kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Fizikai mennyiségek: feszültség U[V], áramerősség I[A], töltés[C].
Áramkör: olyan vezető, zárt hurkok együttese, ahol áram kering(het).
Áramköri elemek: feszültségforrás(ok), kapcsoló(k), fogyasztó(k) és ezek kombinációi.
Áramköri struktúrák: soros, párhuzamos kapcsolás, hidak.
Áramkörök osztályozása: analóg, digitális; egyenáramú, váltóáramú.
Áramköri szabályok:
Kirchhoff I. (csomóponti törvény): a töltésmegmaradás törvénye miatt a nem
elágazó áramkörök bármely pontjában az áramerősség ugyanakkora; elágazásnál az
elágazásba befolyó áramok összege és a kifolyó áramok összege egyenlő.
Kirchhoff II. (huroktörvény): az energiamegmaradás törvénye értelmében bármely
hurok mentén a feszültségesések összege zérus.
Mérés: feszültséget párhuzamosan, áramot sorosan mérünk.
Feszültségforrás: elem, tápegység, stb. Nagyfrekvenciás átalakítás szerepe.
Kapcsoló: mechanikus, elektromechanikus (mágneskapcsoló, relé), elektronikus.
Földelés szerepe: referenciapont, életvédelem.
Ellenállások:
Ellenállás definíciója
|
Az ellenálláson időben állandó U feszültség hatására időben állandó áram folyik át. (A ábra.) Ha az I(U) összefüggés lineáris (B ábra, b) akkor az R=U/I feszültségfüggetlen hányadost ellenállásnak nevezzük; melynek egysége 1 Ohm. A nemlineáris I(U) összefüggésű áramköri elemek (B ábra, a és c) az Rint(U)=U/I integrális és a Rdiff(U)=dU/dI differenciális ellenállással jellemzhetők.. |
Ellenállások eredője:
Soros kapcsolás: |
Re=R1+R2 |
Funkció: feszültségosztó |
Párhuzamos kapcsolás: |
1/Re=1/R1+1/R2 |
Funkció: sönt |
Hídkapcsolás
|
A híd két átellenes pontjára U1 feszültséget kapcsolunk, a két másik pont között U2=U1*[R4/(R3+R4)- R2/(R1+R2)] feszültség mérhető. A hídkapcsolás előnye: ha a mérendő mennyiség (pl. megvilágítás vagy hőmérséklet változása) csak az R1 ellenállást (R1 =R0+ dR) változtatja meg, akkor célszerűen azonos ellenállásokat választva (legyen R2 =R3 =R4 =R0), U2=-U1*dR/2R0, vagyis U2 az eltéréssel arányos. |
Felhasználás: hőmérsékletmérés (R1 Pt ellenálláshőmérő), fényintenzitás mérése (R1 fényellenállás), erő-, nyomaték-, tömegmérés (R1 nyúlásmérő bélyeg, erőmérő cella, mérlegcella), nyomásmérés (R1 sziliciummembrán), mágneses tér mérése (R1 magnetorezisztív elem), stb. |
Ellenállások specifikálása: érték, teljesítmény, pontosság szerint;
változtatható ellenállások: potenciométer, trimmelő potenciométer;
nemlineáris ellenállás, VCR (voltage controlled resistor);
hőmérsékletfüggő, fényfüggő, stb. ellenállások.
Kondenzátorok:
specifikálásuk: érték, max. feszültség, veszteség szerint;
energiatárolás vagy jw karakterisztika.
Félvezető alapalkatrészek
Diódák
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dióda: igen aszimmetrikus karakterisztika, fő funkció: egyenirányítás Zener-dióda: záróirányú letörés UZ-nél, fő funkció: stabil feszültség beállítása Fotodióda: a záróirányú áram a megvilágítással arányos LED: nyitóirányú áram hatására világít Optocsatoló (LED+fotodióda): galvanikus összeköttetés nélküli kapcsolat |
Tranzisztorok: erősítőként vagy kapcsolóelemként működnek:
|
|
|
|
|
|
Triac és tirisztor: kapcsolóként használjuk, teljesítményszabályozás lehetséges alkalmazásukkal
|
|
|
A műveleti erősítők olyan, integrált áramkörként gyártott erősítők, amelyekkel a hozzácsatolt alkatrészek jellegétől függően a bemenetre kapcsolt Ube feszültség és a kimeneten megjelenő Uki feszültségszintek között különböző matematikai műveleteknek megfelelő, pl. az Uki = -k*Ube, vagy Uki = òUbedt kapcsolatok valósíthatók meg. |
A műveleti erősítők kivezetései:(A ábra):
Tápfeszültség bemenetek
A + jelű nem invertáló, és a - jelű invertáló bemenetek.
