A nyirok és nyirokrendszer

A nyirok és nyirokrendszer

• kiegészíti a vérkeringési rendszert

vér (cukrok, fehérjék)

emésztési 2 út

termékek

nyirok (zsírtok)

• Szerepe: szállítás (szövetnedv, zsírsavak)

A nyirok (limfa) = vérplazma + kisebb fehérvérsejtek

• a vérböl származik és oda tér vissza:

hajszálerek → szövetek (szövetnedv) → nyirokerek → vérerek (vénák)

A nyirokhajszálerek, szövetek és vérerek viszonya           Nyirok-kapilláris részletes szerkezete

• közvetítö folyadék a vér és a sejtek között
• összetétele: ~ vér

víz - 95 %

fehér vérsejtek (több, mint a vérben) "fehér vér"

vörös vértestek hiányoznak

A nyirokerek

- nyirok hajszálerek (egyik végük zárt)

- nyirokerek   nyirokérrendszer

- 2 nyiroktörzs - mellvezeték a felsö végtagok

- jobb nyirokvezeték vénáiba ömlenek

• a nyirokerek szerkezete ~ gyüjtöereké:

- faluk vékonyabb

- billentyük - szerep: egyirányú áramlás

- nyirokcsomók - duzzanatok, nyirokcsomók mentén

- nagyság: gombostü fej → babszem (nagyobbak: nyak, hónalj)

- elhelyezkedés: egyenlötlen

- sok: fej, hónalj, mellkas, hasüreg

- szerep: - fehér vérsejtek termelése (ezért van több, mint a vérben)

- fertözéskor megduzzadnak (ok: nagyobb termelés)

- ellenanyagok (antitestek) termelése

- fagocitózis - gátak a fertözés útjában

- a nyirok megtisztítása az idegen anyagoktól

nyirokerek nyirokcsomó vérerek izom

A nyirokerekröl és nyirokcsomóról készített fényképfelvétel

• A nyirok keringése - egyirányú:

testrészek → nagy vénák → szív

sebesség: < mint a véré

elösegíti: - vázizmok összehúzódása

- billentyük - egyirányítás

- mellkas szívó hatása

+ sajátos tényezök:

- az állandóan képzödö újabb nyirokmennyiség (továbbnyomja a régit)

- a nyirokerek falának összehúzódása

fokozható: - légzési gyakorlatokkal

- izommunkával (fizikai munka, sport)

- masszírozással

Kiegészítés

• Általában 24 óra alatt a vérnek mintegy fele szivárog a vérér falán keresztül és lesz nyirokká.
• A nyirok lat. lympha), a nyirokérrendszerben keringö tápláló nedv. Ez a nedv a vér kapillaris erein szivárog át az ereket környezö szövet hézagaiba mint szövetnedv s így a vérböl származik. Feladata a szövetek táplálására a kellö anyagot szolgáltatni, valamint a szövetekben az élet folyamán képzödött bomlásanyagokat a vérhez visszavezetni. E miatt a szövetekben finom erek veszik eredetüket, melyek mint nyirokerek a feles mennyiségben jelenlevö nyirkot magukba veszik és a vérerekbe visszavezetik. a nyirok többnyire tiszta, átlátszó, csak étel felvétele után elegyedik közéje tejszerüen zavaros tápnedv (chylus). Górcsö alatt sok fehér vérsejtet, nyiroksejtet (leukocitát) és igen kevés vörös vérsejtet lehet benne találni. Zsírszemcsék csak a bélben folyó felszívódás útján kerülnek a nyirokba. Különben a nyirok fehérjéket, cukrot, húgyanyatot, ammóniát és sókat, nevezetesen konyhasót és foszforsavsókat tartalmaz. A nyirok öszetétele egyébiránt, azon szerv szerit, melyböl a nyirok jön, különbözö, mivel az egyes szervek a beléjük jutó, vérnedvböl különbözö anyagokat és eltérö mennyiségben használnak fel éppen úgy, amint az egyes szervekben képzödö bomlástermények sem egyformák. A nyirok mennyisége sem állandó. Nyugalom alatt felette kevés, müködés közben sok nyirok folyt ki az egyes szervekböl.

A masszázs története

Egyiptomban, Közel-Keleten és É-Afrikában a masszázsnak mágikus eröt tulajdonítottak. Egyiptom 5 évezredes történelméböl tudjuk, hogy a masszázst sebek és betegségek gyógyítására használták. Kínában a masszázs ösrégi tudomány, már 3 ezer évvel ezelött ismerték és alkalmazták. Az orvos papok kasztja már használta a vérkeringés és egyéb nedvkeringések betegségeinek gyógyítására, de ismert gyógymód volt az idegrendszeri megbetegedések serkentésére, valamint bizonyos müködési rendellenességek befolyásolására. A régi Indiában a masszázst a nép bizonyos meghatározott egészségügyi jellegü, vagy rituális eljárásokkal kapcsolatban alkalmazta. A hinduk illatos olajokkal dörzsölték be testüket, majd megfürödtek a " Szent folyó" vízében. A zsidók szent könyvei külön felhívják a figyelmet a masszázs alkalmazására. A régi görögök atlétikai versenyekre való felkészülésnél alkalmazták. Finomra örölt porokat és illatos keneteket használtak. Heridokés, aki az orvosi masszázs megteremtöje, az ókor másik nagy orvosa, Hipokrates, aki ismerte az élettani hatásokat. A görög testedzés módszereit Rómában kezdetben nem fogadták örömmel, rövid idö múlva azonban szokásossá vált a rabszolgák által végzett masszázs, melyet meleg fürdökben végeztek. Az egészségügyi masszázs idöpontja a reggeli és az esti órákban volt ( felkészít a napra és a pihenésre ). Galenus a görög származású római orvos testgyakorlat elött és után masszázst rendelt el frissítés céljából. Hazánkban Mátyás király udvarában tünik fel a masszázs, amelyet ún, " dögönyözök " végeztek, különösebb végzetség nélkül. A modern idökben a masszázs az orvostudománnyal és a testedzés tudományával együtt fejlödésnek indul. Egyre több neves orvos és tudós vezeti be intézetében a masszázst. Jelentös változást jelentett Headnak az a felismerése, hogy az emberi test szegmentekre, szelvényekre tagolódik. Ennek értelmében az azonos gerincvelöjü szegmentekhez tartozó bör, izom, ideg, csont zsiger egységes egészként viselkedik. Ez a felismerés jelenti a reflexzóna masszázs alapját.