online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

CÉZANNE 1839-1906 (Élt 67 évet)

személyiségek

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Madach Imre (1823-1864)
Petőfi Sandor élete, palyakezdése
ARANY JÁNOS Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)
Kadar Janos (1912-1989)
Csokonai Vitéz Mihaly élete
Mikszath Kalman (1847-1910.)
Örkény Istvan (1912-1979)
 
 

                                                                CÉZANNE

                                                         1839-1906 (Élt 67 évet)

Az impresszionizmus már nagyban dúlt, amikor elkezdett festeni. Apja kalapkészítö ,majd bankár volt ,csak nagy nehezen egyezett bele ,hogy fia festö legyen.

Unalmas kisvárosban, Aix an Provence-ban született. Ott is festett. Majd Párizsba ment és furcsa, erotikus képeket kezdett el festeni. Hosszú barátság füzte Zolához. 

1870-ben összeköltözött Hortense Fiache-vel ,aki modellt is állt neki.

Kezdeti pályáját Pissarro egyengeti. 1873-ban emiatt van egy impresszionista korszaka is.

1886-ban nagy vagyont örököl ,mert az apja meghal. De Cézanne nagyon zsugori ,emiatt a feleségével sincs jó viszonyban. Többek között azért sem ,mert a nöket nem embernek, hanem festöi témának tekinti. De ha magát festi, akkor az kemény és komor.

Ő a múzeumok müvészetét akarja megfesteni. Olyan valamit ,ami állandó. Festészetéhez a forrás Poussin müvészete és a hagyomány . Poussint meg akarja újítani a plen air szemléletében.

Egy teljesen új úton indul el ,új térértelmezést vezet be ,geometrikus összegzést akar ,ami hengerben ,kúpban és gömbben fejezi ki önmagát ,és mindez egy centrális pont felé irányul.

A sík és a 3 dimenzió találkozása festményein: elöször a középteret kezdi el felrakni ,innen bontja ki színformákból a tárgyak struktúráját. Az egymásra rakott színfoltok így speciális térélményt adnak.

Munkamenetének 3 feltétele: 1- Vizuális szenzáció: a látás és színérzet

2-  Realizáció:

3-  Moduláció: a tónusok helyes viszonya

A vizuális szenzáció kutatása miatt a képet a természetben ,a szabadban festette. Nagyszerü kolorista volt. Intenzív vörösek ,okkerek ,kékek és annak sok-sok árnyalata. A „színformák” tektonikus egymásba csúsztatásával épülnek fel képei ,hallatlan következetességgel.

Festészetében kettösség fedezhetö fel: - Az érzéki látványt nagyra értékeli ,szinte belesüpped a természetbe. A természet számára kimeríthetetlen dolog. Leborul a látvány elött. Alázatot tanúsít.

- A gondolati struktúra is ugyanolyan fontos ,mint a látvány. Tisztítás és megkonstruálás. Egyfajta logikai folyamat ez, ami önkényes átírást von maga után: perspektíva elhanyagolás ,gravitációnak ellentmondás (a terítök felfele kunkorodnak). Ez a kreatív ember gondolata. Szellemivé emeli a látványt.

Az impresszionizmushoz nem tud kötödni ,mert az fluktuáló (illékony és tünékeny) és ö a természet szilárdságát szeretné megjeleníteni. A motívumot sorozatok formájában szilárdítja meg (pl. Saint-Victoire hegy). Még az is megtörténik ,hogy sokszor ugyanolyan é 343d37d vszak van a képein.

Megszilárdítja az érzékelés tényeit. Kivonja magát a fény szín- és formafelbontó hatása alól. A fény nem oldja fel formáit. Nem alkalmaz játékos improvizációt. Képeit nem hatja át érzelem és emóció. A képei tektonikusan egymásba kapcsolódó energiaformák.

A képeknek nyílt klasszikuma van. Soha sincs mesterkélt lezártság. Ahogyan a természetben kibontakoznak a dolgok ,úgy bontakoznak ki az ö képei is. Ahogy a természet nyitott (másfelöl minden pillanatban tökéletes egész),úgy nyitottak az ö képei is. A biológiai alapgondolat már benne van a természetben- még mielött az ember megjelent volna- tökéletesen müködve. A természet müködése nem egy nagy és monoton történés ,hanem sok apró rész összehangolt munkája.

