Rend : HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK - HYMENOPTERA

Rend : HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK - HYMENOPTERA

Kicsi, közepes és nagy termet. A két pár hártyás szárny hiányozhat (pl. hangyák). Rágó vagy nyaló szájszerv. A potroh függelékei: tojócső vagy fullánk. Fejlődésük holometamorfózis. Lárváik: nyűszerűek, kukacszerűek vagy álhernyók. Szabad bábjuk van.

I. Alrend: - Növényevő darazsak (levéldarázs alkatúak) - Symphyta

A potroh teljes szélességében ízesül a torhoz ülőpotrohúak). A nőstények tojócsöve fűrészes.

Család: Szövődarazsak - Pamphilidae

Széles, lapított potrohú rovarok. Lárvájuk hernyószerű, 3 pár tori lába van, a potroh végén kétoldalt egy-egy nyúlvány található. Szövedékben, csoportosan élnek. A talajban, bábkamrában, gubószövedék nélkül bábozódnak.

Csonthéjasok szövődarazsa - Neurotoma nemoralis

Leírás: 7-8 mm hosszú, fekete színű, fején és potrohán fehér foltokkal.

Életmód, kártétel: 1 nemzedék/év a kifejlett lárva telel a talajban. Tojásait az őszibarack és egyéb csonthéjasok leveleinek fonák 818d35i ára helyezi. A kikelő lárvák szövedékben együtt rágnak.

Jelentőség: komolyabb kártétel ritkán fordul elő. Túlszaporodás esetén a letarolt fák nem tudják beérlelni gyümölcsüket.

Körte szövődarázs - Neurotoma saltuum (flaviventris)

Leírás: 11-14 mm hosszú, fekete alapszínű, a potrohán sárga foltok vannak

Életmód, kártétel: 1 nemzedék/év, lárva telel a talajban, gubó nélkül. Tojásait a körte levélfonákára helyezi, ahol a lárvák szövedékben együtt élve rágnak.

Jelentőség: faiskolában súlyos lehet a kártétele.

Család: Szalmadarazsak - Cephidae

Endofág károsítók. Lárváik láb nélküliek.

Hajtáshervasztó darázs - Janus compressus

Leírás: A szexuál dimorfizmus nagy mértékű: a nőstény nagyobb és potroha oldalról lapított, a hím kisebb és potroha hengerded, színükben is eltérnek.

Életmód, kártétel: 1 generáció/év. A kifejlett lárva telel a vesszőkben. Tojócsövével elsősorban a körte hajtásain spirálvonalban 20-30 szúrást ejt, de csak egy tojást helyez el. A hajtások elhervadnak.

Jelentőség: törpe körtefákon és faiskolában jelentős a kártétele.

Család: Valódi levéldarazsak - Tenthredinidae

A legjelentősebb kártevő Hymenoptera család. A legtöbb faj lárvája levelekkel táplálkozik. A tojásnak nagy mennyiségű vízre van szüksége. Lárvájuk álhernyó. Gyakori a szűznemzés.

Füstösszárnyú levéldarázs - Caliroa limacina

Leírás: az imágó 4-6 mm, fénylő fekete színű, szárnyai üvegszerűen átlátszóak. Lárvája a meztelen csigára emlékeztet.

Életmód, kártétel: 2 nemzedék/év. Lárvája gubóban telel a talajban, Lárvái leggyakrabban a cseresznye, meggy, körte valamint a Sorbus, Prunus és Crataegus fajok levelein hámozgatnak. A lehámozott részek áttetszők, később megbarnulnak, illetve feketednek.

Jelentőség faiskolában és fiatal telepítésű fákon jelentős a lombveszteség.

Gyümölcsdarazsak

Fekete (poloskaszagú) szilvadarázs - Hoplocampa minuta

Leírás: 4-5 mm nagyságú, teste fekete, lábai barnák. A nőstény csápja barnás fekete, a hímé sárga.

Életmód, kártétel: 1 nemzedék/év. A lárva gubóban telel a talajban. Tápnövénye a szilva és a ringló. Tojásait a csészelevelek cimpáiba rakja. A kikelő lárvák a gyümölcsbe rágnak, ahol a magkezdeményt is elfogyasztják, helyén fekete falú üreg látható. Az apró gyümölcsök tömegesen hullanak.

