online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Nyirad község bemutatasa

vegyes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Eplan - Első lépések
Pszichológia története, fejlödése
Gyermekorvos, nyugalmazott egyetemi tanar
A newcastle- betegség
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Lépcsők
Decoupage ötletek „Kis okos”
Derült égből vaddisznó
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR II.
TÁBLÁZATKEZELÉS
 
 

Nyirád község bemutatása

Nyirád a Dunántúl középső részén, a Bakony hegység délnyugati lábánál, Veszprém megye déli részén található. Ajka - Tapolca - Devecser - Sümeg városok által határolt terület központjában fekszik,  földrajzi elhelyezkedése na 717e44h gyban befolyásolja jelenlegi helyzetét.

Lakóinak száma 1999. január 1-jén 1944 fő. A település lakói a XX. század első harmadáig főleg mezőgazdasági tevékenységből éltek.

1937-ben nyitották meg a falu határában az első bauxitbányát, mely gyökeresen átrendezte az itt élők életkörülményeit. A mezőgazdaságból - a bányászati tevékenység bővülésével - egyre többen vállaltak munkát a bányánál, s kezdett kialakulni az ipari munkásság. A II. világháborút követően indult újra, illetve folytatódott nagyobb volumenű bányászat, s fokozatosan a férfi munkaerő több, mint 50 %-át foglalkoztatta a bányavállalat.

Az idősebb generáció - és elsősorban a nők - kis parcellákon (5-20 hold) mezőgazdasági munkát végeztek  szükségleteik kielégítésére. A települést körülvevő földek gyenge minősége (5-13 aranykorona), valamint a kisparcellák nem is tették lehetővé a piacra való termelést.

Az 50-es évek végére kialakult a munkaképes lakosság szakmai struktúrája, valamint a magyar iparosodó településekre jellemző kétlakiság.

Az ideköltözők - bányászok lévén - viszonylag zárt közösséget alkottak, a falu egységessége megbomlott. A betelepülő bányászok az ország különböző pontjairól érkeztek, így valószínűleg ennek is köszönhetően a faluban nincs kialakult "mi-tudat", közösségi szellem. Ennek megfelelően csekély a közösség meg- és visszatartó ereje (fluktuáció, devianciák, alkoholizmus).

Ebben az időszakban -  tehát az 50-es évek első felében - a bauxitbánya vezetésének ideköltözésével erőteljesen fejlődésnek indult a település. Felépült a község nyugati határában egy lakótelep, mely már vezetékes ivóvíz- és csatornahálózattal lett ellátva. Annak idején korszerűnek számító művelődési ház kezdte meg működését, és a települést ellátó üzlethálózat is kialakult. Megkezdődött az utak, utcák portalanítása, járdaépítés, valamint a felszíni csapadékvíz tervszerű elvezetése. A bányászattal egy időben, az aktív víznívó-süllyesztés következtében a település áradt kútjaiból az ivóvíz eltűnt. Bányakár terhére az úgynevezett öreg falu is vezetékes vízzel lett ellátva, s a kiszáradt kutak nagy része szennyvíztározóvá lépett elő, ami napjaink egyik legnagyobb gondját okozza.

A település dinamikus fejlődésének időszaka 1953-tól az 1970-es évek elejéig tartott.  A település lélekszáma a 60-as években tetőzött, amikor megközelítette a 2500 főt. A Bauxitbánya Vállalat vezetése elköltözött Tapolcára, és ott nagyarányú lakásépítésekbe kezdett, emiatt Nyirád községből sok bányász-család szintén Tapolcára költözött. A település lélekszáma ekkor jelentős mértékben csökkent, majd a 80-as évek végétől kezdett stabilizálódni, s az óta 1900-2000 fő között mozog. A település életkori összetétele igen előnyös, hiszen 60 éven felüli lakosok aránya csak 8,2 %, míg a 20 éven aluli lakosok aránya 25 %. A jövedelemszint az országos átlag körüli, az összes lakók átlagos bruttó keresete havi 41-42 ezer forint.

A település közvetlen környezetében a bauxitbányászat a 90-es évek közepén teljes egészében befejeződött, s e tény fokozottan sújtotta a lakosságot.  Szinte nincs olyan család, aki ne lett volna kapcsolatban a bányavállalattal.