Cézanne erösen kritikus alkat ,szinte senkivel sem ért egyet.:

                 -Gauguin azért nem jó ,mert kontúrjaival megállítja a színek áramlását.

                 -Van Gogh azért nem jó ,mert szegénységét is belefesti a képeibe. Egy festö pedig soha ne avatkozzon bele a „fordítás” folyamatába ,az ember fogja vissza saját énjét a festés közben.

A képein a tárgyaknak sajátos rendje van anélkül ,hogy elveszítenék a tulajdonságukat.

Monumentalitás iránti igénye a színbeli zártságban és a konstruktív szemléletmódban jelenik meg.

Cézanne mélyen katolikus volt ,ez átitatta életét. Clemanceau-ot azért nem festi meg ,mert felfedezi ,hogy nem hisz Istenben.

Nála kép és a világ keletkezése egybe esik.

Korszakai: 1 - Romantikus korszak 1859-1871

                  2 - Impresszionista korszak 1872-1877

                  3 - Konstruktív korszak 1878-1887

                  4 - Szintetikus korszak 1888-1906

Romantikus korszak (1859-1871)

Iskoláinak humán jellege ,baráti köre ,Zolával való barátsága  ,kialakulatlan müvészi kísérletek jellemzik korai szakaszát. A két párizsi útnak (az 1861-es és 1863-as) Cézanne fiatalkori fejlödésére gyakorolt hatását világosan érzékelteti ,hogy a vegyes témájú kompozíciókon belül a legelsö iskolás munkák elkülönülnek a késöbbi átgondoltabb és személyesebb daraboktól.

Vegyes témájú kompozíciók (1859-1862) - Az elsö párizsi út

Tulajdonképpen iskolás tanulmányok ,alkalmi müvek ezek. A témák híres festményekröl vagy divatlapokból származnak ,egy-két szokatlan ikonográfiai megoldással.

Cézanne életmüvében, a csendéletek, portrék és tájképek mellett - amelyek minden esetben a motívum elött, fáradtságos munkával kerültek lefestésre - végigvonul egy olyan képtípus, amelynek megfestésénél kizárólag a képzeletére hagyatkozott. Egyfelöl a korai müvek figurális jelenetei, másfelöl a fürdözök tartoznak ide.

*Árkádiai táj: A müvész elsö müvének tekintik ,Zola közremüködésével készíthette ezt a paravánt.

*A költö álma: Az alvó költöre egy angyal csókot lehel.

*Enteriör 2 növel és egy gyermekkel: Egy magazin metszete ihlette a képet.

Vegyes témájú kompozíciók 2 (1863-1871) - A második párizsi út

Megismerkedik régi és modern festökkel, és a Manet körül csoportosuló fiatalokkal. Ezeken a képeken összeolvad a régi mesterek tanítása az új fejleményekkel. Cézanne csodálta a velenceieket (Veronese ,Tintoretto) továbbá Delcroix-t és Courbet.

*Fürdözö a sziklánál

*Szcípió, a néger: A néger melankolikus helyzetben van és valami furcsa formára könyököl rá.

*Zola és Paul Alexis: Zola éppen felolvas.

*Zola és Paul Alexis 2: Erös Manet-s hatású ,síkszerü komponálás és szükszavúság jellemzi.

Őrült képek (1869-1870)

Pszichikai motivációját tekintve, egyes kutatók részben Cézanne otthona, a provence-i kisváros prüdériájával, részben a festö félénkségével magyarázzák, hogy nem használt modellt aktképeihez. Ezek a képek úgy szakadnak ki Cézanne-ból, mint egy belsö vulkánkitörés iszapesöje; sürü, fülledt, sötét és torz világ, melyet az apai tekintély nyomasztó és lehengerlö súlya és szülövárosának provinciális konvenciói ellenhatásaként gerjesztettek benne. A képek számára egyéni mitológiát gyúrt össze. Így minden kötöttségtöl mentesen, söt önkényesen vetíthette beléjük erotikus gerjedelmét.

*Gyilkosság

*Halott mosdatás: Egy elnyúlt alakot mosdatnak

*Csábítás (nörablás): A férfi ,aki a nöt viszi, szinte az ördög formáját ölti magára. Férfias erö és nöi megadás ellentéte ,a kegyetlenség és a szerelem kifejezése hajlékony vonalakkal van elöadva. A lendületes mozgás, a repülö drapériák és a színek kontrasztja a romantikából vétetett. Daumier komor realizmusa is belejátszik a kép születésébe.

