online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Magyarorszag beilleszkedése a Habsburg Birodalomba

történelem

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
USA kialakulasa (1775-1783)
A magyarok harmadik hazaja: Onogoria vagy Lebédia
A fundamentalizmus - iszlam
AZ ELSŐ KELET-EURÓPA SZINTÉN MAGYAR ALKOTÁS
BESZÉLHETÜNK-E HUN-MAGYAR TESTVÉRISÉGRŐL?
A SZLOVÁK NÉPI FELKELÉS, A SZOVJET ÉS A CSEHSZLOVÁK CSAPATOK TÁMADÁSA A KELETI-KÁRPÁTOKBAN
A patríciusok és a plebejusok harca Rómaban
A SZOVJETUNIÓ HARCA A DEMOKRATIKUS BÉKÉÉRT ÉS A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT
A reformkor Magyarorszagon
 
 

Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba

AZ UDVAR ÉS A RENDEK ERŐVISZONYAI A Habsburg Birodalom a török kiüzése és a spanyol örökösödési háború nyomán közép-európai nagyhatalommá vált. Magyarország szerepe felértékelödött a Habsburgok dunai monarchiáján belül. III. Károly (1711–1740), hogy az ismétlödö magyar felkelések ne veszélyeztessék birodalma külpolitikai aktivitását, lényegében megtartotta a szatmári békében rögzítetteket. A Magyarországon érvényesülö rendi jogok és kiváltságok elvileg biztosították Magyarország különállását a birodalmon belül (pl. a rendi gyülés 646j99g szerepe). Ugyan­akkor nött az udvar befolyása a rendekre. 

Ez tükrözödött a szatmári béke utáni pozsonyi országgyülésen (1712–1715). A rendek megvédték alapvetö kiváltságaikat. Azonban adómentességük fejében lemondtak az önálló magyar hadsereg felállításáról. Megelégedtek azzal a – korántsem jelentéktelen – joggal, hogy az adók és az újonclétszám megszavazása révén megörizték befolyásukat a hadsereggel kapcsolatos kérdésekben.

A szatmári békében foglaltaktól leginkább a vallás terén tért el az udvar. Nem folytatódott a nyílt és eröszakos katolizáció, de III. Károly rendeletben szabályozta a protestánsok helyzetét (Carolina Resolutio, 1731). A rendelet csak meghatározott helyeken és korlátozott mértékben engedélyezte vallásgyakorlatukat, s tiltotta az áttérést a protestáns hitre. A protestáns nemesség részvételét a politikai-hivatali életben akadályozta a katolikus dogmáknak megfelelö esküszöveg (ún. dekretális eskü). A rendelet jelentös mértékben hozzájárult a katolicizmus további elöretöréséhez.

A NŐÁGI ÖRÖKÖSÖDÉS ELISMERÉSE Miután III. Károlynak sem született fiúgyermeke, a Habsburg-házat a kihalás veszélye fenyegette. Emiatt az uralkodó országai rendjeivel elfogadtatta a nöági örökösödés szabályát (Pragmatica Sanctio). Az 1722–1723-as országgyülésen a magyar rendek is így tettek. A nöági örökösödés elismerése fejében a magyar nemesek ismételten megerösítették rendi jogaikat és Magyarország különállását a birodalmon belül. Bevették az okmányba a közös védelem kötelezettségét (ezt a még várható török támadás indokolta), valamint, hogy a két birodalomfél (az örökös tartományok és Magyarország) csak együttesen öröklödik (ahogyan megfogalmazták: oszthatatlan és elválaszthatatlan – latinul: invisibiliter ac inseparabiliter). 

MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE Azt az ellentmondást, hogy Magyarország a birodalom része volt, ugyanakkor elvben független államként müködött, a rendi dualizmus rendszere (az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak) oldotta fel. A rendi felfogás értelmében a had-, a pénz- és külügyek felségjogok voltak. Ez megkönnyítette az uralkodó számára, hogy a birodalom egysége szempontjából alapvetö kérdéseket jórészt saját belátása, s így a birodalmi érdekeknek megfelelöen intézze. Az országgyülésen és a középszintü közigazgatást kezében tartó vármegyékben azonban a rendek akarata érvényesült. 

