|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Két típusú áramforrást különböztethetünk meg. Az egyik típus abban az áramköri ágban, ahol elhelyezkedik, állandó feszültséget tart fent a kimenetei között, ezt az 343j95d áramforrást feszültséggenerátornak nevezzük (vagy feszültséggenerátor üzemmódban működő áramforrás). A másik típus állandó áramot tart fent abban az áramköri ágban, ahol elhelyezkedik, ezt az áramforrást áramgenerátornak nevezzük (vagy áramgenerátor üzemmódban működő áramforrás). Sok áramforrás esetében lehetséges minkét üzemmódban való működtetés, vannak azonban olyanok is, amelyeknél felépítésük meghatározza a működési üzemmódot.
a. b.
3.10 ábra
A generátorokat csoportosíthatjuk annak alapján, hogy milyen típusú energiát alakít át elektromos energiává. Pl. az akkumulátorok és szárazelemek kémiai energiát, a termoelemek és magnetohidrodinamikus generátorok hőenergiát, a lézerek és fotocellák fényenergiát alakítanak át elektromos energiává.
Egy másik csoportosítási
kritérium lehet a generátorok kimeneti árama és feszültsége közötti viszony
szerint. Ez a kapcsolat általában nemlineáris, sok esetben azonban bizonyos
tartományokon belül lineárisnak tekinthető (3.10.a és b
ábra). A lineáris generátor helyettesíthető, a fenti felosztás szerint,
egy 
elektromotoros
feszültségű feszültségforrás és 
belső ellenállás soros
kapcsolásával (3.11.a és b. ábra), vagy egy 
forrásáramú
áramgenerátor és belső ellenállás
párhuzamos kapcsolásával.
a. b.
3.11 ábra
Ha a belső ellenállás
kicsi, célszerű a feszültséggenerátoros képet használni, mivel ebben az esetben
a kapocsfeszültség (
) majdnem állandó.
a. b.
3.12 ábra
Ha a belső ellenállás
nagy, célszerű az áramgenerátoros képet használni, mivel ebben az esetben az
áram (
) majdnem állandó. Elvileg a két kapcsolás egyenértékű,
kivéve az 
(csak , ideális feszültséggenerátor) és az 
(csak , ideális áramgenerátor) elméleti határeseteket.
Találat: 6909