*Orgia: Delacroix: Héliodorosz kiüzése a templomból c. müve hat rá.

*Szatírok és nimfák

*Idill: Olyan összevissza hevernek, üldögélnek vagy álldogálnak a figurák, mintha csupán találomra szétszórt és félig-meddig emberszabású dobókockák lennének.

Arcképek és alakok

Az arcképek ebben a korszakban sokkal összefogottabbak ,mint összes többi témája. Ezeken jobban látszik ,ahogy szép lassan kialakítja saját nyelvét ,de ecsetkezelésében ,amit néha még spakli használatával is habosított ,vad és szenvedélyes gesztusok jelennek meg ,vastagon traktálva. A festékréteg csak késöbb kezd el vékonyodni.

*Apja olvasás közben (1866): Kis fekete sapka van rajta. Magas hátú fotelben ül ,realista megjelenítéssel.

*Nagybácsi apát jelmezben: A festék nagyon vastagon és agresszíven van felrakva. Gótikus ihletésü. Az ábrázolás valójában nem portré ,hanem olyan ábrázolás ,amely egyszerre szimbólum és maszk.

*Dominique nagybácsi felemeli jobb kezét:

*Emperer, a gnóm író: A magas hátú fotelben ül.

*Növére a pianínónál ,az anyja köt: A kép kicsit Nabis hatású

Csendéletek

Említésre méltó Manet hatása.

*Őszibarackok a tálban

*Cs. bagettel  ,tojással és pohárral: Az átlósan elhelyezett ,új térsíkot kijelölö kés motívuma késöbb is felbukkan majd.

*Cs. koponyával ,gyertyatartóval és könyvvel: Ezekben az esztendökben kezdi kiérlelni a koponya- motívumot.

*Cs. cukortartóval ,káposztával és körtékkel: Ez is jó vastagon van megfestve.

*Márvány óra kagylóval :(1867) Már kezd érzödni rajta a Cézanne-i látásmód. Nincs gravitáció ,az órának nincs mutatója.A drapéria keményen megoldott.

*Cs. vázával ,kávéskannával és gyümölccsel: Gyönyörü fénycsillanások vannak rajta.

Tájképek

Korai tájképei finoman megoldottak és Corot hatását idézik. Késöbb Loubont és Monticellit tanulmányozva nö meg a vonzalma  a fokozott színkontrasztok és fokozott tónusizzások iránt. Csak 1870 körül lép a formai egyszerüsítésnek arra az útjára ,amely érettebb tájképeit jellemzi majd.

*Hóolvadás  Estaque-ban: Korai képe súlyos formákkal bír ugyan ,de a megközelítés még hagyományos.

Impresszionista korszak (1872-1877)

Az 1872-töl kezdödö Auvers-sur Oise-i tartózkodások ,s a szomszédos Pontoise-ban élö Pissarróval mind szorosabb barátságban végzett munka fontos állomás a müvész pályáján. Cézanne-nak a konstrukció iránti érdeklödése visszhangra talált Pissarro müvészetében ,aki a többiektöl eltéröen erösebb konstruktív igényt hozott az impresszionizmusba ,magának a fénynek a strukturális szintézisét kutatva.

Tájképek

Pissarro megtanította neki, hogyan közelítsen a motívumhoz tárgyilagosan ,hogyan tanulmányozza annak színeit és szerkezetét. Szép lassan kezd  kibontakozni az állandóság érzetét keltö színek és fények szintézise képein.

*Az akasztott ember háza: Világos kép ,de még nincsenek meg a határozott színlapocskák. Megszilárdítási folyamat érzékelhetö rajta. A tér nem formátlan többé.

*Auvers-sur Oise: Impresszionista jellegü oldott ecsetvonások és napfényre felbomló formák.

*A fagy: Már kezdi idézni kiforrott korszakát.

*Ház Pontoise-ban: Egy lépéssel még közelebb van a céljához.

*Vízparti jelenet: (1875) Az egyik vitorla olyan szilárdsággal van megfestve ,mint egy köoszlop. Folyópartot ábrázol halászokkal.

Csendéletek

A kortárs impresszionistákkal ellentétben Cézanne fénykutatásai nem a forma „kiüresítéséhez” ,hanem a felmagasztalásához vezetnek. A fény kiemeli a gyümölcs teljes gömb-lényegét ,és hangsúlyozza az asztal síkját. Egyre fontosabb szerepet kap a fehér drapéria.