Jelentőség: gradáció esetén jelentős termésveszteséget okoz.

Körte gyümölcsdarázs (poloskaszagú körtedarázs) - Hoplocampa brevis

Leírás: 4,5-5,5 mm, teste, csápjai, lábai sárgásbarnák. A tor háti részén X-alakú rajzolat látható.

Életmód, kártétel: 1 nemzedék/év, 1-4 éves fejlődésű. Lárvája telel a talajban, gubóban. Tojásait a csészelevelek tövi részénél a fonák bőrszövete alá süllyeszti. A kikelő lárva a tojástól kiinduló járatot rág a magház felé haladva. A kiodvasított gyümölcs lehullik.

Jelentőség: egyes években a termés nagy részét elpusztítja.

Alma gyümölcsdarázs (poloskaszagú almadarázs) - Hoplocampa testudinea

Leírás: 6-7 mm, sárga színű, fején fekete folttal. A potroh háti része fekete.

Életmód, kártétel: 1 nemzedék/év. Kifejlett lárvái gubóban telelnek a talajban. A darazsak az almavirágzás megindulása előtt rajzanak. Tojásaikat a bibe és porzószálak közötti részen a virág szövetébe helyezik. A kikelő lárva a héj alatt járatot rág, mely a lárva növekedésével szélesedik és beparásodik, az alma deformált lesz. Később a lárvák a magházig hatolnak, a magvakat is elfogyasztják. Az üreget sötét színű ürülék tölti ki. A gyümölcs felületén egy kerek nyílás látható.

Jelentőség: túlszaporodása esetén tömeges gyümölcshullást okoz.

Köszméte-levéldarázs - Nematus (Pteronidea) ribesii

Leírás: imágó 6-8 mm, barnássárga, feje és előtora sötét, szárnyai üvegszerűen áttetszők.

Életmód, kártétel: 3 generáció/év. Lárvája gubóban telel a talajban. Tojásait a levélfonákon a vastagabb erekre, sorban helyezi el. Monofág. Lárvái a köszméte levéllemezében lyukakat rágnak, később karéjoznak.

Jelentőség: az első nemzedék lárvái teljesen letarolhatják a lombot, ami terméshullást von maga után. A második és harmadik nemzedék által okozott lombveszteség a következő évek terméshozamát csökkenti.

II. Alrend : Tojócsövesek - Terebrantes

Darázsderék van, a tojócső sima, lárváik nyűszerűek.

Család: Gubacsdarazsak - Cynipidae

A fajok zöme gubacsban fejlődik. Apró (2-5 mm) termetűek. Tojóscsövük fejlett. Lárvájuk kukacszerű. Mono- vagy oligofágok.

II. Alrend: Fullánkosok - Aculeata

"Darázsderék" van. Tojócsövük szúrókészülékké, "fullánk"-ká módosult, mely védelemre vagy áldozatának megbénítására szolgál. Lárvájuk nyűszerű vagy kukacszerű. Sok fajuk társasan él, némelyek államot alkotnak. A méhek, darazsak és hangyák tartoznak ide.

Család: Társas redősszárnyú darazsak - Vespidae

Életmód, kártétel: társasan élnek. A megtermékenyített nőstények tavasszal fészket építenek. Tojásaikból dolgozók fejlődnek, melyek nyáron a lárvákat táplálják szétdarabolt rovarokkal, később érő, lédús gyümölcsökkel (körte, szilva, őszibarack, szőlő). Ősszel megjelennek a hímek és ivaros nőstények. A tél beállta előtt a hímek és a dolgozók elpusztulnak. A megtermékenyített nőstények telelnek át. 1 nemzedék/év.

Leggyakoribb fajok: franciadarázs (Polistes gallicus), lódarázs (Vespa crabro), németdarázs (Paravespula germanica)

Jelentőség: egyes években súlyos veszteséget okoznak az éredő gyümölcsök megrágásával.

Család: Művészméhek - Megachilidae

Szájszervük nyaló, fejlett rágókkal. Fészeképítésük üregekben, üres növényi szárakban, hagymák virágkocsányaiban történhet.

Szabóméhek - Megachile spp.

Leírás: 7-17 mm hosszúságú fajok. Rágóik a levélrészek kiszabására módosultak.

