online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
bal sarok kategória jobb sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   bal jobb sarok
bal sarok   jobb sarok
 




































 
bal also sarok   bal jobb sarok

A gyomor részei és elhelyezkedése

biológia





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
A DNS mutaciói. Kémiai mutagének. Ames teszt.
Gyakorlati jegyzet Hengeresférgek - Nemathelminthes
A talaj fogalma, kialakulasa, a talaj, mint a bioszféra része
A Légző, Emésztő és az Urogenitalis Rendszer
Molekularis genetika
Rend: KÉTSZÁRNYÚAK - DIPTERA
Rend : HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK - HYMENOPTERA
Az allatok helyvaltoztatasa
 
bal also sarok   bal jobb sarok

A gyomor részei és elhelyezkedése




A gyomor (ventikulus, gaster) a nyelőcső és a vékonybél között elhelyezkedő, izmos falú üreges szerv. Az emésztőcsatorna legtágabb részét képezi, szerepe van a táplálék raktározásában és az emésztésben.



Jellemzés:


Rövid, tömlőszerűen tágult, izmos falú, mirigyeket tartalmazó szerv.

Halak-kétéltüek-hüllők esetében:

Viszonylag egyszerű felépítésű, többnyire orsó alakú vagy enyhén görbült.

Madarak-emlősők esetében:

Változatos formájú és felépítésű, gyakran több különálló részre tagolódik.


Mirigyei:


A gyomor legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mirigyei a gyomornedv fehérjebontó profementjét, a pepszinogént termelik, amely a gyomornedv savas közegében fehérjebontó enzimmé, pepszinné alakul át, s hatására a gyomorban aktív fehérjeemésztés indul meg.




Részei:


A gyomorfal:

Rétegződését tekintve a törzsbél tipikus felépítést követi, amennyiben nyálkahártya, nyálkahártya alatti réteg, izomrétegek és savós hártya építi fel.


A gyomorszáj (cardia):

A nyelőcső betorkolásánál helyezkedik el.

Halak-békák jelentős részében szövettanilag nem különül el a nyelőcsőtől.


A gyomorkapu (pylorus):

A gyomor és a középbél találkozásánál van.


Corpus (Corpus gastricus / ventricularis):

fundus és angulus között elhelyezkedő gyomorrész. Az angulus (Incisura angularis) a kisgörbület azon része, ahol a pylorustól 5-6 cm-re éles szögben jobbra ível.


Nagygörbület (Curvatura gastrica / ventricularis / major):

a gyomor bal oldali konvex szegélye, kb. 40 cm hosszú. Felső, fundusnak megfelelő rész, a nyelőcső alsó szakaszával a His-szöget alkotja. A lig. gastrocolicum a colon transversumhoz rögzíti.


Kisgörbület (Curvatura gastrica / ventricularis / minor):

a gyomor jobb oldali, konkáv szegélye, kb. 15 cm hosszú, az angulus (Incisura angularis) két részre osztja. A lig. hepatogastricum  a kisgörbületet a májhoz rögzíti.



A gyomor főbb részei:
1. Nagygörbület
2. Fundus
3. Elülső felszín
4. Corpus
5. Kisgörbület
6. Cardia
9. Pylorus
10. Antrum
11. Canalis pyloricus
12. Incisura angularis
13. Canalis gastricus
14. Nyálkahártya redők



Fundus

A fundus szöveti szerkezete és egyben funkciója lényegében eltér az elöbbi szakszétól, a pars oesophagica-étól. A fundusban a I.epithelialis nyálkatermelő hengerhámréteg és a propria tubulózus fundusmirigyeket tartalmaz.

A fundusmirigyek szekréciós sejtjei nyálkát, Cl-ionokat és pepszinogént termelnek.

Emlősökben a Cl-ionokat és a pepszinogént termelő sejtek elkülönülnek, s a mirigytubulusok különböző régióiban, egymástól izoláltan helyezkednek el. A mirigyek nyaki zónájában találjuk a nyálkát termelő melléksejteket. Ezek, mint az alsóbbrendű gerincesek hasonló funkciójú sejtjei, a felszíni hámréteggel együtt a gyomorfalat védő, alkalikus vegyhatású nyálkaréteget termelik.

