Rend: FEDELESSZÁRNYUAK (BOGARAK) - COLEOPTERA

Az egész Földön elterjedt, rendkívül népes rovarrend.

Imágó: A fej egységes tok. Összetett szemeik oldalt helyezkednek el, egyes fajoknál a homlokon egy-két pontszem is található.  Szájszerveik rágó típusúak. Minden fajnál találunk csápot. A csápízek száma általában 11, de lehet ennél több is. A csáp változatos felépítésű és az egyes fajokra jellemző. (pl. lehet lemezes, fonalas, bunkós, stb. csáp.)

A toron található a három pár láb és a két pár szárny. A lábak felépítése az életmódtól függően változik, általában járólábak, de lehetnek ásó, ugró, úszó, stb. lábak is. Az elülső szárnyak vagy szárnyfedők többnyire kitinesek, kemények, egyes kivételektől (pl. holyvák) eltekintve elfedik a potrohot. A hátulsó szárnyak, nyugalmi állapotban a szárnyfedők alá vannak hajtva.

A potroh tíz gyűrűből áll, de az utolsó potrohgyűrűk be vannak húzódva, nem látszanak. A potroh végén tal 626d34g álható ivarszervek alakja - különösen a hímek esetén - fontos határozóbélyeg lehet.

Lárva: Rendkívül változatos testalkatú, lábatlan, vagy három pár lábú. Külön névvel jelölik a pondrót, kukacot, pajort, drótférget és az áldrótférget.

Báb: Általában szabadbáb. Ritkán (pl. a Coccinellidae családnál) fedett bábot találunk.

A bogarak az egész Földet benépesítik. Előfordulnak a szárazföldön és - a tengerek kivételével - vizekben, erdőkben és sivatagokban, talajban, barlangokban, növényeken és növényekben, szinte mindenhol ahol megtelepedett az élet. A fajok többsége fitofág, de predátorok, lebontók sőt paraziták is akadnak köztük. Ez idáig körülbelül 350 000 fajt mutattak ki. (Összehasonlításképpen a Vertebrata - gerincesek törzsben 50 000 fajt írtak le).

Család: Futóbogarak - Carabidae

Lábaik erős futólábak. A lárvák campodeoid típusúak.(lásd 20. oldal) A lárvák is és az imágók is ragadozók, néhány faj növényevő. Többnyire éjszaka mozognak.  A legtöbb faj gazdaságilag jelentéktelen, vagy kifejezetten hasznos. (Pl.: bábrablók - Calosoma spp., futrinkák - Carabus spp., stb.)

Család: Pattanóbogarak - Elateridae

Változó nagyságú, keskeny, lapostestű bogarak. Általában sötét színűek. Az imágók hátukra fektetve pattanószervük segítségével szaltót ugranak. (Az ugrószerv a tor hasi oldalán helyezkedik el, az élőtoron lévő tüskeszerű nyúlványból és a középtoron lévő mélyedésből áll.) A lárvák erősen kitines kültakarójú, hengeres testű ún. drótférgek. .(lásd 20. oldal)

Kis pattanóbogarak - Agriotes spp.

Leírás 7-10 mm hosszú, fekete, sárga, barna, vagy vörösesbarna szárnyfedelű fajok tartoznak ebbe a nembe.

Életmód, kártétel fajoktól és a környezeti tényezőktől függően 3-5 éves fejlődésűek. Lárva vagy imágó alakban, 10-15 cm mélyen (vagy mélyebben) a talajban telelnek. A fiatal lárvák humusszal táplálkoznak, az idősebbek a növények föld alatti részeit rágják. 14 - 16 lárvastádiumot

lehet elkülöníteni. A drótférgeknek csaknem minden termesztett és gyomnövény földalatti része táplálékul szolgálhat. A megtámadott növények sárgulnak, teljesen vagy részlegesen elpusztulnak.

Jelentőség különösen kukorica, burgonya, cukorrépa kultúrákban, nagyobb tenyészterületű paradicsom és paprika állományokban károsítanak, de gabonában is nagy kárt okozhatnak. A kár mértéke csapadékos területeken akár 60 % fölé is emelkedhet.

