kategória | ||||||||||
| ||||||||||
| ||
|
||||||||||
A mozgások leírásához vonatkoztatási rendszert használunk, amelyben megadjuk a test helyét az idöben.
Mozgásról akkor beszélünk, ha a test helye változik az idöben. Egy test mozgását akkor ismerjük, ha bármely pillanatban meg tudjuk ad 252h76c ni a helyét.
A mozgás pályája az a görbe, amelyen a test mozgása során halad.
Az A pontból a B pontba mutató vektort a test Ds elmozdulásának nevezzük.
A megtett út a pályagörbe egy adott darabjának s hosszúsága.
Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez egy test, ha mozgáspályája egyenes és az általa megtett út egyenesen arányos az út megtételéhez szükséges idövel.
v = állandó.
a = 0.
s = v t.
t = s/v.
A megtett út (s) és a megtételéhez ɳzükséges idö (t) hányadosa a sebesség
Jele: v
Kiszámítása: v = s/t
Mértékegysége: 1m/s = 3,6 km/h
Vektormennyiség
A mozgást végzö test t idö alatti átlagsebessége a t idö alatt megtett teljes út és a t idö hányadosa.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásról beszélünk, ha a mozgás pályája egyenes és a sebességváltozás nagysága egyenesen arányos a közben eltelt idövel. Dv ~ Dt.
A sebességváltozás gyorsaságának mértékéül vezetjük be a gyorsulást.
Az a = Dv/Dt hányadosa a gyorsulás.
Mértékegysége: m/s2
Vektormennyiség
A kapott eredményeket fölhasználva a megtett útra, a sebességre és a gyorsulásra, a következö összefüggésekhez jutunk.
s = a/2 t2
v = a t
a = konstans
Ezek az összefüggések csak akkor igazak, ha a kezdeti feltételek a t = 0 idöpontban: s = 0 és v = 0.
A nyugalmi állapotban elengedett testek tömegvonzás okozta mozgása a szabadesés.
A szabadesés az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete. Ha nem lenne légellenállás, a különbözö testek a Föld egy adott pontján azonos gyorsulással esnének a föld felé.
A Földön szabadon esö test gyorsulását nehézségi gyorsulásnak nevezzük, jele: g. Értéke függ a földrajzi helytöl és a tengerszint feletti magasságtól. Értéke átlagosan: 9,8 m/s2.
s = g/2 t2
v = g t
Találat: 2091