*Cs. korsóval ,pohárral ,késsel és gyümölccsel

*Cs. pohárral ,csészével és almával

*Cs. süteménnyel és gyümölcsöstállal: A háttér egyik lakásának a tapétája.

Arcképek

A tárgy figyelmes ,de távolságtartó vizsgálata ,mely az impresszionizmusból ered ,nála nemcsak a technikát ,hanem ,mondhatni a müvész egész lényét átható kifinomultsággá változtatja. Az elsö portrék vadságának elmúltával ,a festö higgadtan tanulmányozza az alanyt és bontja ki annak belsö lényegét. Azonban a lélekábrázolásra való hajlam még mindig megvan.

*Életszerü Mme C.

*Mme C. lehajtott fejjel

*Mme C. a vörös fotelben

*Pontoise-i önarckép

*Úrifiú önarckép: Türkiz hátteret használ ,olyan, mint egy jogászhallgató

*Önarckép filckalapban: A háttérben színes filcgombolyag-szerü elemek.

Vegyes témájú kompozíciók

A romantikától való elszakadás még kevésbé nyilvánvaló és teljes. A kompozíciók túlnyomórészt még az elözö korszakéval rokonok ,számos müvön fedezhetö fel Delacroix hatása. Cézanne azonban új módon kezeli az alakokat : fénydús térbe helyezi, rövidebb ecsetvonásokkal és világosabb színekkel ábrázolja öket.

*Modern Olympia: Manet ötlete nyomán születik. Erotikus elengedettségü kép. A szerecsen lerántja a leplet a nöröl és Cézanne csak kuksol. Könnyed, laza festékfelrakás jellemzi.

*Az örök nöiség: Egy nö elött hódol még a Pápa is. Az akt sem itt, sem a rokon tárgyú képeken nem hús-vér lény, hanem az ösztönélet középpontja.

*Részegek

*Cézanne festés közben: Alakja összeolvad a tájjal. Sürü festéket használ.

*Szent Antal megkísértése

*Délután Nápolyban: A kép a Modern Olympia festésmódjához kapcsolható. Delacroix: Algíri                                             

          nök  hatását lehet felfedezni. A gesztusok azonban agresszívek ,s megidézi ugyan       

          példaképe erotikus koncepcióját ,ám saját kifejezésmódjához igazítja.

Fürdözök

E korszaktól ,s méginkább a következötöl kezdve külön müfajt alkotnak a müvész életében. Az emberi alak a táj együttes része s a festö a fákhoz és a vízhez hasonlatosan formálja meg öket; átmenetet alkotnak a valóság ábrázolása és a tiszta tömegépítés között ,melyhez Cézanne a késöbbi korszakaiban eljut.

A festmények komponálásakor minden bizonnyal a Baille és Zola társaságában az Aix-környéki mezökön tett ifjúkori séták emléke ihlette. Azt tervezték ,hogy a Viosne partján sátoroznak majd és nomád életet élnek.

Azért, hogy elkerüljék a korai müvekben uralkodó zavaros érzékiség megmételyezö állapotát, teljes határozottsággal és következetességgel ketté vannak választva nemek szerint: nöi és férfi fürdözökre. A figurák semmivel sem valóságosabbak, mint romantikus képeinek aktjai. Cézanne számára figurarepertoárként szolgálnak, hogy kizárólag a szín, a forma és a sík autonóm törvényei szerint kialakított müvészeti „találmányokként” müködjenek.

Már legelsö csoportos aktképeire jellemzö volt, hogy a nök egy sátorszerü drapéria elött helyezkedtek el és az aktok ebbe a formába simultak bele, ahogyan feküdtek, ültek vagy álltak -azaz magasságukban egyre növekedtek. Ők maguk, mint a kompozíció építökövei adták ki ezt az alakzatot.

*3 fürdözö nö

*4 férfi

Konstruktív korszak (1878-1887)

Müveinek sikertelensége az 1877-es impresszionista kiállításon Cézanne végleges elszakadását jelenti a csoporttól. Tevékenységének célját és értelmét önmagában és a munkájában kívánja megtalálni.

                    „Elhatároztam ,hogy visszavonultan ,csöndben dolgozom addig ,míg képesnek       nem érzem magam arra ,hogy elméletileg védjem meg próbálkozásaim eredményét.”