Nagy pattanóbogarak - Melanotus spp.

Az Agriotes fajoknál valamivel nagyobb termetűek. Mindenevők, gyenge fitofág hajlammal, egyes fajok imágói ragadozók. Magyarországon nincs gazdasági jelentőségük.

Család: Díszbogarak - Buprestidae

Nyúlánk testű, fémfényű, gyakran kifejezetten szép bogarak. Az imágók közepes vagy nagy, ritkábban apró termetűek. Testük viszonylag lapos, hátrafelé keskenyedik. Lárváik fehér színű pondrók, egyes fajok fák kérge alatt, másoké lágyszárúakban fejlődik.

Bronzbogár - Perotis (Aurigena) lugubris

Leírás 10-25 mm-es, hosszúkás formájú bogár. Felül sötét fémfényű, rézvörös vagy barnás, lárvája lábatlan csontszínű pondró.

Életmód, kártétel két éves fejlődésű, a lárva vagy a frissen átalakult bogár telel. Leggyakrabban kökényben, galagonyában és vadrózsában, a termesztett növények közül pedig őszibarackban, kajsziban és szilvában fordul elő. A lárvák a gyökérnyak felé haladva kanyargós járatokat készítenek a növény belsejében.

Jelentőség főleg erdészeti kártevő. Száraz, meleg évek sorozata után, hegyes-dombos vidékek déli lejtőin károsíthat.

Család: Málnabogarak - Byturidae

Apró, megnyúlt testű, szőrös bogarak. Csápjuk rövid, bunkós végű. Lárváik sárgás színűek.

Kis málnabogár - Byturus tomentosus

Leírás 3,9-4,3 mm hosszú, szürkéssárga színűek.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, de a populáció egy része kétéves fejlődésű. A bogarak bábbölcsőben telelnek a talajban. Virágporral táplálkoznak, és hogy ehhez hozzájussanak, gyakran megrágják a bimbókat. A lárvák a virág, a vacok, a magvak megrágásával, a részterméskék összefurkálásával okoznak kárt. A málnabogár fő tápnövényei a málna, a szeder és egyéb Rubus fajok.

Jelentőség kisebb-nagyobb egyedszámban minden málnásban megtalálható. Nedves években akár 25-30 %-os kárt is okozhat.

Család: Fénybogarak - Nitidulidae

Apró termetű enyhén domború testű bogarak. Színük általában barna, fekete, esetleg zöldes vagy sárga, egyesek ércfényűek, csápjuk bunkós.

Repce fénybogár - Meligethes aeneus

Leírás: 1,5-2,7 mm hosszú ércfényű zöld vagy kék bogár.

Életmód, kártétel évente egy nemzedéke fejlődik. Az imágó telel át nedvesebb erdők, árokszélek avarjában. Az imágók március közepén jelennek meg, petéiket a porzószálakhoz ragasztják, közben megrágják a bimbókat. A kikelő fiatal lárvák virágporral táplálkoznak, de a bibeszálat is megtámadhatják. Tápnövényei: őszi és tavaszi repce, fehér mustár, tarlórépa, valamennyi káposztaféle és különböző keresztes virágú gyomok.

Jelentőség rosszul fejlett állományokban,

hosszú, hűvös tavaszokon okozhat kárt. Minthogy az imágók elősegítik a megporzást és az általuk okozott kár nagysága is nehezen mérhető fel, a repcefénybogár gazdasági jelentőségét még nem ismerjük pontosan.

