Alrend: RÖVIDCSÁPÚ KÉTSZÁRNYÚAK - BRACHYCERA

Alrend: RÖVIDCSÁPÚ KÉTSZÁRNYÚAK - BRACHYCERA

Család: Zengõlegyek - Syrphidae

Közepes vagy nagytestû, fekete-sárga, fekete-vörös mintázatú legyek. Sok fajuk darazsakhoz, méhekhez hasonlít. Sokáig tudnak egyhelyben lebegni, repülés közben jellegzetes magas zümmögõ hangot adnak. Az imágók viráglátogatók. Egyes fajok lárvái levéltetveket fogyasztanak - így az integrált növényvédelem szempontjából jelentõsek - más fajok lárvái korhadékban élnek, néhány faj fitofág.

Kis nárciszlégy (=holdfoltos hagymalégy) - Eumerus strigatus

Leírás: az imágó kékes-zöldes fekete fémes színû, a hagymalégynél nagyobb. Potrohának oldalán 3 pár világos félhold alakú folttal.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, a lárva vagy a báb telel a talajban, esetleg a tárolt hagymában. A nõstények petéiket a hagymára, a gyöktörzsre vagy a tápnövény közelében a talajra helyezik. A fertõzött hagyma eltörpül, lankad, a földalatti részek belseje ürülékkel, rágcsálékkal telt, késõbb rothadásnak indul. Gyakran a hagymalégy lárváival együtt károsít, de inkább a gyökértáji részben található, a rothadás innen indul. Tápnövényei az étkezési hagyma, gumós növények, tulipán, nõszirom, liliom, jácint.

Jelentõség: fõleg hagymatermesztõ vidéken, étkezési hagymán okozhat kárt.

Család: Fúrólegyek - Tephritidae (Trypetidae)

Apró termetû, tarka szárnyú legyek. A szárny - néhány kivételtõl eltekintve - csíkos vagy pettyes mintázata fontos határozóbélyeg. A nõstényeknek tojócsöve van. Valamennyi faj lárvája növényevõ, polifág ritkábban oligofág vagy monofág. A lárva a fajok egy részénél a gyümölcsben, húsos termésben, máskor szárban, gyökérben, virágban vagy virágzatban fejlõdik.

Cseresznyelégy - Rhagoletis cerasi

Leírás: a nõstény 4 mm a hím 3-3,5 mm hosszú. Teste fekete, a fej elõl, a tor vége és a szárnytõ sárgás. A szárny mintázata fontos határozóbélyeg. A szárny csúcsán egy vastag fordított V alakú fekete sáv látható.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, bábállapotban telel a talaj felsõ 3-10 cm mélységû rétegében. Fõ tápnövénye a cseresznye, a meggy és a Lonicera fajok. A nõstények petéiket tojócsövük segítségével a gyümölcsök epidermisze alá helyezik, gyümölcsönként mindig csak egyet. A fertõzött gyümölcs puhább tapintású lesz, a mag körüli részen elpépesedik, itt található a fehér nyû. Kívülrõl a gyümölcs epidermiszén jól látható a tojócsõvel kialakított kisebb, valamint a kifejlõdött lárva által fúrt nagyobb lyuk. A kifejlett lárvák kifurakodnak a gyümölcsbõl és a talajban bábozódnak. Elõrejelzés: izolátorral, vagy sárgalapos színcsapdával lehetséges.

Jelentõség: fõleg házikertekben és szórványgyümölcsökben, közép és késõi érésû fajtákban okozhat kárt, 50-100 %-os fertõzöttség is elõfordulhat.

Spárgalégy - Platyparea poeciloptera

Leirás: 6-8 mm hosszú. Teste szürkésbarna, a szárnyak sötétbarnán zegzugosan mintázottak.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, báb alakban telel a spárga szárának föld alatti részében, néhány cm-re a felszíntõl, vagy a szár pusztulása esetén a talajban. A nõstények petéiket a spárgafej pikkelyei alá rakják egyesével. A kikelõ nyüvek a szárban lefelé haladnak egészen a felszín alatt 20-25 cm mélyen elhelyezkedõ gyökérnyakig, majd visszafordulva a bõrszövet alatt táplálkozva fölfelé haladnak. Monofág faj, csak spárgában él. A fertõzött hajtások a talaj színe felett meggörbülnek.

Jelentõség: a spárga egyik legjelentõsebb kártevõje. Fiatal telepítésekben a tövek gyors ritkulását, idõsebb telepítésekben a hajtásnövekedés és a terméshozam csökkenését okozza.

Család: Aknázólegyek - Agromyzidae

Apró, legfeljebb 3 mm hosszú, sötét színû legyek. Petéiket a

levél vagy szár szöveteibe helyezik el. A nyüvek a szárban vagy a levélben különbözõ formájú aknákat fúrnak.