Tájképek

Impresszionista korszakához hasonlóan a tájkép most is Cézanne kutatásainak kedvelt kísérleti terepe. Végsö lényegükre redukálja a formákat ,hogy „építkezzen” belölük. Az egyszerüsítés révén Cézanne a dolgok lényegéhez jut el : az öspillanat ez ,midön megnyílik ,hogy befogadja a valóság látványát ,félretéve, söt eltörölve minden elözetes intellektuális megfontolást.

*Fahíd Maincy-nél: Az egyik legismertebb tájképe ez. Az ecsetkezelés különösen szabályos ,a fény és az árnyék a zöldtöl a kékig és a sárgáig terjed.

*Falucska az Harmé völgyében Auvers-nél

*Sziklák Estaque-nál: A sziklák kapcsán a tömeg dinamikáját tanulmányozza.

*Köbánya (1882): A sziklák úgy csavarodnak ,mintha épp földrengés lenne. Eröteljes formákat használ.

Fák

Cézanne egyre nagyobb figyelemmel fordul a teret ritmikusan tagoló fák motívuma felé.

*A fontainebleau-i erdö

*Hóolvadás a fotainebleau-i erdöben

Estaque (a tenger)

Cézanne 1882-1887 közötti években a Marseille-i öböl látképét tanulmányozza Estaque-ból. Elvonatkoztat a valóságos látványtól ,a víz és a hegyek foltját térként és tömegként értelmezi.

*Saint-Henri látképe

*Fák és házak a magasból a tengerre nézve

*Fák és házak a magasból a tengerre nézve 2

*Kilátás a fák között

*A Marseille-i öböl látképe

*A Marseille-i öböl látképe 2

*Estaque-i öböl: Kémény az elötérben.

*Tenger Estaque-ban: (1882) Itt is van kémény.

*Estaque ,If vára: Megint egy másik nézetet látunk.

*Piros tetök a marseilles-i öbölnél: Intenzív kékeket használ. Mint kártyalapok olyanok a tetök.

A Sainte-Victoire hegy

A hegy Cézanne-nak  fiatal kora óta a kedvelt motívuma volt. 1885-1887 között a különbözö nézöpontokból megfestett ,játékos dombocskák övezte hegy Cézanne konstruktív ideáljának a kifejezödéseként jelenik meg. A motívum már amúgy is elég nyers ,de ö tovább egyszerüsíti, szabályozza ,hogy végül még monumentálisabbá tegye azt. A hegyet sokféle technikával feldolgozta.

*Saint-Victoire hegy a viadukttal

*Korai S.-V. hegy

*S.-V. hegy a nagy fenyövel

*Rózsaszín S.-V. hegy: Olyan, mint egy körte. (A körte pedig olyan mint egy hegy.)

Csendéletek

A forma leegyszerüsítésének szándéka arra indítja Cézanne-t ,hogy szabályos konstruktív ecsetkezeléssel dolgozzon. A tárgyak tömegszerüvé ,kézzelfoghatóvá vállnak ,ugyanakkor szerkezetüket alapvetöen a szín határozza meg. Az eröteljes színek egyben modellálják is a tárgyat. Mindez nem teszi nehézkessé a kompozíciót ,amit a határozottan ellentétbe állított síkok plasztikusan tagolnak.

*Csendélet kannával ,gyümölccsel és felfelé törekvö drapériával

*Nyugodt cs. gyümölcsöstállal ,szalvétával ,pohárral és almákkal

*Tányér körtékkel

*Cs. pepperlinkes és zöld üveggel: (1883-87) Érzékeny térrétegek jelennek meg ,újabb és újabb dimenziók. Több nézetet is  összemontíroz egyszerre.

*Bonyolult cs. cserepes virággal

*Almás cs. nyitott fiókkal: (1879) Az almák súlyosak. Nagyon lassan dolgozott ,valószínüleg azért festett kevésbé romlandó almákat.

*Cs. gyümölcsös tállal: (1879-81) Tündöklö pengeszerü és egyszerre lágy kék megjelenítésü háttér. A pohár és a víz is ezt a tisztaságot hangsúlyozza.

*Tál almákkal: Középen  piros alma van ,a terítö felfelé türemkedik. Megjelennek a kúpok.