Család: Katicabogarak - Coccinellidae

Egy centiméternél kisebb, többnyire félgömb alakú bogarak. Csápjuk rövid, bunkós. Szárnyfedőjük színe sárga-fekete vagy fekete-sárga, a rajzolat egyazon fajon belül is rendkívül változatos lehet. Csak néhány faj növény- vagy gombaevő, a többségük ragadozó. Sok faj kimondottan hasznos. (Például: Coccinella septempunctata, Adalia bipunctata, Exochomus quadripustulatus, stb..) Ezek lárvái és imágói levéltetveket, pajzstetveket, ritkábban atkákat fogyasztanak. Lárvájuk campodeoid, bábjuk fedett. (lásd 20. oldal)

Család: Cserebogarak - Melolonthidae

Változatos alakú és nagyságú fajok. Csápjuk lemezes, végei kiszélesednek. A lemezek száma 3-7 lehet. Lárváik pajorok. Az imágók lombfogyasztók, a pajorok növények gyökereit rágják, így mind az imágók, mind a lárvák jelentős kártevők lehetnek.

Májusi cserebogár - Melolontha melolontha

Leírás: az imágó teste fekete, 20-28 mm, finom fehér szőrökkel borított, szárnyfedője barna. Néha az előtor is barna lehet. Lábai vörösesbarnák. A potroh oldalán fehér, háromszög alakú foltok vannak. A M. hippocastani-tól leginkább farfedője alakjában különbőzik. A farfedő megnyúlt, fokozatosan megy át a nyúlványba. A lárva 40-50 mm hosszú, csontszínű pajor.

Életmód, kártétel nálunk hároméves fejlődésű. Az L₁-es és L₂-es lárvák, majd az L3-as lárvák és végül az imágók telelnek. A májusi cserebogár rajzása április-májustól, júniusig tart. Rövid érési táplálkozás után petéznek a talaj 20-30 cm mély rétegébe. A pajorok kezdetben humusszal, később gyökerekkel táplálkoznak. Az imágók szeptemberre alakulnak ki és a bábbölcsőben telelnek.

Magyarországon három "törzs" él (az ún. V., VI. és VII. törzsek), ezek különböző években rajzanak, és elterjedésük is különböző.(A Kárpátok magasabb részein élő I-IV. "törzsek" fejlődési ideje 4 év.) Az imágó erdőkben és gyümölcsösökben a lomb

V. törzs                                                                          VI. törzs VII. törzs

lerágásával okozhat kárt, a fő kártevő azonban a pajor. A lárvák polifágok, szinte minden kultúrnövény gyökerét elfogyaszthatják.

Jelentőség agyagbemosódásos barna erdőtalajokon, erdők közelében, akár 50-60 %-os kárt is okozhat.

Erdei cserebogár - Melolontha hippocastani

Leírás: imágója a májusi cserebogáréhoz hasonlít, de annál átlagosan valamivel kisebb. Az előtor barna. A farfedő nyúlványának vége gombszerűen kiszélesedett.

Életmód, kártétel: rajzása és fejlődése a májusi cserebogáréhoz hasonló. Nagyobb kárt új telepítésű szőlőben, tölgyerdőkben és a környező mezőgazdasági területeken okozhat.

Jelentőség: kártétele megegyezik a  májusi cserebogár kártételével, és egyes helyeken a kár nagysága is közel azonos lehet.

Kalló (csapó) cserebogár - Polyphylla fullo

Leírás: legnagyobb cserebogárfajunk, 24 - 25 mm hosszú. A szárnyfedőkön fekete vagy barna alapon fehér pikkelyszőrök márványos rajzolatot alkotnak. Lárvája a cserebogár fajok lárvái között a legnagyobb.

Életmód, kártétel: Magyarországon 4, esetleg 5 éves fejlődésű, L₁, L₂, L₃ (lárva) alakban telel. Az imágó táplálkozása gazdasági szempontból nem jelentős. A fő kártevő a lárva, mely termesztett növények és erdei fák gyökereit támadja meg.

Jelentőség: főleg alföldi, homokos területeken, szőlőben, gyümölcsösökben, új telepítésekben okoz kárt.

Zöld cserebogár (vincellérbogár) - Anomala vitis

Leírás: 14-18 mm, fémesen zöld színű, háta domború.