Kimenet
A műveleti erősítők szokásos rajzjele a B ábra szerinti (a tápfeszültségeket és a 0 vonalat nem tüntetjük fel).
A műveleti erősítők kivezetései a következő tulajdonságuak:
Tápfeszültség bemenetek: a műveleti erősítők ún. kettős tápfeszültséggel működnek, melyet két, sorba kapcsolt feszültségforrás (tápegység) állít elő. Ezek közös pontja lesz a készülék 0 potenciálú pontja (e pontot ill. feszültséget "közös" potenciálnak nevezik; a készülékek e pontját szokás földelni). A tápegységek másik két pontja a +Ut ill. -Ut . Ut típustól függően 3..22 V; tipikus érték 15 V.
Bemenetek: a + jelű nem invertáló, és a - jelű invertáló bemenetek. Ezek nagyon nagy ellenállásúak (a bemenő áram típustól függően 10-13..10-7A)
A kimeneten Uki = A * [U+ - U-]
feszültség jelenik meg, ahol A az ún. nyílthurkú erősítés (A>>1, tipikus érték 106). A kimenet kis ellenállású, 1 mA (teljesítményfokozattal épített műveleti erősítő akár 100 mA..10 A) áramot képes kiadni.
A műveleti erősítők alkalmazásakor (általában negatív) visszacsatolást, azaz a kimenet és a bemenet közötti összeköttetést alkalmazunk.
Negatív visszacsatolás: kapcsolat a kimenet és az invertáló bemenet között. Ilyen kell a "normális" üzemmódokhoz.
Pozitív visszacsatolás: kapcsolat a kimenet és a neminvertáló bemenet között. Hatására a kimenet "kiül" vagy az erősítő oszcillál (a kimeneten periodikusan változó feszültség jelenik meg).
Szabályok
Az ideális műveleti erősítő úgy működik, hogy:
1. szabály: A bemeneteken át be az erősítőbe áram nem folyik;
szabály: A kimeneten Uki = A * [ U+ - U- ] feszültség (A®¥) jelenik meg, mely értelemszerűen nem lehet nagyobb a tápfeszültségnél. Emiatt, hacsak a kimenet nincs kiült állapotban, a két bemenet (gyakorlatilag) azonos potenciálon van.
Komparátor
|
Egyszerű alkalmazás: a komparátor a: A kimenet feszültsége, Uki Uki +Ut ha U+ > U-, ill. Uki -Ut ha U+ < U-. b: Egyszerű alkalmazás digitális elektronikai célokra, 5V-os Zener-dióda felhasználásával: Uki +5V (high) ha Ube < 0 ill. Uki 0 V (low) ha Ube > 0. |
Feszültségkövető, I.
|
Egyszerű alkalmazás: a feszültségkövető. Minthogy a negatív visszacsatolás miatt U- = Uki, ezért Uki = A * ( U+ - U- ) = A * ( U+ - Uki ) ahonnan átrendezéssel azt kapjuk, hogy Uki = U+ * A / (1+A). Minthogy A®¥ Uki = U+ = Ube. A feszültségkövető fő szerepe, hogy nem terhelhető feszültségforrások feszültségét terhelhetővé alakítja át.. |
Feszültségkövető, II.