A melléksejtek köb alakúak, sejtmagjuk többnyire lapos és bazálisan eltolódott. Citoplazmájuk finoman szemcsézett és a sejtek szabad felszínén apró mikrobolyhokat találunk.

A fundióusmirigyek középső régióiban helyezkednek el a Cl-ionokat termelő fedősejtek (parientális sejtek). A fedősejtek a fundusmirigy lumenébe domborodó, nagyméretű, ovális vagy poigonális sejtek, halványan festődő acidofil citoplazmáal és sentrális helyzetű, gömbölyded sejtemaggal.

A citoplazma óriási mennyiségű mitokondriumot tartalmaz, s az apikális részben mikrobolyhokkal bélelt intracelluláris járatok (váladékvezető járatok) alakulnak ki, amelyek a termelt váladékot a fundusmirigy lumenébe juttatják.

A fundusmirigy alsó részében vannak a pepszinogéntermelő fősejtek, A fősejtek a fedősejteknél kisebbek és piramis alakúak, gömbölyded sejtmagjukban pedig granuláris endoplazmatikus retikulumot (RER) találunk.

A citoplazma szupranukleáris részében proszekrétum (zimogén) granulumok halmozódnak fel (zimogén zóna), a sejtek szabad felszínén pedig apró mikrobolyhok képződnek.


I.muscularis:

A fundusban két, igen vékony (körkörös és hosszanti) réteg alkotja. Az izmok egy része benyomul a fundusmirigyek közé és segíti a váladék kiörítését.


T.submucosa:

Laza, kötöszöveti réteg, nagyobb erekkel és idegekkel. E rétegben gyakoriak a zsírsejtek vagy zsírcsoportok. A t.muscularis a gyomorban három rétegű (ferde, körkörös, hosszanti), amely a pylorusban némileg módosul. A ferde izomréteg a plyorusban hiányzik, a körkörös viszont megvastagszik, és gyűrűs záróizmot (sphyncert) képez a középbél határán.

A gyomrot vékony t.serosa borítja.






Nyálkahártya (tunica mucosa):

egyrétegű hengerhám fedi, alatta corion (lamina propria mucosae) helyezkedik el, amelybe beágyazódnak a gyomormirigyek. Alsó részén egy vékony simaizom réteg található (lamina muscularis mucosae). A nyálkahártyán redők figyelhetők meg a fundus és a corpus szintjén, amelyek lehetővé teszik a gyomor tágulását. A redők cardiától az angulusig hosszanti irányba helyezkednek el.



Submucosa

vastag laza rostos kötőszöveti réteg alkotja, amelyben gazdag vér- és nyirokérhálózat foglal helyet. Itt található a Meissner-féle plexus is, amelynek az autonóm beidegzésben van szerepe.


Izomréteg (tunica muscularis):

3 rétegben elhelyezkedő jól fejlett simaizom alkotja. A külső és középső réteg között helyezkedik el az Auerbach-plexus.

Belső:ferde

Középső:körkörös

Külső:hosszanti

A nyálkahártya sejtjei

Fősejtek: pepszinogént választanak ki, amelyből pepszin aktiválódik.
Melléksejtek: mirigyjáratok felszínén és a nyaki részén helyezkednek el, és nyákot (mucint) termelnek.
Fedősejtek (falsejtek, parietalis sejtek): pentagstrin hatására gyomorsavat (sósavat) és intrinsic faktort termelnek.
G-sejtek: gastrint szintetizálnak és tárolnak, a mirigyek középső harmadában helyezkednek el.
GEP-sejtek: a mirigyek bázisán helyezkednek el.



Nyálkahártya szerkezete:


Halak-kétéltűek-hüllöknél:

A szerv egész kiterjedésében egységes felépítésű, és felületnövelő redőket alkot.