Életmód, kártétel: hároméves fejlődésű, lárva alakban telel. A rajzás június-júliusban van. A fiatal lárvák humuszt és hajszálgyökereket, az idősebbek vastagabb gyökereket fogyasztanak. A kárt az imágó okozza a szőlő, lombosfák, orgona, galagonya levéllemezeinek és virágainak elrágásával. Homokos területeken fordul elő.

Jelentőség: nem túl jelentős kártevő.

Bundásbogár - Epicometis (Tropinota) hirta

Leírás: 8-13 mm, szürkésfekete, a szárnyfedőkön fehér, gyakran harántirányban megnyúlt foltok helyezkednek el. Testét sűrű, halványsárga szőrök borítják

Életmód, kártétel: Magyarországon egy nemzedékes, imágó alakban, a talajban telel. Márciustól - június elejéig rajzik. A lárva főként humusszal, korhadékkal táplálkozik. Az imágó okozhat kárt a gyümölcsfák, dísznövények, gabonafélék virágainak megrágásával. A megsérült virágok meddők maradnak.

Jelentőség: a méhkímélő szerek és technológiák alkalmazása óta jelentősége csökkent.

Család: Levélbogarak - Chrysomelidae

Változatos testalkatú, gyakran fémfényű bogarak. Szárnyfedőik gyakran foltokkal, mintákkal díszítettek. A hímek általában kisebbek, keskenyebbek, a nőstények nagyobbak. Az imágók és a lárvák is növényevők, a legtöbb faj monofág vagy oligofág.

Burgonyabogár - Leptinotarsa decemlineata

Leírás: 9-12 mm, narancssárga alapszínű, domború hátú bogár. A fejen és az előtoron fekete foltok vannak. A szárnyfedőn 5-5 sáv és a varratszegély szintén fekete. A pete narancssárga színű, ovális alakú. A lárva kezdetben vérpiros, később narancssárga színű. Hátoldala domború, hasa lapos. A fej, a lábak és az oldalakon két-két szemölcssor fekete színű.

Életmód, kártétel: Két nemzedéke van, az imágók telelnek a talajban. A bogarak március végétől hagyják el a telelőhelyet. Petéiket a burgonya levelére vagy annak közelében gyomokra helyezik. A lárvák a levelek fonákján csoportosan rágnak, ürüléküktől a levelek tintafolt-szerűen szennyezettek. Tápnövényei a Solanaceae családba tartoznak, károkat burgonyán, tojásgyümölcsön (vineta), esetleg paradicsomon okozhatnak.

Jelentőség: a burgonyatermesztésben rendszeresen védekezni kell ellene. Veszélyes károsító! Meleg, nedves tavaszokon és nyarakon léphet fel tömegesen.

Keresztesvirágúak földibolhái - Phyllotreta spp.

Leírás: az imágók apró termetűek (2-3 mm), fekete, kékes, zöldes vagy fémfényű bogarak. Egyes fekete fajok szárnyfedelein sárga sáv húzódik végig. Hátsó combjaik vaskosak (ugróláb).

Életmód, kártétel: általában egy nemzedékes fajok, talajban, avarban telelnek az imágók. A tömeges rajzás áprilisban kezdődik. A lárvák a hajszálgyökereken vagy a főgyökéren táplálkoznak. A kártételt az imágók okozzák. A Phyllotreta fajok tápnövényei a káposztafélék és más keresztesvirágúak.

Jelentőség: meleg, száraz tavaszokon káposztafélék palántáit súlyosan károsíthatják.

Család: Zsizsikek - Bruchidae

Apró, zömök testalkatú bogarak. A szárnyfedők szélesek, a farfedőt szabadon hagyják.

Lárváik az ormányosbogár lárvákhoz hasonló kukacok. Az imágók virágokon találhatók, a lárvák általában magvakban fejlődnek.