Itt ugyanakkora sokkot okozott a bányák bezárása, mint a nagyobb régiókban (Borsod, Nógrád, Baranya), azonban  mivel kevesebb embert érintett, így nem váltott ki országos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy a bányász szakmát más területen használni nem lehet, a munkahelyüket elvesztők szinte kilátástalan helyzetbe kerültek. A korábban jó anyagiak között élő lakosság lassan egyre súlyosbodó anyagi gondokkal kellett hogy szembenézzen. A fiatalok munkahelyeket Ajkán vagy Tapolcán találtak így megindult egy  kisebb fajta elvándorlás.

Megfigyelhető viszont egy ellentétes irányú bevándorlás a környező kisvárosokból. Az ott élő, alacsony jövedelmű viszonyokkal rendelkező családok kényszerből értékesítik városi tömbházukat, és itt vásárolnak olcsón kertes, hármas-udvarú lakásokat.  Sajnos e jelenség az önkormányzat szociális gondjait növeli, s a település morális helyzetét rontja. Mindezek ellenére  a munkanélküliség alacsony, viszont sok fiatal bányász nyugdíjas.

A település önálló önkormányzattal és jegyzői hivatallal rendelkezik, közigazgatásilag a községhez tartozik Deákipuszta is. A legközelebbi vasútállomás Devecserben városban, 12 km távolságra található.

A település két városhoz - Ajkához és Tapolcához -  kötődik közigazgatásilag, mely városok  infrastrukturálisan is fejlettebbek Sümeg, illetve Devecser városoknál. Községünk lakosságának fő munkáltatói az Ajkai Timföldgyár, az Ajkai Üveggyár, valamint a szomszédos Halimba községben még üzemelő Bakonyi Bauxitbánya Kft.

A községben lévő vállalkozások száma 48, melyek néhány kivételtől eltekintve kényszervállalkozások.


A település infrastruktúrája:

-     A település utcáinak száma 23, átlagos hosszuk 300 m, portalanításuk teljes egészében nem megoldott. Az úthálózat önkormányzati tulajdonban van.

-     A vízvezeték-hálózat teljesen kiépített, tulajdonosa szintén az önkormányzat.

-     A csatornahálózat 20 %-os kiépítettségű, tulajdonosa szintén az önkormányzat. A csapadékvíz elvezetésére zárt hálózat nincs, nyílt árkos  felszíni elvezetése van, melynek befogadója a település egyetlen élővízfolyása, a Kígyós-patak.

-     Az elektromos hálózat légvezetékes a teljes településen.

-     A faluban 8 éve működik sikeresen a saját kábelhálózattal rendelkező falutévé.

-     2 éve valósult meg a falu telefonhálózatba történő bekapcsolása, több mint 400 állomással. Az Internet is hozzáférhető a falu lakói számára az iskolai számítógépes teremben "Teleház" jelleggel.

-     A tavalyi évben fejeződött be a település bekapcsolódása a vezetékes gáz rendszerbe

-     A legmagasabb és legalacsonyabb geológiai pont közötti szintkülönbség 35 m. 693 lakóingatlan található a településen.

Sajnos a település nem használta ki az 50-es évek közepétől a 70-es évek elejéig tartó jó pozícióját. Mint korábban jeleztük, ebben az időszakban fejlődött lélekszámban és kisebb mértékben infrastrukturálisan a falu. (Művelődési Ház, lakótelep, vezetékes víz.) Az alapvető infrastrukturális beruházások elmaradtak (csatornázás, vezetékes gáz, üzlethálózat). Mindezen feladatok megoldása egy visszafejlődő település égető és napi gondjává váltak.

Nyirád község a fokozottan védett, sérülékeny I/l-es vízbázis felett fekvő települések közé tartozik. A település alatt elhelyezkedő nyílt karsztban található a Dunántúl egyik legnagyobb vízbázisa. Innen látják el e jó minőségű karsztvízzel - bár csökkenő mértékben -  Pápától Kaposvárig, Sümegtől Veszprémig a településeket, valamint a Balaton északi partjának jelentős többségét.