Gerbera aknázólégy - Liriomyza trifolii 

Leírása: 1-2 mm-es, sárga és fekete színû.

Életmód, kártétel: meleg környezetben akár 12 nemzedéke is lehet évente. Magyarországon szabadföldön nem telel át. A nõstény petéit tojócsövével a levéllemezbe süllyeszti. A lárva kanyargós, kiszélesedõ aknát készít. A kifejlett lárva a talajra veti magát és a felsõ talajrétegben bábozódik. A bábállapot 1-2 hétig tart. Polifág állat, Magyarországon fõleg gerberán és krizantémon károsít, de paradicsomon, paprikán, salátán, uborkán is elõfordulhat. Elõrejelzés: sárga fogólappal lehetséges.

Jelentõség: szaporítóanyaggal terjed, gyorsan szaporodik. Karantén kártevõ!

Hagymaaknázólégy - Dizygomyza cepae

Leírás: apró termetû 1,8-2,5 mm hosszú. Feje sárga, szeme barnás-fekete. Tora fekete alapon szürkésen hamvas.

Életmód, kártétel: évente általában egy, esetleg két nemzedéke van, báb alakban telel a talajban. A lárvák szabálytalanul kanyargó, foltszerû, fehéres járatokat készítenek. Tápnövényei a vöröshagyma és a fokhagyma. Az erõsen fertõzött levelek elhervadnak elszáradnak.

Jelentõség: fõleg ott károsít, ahol hosszú idõ óta termesztenek vöröshagymát. A hûvösebb, csapadékosabb idõjárást, a magas talajvizet kedveli.

Család: Viráglegyek - Anthomyiidae

Az Anthomyidae család rendszertanilag közel áll a Muscidae - igazi legyek - családjához, így sok szerzõ annak alcsaládjaként tárgyalja. Az imágók külsõ megjelenése a házilegyekre emlékeztet.

Hagymalégy Delia (Phorbia) antiqua

Leírás: házilégyre emlékeztetõ 6-6,5 mm hosszú hamuszürke színû légy.

Életmód, kártétel: három nemzedéke fejlõdik ki évente. A talajban, báb alakban telel. Petéiket a levelek közé rakják. A fiatal nyüvek a levélbe furakodnak, és annak tövén keresztül a hagymafejbe jutnak. Fejlõdésük során összefurkálják a hagymafejet, majd ha felélték, gyakran a gyökérszáron keresztül egy másik fejbe fúrják át magukat. A hagymalégy vöröshagymán és fokhagymán él. A megtámadott növény levelei lankadnak, sárgulnak, majd elpusztulnak. A nyüvek által ejtett sérüléseken át rothasztó baktériumok fertõzhetik a hagymafejeket, melyek ilyenkor bûzös, kellemetlen szagúvá válnak. Kártételük hasonlít a kis nárciszlégy kártételéhez, de a hagymalégy lárvái általában felülrõl lefelé fúrnak. A nyüvek színük szerint is jól elkülöníthetõk: a hagymalégy lárvái fehérek, míg a kis nárciszlégy lárvái szennyes sárgák.

Jelentõség: csapadékos években a vöröshagyma legjelentõsebb kártevõje lehet.

Tavaszi káposztalégy - Delia radicum (=Phorbia brassicae) 

Leírás házi légyhez hasonló, de annál valamivel kisebb, 6,5-7 mm hosszú, világosszürke.

Életmód, kártétel: 3 nemzedékes, báb alakban a talajban telel. A nõstények petéiket a tápnövény gyökérnyaki részére helyezik. A kikelõ fiatal nyüvek a gyökereket hámozgatják, majd a gyökéren át a szárba jutnak, ahol felfelé fúrják magukat. A lárvák felélik a szár belsejét. A megtámadott nõvény lankad, levelei ólomfényûek. Fõ tápnövényei a káposztafélék, a retek és más keresztesvirágúak. A rajzást fehér színcsapdákkal figyelhetjük meg.

Jelentõség: párás, meleg években a káposztafélék legjelentõsebb kártevõje. Üvegházakban palántaneveléskor károsíthat.

Család: Fürkészlegyek - Tachinidae

Közepes vagy kicsi legyek. A hozzájuk közelálló családoktól csupasz csápsertéjük alapján különíthetõk el. Lárváik többsége rovarok - leggyakrabban lepkehernyók - csigák, ászkák, férgek parazitoidjai. Általában polifág fajok, egy részük oligofág és csak ritkán monofágok. Kártevõ rovarpopulációk szabályozásával jelentõs hasznot hajtanak.