Borsózsizsik - Bruchus pisorum

Leírás 4,5-5,7 mm hosszú. Teste fekete, felül barnásan, a hasi oldal fehéren-szürkén szőrözött, fehér foltokkal tarkított.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, a bogár telel a borsóban vagy más védett  helyen. Az imágók a virágokat fogyasztják de a száron, hüvelyen is sebet ejthetnek. Lárváik a hüvelyeken át a magba rágják magukat. Egy borsószemben csak egy lárva lehet, mely fejlődése során feléli a mag belsejét. Közvetlenül a héj alatt készítik el a bábkamrát. (''ablakos borsó''). Fő tápnövénye a borsó.

Jelentőség: meleg tavaszokon, ha a peterakás idején magas a levegő páratartalma akár 70%-os fertőzöttség is előfordulhat.

Babzsizsik - Acanthoscelides obtectus

Leírás: kisebb a borsózsizsiknél, 2,8-4,2 mm. Teste megnyúlt, a fej és az előtor szürkéssárgán, a szárnyfedők barnán szőrözöttek.

Életmód, kártétel: határozatlan nemzedékszámú, egy év alatt 3 - 4 nemzedék is kifejlődhet. Az imágó magban vagy egyéb védett helyen telel. Főleg raktárakban károsít. Egy babszemben akár 10-20 lárva is előfordulhat,  héj alatt bábkamrában bábozódnak (ablakos bab). Fő tápnövénye a bab, de más hüvelyeseken is előfordul.

Jelentőség: a súlyosabban fertőzött magvak nem csíráznak és fogyasztásra is alkalmatlanok. Veszélyes károsító!

Család: Eszelények - Attelabidae

Kis termetű, ormányosalkatú bogarak. Ormányuk hosszú, a szájszerv az ormány végén, a csápok az oldalán helyezkednek el. Csápjuk, ellentétben a Curculionidae család tagjaival nem térdes. Testük gyakran fémes csillogású zöld, kék, rezes vagy piros. A lárvák általában fonnyadó növényi részekben fejlődnek és a talajban bábozódnak.

Szivarsodró eszelény (=szőlő levélsodró) - Byctiscus betulae

Leírás: zömök testű, domború hátú bogár. Teste fémesen csillogó kék vagy aranyosan csillogó zöld.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, az imágó telel. A nőstény megrágott levélnyelű, lankadó levelekből szivart sodor. Ebbe helyezi a petéket, és itt fejlődnek a lárvák is. Fő tápnövényei a körte, szőlő, cseresznye és egyéb lombosfák. A szőlőn zöld, a gyümölcsfákon kék színű egyedek fordulnak elő.

Jelentőség: inszekticid érzékenysége miatt, mára jelentősége csökkent.

Család: Ormányosbogarak - Curculionidae       

Fejük ormányszerűen megnyúlt, egyes fajoknál az ormány rövidebb, széles és lapos (barkók), más fajoknál keskeny, hossza akár a testhosszt is meghaladhatja. Többségük apró termetű, a csáp térdes, bunkós. Lárváik kukacok. Az ebbe a családba tartozó fajok kivétel nélkül növényevők.

Általában oligofágok, de lehetnek mono- vagy polifágok is. Rendkívül népes család.

Hamvas vincellérbogár - Otiorrhynchus ligustici

Leírás: 10-12 mm hosszú, fekete alapszínű, rövid ormányú bogár. A szárnyfedelek összenőttek, gyalogosan mozog.

Életmód, kártétel: 2 éves fejlődésű, lárva- és imágó alakban a talajban telel. A nőstények parthenogenetikusan (szűznemzéssel) szaporodnak az érési táplálkozás befejeztével. A frissen kelt lárvák hajszálgyökerekkel, az idősebb lárvák pillangósok főgyökerével táplálkoznak. Polifág faj. Károkat lucernásban, szőlőn, szamócán, mákon, gyümölcsfa csemetéken okozhat.

Jelentőség: meleg, párás tavaszokon, több éven át egymás után ültetett pillangósokban, illetve azok közelében okozhat kárt.

Kendermagbogár - Peritelus familiaris

Leírás: az imágók 4,5 - 5,5 mm hosszú, félgömb alakú ormányosbogarak (kendermag alakú és nagyságú bogarak). Testüket apró szürke pikkelyek borítják, elfedve a kitinfelületet. Szárnyfedői összenőttek.

