kategória | ||||||||||
| ||||||||||
| ||
|
||||||||||
A folyadékok legszembetünöbb tulajdonsága, hogy gravitációs térben mindig fölveszik a tárolóedény alakját, tehát önálló alakjuk nincs. Ez azért van, mert a folyadékokban, egyensúlyi állapotban nem lép fel olyan nyíró 515c21f feszültség, amely megakadályozná a folyadékrétegek elcsúszását. A folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok.
Zárt térben lévö nyugvó folyadékban vagy gázban a külsö erö által létrehozott nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed.
Pascal törvényének egyik gyakorlati alkalmazása a hidraulikus sajtó. A hidraulikus sajtó az erökifejtés megsokszorozásának eszköze. Ezen az elven müködnek, pl. a jármüvek fékberendezései és a hidraulikus emelök.
A nyugvó folyadékok belsejében a nehézségi erö hatására alakul ki a hidrosztatikai nyomás. Ennek értéke a folyadék sürüségétöl, a nehézségi gyorsulástól és a folyadék felszínétöl mért függöleges mélységtöl függ.
Kiszámítása: Ph = r g h
Ez a nyomás csak a folyadék nyomása. A légnyomást is figyelembe véve, a nyomás.
Kiszámítása: p = po + r g h.
Folyadékba merülö testekre hat egy felfelé irányuló erö, amely a folyadékban uralkodó hidrosztatikai nyomásból származik. Ez az erö a felhajtóerö
Folyadékba vagy gázba merülö testre a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával egyenlö nagyságú felhajtóerö hat.
Ha a folyadék belsejében tartott szilárd testet elengedjük mozgásának irányát a ráható nehézségi, és felhajtóerö eredöje szabja meg.
A test süllyed, ha: m g > Ff
A test lebeg, ha: m g = Ff
A test emelkedik, ha: m g < Ff
Mivel m g = rt V g, a test és a folyadék sürüségének ismeretében is megadható.
A test süllyed, ha: rt > rf
A test lebeg, ha: rt rf
A test emelkedik, ha: rt < rf
Az emelkedö test elérve a felszínt a folyadékból kiemelkedik, ekkor azonban a felhajtóerö, és így a ráható erök eredöje is csökken. A test akkor lesz egyensúlyban, amikor a bemerülö részre ható felhajtóerö és az egész testre ható nehézségi erö eredöje nulla lesz. Ilyenkor a test a víz felszínén úszik.
Találat: 555