A I. epithalis itt nyálkát (mucint) termelő hengerhámréteg. A

propiában helyezkednek el a tubulózus végkamrájú gyomor mirigyek, amelyek a pepszinogén tartalmú váladékot termelik.


Pl.: Kecskebéka (Rana esculenta)

Gyomra tág üregű, enyhén görbült, izmos falú szerv. A nyálkahártya nagy, felületnövelő redőket hoz létre. Képzésükben a nyálkahártya alatti réteg (submucosa) is részt vesz.

A gyomormirigyek a propriában helyezkednek el, megnyúlt tubulózus mirigyek, szerkéciós sejtjei nyálka- és emésztőfermentumokat termelő sejtek. A nyálkatermelő a gyomormirigyek felső régióiban helyezkednek el, váladékuk a felületi hámréteg szekrétumával együtt a gyomorfal nyálkabevonatát hozza létre, amely az önemésztés ellen véd.

Az emésztőfermentumokat termelő sejtek acodofil citoplazmájúak, pepszinogént és Cl-ionokat termelnek.

Az emészőfermentumok képződése szorosnösszefüggésben van az állatok táplálkozásával. A gyomornedvtermelés táplálékfelvételekor intenzívebb és erősebb savas kémhatású. Az éhező békák gyomra szinte kizárólag nyálkát szecernál







Madarak:

gyomrának felépítése lényegesen eltér a békáétól.

A gyomor itt két részből áll: a mirigyes gyomorból és a zúzógyomorból. A húsevőkben a mirigyes, a megevőkben a zúzógyomor fejlettebb.


Pl.:A házigalamb (Columba domestica):

mirigyes gyomra (proventriculus) vékony falú, mirigyekben rendkívül gazdag gyomorszakasz. A t. mucosa egyszerű felépítésű tubulózus mirigyeket, a t. submucosa pedig összetett csöves mirigyek tömegét tartalmazza.

A t.mucosa gyéren redőzött, a I. epithelialis magas hengerhámréteget és a I.propria tubulózus mirigyeivel együtt nyálkát termel.

A t.subcosábanlévő gyomormirigyek szekréciós sejtjei - az alsóbbrendű gerincesek gyomormirigyeihez hasonlóan - kettős működésű, acidofil jellegű mirigysejtek, pepszinogént, és Cl-ionokat termelnek. A subcosa mirigyinek kivezetőjárata a gyomor lumene felé nyitott, a járatot nyálkatermelő hengerhám béleli.

A I. muscualis muscosae kétrétegű, a belső réteg a propriamirigyek közé hatol, a külső pedig lehúzódik a subcodamirigyek végkamráihoz és a váladék kiürülését segíti.

A t. muscularis a vastagabb belső, körkörös és a vékonyabb, külső hosszanti rétegből áll. A gyomor külső felszinét savós hártya vonja be.

A zúzógyomor (ventriculus) feladat az idekerülő magvak őrlése, a "fogak" pótlása. Felépítése ennek megfelelően alakult. A gyomrot bélelő nyálkahártyát kemény, keratinszerű réteg vonja be, amelyet a nyálkahártya csöves propriamirigyei termelnek.

A váladék a mirigyek kivezetőjáratán át a felszínre kerül, itt megkeményedik és a felülettel párhuzamos, valamint arra merőlegesen rétegzett védőréteggé alakul, és mechanikai védelmet nyújt a magvak őrlése során.


Emlősök:

Többféle gyomor ismert. Megkülönböztetünk együregű és többüregű, egyszerű és összetett gyomrot.

A gyomorszájtól (cardia) indul ki a gyomor nyelőcsői szakasza (pars oesophagica) amelynek szövetes felépítése kevéssé tér el a nyelőcső szerkezetétől. A nyálkahártya itt redőzött és mirigymentes. A I.epithelialis intenzícesn szarusodó többrétegű hám, a I. propria vékony kötőszüveti réteg, a I.muscularis mucosae pedig körkörös és hosszanti rétegekből áll.


Találat: 15863







Felhasználási feltételek