Életmód, kártétel: évente egy nemzedéke fejlődik, imágó alakban a talajban telel. A bogarak felülről lefelé haladva kirágják a rügyeket és megrágják a leveleket. A megtámadott szőlőn és gyümölcsfa csemetéken elpusztulnak a leendő hajtások és velük együtt az azévi termés is. Polifág faj, károkat szőlőn, gyümölcsfacsemetéken, lombos- és tűlevelű fákon okozhat, de más kétszikűeken is előfordul.

Jelentőség: száraz, meleg évek sorozata után, homokos talajon okozhat kárt.

Levélbarkók (lombormányosok) - Phyllobius spp.

Leírás: közepes nagyságú ormányosbogarak (4-5 mm), szárnyfedőik gyakran fémfényű pikkelyekkel díszítettek. Ormányuk rövid, lapos, a csáp párok fölülről is jól látható.

Életmód, kártétel: évente egy nemzedékük fejlődik, az imágók telelnek a talajban. A fakadó rügyeket, fiatal leveleket, virágbimbókat és a virágokat is megrághatják. A leveleket szögletesen, karéjosan rágják, esetleg csipkézik. Polifág kártevők. Tápnövényeik közé tartozik minden lombosfa.

Jelentőség: főként dombvidékeken, erdők közelébe telepített gyümölcsösökben, faiskolákban okozhatnak az imágók jelentősebb kárt.

Csipkézőbarkók - Sitona spp.

Leírás: 3,5-5,5 mm kicsi vagy közepes termetű, rövid ormányú fajok. Csápjuk rövid. Az előtor a szárnyfedőknél keskenyebb, felületén gyakran három széles világos pikkelysáv húzódik.

Életmód, kártétel: egy nemzedékesek, a talajban telelnek imágó alakban. Olifágok, a Fabaceae családba tartozó növényeken, főleg borsón és lucernán okozhatnak kárt. Az idősebb leveleken jellegzetes U alakú karéjozás - csipkézés - jelzi a kártételt.

Jelentőség: főleg másodéves lucernásokban okozhat kárt. A Magyarországon előforduló 20 fajukból 12 lehet kártevő.

Máktok ormányos - Ceutorhynchus (Neoglocianus) macula-alba

Leírás 3,5-4,5 mm hosszú, fekete alapszínű ormányosbogár. Felületét szürkés-sárgás pikkelyszőrök borítják olyan sűrűn, hogy a bogár szürkének látszik. A pajzsocska mögött hosszúkás fehér folt látható à makula-alba.

Életmód, kártétel: évente egy nemzedéke fejlődik, az imágó telel a talajban, bábbölcsőben. A nőstények az 1-2 napos máktokokba, az ormányukkal készített lyukba helyezik petéiket, a lárvák a magvakat és a keresztfalakat rágják. A kifejlett lárvák a talajban bábozódnak.

Jelentőség: kisparcellán termesztett mákon akár 50 %-os kárt is okozhat. Kártételét az őt követő máktokszúnyog gyakran fokozza.

Repceszár ormányos - Ceutorhynchus quadridens (pallidactilus)

Leírás: 2,6-3,2 mm hosszú, alapszíne fekete. Szárnyfedőit foltokban fehéres pikkelyszőrök borítják, melyek a pajzsocska körül egy jellegzetes nagyobb foltot alkotnak.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, az imágók telelnek erdőszélek, ruderáliák talajában. Az imágók kezdetben különféle keresztesvirágúak virágbimbóit rágják, később a levéllemezt, a levélnyeleket és a szárat is furkálják. A lárvák kezdetben a levélnyélben, majd a szárban

rágnak felülről lefelé. A megtámadott növények lankadnak, visszamaradnak a fejlődésben. A repceszár ormányos oligofág faj, Brassicaceae családba tartozó növényeken él.

Jelentőség: az utóbbi években felszaporodóban van. Száraz tavaszokon a káposztán és a repcén okozhat kárt.

