A TÖRTÉNETÍRÓK FELELŐSSÉGE

A TÖRTÉNETÍRÓK FELELŐSSÉGE

A történetírás meglehetősen egyhangú, egysíkú. Az átlagos törté­nelemkönyvekben megnyert vagy vesztett csaták, kivégzett vagy megbukott politikusok, meghódított vagy elvesztett területek szere­pelnek. Ez azonban a lényeg hiányos megközelí 111g69b tése, az élet nem csak erről szól, hanem sokkal fontosabb, mélyebb dolgokról, folya­matokról. A társadalom fejlődése a gondolkodás minőségének függ­vénye. Hogy egy-egy népcsoport hová fejlődik, mi lesz a története, azt elsősorban gondolkodásmódja, mentalitása, nyíltsága, azaz vallá­si, világnézeti elképzelései, valamint a technikai szintje, újra való nyitottsága, szervezettsége, gazdasági lehetőségei határozzák meg.

Erről már nem gyakran szólnak a történelemkönyvek, mert ehhez mélyebb ismeretek lennének szükségesek a technikában, a tudo­mányban, a közgazdaságban, és a legtöbb történész általában híján van ezen ismereteknek. Így csak felületes, torz történelemfelfogás alakulhat ki. Vizsgálni kellene azokat a kérdéseket is, hogy egy fon­tos döntésnél egy felelős ember milyen változatok között dönthetett, s milyen ismeretei voltak. A történészek egy része úgy tartja, hogy tudománytalan a "mi lett volna, ha?" kérdése. Pedig ha ezt a kérdést nem lehet, nem engedik föltenni, akkor tudományos igényű kutatásra nincs esély. Akkor és csak akkor tekinthető tudománynak egy terü­let, ha ezt a kérdést föl szabad tenni és meg is szabad válaszolni.

Ha egy gépnél, szerkezetnél föl lehet tenni azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha bekapcsolom ezt a részegységet vagy kikapcso­lom azt az egységet, akkor meg kell tudni mondani azt is, mi törté nik, hogyan fog viselkedni.

A nagy, bonyolult és kaotikus rendsze­reknél is valamilyen választ lehet adni arra, hogy mi történik akkor, ha a bemeneteken valamilyen változást vagy változásokat előidé­zünk. Az ember is eléggé bonyolult "szerkezet", de az orvosnak is választ kell tudni adni, hogy mi lesz akkor, ha ilyen vagy olyan te­rápiát alkalmaz, ilyen vagy olyan vegyszert, gyógyszert juttat a szervezetbe. Ettől és addig tudomány valami, amíg választ képes adni arra, hogy mi történik akkor, ha... Az egész könyv az elmu­lasztott lehetőségekről, az emberiség vesztett csatáiról, elhallgatott fontos történetekről szól.

Látszik, ha a történészek a katonai csaták mellett a tudomány ütközeteit is ugyanolyan részletességgel ismer­tetik, nem lennénk ilyen nehéz helyzetben. Látszik, hogy a történé­szek nem igazán értik, hogy a tudományban és a technikában lezaj­lott "ütközeteknek" ugyanolyan hatásuk van (sőt néha nagyobb) az emberiségre, mint a katonai hadjáratoknak. Itt is vannak vesztes csaták, csak ezekről nem olvashatunk a történelemkönyvekben, de a nehezen kivívott győzelmekről is alig-alig. A tudományos törté­netírás durva hibái miatt ezen a területen nem alakulhatott ki szer­ves fejlődés, mert mindig mindent a nulláról kellett kezdeni.

Most megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha csupán az energetika terén engedik a tértechnológiai mód­szereket elterjedni. Fölvázolok egy optimista és egy pesszimista vál­tozatot, azaz választ próbálok adni arra a kérdésre, hogy mi lesz ak­kor, ha engedik, mi lesz akkor, ha nem engedik terjedni ezeket a gon­dolatokat. Kezdjük a derülátó változattal, és annak is a jó oldalával.

Az optimista változat jó oldala

Ha a tértechnológiának legalább az energetikai találmányai el­terjednek, akkor biztosra vehetjük, hogy az átlagemberek jöve­delme jelentősen nő, és végre emberhez méltó életet élhet több milliárdnyi földlakó, hisz az egésznek ez a célja. Az általános ál­lami adóbevételek nőnek (hiszen több az elvonható jövedelem), csökkenhet a munkaidő. Az egészségügyi helyzet javul (hiszen több pénz jut az egészségügyre), a harmadik világ eladósodása csökken (hiszen nem kell olajért fizetni). A nyomor - a tömeg­gyilkos jelentősen visszaszorul (ez magától értetődik). A Föld klímája nem melegszik többé, így egyenletesebb, kiszámíthatóbb időjárás lesz. Az olajszennyeződések csökkenése miatt az ivóvíz­ készletek minősége javul és mennyisége nő.

