online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Térségi fejlődés és úthalózat - Keletközép-Európaban

politikatudomány

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei
A magyar-roman biogazdalkodasi együttmüködés múltjaról, jelenlegi helyzetéröl és tavlatairól
Európai Unió – Pro és Kontra
Magyarorszag és az Európai Unió kapcsolata
A gazdasagi integraciók elméleti alapjai
Magyarorszag és az Európai Unió környezetvédelme
A POLITIKUM SAJÁTOSSÁGA
Politika és tarsadalom
 
 

 

 

 

 

 

Beadandó feladat

 

 

 

 

Térségi fejlődés és úthálózat

Keletközép-Európában

 

 

 

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak

II évfolyam 10-es csoport

 

Térségi fejlődés és úthálózat

Keletközép-Európában

            Ezt a cikket azért választottuk, mert a térségi fejlődésnek, elengedhetetlen feltétele, a nemzetek közötti és nemzeten belüli, úthálózat kiép 818g63i ítése és ez a téma minket nagy érdeklődéssel tölt el.

Az Európai autópályák jövője szorosan függ két térség fejlődésétől, az egyik Nyugat-Európa, a másik pedig Kelet-Európa. Már a 2004-es csatlakozások előtt is felmerült a transz-európai autópálya-hálózat gondolata, a Keleti régió felzárkóztatása érdekében. A mai infrastrukturális viszonyok viszont, még mindig nem elégítik ki azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy az áru szállítás és a személyek szabad áramlása könnyen, gazdaságosan megvalósuljon. Az Európai Uniónak célja, hogy sokközpontúvá váljon, régióközpontok alakuljanak, és ezek összeköttetésben álljanak egymással, az úthálózat segítségével. Az úthálózat bővítésének igénye, akkor vált elengedhetetlen fontosságúvá, amikor 2004-ben csatlakozott az Európai Unió meglévő tizenöt tagjához nyolc Keletközép-Európai állam, köztük kis hazánk is. Ezzel az Európai Unió területe 730 ezer négyzetkilométerrel nőtt, míg ez Románia és Bulgária csatlakozásával újabb 1087 ezer négyzetkilométer többletet adott. Lakóinak száma 73 millió lakossal bővült, ami 20%-os növekedést jelentett. Az új államok GDP-je jelentősen elmaradt a régi 15 tagállamhoz képest.

Ezeket a különbségeket csökkenteni kell, mert az Európai Unió nem lesz működésében sikeres és a közös egységes piac nem tudja hatékonyan felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, valamint a gyorsan fejlődő távol-keleti országokkal a világpiacon. Ha nem sikerül a térséget viszonylag egységes fejlettségi szintre emelni, belátható időn belül, akkor az elhitelteleníti az Európai Unió gondolatát és módszereit is. A felzárkózás egyik legfontosabb követelménye, a korszerű közlekedési rendszer, úthálózat.  Európai Unió nem kötelezheti az újonnan csatlakozottakat, ezekre a fejlesztésekre, de viszont mindenféle képen ösztönzi őket, a kezdeményezés jogát meghagyja a tagállamoknak és a megvalósításban támogatja ezeket. Az országos úthálózatok csatlakozási pontjainak meg kell felelnie a szomszédos országok terveivel, ehhez nagyfokú összehangolt fellépés szükséges. Az ENSZ még a szocialista blokk meglétekor szorgalmazta egy úgynevezett TEM project megvalósítását, ami egy észak-déli összeköttetést biztosított volna, ám ez politikai és gazdasági okok miatt nem valósult meg.

            Egy jól strukturált hálózatnak hálós gerincelemekből kell állnia, ami a főbb, hangsúlyos régiót, illetve várost, központokat el lehet érni. Nagy ütemű autópálya fejlesztést ki kell egészíteni főutak, mellékutak építésével, valamint kapcsolódó gazdaság élénkítő intézkedéssel. Ezek együttes alkalmazásával lehet elérni azt a célt, hogy a területi, regionális egyenlőtlenségek mérséklődjenek.

            A problémás területeket be kell kapcsolni az európai vérkeringésbe, ezért a főutakat sugaras-gyűrűs szerkezetből át kell alakítani rácsos hálózattá. Ez a rácsos hálózat három nyugat-keleti és négy észak-déli folyosóból áll, a hazai tervezés szerint. Figyelembe kell venni viszont azt is, hogy ez illeszkedjen az európai koncepcióval.

            A saját véleményünk megegyezik sok mindenben a cikk írójával, hiszen tanulmányainkból tudjuk, és saját meglátásaink szerint nagy jelentősége van az úthálózatoknak a fejlődés szempontjából. Példának okáért megemlíthetjük Kecskemétet. Mióta meg épült az M5-ös autópálya, gyorsabban elérhetővé vált a város, ennek következtében vállalkozások települtek ide, logisztikai jelentősége megnőtt.