Mogyoróormányos - Curculio nucum

Leírás: ormány nélkül 5-9 mm, szürkésbarna alapszínű, rendkívül hosszú ormányú. A szárnyfedők háromszög alakban keskenyednek el.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, a talajban a kifejlett lárvák telelnek bábkamrában. A lárvák mogyoróban, a tölgy és a bükk, a szelídgesztenye és (talán) a dió termésében is kifejlődhetnek. Egy termésben általában csak egy lárva képes kifejlődni.

Jelentőség: Mo.-on, a mogyorótermésben 25-70 %-os veszteséget okoz.

Bimbólikasztó-bogár - Anthonomus pomorum

Leírás: 3,5-6 mm hosszúságú, ormánya hosszú, szemei dülledtek. Teste szürkés-vöröses barna színű. A szárnyfedőkön hátul V alakú harántövet figyelhetünk meg.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, az imágó telel fák repedéseiben, avarban, kövek alatt. Az áttelelt imágók érési táplálkozásuk során megrágják a rügyeket, s ezzel azok pusztulását okozzák. A nőstények petéiket a bimbókba helyezik. A kikelő lárvák a porzószálakat, portokokat, bibéket rágják és a sziromleveleket hámozgatják. A megtámadott bimbók összeborulva maradnak, majd elszáradnak.

Jelentőség: integrált növényvédelemben részesített almásokban és meleg száraz tavaszokon, erdők mellé telepített, korán virágzó almásokban jelentős kárt okozhat.

Család: Szúbogarak - Scolytidae

Apró termetű, hengeres testű, barna színű bogarak, csápjuk bunkóban végződik. A lárvák apró kukacok, fás szárú növényekben (gyökérben, törzsben kéreg alatt, ágakban) fejlődnek. Az imágók és lárvák a tápnövényben fajra jellemző alakú járatokat rágnak.

Nagy kéregszú - Scolytus mali

Leírás 3-4 mm hosszú. Teste fekete, szárnyfedői fénylő barnák.

Járatok az anyajárat kb. 2,5 mm széles, hosszú és egyenes. A lárvajáratok az anyajárat két oldaláról indulva párhuzamosan futnak, fokozatosan szélesednek.

Életmód, kártétel: egy évben egy nemzedéke fejlődik ki, lárva állapotban telel. A nőstény az anyajáratot a farész és a kéreg közé rágja. Almán, körtén, őszibarackon és egyéb gyümölcsfákon fordul elő.

Jelentőség csak az idős, beteg fákat támadja meg.

Kis kéregszú - Scolytus rugulosus

Leírás 1,5-2,7 mm hosszú, teste az előbbi fajénál kevésbé fénylő.

Járatok az anyajárat hasonlít az előző faj anyajáratához, de rövidebb, a lárvajáratok keresztezhetik egymást.

Életmód, kártétel két nemzedékes, a kifejlett lárvák telelnek. Az anya- és lárvajáratok gyengítik a fát, súlyosabb esetben az egész korona elhalhat. Főleg csonthéjasokon, galagonyán, más gyümölcsfákon fordul elő.

Jelentőség az előző fajnál nagyobb egyedszámban fordul elő és egészséges fákat is megtámadhat.

Feladatok

A Konzultációs Központban válassza ki és helyezze egymás mellé az ormányos bogár imágókat.

Tegye külön a valódi ormányosokat és az úgynevezett barkókat !

Figyelje meg a köztük lévő méretbeli különbségeket, majd lapozzon vissza a megfelelő fajhoz és jegyezze meg a legfontosabb határozójegyeket.

A vizsgára kért ormányosok eredeti méretben

Hamvas vincellérbogár - Otiorrhynchus ligustici

Csipkézőbarkók - Sitona spp.

Bimbólikasztó-bogár - Anthonomus pomorum

Máktok ormányos - Ceutorhynchus macula-alba

Repceszár ormányos - Ceutorhynchus quadridens

Mogyoróormányos - Curculio nucum