|
Terhelhető feszültség előállításának módja, hogy hogy feszültségkövetőt alkalmazunk. A műveleti erősítős kapcsolásoknál alternatív megoldások lehetségesek. Például, stabil feszültség előállításának (egy stabil elem által szolgáltatott E feszültség "lekövetésenek") az ábrán látható két módja van. Mindkét módszer alkalmazásakor Uki = E és az elemen át nem folyik áram (hiszen a bemeneteken át az erősítőbe áram nem folyhat). Általában ilyen alternatív megoldások közül azt választjuk, amelynél mindkét bemenet földön van (B). |
|
Invertáló erősítő |
A
csomóponti törvény és az 1. szabály miatt Megjegyzés: a nem invertáló bemenetet rendszerint egy R1 * R2 / [ R1 + R2 ] ellenálláson keresztül földeljük. |
|
Összegző invertáló
|
A
csomóponti törvény és az 1. szabály miatt Ha Rv = R1 = R2 = ... = Rn, akkor Uki = - SUi; egyébként Uki a bemenő feszültségek súlyozott összege. |
|
DA konverter:
|
DA konverzió tipikus technikai megvalósítás összegző erősítővel |
|
Nem invertáló erősítő |
A
csomóponti törvény miatt és az 1. szabály miatt A 2. szabály miatt U- = U+, így Uki = Ube * (R1 + R2) / R1. A nem
invertáló erősítő kimenő feszültsége tehát |
|
Kivonó
|
A csomóponti törvény miatt és az 1. szabály miatt (Uki - U-) / R2 = (U- - U2) / R1 és (U1 - U+) / R3 = (U+ - 0) / R4. A 2. szabály miatt U- = U+ ; a három egyenletből átrendezéssel azt kapjuk, hogy Uki = +U1 * [ ( 1 + R2/R1) / ( 1 + R3/R4)] - - U2 * [ R2/R1 ] Speciális esetek: ha R1 = R2 és R3 = R4, akkor Uki = +U1 - U2 (az áramkör egyszerű kivonó áramkör.) ha R1 = R3 = R4 = R, és R2 = R + d és U1 = U2 (a bemeneteket összekapcsoljuk) akkor Uki = -2 d U1 / R (hídkapcsolás). |
|
Műszererősítő (instrumentációs erősítő)
|
Uki = k*(U1 - U2) ahol k = 1 + 2*R2 / R1. Az R1 ellenállás cseréjével a k erősítés pontosan szabályozható, ezért változtatható erősítésű erősítőfokozatokban alkalmazzák. |
|
Áram-feszültség átalakító:
|
Minthogy
a mindkét bemenet földpotenciálon van, és az Rm mérőellenálláson
I*Rm feszültség esik, Áramerősség mérésére használjuk. |
|
Logaritmikus erősítő |
A diódák exponenciális karakterisztikájúak, vagyis I = k1 * exp(k2U). A neminvertáló bemenet földön van, ezért az invertáló bemenet potenciálja is mindig 0. Legyen Ube pozitív és elegendően nagy, hogy a visszacsatoló ágban gyakorlatilag csak a felső, nyitóirányban lévő diódán folyjon át lényeges nagyságú I áram. A diódán I = (0 - Ube) / R1 erősségű áram folyik át, tehát I = k1 * exp(k2Uki) = (0 -Ube) / R1 vagyis Uki = - k3 * log ( k4 Ube ) . A visszacsatoló ágban azért van két dióda, hogy pozitív és negatív feszültségek logaritmusát egyaránt lehessen képezni. |
Exponenciális erősítő |
A diódák exponenciális karakterisztikájúak, vagyis I = k1 * exp(k2U). A neminvertáló bemenet földön van, ezért az invertáló bemenet potenciálja is mindig 0. Legyen Ube pozitív és elegendően nagy, hogy gyakorlatilag csak a felső, nyitóirányban lévő diódán folyjon át lényeges nagyságú I áram. Mindkét bemenet földön van, így a visszacsatoló ágon I = (0 - Uki) / R1, a diódán pedig I = k1 * exp(k2Ube) erősségű áram folyik át. Innen Uki = - k1 R1* exp ( k2 Ube ). A bemenetnél azért van két dióda, hogy pozitív és negatív feszültségek exponenciálisát egyaránt lehessen képezni. A logaritmáló és az exponencializáló erősítők összehasonlításával észrevehetjük, hogy ha a visszacsatoló ágban lévő elemet felcseréljük az invertáló bemenethez vezető elemmel akkor az inverz matematikai függvényt állítjuk elő. (Ugyanez a reláció figyelhető meg a differenciáló és az integráló erősítők esetében is.) |
Analóg szorzó: Két feszültség szorzata a log(U1*U2) = log(U1) + log(U2) azonosság felhasználásával állítható elő: A feszültségeket logaritmáljuk, összeadjuk, majd exponencializáljuk. |
:
8642