Életmód, kártétel: 1 nemzedék/év, a lárvák telelnek gubóban. A legkülönbözőbb növények virágait látogatják táplálkozás céljából. A kiszabott levélrészeket sejtépítésre használják, melyhez sima felületű, hajlékony állományú leveleket választanak.

Jelentőség: eddig a legnagyobb károkat málnán, rózsán, orgonán, tölgyfajokon, akácon és ecetfán okozták. A pillangósvirágúak fontos beporzói.

Osztály: PÓKSZABÁSÚAK - ARACHNIDA

Testük két részből áll: fejtorból és potrohból. Csápjuk hiányzik, csáprágójuk (chelicera) van. Végtagjaik száma általában 4 pár láb.

Rend: ATKÁK - ACARINA

Kistermetűek vagy mikroszkopikus méretűek (0,1 - 4 mm). Testük szelvényezetlen. Fejtoruk a potrohukkal teljesen egybeolvad. Kültakarójuk általában puha, de akadnak szklerotizáltak is (páncélatkák). Szájszervük szúró-szívó (chelicera szúrósertévé alakult) vagy rágó (chelicera rágóvá alakult). Szemük nincs vagy 1-2 pontszem. A kifejlett egyedeknek (imágó, adult) általában 4, a gubacsatkáknak 2 pár lábuk van, a lárváknak 3 pár. Táplálkozásuk szerint fitofágok, mykofágok, zoofágok, paraziták, szaprofágok. Szaporodásuk oviparia vagy ovoviviparia. Fejlődésmenetük az epimorfózis bonyolult, családonként eltérő.

Család: Gubacsatkák - Eriophyidae

Apró termetű (200-500m), megnyúlt, hengerded, másodlagosan gyűrűzött testű állatok. 2 pár lábuk, szúró-szívó szájszervük van. Évente több nemzedékük fejlődik ki, telelésük pedig az általuk létrehozott gubacsban történik. Két biológiai csoportjuk közül az egyik a fajra jellemző alakú gubacsokat okoz, a másik a leveleken szabadon él (levélatkák). Erős a tápnövény fajokra való specializáció.

Szőlőgubacsatka - Eriophyes vitis

Tápnövény: a szőlő.

Életmód, kártétel: 6 - 7 generáció/év. A kifejlett egyedek telelnek a szőlő rügyeiben, ahol fakadás előtt a levélkezdeményeket szívogatják. A levél színén kidudorodások, a fonákon nemezképződés, "szöszösödés" figyelhető meg.

Jelentőség: ha a virágkezdeményeket megtámadja, jelentős termésveszteséget okoz.

Mogyoró rügy-gubacsatka - Eriophyes (Phytoptus) avellanae

Tápnövény: mogyoró-fajok.

Életmód, kártétel: a rügyek elgubacsosodását okozza. A fertőzött rügyek tavasszal nem

bomlanak ki, csak rózsaszerűen szétnyílnak. Az atkák a rügyben telelnek, ott télen is szaporodnak.

Jelentőség: telepített mogyorón a kártétel csekély, védekezni ellene nem szükséges.

Szőlő levélatka - Calepitrimerus vitis

Tápnövény: szőlő.

Leírás: a kifejlett egyed 140-160m , fehér színű, lapított testű.

Életmód, kártétel: 7-10 generáció/év. Kifejlett egyedek telelnek kéregrepedésekben, rügyekben, tömegesen. Szívogatásuk hatására a szőlő hajtásai rosszul fejlődnek, a fiatal levelek erősen deformálódnak. Augusztusban a levelek színén kávészínű elbarnulás látható.

Jelentőség: különösen az új telepítések növekedésgátlásával okoz súlyos károkat. Nagyszámú áttelelés esetén az elpusztult hajtások pótlására a mellék- és alvórügyek újrafakadnak.

Család: Tetűatkák (fonállábú atkák) - Tarsonemidae

Apró termetűek (0,1-0,2 mm). Szájszervük szúró-szívó. A 4. lábpár a nőstényeknél elvékonyodik, fonalszerű, a hímeknél a comb belső oldalán félkör alakú, lemezszerű kiszélesedés van.