A talaj savasodása megáll, mert nem kell kéntartalmú szenet égetni. A vákuumtech­nikai és gépipari cégek jövedelme jelentősen megnő, mert teljes technológia-váltás következhet be. A több pénz miatt a turizmus tovább bővül. A nagy viharkárok csökkenése miatt a biztosítási cégek nyeresége jelentősen megnő.

A nehéz és veszélyes fizikai munkák jó része eltűnik (például a szénbányászat), és olcsóbbak lesznek az energiaigényes nyersanyagok (mint például az acél, a réz, az alumínium). A mérnöki tudás felértékelődik, a magasabb életszínvonal miatt csökkenhet a szegény országokban a népesség növekedése. Új biológiai és orvosi felfedezések következnek szükségszerűen a kiterjesztett elektrodinamikából. Amennyiben a tértechnológiának a biológiában alkalmazható része is kutatható lesz, további, ma még nehezen előrelátható, de bizonyosan hasz­nos lehetőségek is megnyilnak.

Új típusú, olcsó, nagy hatótávú kommunikációs módszerek je­lennek meg, így például az oktatás is olcsóbb lehet. Az új kom­munikációs lehetőségek talán lehetővé teszik a kapcsolatfelvételt az ilyen módon kommunikáló, fejlettebb civilizációkkal. Ez tudá­sunk további kiterjesztésével járhat. A hadseregek létszáma, költ­sége csökken (hiszen a jólét növekedése miatt egy okkal keve­sebb lesz a civakodásra), valamint csökken a szegénységi bűnö­zés, hiszen nem kell többé kenyeret lopni.

Az optimista változat rossz oldala

A szennyező technika kártyavára magasra épült, és összeomlása, megváltoztatása nem lesz problémamentes.

Az ilyen változásoknak természetesen nemcsak nyertesei, ha­nem vesztesei is lesznek. A mai technikai civilizáció a szennyező nyersanyagokra, energiaforrásokra épül. Nyilvánvaló, hogy az olajtermelő országokban, legalábbis rövid távon, komoly prob­lémát okozna a jövedelem kiesés. Ezért például Oroszország, Irak, Irán, Algéria gazdasága egy rövid időre valószínűleg össze­omlik, a nagy olajcégek jövedelme csökken (hacsak át nem tér­nek új technikai szerkezetek gyártására). A fizikusok diplomája elértéktelenedik, de ha megtanulják az új módszereket, akkor so­kat nyernek. A több pénz miatt növekednek a telekárak, de az ol­csóbb közlekedés ezen tompít. A több jármű miatt gyakoribbak lesznek a forgalmi dugók, de ezen az antigravitációs módszerek elterjedésével lehet segíteni.

Az autógyárak a technikai váltás miatt átmenetileg veszteségessé válnak, de aztán a teljes állo­mánycsere, technikaváltás miatt rekord nyereségük lehet.

A pesszimista változat rossz oldala

Ha a tértechnológia tiltott marad, a Föld klímája tovább romlik, azaz nő az átlagos hőmérséklet, sokkal erősebb lesz a fluktuáció, mind a hőmérsékletben, mind a csapadékban, s lassan nő az óce­ánok szintje is, Hollandia, a Nílus-delta, Florida; Bangladesh egy része víz alá kerül. A viharok száma és erőssége nő, a biztosítók emelik díjaikat. A szegény és gazdag országok közti különbség nő, az általános egészségügyi helyzet nem javul; a rossz anyagi helyzet miatt nő a Föld lakossága, tovább pusztul és talán el is tűnik az érintetlen természeti környezet, az olaj ára stagnálás után nőni fog. A talaj savasodása tovább erősödik, különösen akkor, ha Kína, India és Indonézia lakosságánál is erősen megindul a motorizáció. A kutatók létszáma a pénzhiány miatt csökkenni fog, az állam mint erőszakszervezet szerepe nő.

A pesszimista változat jó oldala

Talán az egyetlen, ami jó a rosszban: a takarékosság. Fokozot­tabb lesz az energiatakarékosság, a víztakarékosság, az informatika fejlődése. Körülbelül ilyen irányba fejlődünk most.