Miután  községünk ezek miatt a legszigorúbb környezetvédelmi kategóriába van sorolva, ez a tény további gondokat vet fel. A település csak részben csatornázott, az ivóvízzel ellátott lakások mintegy 25 %-a rendelkezik szennyvíz-elvezetéssel. A többi ingatlannál a régen épült szikkasztók, szennyvíztárolók szolgálnak a szennyvíz összegyűjtésére. Sajnos falunkban is jellemző, hogy a vezetékes ivóvízellátás kiépítésével a felhagyott ásottkutak lettek a szennyvíztárolók, szikkasztók, s ily módon a védendő vízbázisunkat szennyezik. Komoly gondot jelent, hogy a település nem rendelkezik megfelelő szennyvízteleppel, mely a jövőben a csatornázandó részek szennyvíztisztítását is meg tudná oldani.

A község felismerve a közműolló következményeit, a jelenlegi szolgáltató bevonásával elkészíttette a település szennyvízcsatorna hálózatának, valamint a szennyvíztisztító telepének kiviteli terveit. A szennyvíztelep építésre és csatornázásra komoly állami céltámogatásra számíthat Nyirád. Ehhez viszont fontosnak tartjuk, hogy a lakosság szemléletében változás történjék a szennyvíz elvezetés, szennyvíz tisztítás kérdésben. Meg kell értetni, hogy helytelen szennyvízszikkasztással, a szennyvíz kilocsolásával a saját ivóvizünket szennyezzük, felelősséggel tartozunk a vízkészlet minőségének megóvása, javítása iránt. Ennek érdekében felvilágosító előadásokat kívánunk szervezni, valamint szemléletes szórólapokkal kívánunk a község lakosságának tudatára hatni.

Infrastruktúra tekintetében sürgősen megoldandó feladatok:

 

1.   A repedezett karszt és csatornázottság hiánya miatt félő a víz elszennyeződése, így a csatornázás és szennyvíztisztító építése elengedhetetlen.

2.   Az úthálózat, felszíni vízelvezetés megnyugtató megoldása

3.   Az egészségügyi háttér elmaradása, tekintettel az országos átlagnál rosszabb egészségügyi állapotú férfi lakosságra (a bányászatban végzett átlagon felüli megterheltség miatt)

Mindezen feladatok olyan anyagi terhet jelentenek,  amit a település saját erőből megoldani képtelen.  Tekintettel a beruházások volumenére, feltételezve a pályázatokon való eredményes szereplést kb. 15-20 évre van szükség a megvalósításukra.

A település nevezetességei:

 

-     Itt található Erzsébet királyné ércből készült  szobra

-     A szobor szomszédságában fakad egy soha ki nem apadó forrás

-     A települést körülvevő vadban gazdag Bakony-hegység  délnyugati nyúlványa

-     Országos versenyek lebonyolítására alkalmas krosszpálya

Turisztikai szempontból jelenleg a település jelentéktelen, viszont a környezete alkalmas arra, hogy lovas, vadász és  a - most divatba jövő  - terepjáró turizmust meghonosítsuk.

A települést szinte teljes egészében római katolikus vallású emberek lakják, akik  vallásukat rendszeresen gyakorolják.

A falunak évente saját napja, Falunapja van.

A kisebbségi önkormányzat bemutatása.

Megalakulásunk.

Az 19998. évi választások alkalmával alakult meg Nyirád községben a helyi cigány kisebbségi önkormányzat öt fővel. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nagy számban, a szavazók több mint felel szavazott a cigány kisebbségi önkormányzat megalakulására is. Ez is tükrözi, hogy már megalakulásunk előtt is képviselőink kivívták úgy a többség mint a helyi cigányság megbecsülését, tiszteletét.


A cigány lakosok és a nem cigány szármozású lakosok aránya.

Megalakulásunk célja.

Célul tűztük magunk elé, hogy minél nagyobb mértékben megmutatjuk értékeinket, kultúránkat a többségi társadalomnak. Így még könnyebben tudják majd elfogadni a másságot, illetve értékként fogják majd értelmezni azt. Illetve segítünk minden rászorulón amennyire tőlünk telik. Beleértve a nem cigány szármozású embereket, családokat is. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a családok életét, az iskolás és óvodás korú gyerekek tanulmányi eredményeit.