Szamócaatka - Tarsonemus pallidus

Leírás: a nőstény 0,1-0,2 mm, sárgásfehér, megnyúlt tojás alakú. A hím 0,08 - 0,15 mm, sárgásfehér, zömök.

Életmód, kártétel: 7 nemzedék/év. Kifejlett nőstény telel, a levélnyelek tövénél. Két alfaj:

egyik csak a szamóca, másik a dísznövények fiatal hajtásait, leveleit szívogatja, melyek görbülnek, zsugorodnak, később elszáradnak.

Jelentőség: veszélyes kártevő.

Szélesatka - Poliphagotarsonemus (Hemitarsonemus) latus

Leírás: a nőstény 133-241m halványsárga vagy fehéres. A hím kisebb (107 - 109m), karcsú, gyors mozgású.

Életmód. kártétel: növényházakban 3-3,5 nap alatt kifejlődik egy generáció. Polifág, de főleg dísz- és hajtatott zöldségféléken károsít. Szívogatása hatására a levelek kanalasodnak, deformálódnak, törékennyé válnak. Kártétele legszembetűnőbb a paprikán és gerberán. Előbbin a termés parásodik, felrepedezik, dohos ízű, utóbbin a nyelves virágok deformálódnak. Gyomokon tömegesen él.

Jelentőség: veszélyes kártevő. Termesztő berendezésekben súlyos kártételeket okoz.

Család: Takácsatkák - Tetranychidae

Nevüket szövőképességükről kapták. A fajok zöme finom szövedékkel hálózza be a fertőzött növényrészt. Átlagos méretük 0,5 mm. Színük fajtól, fejlettségi foktól, tápláltsági állapottól és évszaktól függően sárga, zöld, barna vagy vörös. A kifejlett egyedeknek 4, a lárváknak 3 pár lábuk van. Szájszervük szúró-szívó. Kizárólag fitofágok. A legtöbb faj oligo- és polifág, de vannak monofágok is. Főleg a leveleket fertőzik, de más zöld részeket is ellephetnek. Mennyiségi és minőségi kárt okoznak. Kárképük jellegzetes. A fertőzött levelek színén apró, fehéres, sárgás, elhalványodó pontok keletkeznek, melyek egybefolynak. Később torzulás, száradás és korai levélhullás következik be. A növény fejlődésében visszamarad. A termés apró lesz, vegyi összetétele megváltozik

Közönséges takácsatka - Tetranychus urticae

Leírás a nőstény 0,5 mm, a hím kisebb. Változó színűek, oldalukon 2 sötét folttal.

Életmód, kártétel növényházban 9-10, szabadföldön 5-7 generáció/év. Szabadban a megtermékenyített nőstény telel fakéreg alatt, avar alatt stb. Növényházakban egész évben zavartalanul fejlődik. Jellegzetesen polifág. A levélfonákot és az egyéb károsított zöld részeket sűrű, poros szövedék borítja.

Jelentőség: száraz, meleg körülmények között különösen felszaporodik. Ilyenkor a növények - főleg a bab, paprika, paradicsom, uborka, szegfű, mályva - pusztulását okozza.

Piros gyümölcsfa takácsatka - Panonychus (Metatetranychus) ulmi

Leírás: a nőstény 0,7 mm körüli, bíborpiros, kerekded, a hím 0,5 mm, hátrafelé feltűnően elkeskenyedik. A pete gömb alakú, felső része kissé lapított, piros.

Életmód, kártétel: 4-6 generáció/év. A peték telelnek a rügyek közelében, gallyak, ágvillák kéreggyűrődéseiben, fatörzsön, kéregrepedésekben. Az áprilistól kelő lárvák a fejlődő levélkéket szívogatják, negatívan befolyásolva a hajtások növekedését és a későbbi generatív fejlődést. A károsítás későbbi szakaszában korai lombhullást okoz. Szövedéket nem készít. Polifág faj, de különösen kedveli a rózsafélék családjába tartozó fás növényeket.

Jelentőség: hazánkban 1956 óta ismert. Kora tavaszi kártétele 30-40 %-kal gyengébb terméskötődést eredményezhet.

Életmód, kártétel: változó nemzedékszámú faj. Hagymás és gumós dísznövényeken károsít, jácinton, tulipánon súlyos károkat okozhat.

