csupán a lemezen kialakítható rend miatt. Gyakori megoldás, hogy az operációs rendszert külön particióra telepítjük a többi állománytól.
A tárolás logikai egysége a cluster, mely rendszerenként eltérő számú szektorból állhat.Minél több szektort fogunk össze egy clusterré, annál nagyobb lesz a veszteség a nem pontosan clusterméret többszörös hosszúságú állományok tárolásakor, másrészt minél kisebbek a clusterek annál több adminisztrációt igényel a nyilvántartásuk.
IDE: Integrated Disk [Drive] Environment
SCSI: Small Computer System Interface - leggyorsabb adatátvitel.
B, Ismertesse az adatbázis-kezelő rendszerekben használatos leggyakoribb műveleteket! Rendezés, szűrés, lekérdezések, jelentés, csoportosítás, összesítés!
Rendezés: adatbázis tábla sorainak felcsrélése valamilyen szempont szerint.(order by)
Szűrés: Adatsorok kiválogatása valamilyen szempont szerint
Lekérdezés: a rendezés szűrés gyakorlati megvalósítása (SELECT parancsban ezek vanak)
Jelentés: Az adatok nyomtatott formában való megjelenítését biztosítja. (lekérdezéseké)
Csoportosítás: Valamely tulajdonság értékek ismétlődésén alapuló rendszerezést jelent.
(tanuló táblában az osztály oszlop ugyanaz) aggregátumokat rendelünk a csoporthoz szumma min max átlag darabszám
Összesítés: A csoportosításhoz kapcsolódik. A számösszegek összeadása
C, Ismertesse az Internet általános felépítését! Mutassa be, hogy Magyarország miként csatlakozik az Internethez! Milyen módokon lehet egy számítógéppel hozzáférni az Internethez?
Internet felépítése: Az Internet a világ legnagyobb összefüggő számítógép hálózata. A számítógépek azonosításához az IP-címeket használjuk, amelyek azonban nagyon nehezen megjegyezhetőek, ezért minden számítógéphez tartozik egy domain-név. Ez a név sokat elmond a cím tulajdonosáról, a számítógép helyéről. Az IP-címek a számítógépeket hálózatok és alhálózatok szerint teszik elérhetővé. Az, hogy ezek a hálózatok hogyan, milyen gépeken keresztül érhetők el egy másik hálózatról, arról útvonal-kiválasztó protokollok gondoskodnak. Ezek a protokollok választják ki az optimális útvonalat a csomagok számára. A domain nevek és az IP-címek összerendeléséröl a DNS gondoskodik. A DNS egy világméretű elosztott adatbázis, ahol az egyes domainek adminisztrációját biztosító gépek legalább az alattuk lévő szint címeit ismerik. A korai időkben a címeket az NIC (Network Information Center) adatbázisában tartották nyilván, és terjesztették rendszeres időközönként a hálózaton. A hálózat növekedésével, azonban ez a módszer nem működhetett tovább, igy a helyi címek nyilvántartását ez egyes domain-ek maguk végzik.
Telefonos gerincvezetékek (trönkök) , nagy kapcsolóközpontok vagy vezérlőközpontok, alközpontok imp-k ( kapcsolás végző elemek, forgalomirányítók)
Alapfilozófia
Ø Összekapcsolt hálózati modell
Ø Nincs központi állomás, a hálózat egyes részeinek kiesése után is működik a hálózat
Ø Minden hálózati csomópont a hálózatban egyenrangú
Ø Az üzeneteket csomagokra osztják és minden egyes csomagot külön megcímeznek
Ø Ezek a csomagok egy adott forráscsomóponttól indulnak és egy adott csomóponthoz érkeznek
Ø Minden egyes csomag saját utat jár be a hálózaton
Ø Az adatokat egy felcímkézett borítékba kell rakni, amit internet protokoll (IP) csomagnak neveznek
Ø Nem a hálózaté hanem a kommunikáló számítógépeké a felelősség az átvitel sikerében
Jellemzői:
Ø Hálózatok hálózata
Ø Rugalmas és dinamikus
Ø Országhatárok nélküli, mindenki számára hozzáférhető
Ø Operációs rendszerektől független
Ø Géptípustól független
Ø Helyi (LAN) és nagy távolságokra kialakított (WAN) hálózatokon is alkalmazható
Kapcsolódás lehetőségei
Bécsen keresztül lehetett elérni először a netet.
Története Az internet története a 60-as években kezdődött. Az USA védelmi minisztériuma egy csomagkapcsolt hálózatot hozott létre. A cél az volt hogy a hálózat ne tartalmazzon olyan kritikus csomópontot ami ha megsemmisül megbénuljon a hálózat. Ezt a kísérleti hálózatot ARPANetnek nevezték el. A meglevő telefonhálózatra kötötték a gépeket úgy hogy egy vonalat egy időben több felhasználó is használhatott. 1969-re néhány helyszín összekapcsolásával megalakult a hálózat. A kutatások során kifejlesztett protokollokat, (TCP/IP, NFS) más hálózatok is használni kezdték, így pl. a National Science Foundation (NFS) egyetemközi rendszerében is. Ezt a hálózatot nyitották meg és tették hozzáférhetővé később a nyilvánosság számára. Az NFSNet és a hozzá kapcsolt több ezer kisebb hálózat vált később ismertté internet néven. A rendszer felügyelete rendkívül komplikált, és egy ponton túl lehetetlenné vált. A rendszert alkotó gépek eltérő oprendszerei és felhasználói felületei számos problémát jelentenek ma is.1990-ben vált az internet olyanná amilyennek ma ismerjük, az egész földet behálózó információs hálózattá. Ma az internetre bárki könnyedén rácsatlakozhat. Az internetet egyetlen intézmény sem irányítja, egymástól független hálózatok együttműködéséből áll. Az internet fejlődését felügyelő legmagasabb fórum az ISOC (egy önkéntes tagságon alapuló szervezet)
Találat: 5162