Eddig elért eredményeink.

Az 1999 – es év nagy részében a szükséges a papírmunkák elvégzése foglalta le a cigány kisebbségi önkormányzat idejét és erejét. Viszont büszkén mondhatom, hogy sikerült 15 család részére ha csak nyári szezonra is, de munkát biztosítanunk. Ez a 15 család a kisebbségi önkormányzat felügyelete és szakemberek útmutatásával uborkatermesztésbe kezdett. A 2000 – es évben újból elindítottuk programunkat és örömmel tapasztaltuk, hogy a vállalkozó kedve megnőtt az embereknek. Tavaly már közel 25 család vesz rész ebben a programban, köztük olyanok is, akik nem a cigány kisebbségbe tartoznak, hanem szegények. 

Amit elszeretnénk érni.

Az idei évben tervezzük, egy olyan program elindítását, ami nem csak idény jelleggel tud megélhetést biztosítani a munkanélküliek egy részének. Szeretnénk gombatermesztést elkezdeni, amely mivel nem a szabadban történik, így mód van arra, hogy a téli időszakban is munkalehetőséget tudjunk adni a dolgozni akaróknak. Reményeink szerint ez lesz az a program, vállalkozás ami változást tud hozni a rászorulók életében. Biztos vagyok abban, hogy a négy év lejárta után a következő képviselő testület is folytatni fogja, ezt a vállalkozást. De az biztos, hogy nem csak addig foglyuk figyelemmel kísérni a vállalkozás sorsát, amíg mi alkotjuk a cigány kisebbségi önkormányzat képviselő testületét. Biztosak vagyunk abban, hogy a gondok gyökere a nincstelenségből, szegénységből fakad. Mi ezt a 4 évet arra tettük fel, hogy erőnkhöz mérten ezen próbáljunk segíteni. Úgy vélem a kezdő lépések elég jól sikerültek.


A program részletes bemutatása.

A program beindításáhzo szükséges előkészületek.

Nagyon fontos szerepe van az elinduláshoz a  termeszteni kívánt növény és a termesztési technológi pontos megismerésének. Ennek érdekében Magyarország legnagyobb, a gombatermesztéssel foglalkozó cégét, a Korona Gombaipari Egyesületet kerestük fel. Örömmle tapasztaltuk, hogy rendkívül segítőkésznek bizonyultak. Egy előzetes megbeszélést követően személyesen kerestük fel a cég Győr mellett lévő sashegyi telephelyét. Itt a telepvezető körbevezetett minket, megmutatt, őnáluk hogy zajlik a termesztés. Sok hasznos tanácsot adott azzal kapcsolatban, mire kell a leginkább ügyelnünk. Adott egy  a termesztési technológiát részeletesen leíro nyomtatott dokumentumot. Ez a dokumentum napokra lebontva tartalmazza az egyes teendőket. Megmutatta gyakorlatban az egyes technológiai fogásokat. Így nagyon pontos képet kaptunk a termesztésről. A következőkben leírtak, azon tények alapján készültek, amit ő mondott el nekünk.

A termesztés részletes leírása.

A termesztés technológi ismeretetését ebből a részből kihagyná, mivel mellékletkén a pályázathoz csatolom a tőlük kapott részletes leírást. Ebben inkább a termesztés beindításához szükséges  feladatokkal és azok költségeit ismertetném.

Első lépésként a megfelelő hely kiválasztása volt a teendőnk. Találtunk egy a termesztéshez minden szempontból tökéletes épületet. Ez az épület a települé mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Tárgyaltunk a termelőszövetkezet vezetőivel és megállapodtunk abban, hogy az épületet valamennyi bérleti díj fejében használatra megkapjuk. A következő léps, ami már a pályázat elbírálása utánra tevődik, az épület fertőtlenitése és a termesztés megkezdéséhez megfelelő állaptba hozása. Amikor ez megtörtént, lehet a gombával betelepíteni az épületet. Ettől a ponttól kezdeve a termesztési technológia szabja meg az elvégzendő feladatokat. Egy betelepítés letermési ideje 60 nap. Így az első betelepítést követő 65. napon már újból lehet a következő betelepítést végezni. Két betelepítés között mindenképp el kell végezni az épület kiürítését és fertőtlenítését.

