Alrend: RÖVIDCSÁPÚ KÉTSZÁRNYÚAK - BRACHYCERA

Alrend: RÖVIDCSÁPÚ KÉTSZÁRNYÚAK - BRACHYCERA

Család: Zengőlegyek - Syrphidae

Közepes vagy nagytestű, fekete-sárga, fekete-vörös mintázatú legyek. Sok fajuk darazsakhoz, méhekhez hasonlít. Sokáig tudnak egyhelyben lebegni, repülés közben jellegzetes magas zümmögő hangot adnak. Az imágók viráglátogatók. Egyes fajok lárvái levéltetveket fogyasztanak - így az integrált növényvédelem szempontjából jelentősek - más fajok lárvái korhadékban élnek, néhány faj fitofág.

Kis nárciszlégy (=holdfoltos hagymalégy) - Eumerus strigatus

Leírás: az imágó kékes-zöldes fekete fémes színű, a hagymalégynél nagyobb. Potrohának oldalán 3 pár világos félhold alakú folttal.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, a lárva vagy a báb telel a talajban, esetleg a tárolt hagymában. A nőstények petéiket a hagymára, a gyöktörzsre vagy a tápnövény közelében a talajra helyezik. A fertőzött hagyma eltörpül, lankad, a földalatti részek belseje ürülékkel, rágcsálékkal telt, később rothadásnak indul. Gyakran a hagymalégy lárváival együtt károsít, de inkább a gyökértáji részben található, a rothadás innen indul. Tápnövényei az étkezési hagyma, gumós növények, tulipán, nőszirom, liliom, jácint.

Jelentőség: főleg hagymatermesztő vidéken, étkezési hagymán okozhat kárt.

Család: Fúrólegyek - Tephritidae (Trypetidae)

Apró termetű, tarka szárnyú legyek. A szárny - néhány kivételtől eltekintve - csíkos vagy pettyes mintázata fontos határozóbélyeg. A nőstényeknek tojócsöve van. Valamennyi faj lárvája növényevő, polifág ritkábban oligofág vagy monofág. A lárva a fajok egy részénél a gyümölcsben, húsos termésben, máskor szárban, gyökérben, virágban vagy virágzatban fejlődik.

Cseresznyelégy - Rhagoletis cerasi

Leírás: a nőstény 4 mm a hím 3-3,5 mm hosszú. Teste fekete, a fej elől, a tor vége és a szárnytő sárgás. A szárny mintázata fontos határozóbélyeg. A szárny csúcsán egy vastag fordított V alakú fekete sáv látható.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, bábállapotban telel a talaj felső 3-10 cm mélységű rétegében. Fő tápnövénye a cseresznye, a meggy és a Lonicera fajok. A nőstények petéiket tojócsövük segítségével a gyümölcsök epidermisze alá helyezik, gyümölcsönként mindig csak egyet. A fertőzött gyümölcs puhább tapintású lesz, a mag körüli részen elpépesedik, itt található a fehér nyű. Kívülről a gyümölcs epidermiszén jól látható a tojócsővel kialakított kisebb, valamint a kifejlődött lárva által fúrt nagyobb lyuk. A kifejlett lárvák kifurakodnak a gyümölcsből és a talajban bábozódnak. Előrejelzés: izolátorral, vagy sárgalapos színcsapdával lehetséges.

Jelentőség: főleg házikertekben és szórványgyümölcsökben, közép és késői érésű fajtákban okozhat kárt, 50-100 %-os fertőzöttség is előfordulhat.

Spárgalégy - Platyparea poeciloptera

Leirás: 6-8 mm hosszú. Teste szürkésbarna, a szárnyak sötétbarnán zegzugosan mintázottak.

Életmód, kártétel: egy nemzedékes, báb alakban telel a spárga szárának föld alatti részében, néhány cm-re a felszíntől, vagy a szár pusztulása esetén a talajban. A nőstények petéiket a spárgafej pikkelyei alá rakják egyesével. A kikelő nyüvek a szárban lefelé haladnak egészen a felszín alatt 20-25 cm mélyen elhelyezkedő gyökérnyakig, majd visszafordulva a bőrszövet alatt táplálkozva fölfelé haladnak. Monofág faj, csak spárgában él. A fertőzött hajtások a talaj színe felett meggörbülnek.

Jelentőség: a spárga egyik legjelentősebb kártevője. Fiatal telepítésekben a tövek gyors ritkulását, idősebb telepítésekben a hajtásnövekedés és a terméshozam csökkenését okozza.

