|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 | kategória |  | ||||||||
|
| ||||||||||
 |  |
| | |
|
| ||
| |
|
||||||||||
Azt a fizikai hatást, amely a kölcsönhatásban lévö test mozgásállapotát vagy alakját megváltoztatja, eröhatásnak nevezzük. Az erö az eröhatás mértéke. Az erö jele: F.
A testeknek az a tulajdonsága, hogy mozgásállapotuk csak er! 111b18b 7; hatására változik meg, a testek tehetetlensége.
Newton elsö törvénye, a tehetetlenség törvénye:
Minden test megmarad a nyugalom vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában mindaddig, amíg valamilyen eröhatás ennek elhagyására nem kényszeríti.
Az olyan vonatkoztatási rendszereket, amelyekben teljesül a tehetetlenség törvénye, inerciarendszereknek nevezzük.
Az inerciarendszerek jelentösége az, hogy megadják a Newton-törvények érvényességi körét. A Newton-törvények csak inerciarendszerekben érvényesek.
Newton második törvénye a dinamika alaptörvénye
A tömegpontot a fellépö erö a saját irányába gyorsítja, a létrejövö gyorsulás egyenesen arányos az erövel. F ~ a.
A testre ható erö és a gyorsulás hányadosát test tehetetlen tömegének nevezzük, jele: m.
Az erö és az általa elöidézett gyorsulás kapcsolatát az F = m a összefüggés adja meg. Az erö mértékegysége: 1 kg 1 m/s2 = 1 N (Newton).
1 N az az erö, amely az 1 kg tömegü testet 1 m/s2 gyorsulással mozgatja.
A testre ható erök egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat.
A tömegpontra ható erök eredöje egyenlö a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. A gyorsulás az eredö erö irányába mutat.SF = m a ( A görög szigma: S jel, amit szummának ejtünk, az összegzést jelenti.)
Newton harmadik törvénye a hatás-ellenhatás törvénye
Ha az egyik test eröt fejt ki a másikra, a másik is eröt fejt ki az elözöre, tehát az erök mindig párosával lépnek fel. Ezek az erök egyenlö nagyságúak és ellentétes irányúak. Az erö és az ellenerö mindig más-más testre hat.
A test súlya az az erö, amellyel a test a hozzá képest nyugalomban lévö felfüggesztést húzza vagy a vízszintes alátámasztást, nyomja. Jele: G.
A tömegpontra ható erök eredöje és az eröhatás idejének szorzata ( F Dt = erölökés) egyenlö a tömegpont lendületének megváltozásával. A lendületváltozás iránya megegyezik az eredö erö irányával. Rövidebben: a test lendületváltozása megegyezik az öt érö erölökéssel. Ez az impulzustétel, ami Newton 2. törvényének egy másik megfogalmazása.
A lendület (impulzus) jele: I vagy p. Mértékegysége: kg m/s. Elözö egyenletünket az impulzussal fölírva F = DI/Dt egyenlethez jutunk.
Találat: 743