Portrék

A festö már nem törekszik a legtitkosabb érzelmek megragadására; a modell mintha egy „elemi ,vegetatív létben” lenne. Egyes festményeken a festö stílusbeli egyszerüsítést hajt végre, határozottan elválasztja az arcot a háttértöl ,s ugyanakkor mintegy önmaga objektív elemzésére tesz kísérletet az önarcképein.

*Viktor Soké: A férfiakkal szebben bánik ,mint feleségével és általában a nökkel. A modell mügyüjtö. Gyengéd ,egészalakos portréja papucsban ül.

*Viktor Soké  portréja:

*Önarckép: Mindegyiken balról jobbra néz.

*Önarckép II

*Önarckép III

*Önarckép palettával és vászonnal

Fürdözök

A mindenekelött színekkel dolgozó képépítésben most ritmikus tagolás jelentkezik ,amely hozzájárul az alakok és a táj közötti kompozíciós kapcsolat megteremtéséhez, és ezzel már a Nagy fürdözök-et elölegezi meg a szintetikus korszakából.

*3 fürdözö nö

*5 fürdözö férfi

Szintetikus korszak (1888-1906)

A külvilág iránti érdeklödése alábbhagy ,s Cézanne egyre elvonultabban és zárkózottabban él. Úgy határoz ,hogy elöbb hosszú idöszakot tölt Aix-ben és környékén ,majd végleg odaköltözik

Most ,hogy a mester müvei végre figyelmet keltettek, néhány fiatal müvész felkeresi ,hogy meghallgassák tanításait és közvetlen közelröl figyeljék munkamódszerét. A magányát egyre féltékenyebben örzö Cézanne azonban az állandó festést részesíti elönyben : továbbra is naponta eljár egy kiválasztott helyszínre ,s ott „sur le motif” fest.

Néhány olyan kivételtöl eltekintve ,mint a Kártyázók ,vagy a jelmezes figurák ,újból azokat a témákat veszi sorra ,melyek kutatásai során a leginkább foglalkoztatták. Teszi ezt attól a szándéktól vezérelve ,hogy még pontosabban meghatározza a bennük rejlö problémákat ,a tökéletesítés és összegzés szellemében ,ami oly jellemzö volt a festö munkásságára.

Arcképek

Ebben a korszakban még határozottabban körvonalazódik a modell funkciója a festészetében. A vonásokat figyelmesen, logikusan építkezö biztonsággal határozza meg ,s ez kizár minden öncélú ,tetszetös egyénítést : a képmás lényegi ábrázolóereje mintegy a modellül választott embertípus jellemzését adja. A mértani alapossággal megoldott forma ,tömörségében rendkívüli és monumentális hatást eredményez.

A beállítások és a testtartások természetesek ,s ez hozzájárul a figura és a környezet kapcsolatának összefoglalásához. A festék finomabb konzisztenciájú ,az ecsetvonások mozgalmasabbak : ez Cézanne-nak az aquarell müfajában szerzett tökéletes jártasságát és hosszú tapasztalatát bizonyítja. A figura azonban akkor sem veszít semmit erejéböl ,amikor a müvész a fényhatásokra érzékenyebben rakja fel a festéket.   

*Mme Cézanne: Csíkos szoknyában ,piros fotelben ül. A szemek szinte kioltott fényüek. A nö bálványszerü.

*Kék blúzú Mme C.: A tekintete sehova sem irányul. A lélek hiányzik az arcból.

*Kék blúzú Mme C. okkeres drapéria elött: Kegyetlenül elbánik a modellel : rettentö csúf.

*Kibontott hajú Mme C.

*Mme C. sárga karosszékben ülve ,piros ruhában: Szinte torz és lecsúszott.

*Mme C. az üvegházban fekete ruhában ülve: Ebben kivételesen van valami elegancia. A nö nöszerü.

*Mme C. fekete ruhában és kalapban: Elfintorított arc. A háttér mély élményekkel teli.

*A vörös mellényes olasz fiú: -*Oldalról: A fiú testéhez képest hosszú karja egy ideális aránynak felel meg ,s így a test teljes elengedettségét hangsúlyozza.

-*Riasztóan szemböl

                                                     -*Bal profilból

                                                     -*Állva ,szemböl: Az egyik szeme kancsal.

 

 

*Baszk sapkás önarckép: Ezen a képen már egy megtört embert látunk.