            Az úthálózat kiépítettségének fokát tekintve, Magyarország is, hasonlóan a nem régiben csatlakozott tagállamokhoz, elmaradott. Ebből az következik, hogy nem tud hatékonyan bekapcsolódni az Európai Unió tőke-, áru- és munkaerő szabad áramlásába, ami az országunknak hátráltatja a fejlődését. A fejlesztések, építések mentén megfigyelhető életképes fejlődő települések, városok alakulnak ki. Ez azért van, mert a jó megközelíthetőség miatt nem okoz különösebb problémát egy vállalkozásnak, cégnek odatelepülnie, illetve különböző szolgáltatások kialakítására remek hely, gondolok itt logisztikai központokra, vendéglőkre. Ezt bizonyítja az a tény, hogy mióta megépült az M1-es autópálya Győr és Budapest között, lényegesen több vállalkozás települt (Audi gyár) arra a vidékre, és a régió látványosan fejlődésnek indult. Az ország keleti felének fejlesztése érdekében, abba az irányba épülő autópályák építésének ütemét kellene meggyorsítani, hogy az amúgy is elmaradottabb régiók ne szakadjanak el jobban.

            Az országon belüli egyenlőtlenségeknek, azért van nagy negatív hatása, mert az Európai Unión belül is ország és ország között nagy különbség van. Az Európai Uniónak egységesnek kell lennie, hiszen évtizedek óta ez az egyik céljuk. Az egységesítésre egyik eszközük az autópálya hálózat, és Európán átívelő folyosók kiépítése.

            A közös piac akkor működhet igazán jól, ha minden tagállam külön-külön is jól működik és ehhez szükséges az autópályák és a hozzájuk kapcsolódó alsóbbrendű utak helyes logikus megépítése. Ehhez gazdaságfejlesztő programokat is társítani kell, hiszen csak így lehet jelentős fejlődést elérni. Elmaradott térségek például: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vagy Bácska összekapcsolása a fejlett régiókkal elengedhetetlen, ahogy már fentebb szó volt róla.

            A magyar társadalom egyre mobilabb lesz és ez köszönhető annak is, hogy fejlesztik és egyre nagyobb szakaszon kiépítik az autópályákat. Hogy helyi példánál maradjunk, megemlítenénk a kecskeméti lakosokat, akik vállalják az ingázást hiszen egy óra alatt felérnek Budapestre. Munkavállalói, kereskedelmi és áruszállítási szempontból egyenesen elengedhetetlen, hogy gyorsan és közvetlen utakon elérjenek a kívánt helyre. Romlandó áru és élőállat szállításnál különösen fontos ez. A különböző tagállamok autópályáinak összekapcsolása ugyanezen szempontok miatt fontosak, csak már európai léptékkel nézve. Az áru szállítás gyorsasága különböző régiók elérhetősége segíti az egységes közös piacot, olcsóbbá, elérhetőbbé teheti a más országokból származó árukat, az emberek európai szinten is mobilabbak lesznek, nem beszélve arról, hogy ez alapelve is az Európai Uniónak.

            Európai szintű úthálózatok kiépítésének feltétele, hogy minden Eu-s tagállam akarja és kezdeményezze az építéseket, fejlesztéseket, hiszen minden állam önrendelkezéssel bír. A cikkből kiderül, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen az Eu pénzzel támogatja, igaz az országnak jelentős saját erőt is kell bele fektetnie. Ez mindenkinek előnyös, az Eu-nak is és a tagállamnak is, hiszen a fejlődést szolgálja. Magyarországon negatív példaként látható, hogy bár folyamatosan épülnek az autópályák, de nagyon lassan a saját tőke hiánya miatt, valamint a helytelen szervezés és logikátlan tervezésből kifolyólag. Erre fantasztikusan gyönyörű példa a Dunaújvárosi híd, ami „a semmiből, a semmibe vezet”.

A helyesen megtervezett, az országok közös együttműködésével kidolgozott transz-európai úthálózat különösen a keleti tagállamoknak szükséges, hogy fel tudjanak zárkózni a nyugati részhez. Az úthálózatokat rácsos szerkezetűre tervezik, éppen azért, hogy a minden gazdaságilag fontos illetve fejlesztendő várost, régiót bevonjanak a vérkeringésbe. Magyarországon sajnos sugaras úthálózat van, Budapest központtal. Az első világháborút és a Trianoni békeszerződést megelőzően, ez a sugaras hálózatban a nagyvárosok összeköttetésben voltak, mert léteztek összekötő körgyűrűk. A területi veszteségek miatt ezek a összeköttetések megszakadtak, Budapest központúvá vált az ország, és azóta is mint vízfej ül az ország nyakán. Viszont már tervbe van egy nyugat-keleti, országot átívelő autópálya, mely kikerüli a fővárost és a rácsos szerkezet megvalósításában játszik szerepet. Bár nem tudni mikor készül el.

Találat: 1918