Család: Aknázólegyek - Agromyzidae

Apró, legfeljebb 3 mm hosszú, sötét színű legyek. Petéiket a

levél vagy szár szöveteibe helyezik el. A nyüvek a szárban vagy a levélben különböző formájú aknákat fúrnak.

Gerbera aknázólégy - Liriomyza trifolii 

Leírása: 1-2 mm-es, sárga és fekete színű.

Életmód, kártétel: meleg környezetben akár 12 nemzedéke is lehet évente. Magyarországon szabadföldön nem telel át. A nőstény petéit tojócsövével a levéllemezbe süllyeszti. A lárva kanyargós, kiszélesedő aknát készít. A kifejlett lárva a talajra veti magát és a felső talajrétegben bábozódik. A bábállapot 1-2 hétig tart. Polifág állat, Magyarországon főleg gerberán és krizantémon károsít, de paradicsomon, paprikán, salátán, uborkán is előfordulhat. Előrejelzés: sárga fogólappal lehetséges.

Jelentőség: szaporítóanyaggal terjed, gyorsan szaporodik. Karantén kártevő!

Hagymaaknázólégy - Dizygomyza cepae

Leírás: apró termetű 1,8-2,5 mm hosszú. Feje sárga, szeme barnás-fekete. Tora fekete alapon szürkésen hamvas.

Életmód, kártétel: évente általában egy, esetleg két nemzedéke van, báb alakban telel a talajban. A lárvák szabálytalanul kanyargó, foltszerű, fehéres járatokat készítenek. Tápnövényei a vöröshagyma és a fokhagyma. Az erősen fertőzött levelek elhervadnak elszáradnak.

Jelentőség: főleg ott károsít, ahol hosszú idő óta termesztenek vöröshagymát. A hűvösebb, csapadékosabb időjárást, a magas talajvizet kedveli.

Család: Viráglegyek - Anthomyiidae

Az Anthomyidae család rendszertanilag közel áll a Muscidae - igazi legyek - családjához, így sok szerző annak alcsaládjaként tárgyalja. Az imágók külső megjelenése a házilegyekre emlékeztet.

Hagymalégy Delia (Phorbia) antiqua

Leírás: házilégyre emlékeztető 6-6,5 mm hosszú hamuszürke színű légy.

Életmód, kártétel: három nemzedéke fejlődik ki évente. A talajban, báb alakban telel. Petéiket a levelek közé rakják. A fiatal nyüvek a levélbe furakodnak, és annak tövén keresztül a hagymafejbe jutnak. Fejlődésük során összefurkálják a hagymafejet, majd ha felélték, gyakran a gyökérszáron keresztül egy másik fejbe fúrják át magukat. A hagymalégy vöröshagymán és fokhagymán él. A megtámadott növény levelei lankadnak, sárgulnak, majd elpusztulnak. A nyüvek által ejtett sérüléseken át rothasztó baktériumok fertőzhetik a hagymafejeket, melyek ilyenkor bűzös, kellemetlen szagúvá válnak. Kártételük hasonlít a kis nárciszlégy kártételéhez, de a hagymalégy lárvái általában felülről lefelé fúrnak. A nyüvek színük szerint is jól elkülöníthetők: a hagymalégy lárvái fehérek, míg a kis nárciszlégy lárvái szennyes sárgák.

Jelentőség: csapadékos években a vöröshagyma legjelentősebb kártevője lehet.

Tavaszi káposztalégy - Delia radicum (=Phorbia brassicae) 

Leírás házi légyhez hasonló, de annál valamivel kisebb, 6,5-7 mm hosszú, világosszürke.

Életmód, kártétel: 3 nemzedékes, báb alakban a talajban telel. A nőstények petéiket a tápnövény gyökérnyaki részére helyezik. A kikelő fiatal nyüvek a gyökereket hámozgatják, majd a gyökéren át a szárba jutnak, ahol felfelé fúrják magukat. A lárvák felélik a szár belsejét. A megtámadott nővény lankad, levelei ólomfényűek. Fő tápnövényei a káposztafélék, a retek és más keresztesvirágúak. A rajzást fehér színcsapdákkal figyelhetjük meg.

Jelentőség: párás, meleg években a káposztafélék legjelentősebb kártevője. Üvegházakban palántaneveléskor károsíthat.

Család: Fürkészlegyek - Tachinidae

Közepes vagy kicsi legyek. A hozzájuk közelálló családoktól csupasz csápsertéjük alapján különíthetők el. Lárváik többsége rovarok - leggyakrabban lepkehernyók - csigák, ászkák, férgek parazitoidjai. Általában polifág fajok, egy részük oligofág és csak ritkán monofágok. Kártevő rovarpopulációk szabályozásával jelentős hasznot hajtanak.