A középkorban kialakult magyar államszervezetet a dinasztia modernizálni kívánta. A felsö szinten megvalósuló reformok tovább erösítették az udvar pozícióit. A Magyar Kancellária és a vármegyék között új, az ügyeket irányító és összehangoló kormányhivatalt hoztak létre. A Pozsonyban müködö Helytartótanács elnöke a nádor lett, tagjai (4 föpap, 10 föúr, 8 köznemes) a kormányzati érdekek mellett a rendek szempontjait is figyelembe vették. A Helytartótanács létrejöttével az államigazgatás szakszerübbé vált.

Jelentös reformok valósultak meg az igazságszolgáltatás terén. Az idölegesen müködö bíróságok helyett állandó, székhellyel rendelkezö és egymásra épülö – tehát a fellebbezést biztosító – bíróságok jöttek létre.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE  A rendi országgyülésen (diétán) a király és a rendek együtt alkották meg a törvényeket. A Pozsonyban ülésezö országgyüléseket az uralkodó hívta össze. Meghívólevelében elöre meghatározta az országgyülésen megvitatandó kérdéseket.

A magyar országgyülés kétkamarás felépítéssel rendelkezett. A felsötáblán az arisztokrácia, valamint a katolikus és görögkeleti föpapság (utóbbi 1792-töl) személyesen vehetett részt. Hivataluk révén a vármegyék élén álló föispánok is tagjai voltak a felsötáblának. Az alsótáblára a vármegyék két-két követet, a szabad királyi városok egy-egy követet küldhettek. A megyei követek mindegyike rendelkezett szavazati joggal az országgyülésen, míg a városi követek összesen egy szavazatot birtokoltak. Az alsótáblán jelenhettek meg a káptalanok képviselöi, valamint a távollévö förendek megbízottai is (utóbbiak szavazati jog nélkül).

A jogalkotás folyamata nehézkes és lassú volt. Ha egy kérdésben az uralkodó a rendek javaslatát (felirat) elutasította, vagy az egyik tábla tett így a másik tábla indítványával, a kérdést újratárgyalták Ez történt akkor is, ha a javaslaton valamelyik fórum változtatást eszközölt. A vármegyei követek – nem hivatalos formában – az országgyülési ülések elött ún. kerületi üléseket tartottak (Dunán inneni, Dunán túli, Tiszán inneni, Tiszán túli). Itt a kormánytól függetlenül megvitathatták az ügyeket.

A magyar rendi országgyülés erös ellenpólust jelentett a dinasztia akaratával szemben. Részben jogosítványai (pl. az adó és az újonclétszám megajánlása), részben összetétele révén (a föispá­nokon kívül szinte valamennyi résztvevöt a rendek választották).


A VÁRMEGYE FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A nemesi vármegye szinte állam volt az államban. Autonómiája birtokában a rendek kezükben tarthatták közép- és alsó szinten az államhatalom jelentös részét, az adószedéstöl a bíráskodásig. Ezáltal a vármegye a rendiség bástyája volt az abszolutizmusra törö idegen uralkodóval és hivatalaival szemben.

A vármegyék élén a király által kinevezett föispánok álltak, akik azonban a XVIII. században ténylegesen már nem vettek részt a megye irányításában. A nemesi vármegye tényleges vezetöje az alispán volt, akit a megyei közgyülés választott. A közgyülésen minden nemes, akinek birtoka volt a megyében, személyesen részt vehetett és szavazati joggal bírt. A közgyülés saját – az országos törvényekkel nem ellenkezö – rendelkezéseket alkothatott. Söt megtagadhatta a kormányzat intézkedéseinek végrehajtását is, amennyiben azokat törvénytelennek ítélte. A közgyülés választotta a megye hivatalnokait (szolgabírák, levéltáros stb.). A megyei tisztségviselöket – akik nem részesültek jelentös díjazásban  – a jómódú középbirtokos nemesség soraiból választották, s a megyei élet tényleges vezetöi voltak. A megye felépítése a XVII. századi szokásjognak felelt meg, így nem érvényesült a hatalmi ágak megosztásának elve sem. Ugyanazok vettek részt a megyei ítélöszék és a végrehajtás munkájában.

A közgyülés választotta meg a követeket a rendi országgyülésbe. A közgyülés – a királyi elöterjesztések alapján – minden kérdést megtárgyalt, majd kialakította az álláspontját, és követutasításba foglalta. Ehhez a megválasztott követeknek tartaniuk kellett magukat. Ha elöre nem látható kérdés merült fel a követnek pótutasítást kellett kérnie. Amennyiben a véleményük ettöl eltért, lemondhattak a megbízatásukról.


Találat: 1721