A FELTALÁLÁS FOLYAMATÁNAK NEHÉZSÉGEI

A FELTALÁLÁS FOLYAMATÁNAK NEHÉZSÉGEI

Valójában egy találmányt kifejleszteni sokkal nehezebb, ha az igazán korszakalkotó, mint egy-egy új effektust felfedezni. Ennek az az egyszerű oka, hogy egy találmány elkészítése sokkal több, sokkal nehezebb lépésből áll, mint az köztudott. Nézzük most csak úgy felsorolás szintjén, 414c29e hogy milyen akadályokat kell leküzdeni az ötlettől a megvalósulásig:

Az alapötlet kiötlése talán a legkisebb munkával jár, ehhez kell viszont a legnagyobb zsenialitás vagy szerencse. Nagyon kevés embernek van új ötlete, és önmagában ez is édeskevés, a j6 ötlet csak szükséges, de nem elégséges feltétele a találmány megvaló­sulásának.

Az ötletet mindenképpen ellenőrizni kell kísérletekkel, és itt már rögtön elbukik a jó ötletek legalább kilenctizede, mert a kísérletek véghezviteléhez felszerelés és magas fokú technikai ismeretek szükségesek, melyek csak pénzzel és több éves munkával szerezhetők meg. Néha olyan ötletek jutnak eszébe feltalálóknak, melyek a kor technikai szintjén teljesen kivihe­tetlenek - kezdve Leonardo görgős csapágyától a holográfiáig. Hiába fogalmazta meg Neumann János a lézer elkészítésének lehetőségeit, ez az ötlet nem volt elég, mert nem tudott megfelelő kísérleteket javasolni, és ha ezt meg is tette volna, akkor sem tudták volna még az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején elkészíteni az első optikai lézereket, arra mintegy tíz évet kellett várni.

3. Deszkamodell. Ha sikeresek a kezdeti kísérletek, akkor legalább egy szerkezetet el kell készíteni, ami rövid ideig már működik, mutatja az elv gyakorlati megvalósíthatóságát. Egy-két perces működésre legalább szükség van, és legalább vázlatos doku­mentáció szintén kell. Míg az ötlethez nem kell pénz, a kísérle­tekhez, a deszkamodellhez már több esetben komoly anyagi be­fektetés szükséges, ami általában a magánemberek lehetőségeit meghaladja.

4. A prototípus. Ha működik a deszkamodell, akkor körülbelül tíz­szer annyi munkával és anyagi ráfordítással az összes technikai gondot meg kell oldani. Olyan szerkezetet kell készíteni, ami már hosszú távon megbízhatóan működik. Az energetikai talál­ mányok, a Griggskészülék kivételével nem jutottak tovább a prototípus fázisán, mindig csak egy-egy darab készült belőlük, és ez sosem volt elég a külvilág meggyőzésére.

5. Ha véletlenül sikerül elegendő pénzt szerezni, hogy a prototípus gyártható szerkezetté változzon, akkor készül a nullszéria. Ha a prototípus költsége az első kísérletek költségeinek tízszerese, akkor itt egy újabb tizes szorzó következik, hiszen a nullszériá­nál már a tömeggyártási nehézségeknek is ki kell derülni, alapo­san dokumentálni kell az összes gyártási paramétert. Ezt már magányos feltaláló egyszerűen nem tudja teljesíteni, ide min­denképpen több ember összehangolt munkája és sok-sok pénz szükséges.

6. Sorozatgyártás - marketing. Ha elkészül a nullszéria, akkor újabb, nagyon nagy összegre van szükség, hogy a sorozatgyártás elindítható legyen, ezt már kisebb csoportok sem tudják megol­dani, hiszen a sorozatgyártás különleges célszerszámok, esetleg üzemek építését teszi szükségessé, ma már csak így lehet gazda­ságosan gyártani bármit is. Ehhez viszont még több pénz kell, ezt a gondot bankárok és piaci szakemberek nélkül már nem le­het megoldani.

7. Szabadalmaztatás. Az összes előbbi lépés teljesen hiábavaló, ha az új ötletre nem lehet iparjogvédelmet szerezni, hiszen ak­kor nincs az a befektető, aki kockáztatná a pénzét. Az iparjog­védelem, azaz a szabadalom megszerzése viszont megint csak rengeteg türelmet és pénzt igényel a feltalálók részéről. Orffy­reus, Moray vagy Tesla esetén tisztán lehet látni, hogy a sza­badalom, a jogvédelem hiánya vezetett a titkolózáshoz, és a többi feltalálónál is gyakran találkozunk ezzel a nehézséggel, Ennek elsősorban az az oka, hogy a "hivatalos tudomány sze­rint nem létezhetnek ezek az energetikai szerkezetek még ak­kor sem, ha demonstrálják őket működés közben.

Ezen a ponton az intézményes tudomány felelőssége egyér­telműen és nyíltan kiderül, azaz előtűnik a tudományos intézmény­rendszer feladata és felelőssége. A tudomány mint intézmény, mint "rendszer majdnem háromszáz éve gátolja ezen elvek és szerke­zetek megértését, elterjedését. Ezért kell most a tudománnyal mint rendszerrel egy kicsit bővebben megismerkedni.