EGY ARCKÉPFESTŐ TALÁLMÁNYA

EGY ARCKÉPFESTŐ TALÁLMÁNYA

Azt gondolnánk, hogy a tudós társadalom, miután ez az effek­tus ismertté vált, azonnal a gyakorlati felhasználáson kezdett el dolgozni. Ám ez messze nem így történt. Mintegy húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Samuel Morse, egy amerikai arckép­festő kifejlessze, és sok-sok nehézséggel elterjessze az első, jól használható távírógépet, ami aztán kisvártatva az egé 727h78h sz földön elterjedt, az első globális. világhálót létrehozva. Ez az a talál­mány, ami az első információs forradalmat létrehozta, ez az a ta­lálmány, ami drasztikusan megváltoztatta a gyors információát­vitel segítségével a politikát, az üzleti életet, sőt a hadviselést is. Mindennek alapjait persze az Oersted és Volta, valamint Galvani nevével jelzett effektusok tették lehetővé.

A Morse-féle készülék mai szemmel nézve rendkívül primitív. Ha egy áramkört zárunk, akkor egy elektromágnes, egy áramtól át­járt szolenoid magához ránt egy darab vasat, és ennek segítségével hosszabb-rövidebb jeleket lehet messzire küldeni. Ez az egyszerű alapja a Morse-féle távírónak, a gyors információtovábbításnak, ahol nem érdekesek sem az időjárás viszontagságai, sem a termé­szeti akadályok. Mindaddig lovas futárral, galambpostával, esetleg lassú hajókon küldték a leveleket, az információáramlás ezért nem volt gyorsabb a múlt század elején, mint a római korban vagy a kí­nai birodalomban. Minden birodalom tartott fönn futárszolgálatot. Az állam működésének ez a lassú, bizonytalan és drága futárszol­gálat volt az idegrendszere. A lassú idegrendszer csak tohonya, be­hemót óriásokat eredményezett, gyors válasz, gyors inger ilyen módon nem terjedhetett.

A technika fejlődésének, az életminőség javításának jelentős akadálya volt ez. Próbálkoztak ugyan már füstjelekkel, hangjelekkel, sőt Franciaországban egy kiterjedt opti­kai távíróhálózatot is fölállítottak már a napóleoni idők előtt, de köd vagy rossz időjárás esetén ez a rendszer használhatatlan volt. Azonban jó időben is csak lassan terjedtek a hírek, hiszen a karok állításával csak nehézkesen lehetett a betűket továbbítani. Oersted felfedezése után még mintegy húsz évet kellett várni, míg a sok­sok elvetélt kísérlet után ismét csak egy kívülálló, egy festő, Samuel Morse megalkotta azt a hardware-t és software-t (ahogy ma mondanák), ami lehetővé tette az első, gyakorlatilag is használ­ható távíró és az első primitív erősítő, a jelfogó elkészítését.

Először is ki kellett találnia egy kódot (lényegében digitális kódot), hiszen technikailag az ábécé betűit nem lehetett átvinni egy darab dróton. Így hosszabb-rövidebb jelek segítségével ala­ kította ki az ábécét.

Samuel Morse, amerikai arcképfestő találmánya a távíró.

Igazi hírközlési forradalmat indított el, az első világháló így jött létre... (Gyulai Líviusz grafikája)

Hiába készült el azonban az amerikai kor­mány segítségével az első vonal Boston és Washington között, még hónapokig nem szokott hozzá a lakosság ahhoz a gondolat­hoz, hogy dróton is lehet küldeni jeleket, és az is furcsa volt, hogy ezek gyorsan a célállomáshoz értek. Sokan természetesen csalásra gyanakodtak, és sok-sok kísérlet győzte csak meg a hitetlenkedőket, hogy valóban lehet drótokon jeleket küldeni. Persze mikor már százával jöttek létre a telegráfvonalak, ugyan­olyan divatja indult meg a távírásnak, mint ma a világhálónak. Egyszeriben társasági beszédtéma lett a távíró.

Sokan nem is igazán értették mibenlétét, így például volt, aki levest akart kül­deni távírón férjének, mondván, azon keresztül mindent lehet to­vábbítani.

A távírónak volt egy közvetett érdeme is. Nagy mennyiségű szi­getelt drótra lett szükség, és egy egész ipar foglalkozott ezután ká­belek előállításával, így olcsó alkatrészeket termelt az ipar későbbi más találmányokhoz, például a telefonhoz is. Volta és Oersted munkája közvetve így például a telefon, majd a rádiózás kifejlődé­sét is szolgálta. A távírda drasztikus módon megváltoztatta az új­ságírás stílusát, az üzleti és politikai élet menetét. A hírek gyors terjedése lehetővé tette, hogy azonos idő alatt a pénz sokkal gyor­sabban forogjon, jóval több vétel és eladás történjen meg, mint előtte a lassú lópostával.

A tenger alatti kábel megjelenése (sok-sok kudarc után) napra­kész kapcsolatot teremtett Európa és Amerika között, így jött létre az első lépés a globalizációhoz. A távírdák sokasága képzett távír­dászok ezreinek; tízezreinek adott munkát, így létrejött egy bizo­nyos elemi műszaki kultúra, ami elengedhetetlen volt a további ta­lálmányok megszületéséhez: Thomas Edison és több más iparmág­nás is távírász fiúként kezdte. Ebben az időben ez volt az egyetlen igazi kiugrási lehetőség ahhoz, hogy a kor csúcstechnológiájával fiatalok is megismerkedhessenek. Ezek után most térjünk vissza új­ra Oersted fölfedezéséhez.