*Vollard portréja: A modell 100 alkalommal ült neki modellt. Az ujjainál kihagyta a festéket: „Ha ott befestettem volna ,akkor az egész képet elöröl kellet volna kezdeni”- mondta Cézanne.

*Joakim Gaszké: A figura fél szeme elmosódik. A háttérben furcsa, egymáson guruló körök jelennek meg. A portrét geometrikus és organikus formák közé zárja.

*Az öregasszony rózsafüzérrel: Egy apácát jelenít meg ,aki átmászott a kolostor falán. Szemei kiüresedettek ,olyan, mintha azokat a kezében hordaná (a kezében hordja a lelkét), annyira görcsösen szorítja öket össze.

Vegyes témájú kompozíciók

Ezen a területen is nyilvánvaló ,hogy Cézanne különös érdeklödéssel fordult az emberi alak felé utolsó éveiben. Eröteljes és monumentális formákkal rövid sorozatot fest jelmezes alakokról, melyek minden szatirikus jellegtöl mentesen ,nagy evokatív (kifejezö, megidézö) erövel jelennek meg elöttünk.

*Harlekin: Piros ruhában jelenik meg.

*Mardigrá ,a húshagyókedd: Bohócnak beöltöztetett figurák vannak itt.

Kártyázók

Az 1890-1892 körüli években festett képek modelljei Aix-i ,helybeli parasztok ,természet- és földközeli lények. A képeket elmélyült portrétanulmányok elözik meg ,a végleges kompozíciókon azonban  minden figura emelkedett ,egyetemes jelentésre tesz szert a formák lezárt szilárdsága ,a gesztusok összefogott egyértelmüsége és a színek határozott intenzitása révén ,amely még fokozza a mü szigorú egységességét.

A formák modellálását a foltok ritmusa helyettesíti ,ahogyan azt maga Cézanne mondja :

                „A festés nem a tárgy szolgai másolását jelenti ,hanem a számtalan viszonylat közötti harmónia megragadását.”

Kártyázók: -*2 alakos kártyázók

                  -*4 alakos kártyázók

Fürdözök

Cézanne újra elöveszi az elözö években különbözö változatokban már kiérlelt témát ,s elsösorban olyan megoldásokat kutat, amelyekkel kiegyensúlyozhatja a figura és a táj kapcsolatát ,egészen addig ,míg végül az alakot a tájba integrálja (egyesíti).

Az alakok mozdulatai ,melyek a korszak elsö müvein még a megelözö periódus hasonló témájú képeinek szoborszerü összefogottságára emlékeztetnek ,fokozatosan rendkívül expresszív egységességre és dinamikus eröre tesznek szert ,mely képes az alakokat a fák architektúrájával egyesíteni.

Az elfolyó és csillogó színek ,a kékes félhomály ,a nedves, puha vonalak ,a kifejezöeszközök kitartó tökéletesítése révén elvezetnek a kép minden egyes elemének ahhoz a konkrét egybehangolásához ,amely felold minden kompozíciós ellentmondást.

Cézanne arra törekszik, hogy az embert ismét természeti lénynek tegye meg. Fürdözöiben megpróbálja összeegyeztetni az ideát, a jelképes tartalmat, a reális tapasztalatot és a képi teremtö eröt, hogy az aktnak a Goya kora elötti rangját visszaszerezze. Ez azonban csak annyiban sikerült neki, hogy az akt a természet echója  (visszhangja) talán, de sem valódi lénye, sem önállósága, de még csak stabilitása sincsen.

A korábbi fürdözök sátorszerü elhelyezkedését egy esetlegesebb, szétszórtabb és lazább komponálás váltotta fel, miközben vertikális rendjüket egyre gyakrabban egy diagonális tengely mentén hangsúlyozta. Cézanne az aktképeit valami véglegesnek mondható és kristálytiszta tökéletességig fejlesztette.

A Nagy fürdözök mindegyikén az aktok csupán a természet statisztái; egy kévényi akt, csupa csutakká stilizált bábu, akik tömegességükben a Seurat-nál megélt személytelenség megsokszorozói.

*Fürdözök

*Fehér nöi fürdözök

A nagy fürdözök: -*Fürdözök I: A felhö levonul a figurákhoz

                            -*Fürdözök II: A sorba rendezett fürdözök mögött zengzetes ég jelenik meg.  Alig-nök hasalnak a képen. A körvonalak párásak és puhák. A kép kékes homályba merül.