Jelentőség. hazánkban 1969-ben észlelték először. Behurcolt kártevő, Hollandiából importált gumókkal került be.

Család: Ragadozóatkák - Phytoseiidae

Apró (0,2-0,7 mm) kerek, ovális vagy tojásdad, opálos, sárgás vagy barnás árnyalatú állatok, gyors mozgásúak, futólábakkal. A fajok nagy része aktív ragadozó. Apró ízeltlábúakat, fitofág atkákat fogyasztanak, de fő táplálékuk a takácsatkák és gubacsatkák. Lágyszárúakon, lombhullató fákon és cserjéken, örökzöld növényeken és fenyőféléken egyaránt megtalálhatók. Magyarország területéről eddig mintegy 30 faj került elő. Biológiai védekezésre termesztő berendezésekben általánosan használatos a nálunk nem honos Phytoseiulus persimilis. Lombhullató fáinkon nagy jelentőséggel bír az Amblyseius finlandicus.

Törzs: GERINCESEK - VERTEBRATA

Csontos belső vázuk van, testükön gerincoszlop húzódik végig. Rendszerint 4 végtaggal rendelkeznek.

Osztály: MADARAK - AVES

Repülő életmódhoz alkalmazkodott gerincesek. Testüket toll fedi, állcsontjaik csőrré, elülső végtagjaik szárnyakká alakultak. Meszes héjú tojásokat tojnak, melyeket kiköltenek. Mivel a nálunk élő madarak majd minden faja védelem alatt áll, ezért időszakos kártételük ellen csak riasztással védekezhetünk.

Rend: Énekesmadár-alakúak - Passeriformes

A madarak legfajgazdagabb rendje (közel 2/3-uk tartozik ebbe a rendbe). Változatos testalkatú és nagyságú fajok, hangadó szervük az alsó gégefő (syrinx) igen jól fejlett. Főleg az erdők, bokros területek madarai.

Család: Seregélyfélék - Sturnidae

Rigó nagyságúak, tollazatuk csillogó fényű. Rendszerint faüregekben fészkelnek. Magevők, de a fiókanevelés időszakában jelentős mennyiségű állati eredetű (főleg rovar) táplálékot is fogyasztanak.

Seregély - Sturnus vulgaris

Leírás: rigó nagyságú, fekete, szivárványos fényű alapon apró fehér pettyekkel tarkított. Csőre hegyes, sárga színű. Lábai erősek, hegyes karmokkal.

Életmód - kártétel: vándormadár, februárban tér vissza hazánkba. Csoportosan, "seregekbe" tömörülő faj. Odvasodó vén fákban fészkel, fészekalja 5-6 tojás. Az év nagy részében állati eleséget fogyaszt, a gyümölcsök közül a cseresznyét, meggyet, de főleg a szőlőt szereti.

Jelentőség: a szántóföldi növénytermesztés szempontjából hasznos, de gyümölcsösökben olykor igen jelentős a kártétele.

Osztály: EMLŐSÖK - MAMMALIA

Testüket szőr borítja, utódaikat elevenen hozzák a világra és emlőikből anyatejjel táplálják.

Rend: RÁGCSÁLÓK - RODENTIA

A legtöbb emlős kártevő ebből a rendből kerül ki. Kis v. közepes nagyságú, rendkívül szapora emlősök, feltűnően fejlett metszőfogakkal.

Család: Hörcsögfélék - Cricetidae

Fejűk széles, lábúk és farkúk rövid. Föld alatti fészket készítenek. A legjelentősebb emlős kártevők közülük kerülnek ki.

Mezei pocok - Microtus arvalis

Leírás: az egérhez hasonló alakú és nagyságú rágcsáló. Háta szürkés-barna, hasa szennyesfehér, farka rövid, fülkagylói bundában ülnek.

Életmód - kártétel: járatait a föld alatt készíti, itt található a lakása is, ahol 30-35 utódot is fialhat élete során (1-1,5 év). Egyedszámuk hosszú száraz ősz és enyhe tél után szokott megnőni. Szinte valamennyi termesztett növényünket károsítja. A kárképre jellemző, hogy a rágott felületeken a metszőfogak párhuzamos nyomai jól látszanak.

Jelentőség a veszélyes károsító, tömeges elszaporodása esetén komoly károkat okozhat a mezőgazdaságnak.