A program beindításakor nem törekednénk az épület teljes kihasználtaságára. Terveink szerint két betelepítés után tudnánk és mernénk az épület teljes befogadóképességének megfelelő mennyiségű gomba termesztésébe belefogni. Az épület alapterülete 200 m2 , amin polcrendszer kialakításával maximum 200 q gombakomposzt elhelyezésére van lehetőség. Mi ezzel szemben csak a felével szeretnénk elkezdeni a termesztést. Viszont a szükséges polcrendszert már az első betelepítés előtt kialakítanánk, hogy a második, harmadik és azokat követő betelepítésnél, mikor már szeretnénk az épületet teljesen kihasználni, ne kelljen annak hiánya miatt hosszabb időre megszakítani a termesztést. A polcrendszer megépítését fából tervezzük, mivel olcsóbb és a munka is könnyebb vele. A megépítése csak az anyagköltségbe kerülne az önkormányzatnak, mivel minden munkát a résztvevők végeznének el. Mivel a nyári időszakban az épületet hűteni, télen pedig fűteni kell, így ennek megoldását is az első telepítést megelőzően kell megoldani. Felvettük a kapcsolatot ezzel doglalkozó céggel. A szükséges költségetket és a nyilatkozatot mellékletként szintén csatoljuk. Távlati céljaink közt szerepel, hogy lehetőséghez mérten minél nagyobb mértékben fejlesszük a vállalkozást, vagyis több épületben is elkezdeni a termesztést, a fa polcrendszer lecserélése korszerűbb, tartósabb fémszerkezetre.

Az első telepítés ütemterve.

Ø     2001. július 1. az épület javítása. Polcrendzer kialakítása, beépítése. Az hűtés beszereltetése. Takarítás, fertőtlenítés.

Ø     2001. augusztus 1. A betelepítés elkezdése.

Ø     A további munkálatok a termesztési technológia szerint.

Ø     Várhatólag szeptember végére az első telepítés leteremne, így október közepén már a második telepítést lehetne elkezdeni.


Az program részletes gazdasági terve

Az épület kialakításának költségvonzatai.

Az első telepítés költségei.

Várható bevételek és kiadások az első telepítés alatt.

A második és azt követő telepítések költségei, bevétele.

Távlati előrevetítés 12 hónapra(6 telepítés)

Tervezett beruházások az első évben.


Szándéknyilatkozat

Amely létrejött a nyirádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és Korona Gombaipari Egyesület között. A Korona Gombaipari Egyesület vállalja a gombatermesztéshez szükséges jó minőségű gomba-komposzt bizotsítását, a termés átvételét, vállalja a folyamatos szakmai felügyeletet és a termesztési technológi


Tartalomjegyzék

Nyirád község bemutatása.......................................................................................... 1

A település infrastruktúrája:................................................................................. 3

Infrastruktúra tekintetében sürgősen megoldandó feladatok:......... 4

A település nevezetességei:....................................................................................... 4

A kisebbségi önkormányzat bemutatása............................................................. 5

Megalakulásunk.............................................................................................................. 5

Megalakulásunk célja................................................................................................. 7

Eddig elért eredményeink.......................................................................................... 7

Amit elszeretnénk érni................................................................................................ 7

A program részletes bemutatása............................................................................ 8

A program beindításáhzo szükséges előkészületek..................................... 8

A termesztés részletes leírása................................................................................ 8

Az első telepítés ütemterve...................................................................................... 9

Az program részletes gazdasági terve.............................................................. 10

Az épület kialakításának költségvonzatai.................................................... 10

Az első telepítés költségei...................................................................................... 10

Várható bevételek és kiadások az első telepítés alatt.......................... 10

A második és azt követő telepítések költségei, bevétele....................... 10

Távlati előrevetítés 12 hónapra(6 telepítés).................................................. 10

Tervezett beruházások az első évben................................................................ 10

Szándéknyilatkozat.................................................................................................... 11

Tartalomjegyzék.......................................................................................................... 12

Találat: 1581