                            -*Fürdözök III: Kúp alakzatba rendezett fürdözök jelennek meg. Az uralkodó forma a kúp ,így bomlanak össze a fák. Ezekre a fákra rendezödnek rá a figurák. A hagyomány szerint Cézanne 7 évig dolgozott a képen.

Tájképek

Élete utolsó évtizedeiben a tájképek kompozíciója még egységesebb lesz a színek folyékony és áttetszö fúziója révén ,ami egyöntetü szilárdságot kölcsönöz a tájnak akkor is ,amikor patakok tünnek fel a képen. Egymással keresztezett ecsetvonások sürü szövete teszi plasztikussá a képet ,s az apró színfoltok ahelyett ,hogy gyengítenék a képszerkezet szilárdságát ,kiemelik a kompozíció szintetikus (összefoglaló ,összegzö) erejét.

*Az anenci tó: Élénk kék hangszereltséggel van ellátva.

*Vilbamesi köbánya: Vörösen ,okkeresen izzó színek ,ebböl is több változatot fest.

*Bibémus látképe

A Saint-Victoire hegy

Életének utolsó éveiben a hegy a kedvenc motívuma volt. Az eröteljes színvilág összhangban áll a tér perspektivikus felbontásával. A meleg tónusok sokszor mintha közelebb hoznák a tájat ,míg az elötér hideg színei mintha a háttér felé húznának.

*S.-V. hegy délnyugatról ,fák borította dombbal

*S.-V. hegy látképe fákkal és házakkal

Csendéletek

Cézanne éles formamegfigyeléssel kiemeli a tárgyak tömegét ,melyet a körvonal szintetikus leegyszerüsítésével határoz meg. A tárgyak nyugtalan elrendezése ,mely szinte barokkos beállítást idéz ,szintén hozzájárul ahhoz ,hogy a csendélet monumentális jelleget öltsön. A kompozíciók éppen azért vállnak örvénylöen dinamikussá ,mert egy almának ,egy gömbnek vagy egy fejnek megvan a maga kulminációs pontja (tetöpontja) . Ez sajátos fény és árnyékhatások révén azt eredményezi ,hogy a tárgyak szélei egy ,a mi szemhatárunkon elhelyezkedö középpont felé tartanak.

Az egymásbaolvadó ecsetvonásokkal felvitt festék életereje a kompozíció minden elemét átalakítja ,miközben a dinamikus ,centripetális eröhatás elrendezi a tér és tömegek közötti viszonylatokat ,a gyors és konkrét kidolgozás pedig a kubista festök szintézisét elölegezi meg.

*Cs. piskótával (Szépmüv. Múz.)

*Cseresznyés cs.: Ragyogó színek vannak. Friss és bájos a megjelenítés ,a cseresznyéket valószínüleg minden nap cserélte.

*Hagymás cs.: Ez egy higgadtabb kép. Gazdag színformák vannak a szürke háttérben. Miközben szilárd ,aközben áttetszö is a festék. A drapéria itt lefelé tart.

*Mintás terítös cs. kólával: Fénylö háttér jelenik meg.

*Cs. puttóval: Megbillent képsíkok. Egy Michelangelo szobor gipszmásolata a modell. A gipszmásolat interpretálása El Greco stilizálására emlékeztet.

*Cs. szönyeggel ,szalmafonatos korsóval ,cukortartóval és gyümölcsöstányérral:  A belógó drapéria nehéz és súlyos ,barokkos mintákkal teli. A látványt - mint sok csendéletén - felülröl nézzük.

1906 október 15.-én a szabadban fest, amikor hirtelen rosszul lesz a zuhogó esöben. Állapota tovább romlik és mielött családja megérkezne hozzá október 23.-án meghal.

Cézanne óriási hatást váltott ki a 20.sz. müvészetére, beleértve az absztrakt müvészetet is. Még életében néhány kortársa igyekszik felhasználni tapasztalatait. Sokat köszönhet neki Van Gogh, Gauguin, ez utóbbi egyébként számos munkáját megvásárolja. Cézanne-tól indul a 20.sz. csaknem minden müvészeti irányzata. A szimbolisták, Maurice Denis is benne látják egyik mesterüket. Matisse a következöket mondja: „Cézanne mindannyiunk mestre”. Picasso, a kubizmus megalkotója is rengeteget köszönhet elödjének, akinek kétségkívül ö a leghüségesebb örököse.

Találat: 3847